Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-23 / 114. szám
64. évfolyam, 114. szám Nagykanizsa, 1925 május 23, szombat Ar*a 1800 korona maxziig&aBamsmwPsm T. P. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadókívstaí F6-:t 5 Interorban-Teleíon 78, nyomda 117. szára Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra itO.OöQ korong Három hóra...---------- 80.000 korom Me zőgazdaságunk sorsdöntő kérdései Irta: Dr. gróf Almásy Imre, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke Egyes vérmesebb optimisták a májusi eső, a nem épen kedvezőtlen terméskilátások és egyéb a mezőgazdaságra kedvezőnek látszó körülményekből már is igen messzemenő következtetéseket vonnak. Sokan úgy véiik, hogy egy idei, csak mérsékelten is jó termés megmentené a küzdő mezőgazdaságot és a most rendelkezésére bocsátott átmeneti hitel után azt annyira megerősítené, hogy a jövőben talán önmaga is meg fog állaM. Anélkül, hogy részletesebben Mterjeszkednék annak a megállapítására, hogy ilyenkor még tul- korai és épen azért nagy felelősséggel is járó dolog termés- jóslatokba bocsátkozni, egynéhány tényt le kell szögeznem. Természetes, hogy egy esetleges jótermés nagyot segítene a mezőgazdaságon, de nem szabad elfelejteni azt, hogy a mezőgazdaság mai válságának okai sokkal súlyosabbak, azok sokkal régibb időre nyúlnak vissza, semhogy egy jó termés azon végleges könnyítéseket tehetne. A mezőgazdasági hitelért az érdekeltségeknek már évek óta húzódó küzdelmeket kellett vívni, mig a 90 milliárd engedélyezését a legvégsőbb pillanatban elérték. De ez a 90 milliárd csak számnak nagy s bár a legnagyobb elismeréssel kell lennem a kormányzat iránt, hogy e súlyos viszonyok között legalább ennyivel jött a mezőgazdaság támogatására, mégis be kell vallanom, hogy ez nem sokkal több, mint egy szalmaszál a fuldoklónak. Ha ugyanis holdanként csak 1 millió korona hitelt számítunk, már pedig ez igazán minimális összeg, akkor is az egész 90 milliárd 90 ezer hold földet látna el átmeneti hitellel. Már pedig például csak egyedül Debrecen város területe 166.000 hold. Azt hiszem, ez a szembeállítás lehűthet sok vérmes reményt. De számítani kell azt is, hogy a jövedelmezőségében ma erősen csökkent mezőgazdaság e hiteleknek a mai viszonyok között még elég mérsékeltnek nevezhető 15 százalékos kamatát sem tudja behozni s sok gazda bizony csak azért veszi igénybe e hitelt, mert azt hiszi, hogy a 20 százalékos kamattal talán mégis kevesebbet fizet rá üzemére, mint azt a hitel igénybevétele nélkül kellene tennie, amikor néhány fontos gazdasági munkát volna kénytelen a költségek hiánya miatt elmulasztani. A mezőgazdaságnak nem mindenáron hitel kell, hanem csak olcsó hitel. S nem arra kell a hitel, hogy súlyos adóterheit kifizesse, hanem hogy üzemébeHektesse. Jelenleg azonban sajnos, az [előbbi a gyakoribb eset. Ezért nem is egyedül a hitel segít a mező- gazdaságon, hanem ez is csak úgy, ha adómérséklés is kiséri; mert addig, amig a mezőgazdaságot a mostani adóterhek sujt- já1', amig a mezőgazdaság csökkent jövedelmezőségét messze túlhaladó kamatért kap csak hitelt, addig sem befelé jövedelmező, sem nemzetgazdaságilag produktiv munkát nem fejthet ki s addig nem is beszélhetünk a mezőgazdaság újjá épüléséről, még ha egy mérsékelt jótermés látszólag kedvező külső képet ad is a mezőgazdaságnak. védekezni kell. A jó szociálpolitika megakadályozza a szélsőségek romboló munkáját. Csakis demokratikus berendezkedés mellett lehet erős állami élet. A kormány a múltra hivatkozik, de nem szabad elfelejteni, hogy minden irányzatnak voltak maríalócai. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Vass József népjóléti miniszter beterjeszti az országos közegészség- ügyi intézet felállításáról szóló törvényjavaslatot és kérte annak a bizottságokhoz való utalását. Zsirkay János a következő szónok, aki azzal kezdi, hogy ezzel a javaslattal nincs elintézve a jogokból kirekesztettek kérdése. Külföldi adatokat sorol fel arra, hogy fokozatosan mindenütt behozták a titkossá- í got. A javaslat nem szolgálta a vég- j leges megoldásit a kérdésnek. I Azí szeretné, ha a választásokon ■ nem a terror és a csalafintaság érvényesülne. Ha mindenki odaszavaz- ahova a szive- vonzza, nem kellene attól félni, hogy kommunisták kerülnek be az országgyűlésbe. Nem tartja helyesnek, hogy egyik helyűit nyilvános, másik helyütt titkos a szavazás. Ezzel egyrészét másodrendű polgárokká degradálják. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután az ülést öt percre .felfüggeszti. Szünet után Szilágyi Lajos kéri a Házat, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel beszédét holnap mondhassa el. A Ház ehhez hozzájárul. Ezuíán az elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint a nemzetgyűlés szombaton délelőtt tiz órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen folytatják a választójogi általános vitáját. Az ülés két órakor ért véget. ❖ A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi állandó bizottsága május 28-án tárgyalja Haller István összeférhetetlenségi ügyét. * Búd János pénzügyminiszter a jövő szombaton, Belh.len István gróf miniszterelnök pedig 3 nappal később utazik Genfbe. A pénzügyminiszter a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitelről szóló rendele:et még utazása előtt kiadja. Hétfőtől kezdhi© n^©leárás Illései les^éfr a Háznak A nemzetgyűlés ülése — ßsak ellenzéki képviselőik szólaltak fel a ^áSas^tójeg vitájának folytatásán — A miniszies’elnök és a pé}8^ügys¥^i?liS2le0,' genfi satasása Budapest, május 22 Tizenegy óra előtt nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések során felolvasták Halász Móric és társai indítványát az ülések idejének meghosszabbításáról. A napirend első szónoka Kassai Károly, aki azzal kezdi hogy a választói javaslat nem keiteít megnyugvást a közvéleményben. A nemzet teljesen elfásult az alkotmányországnak még ilyen fundernentális kérdése iránt is, mint a választói javaslat. Legfőbb kifogása a javaslat ellen, hogy a haladás céljait nem szolgálja. A titkosság kérdésében ismerteti a válosztójogok fejlődését és arra a megállapításra jut, hogy az a választások tisztaságának garanciája. Nem ért egyet Andrássy Gyula ama felfogásával, hogy a jogkiterjesztés mértékével meg van elégedve. Kifogásolja, hogy amikor egykamarás nemzetgyűlés volt, elfogadták a titkos választójogot, a két kamarásnál azonban nem fogadják el, pedig akkor kellene csak igazán a nép akaratát megkérdezni. A mostani javaslattal nyolszázezer választót fosztanak meg szavazati jogától. A megadott jogokat sehol sem merik visszavenni, ez speciális magyar szokás. A választójog külföldi alakulását és fejlődését fejtegeti ezután s azt hangoztatja, hogy az Írni és olvasni tudás is konzervatív korlátozás a választójog terén. A 4 vagy 6 elemi elvégzéséi igazoló bizonyítványnál nagyobb garanciának látja az irni- olvasni tudást. A mai javaslat egymillió egyszáz- hetvenháromezer irni-olvosnitudó, 24. évet betöltött embert foszt meg szavazati jogától. Arra szeretnek hivatkozni, hogy közjog s ezért nyíltan kell gyakorolni, ugyanakkor pedig elejtik, hogy minden más közjogot évtizedek óta titkosan kell gyakorolni. Két szempont van még a titkosság mellett. Az első az, hogy az egész világ ezt fogadta el, már pedig a régi latin mondás szerint az egész világ helyesen ítél. Helyteleníti, hogy a földmunkásokat kizárják a választójogból, mert ezek nem veszélyeztetik a polgári uralmat. Ha a szocialisták akarják megszervezni őket, akkor meg kell, hogy tagadják eredeti elveiket. Elfogadja a miniszterelnöknek azt a megái apiiását, hogy a földmunkások helyzetére fokozoitabb figyelemmel kell lenni, de tiltakozik az ellen, hogy olyan kategóriába sorolják a földmunkásokat, akik ellen hatna mrjL
