Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-30 / 120. szám
65. évfolyam, 120. szám Nagykanizsa, 1925 május 30, szombat Ära 1800 kor ana ma i»a . bérmentesítve T. P. dili hivatal 24 Zalaegerszeg UAUil 1 POLITIKAI NAPILAP SMltasztőség é* ktsdcbi versi Fő út 5 Interarbflfi Te «fon 78, nywndfl H7, sziua Felelős szerkesztő: Kempelen Béla üfcjlketéxS ár«; £gy bór* 30.LÚ3 koron« Három top.... — — — ... 90.ÖÖ0 kotorni A FALTÖRŐ KOS A parlamentbe visszatért ellenzék legszélsőbb szárnya legelőször Peidl Gyulát szólaltatta meg a választójogi javaslat ellen. — A szónok igyekezett mondanivalójának komoly színezetet adni, de beszéde épen a leglényegesebb pontokon csúszott le. Szomorú tájékozatlanságot árult el különösen akkor, amikor azt az állítást merte megkockáztatni, hogy az utódállamokban nagyobb a szavazati jog kiterjesztése, mint Magyarországon. Az ilyen súlyos kijelentéssel kapcsolatban elvárta volna nemcsak Csonka-Magyar- ország, de a megszállott területek magyarsága is, hogy Peidl alaposabban tájékozódjék a dolgokról. A szocialisták szónoka merész kijelentését faltörő-kosnak szánta avagy plaszticitás céljából használta, mindenesetre azonban épen az ellenkezőjét érte el vele. Ha Magyarországon is Cseh-Szlo- vákia választójogi törvényét vinnék át a gyakorlatba, bizony nem lenne tagja a parlamentnek, aki Peidl beszédét elmondhatná. Különösen ne hivatkozzék Peidl Gyula a Szlovenszkóban érvényesülő állítólagos jogkiterjesztésre, mert ez az elszakított magyar országrész nagyon mostoha gyermeke Csehországnak. Amig például Cseh-Morvaországban minden száz választó állíthat egy pártlistát, addig Szlovenszkóban ez a jog csak minden ezer em- bert illet meg. Peidl Gyulának az az adata is, amely szerint a közel hárommilliónyi lakosú Szlovenszkónak a fele választópolgár, szintén megdől, hiszen a megszállott területek lakossága épen nem jogkiterjesztést élvez, hanem a legsúlyosabb mellőzésben, leigázásban részesül. Ne is beszéljünk Romániáról és Jugoszláviáról, amely államokban megtörtént az a lehetetlen eset, hogy a csíki és háromszéki székelyek oláh képviselőket küldtek Bukarestbe; a Délvidék színtiszta magyar lakossága pedig összesen egy magyar képviselőt tudott választani. Mit jelent ez? Egészen bizonyos, hogy nem a Peidl által említett jogkiterjesztést s a jog szabad gyakorlását. A szociáldemokrata vezérfér- fiunak ez a beszéde nagyon sokat ártott a megszállott területeken kisebbségben élő magyarságnak is, mert a békeszerződéseket be nem tartó államok most ismét hivatkozhatnak már egy beszédre, amely a magyar parlamentben hangzott el, hogy nincs joguk panaszkodni a rabságban sínylődő magyaroknak, mert az anyaország parlamentjében is elismerte egy képviselő, hogy széiesebbkörü politikai jog- gyakorlásban van részük, mintha jelenleg Magyarországon élnének. Budapest, május 29 A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 óra után nyitotta meg Zsitvai Tibor elnök, Lendvai István napirendelőtti felszólalásra kért és kapott engedélyt a pünkösdi királynő Margitszigeti választása tárgyában. Lendvai István: Egy időszaki sajtótermék ünnepséget rendez Szent Margit szigetén. Ez nem lesz semmi egyéb, mint egy nagy találka megrendezése. De nem szabad elfelejteni, hogy Szent Margit szigetén ilyen erkölcstelenségeket nem szabad megengedni. De megbotránkoztatja ez külön a katolikusokat is, mert a pünkösdi királynőt csak a Szűz Anyára emlékezve említik. Ezért kéri, hogy a kormány ebben az ügyben lépjen közbe. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Mint kultuszminiszternek az a feladata, hogy azok a nagy nemzeti tradíciók ápoltassanak, amelyek a Szent Margit szigetéhez fűződnek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a sziget hasznosítva van, tehát nem is tartozik hatáskörébe rendészeti szempontból intézkedni. A rendészetnek kell gondoskodnia arról, hogy ott kifogásolható ünnepség ne legyen tartható. Áttértek ezután a választójogi törvényjavaslat tárgyalásának folytatására. Peidl beszédét semmiesetre sem fogja megköszönni a megszállott területeken élő magyarság. De nem köszönné meg maga a szociáldemokrata párt sem, ha Magyarországon is úgy alakulna a választói jogosultság és függetlenség, mint Peidl szerint a megszállott területeken fennáll. Nem jó taktika az, ha a magunk ócsárlásáva! másoknak súlyosan elítélhető tetteit dicsérjük s még kevésbbé helyes politikai magatartás Peidl eljárása, amikor nemzetét feketíti be tájékozatlanságból vagy rosszindulatból azért, mert haragszik a kormányra s annak cselekedeteit csupán ellenzékieskedésből Ítéli el. Az első felszólaló Dabasi Halász Atóric. Történelmi példákkal igazolja, hogy a történelmi közép- osztály milyen nagy önfeláldozással dolgozott örökké a hazáért. Felolvasta Kállay Tibornak a költségvetési vitakor elmondott beszédének egyik részét, ahol a közép- osztály nagy harcairól és önfeláldozásáról szólott. Felolvassa ezután Szekfü Gyula egyik könyvének azt a megállapítását, hogy a történelmi középosztály megtette kötelességét. Propper Sándor: Tehát a mór megtette kötelességét, a mór mehet. Erre a közbeszólásra nagy felzúdulás támad a jobboldalon. A hosszantartó zajban a közbeszólások egész özönét zúdítják a szocialisták felé. Csak egy-egy mondattöredéket lehet megérteni: Ez jellemző magukra! Beszéljenek végre őszintén! Felnyílt már a szemünk ! D. Halász Móric: Bethlen István gróf miniszterelnök a választói jog titkosságának kérdését nem tette pártkérdéssé. Én a javaslatot elfogadom. Rakovszky István: Büszkén vallja magát a történelmi osztály tagjának, de nem akar szemet hunyni a hibák fölött, amit elkövettek. Mi megszavazzuk ezt a törvényjavaslatot úgy, ahogy van, ha önök garantálják, hogy ezután megszűnik minden baj és nyomorúság az országban. A maga részéről nemcsak itt szólal föl a titkos szavazás érdekében, hanem úgy érzi az a kötelessége, hogy minden befolyását érvényesítse a titkosság érdekében. Ausztriában 40 év alatt ötször reformálták a választójogot, amig az általános titkos választójogot behozták. A választójogi eljárás komplikált voltáról emlékezik meg ezután s a hosszadalmas eljárást kifogásolja. A szavazás titkosságáról szól ezután Az indokolás szerint a közjogok nyilt gyakorlása indokolt. Ez a megállapítás azt jelentené, hogy külföldön, ahol a választójog titkos, a választójog nem közjog. Hivatkozik Apponyi Albert beszédére, aki oly klasszikusan fejtette ki a titkosság szükségét. Hibáztatja, hogy állítólagos felforgatókra való hivatkozással hoz rendelkezéseket a kormány. Az ő véleménye szerint ezek a felforgatók a kormány szemében a szocialisták. Sohasem volt szocialista, de a kommüti alatt látta szereplésüket. Akkor őt és családját is szocialisták védték meg. Németországban a polgárság állott össze a szocialistákkal, mert szervezett, fegyelmezett polgárság volt, nálunk pedig gyáván viselkedett. Nincs meg a lelkesedés az egyes pártokban, hogy a nép igazáért küzdjenek. Nem lehet szenteltvíz-beszédekkel előállani, nem lehet idejönni a kormány ellen harcolni, kívül pedig állásokat hajszolni. (Óriási zaj és felháborodás tör ki erre a középen. A szocialisták helyeslő felkiáltásokkal támogatják Rakovszky t, aki beszédének hatását igyekszik még jobban fokozni és ismétli): Érthetetlen, hogy itt ellenzéket mímelnek, de tulajdonkép egy gyékényen árulnak a kormánnyal. Az én meggyőződésem szerint ez nem egyezik meg a helyes politikai hitvallással és ha a kormány álláspontja nem helyes, akkor ott kell hagyni. A fővárosi választások is igazolják, hogy az ilyen politika meddő marad. Hegedűs György : Talán nem akar keresztény Budapestet ? A szocialistáknál Hegedűs szavaira viharos felzúdulás tárnád. — Nem maguk az igazi keresztények ! — kiáltják Hegedűs felé. Rakovszky István : A kereszténység a legnagyobb népintézmény. Az én kereszténységem is ilyen. Rakovszky. István , .a volt néppárti képviselők ellen A fiatal és tapasztalatlan király — A nemzetgyűlés ülése
