Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-21 / 113. szám
64. évfolyam, 113. szám Ara 2000 k Nagykanizsa, 1925 május 21, csütörtök ■■BMOnHHIMBWBHniMWnHIMMMIlBHHHMnMH iEfflr ke Sütőség és kiadóhivatal Fő nt 5 Intwurban-Teleton 78, nyomda H7, s«ám POLITIKAI NAPILAP-----«rmiirrn—imnimuT—n------ihtitwii nrun»— r— Fe lelős szerkesztő: Kempelen Béla SJtőtÉsetésí ár a; Egy bór* 80.000 koron* Három bóra... _. -......... 90.000 koron* Né met rokonszenv — magyar remény A német birodalom külügyminisztere beszédet mondott, külpolitikai exposét, mely felé egyforma érdeklődéssel tekinthetnek mind a győztesek, mind a legyőzőitek, mert ez a beszéd Európa közel jövőjére messze kiható események prelúdiumát jelenti. Stresemann, miközben beszámolt Németországnak a Dawes- terv elfogadása következtében betartott jóvátételi fizetségének teljesítéséről, hangsúlyozni kívánta, hogy ez a tény kizárólag a győzök tulhatalmának ereje előtt való kényszerű meghajlást jelent, de semmikép sem jelenti Németországnak belenyugvását akár abba, hogy felelősségét a világháborúért elismerhesse s e miatt bűntudatot érezzen, akár abba, hogy belenyugodjék a páriskörüli békék által kijelölt határok véglegességébe. A német lelkiismeretességgel szemben, mely a vállalt kötelezettségeket állja és betartja, figyelmeztette a nagyhatalmakat, hogy a német birodalom joggal várhatja el, hogy ellenfelei is lelkiismereti kérdést csinálnak saját kötelezettségeiknek Németországgal szemben való betartásából. Ebben az erélyben, a szerencsétlen adósságnak ebben a becsületes törlesztésében s az igazságba vetett hitnek ebben a meggyőződésteljes tudtuladásá- ban felismerhetjük a birodalmi elnökválasztás utáni, csak nüan- szaiban változott német külpolitikának azokat az őszinte irányelveit, melyek a magyar népben lelkes bizalmat keltenek a majdan elkövetkezendő békerevizió feltétlen érvényrejutasa iránt. Stresemann szükségesnek tartotta kinyilatkoztatni, hogy az európai viszonyok javulására gondolni sem lehet addig, amig a világpolitika mai irányítóinak módszerei és beállításai fennállnak, amig előítéletek és igazságtalanul alkalmazott megtorlások akadályozzák a pozitív munkát. Az ellenőrzések a népek önrendelkezési jogával flagráns ellentétben vannak, ép annyira, mint a történelmi igazsággal s a földrajzi természetes kialakulással a mesterségesen vont politikai határok. De mindezeknél élénkebben érintenek bennünket Stresemann külügyminiszternek a Magyar- országgal változatlanul jónak és hagyományosan bizalmasnak megjelölt viszonyról mondott meleg szavai, amelyekkel rokon- szenvét és csodálatát fejezte ki a német birodalom nevében az ország erőteljes munkája s a gazdasági és pénzügyi újjáépítési tervezet irányában, kívánva, hogy ezek sikerrel járjanak, A hatalmas birodalom részéről megnyilatkozó szomszédi érdeklődés és volt szövetségtársi elismerő szó közös utat jelöl meg a két nemzet számára a világBudapest, május 20 A nemzetgyűlés mai ülését Sci- tovszky Béla elnök nyitotta meg. A választójogi javaslathoz az első felszólaló Kószó István volt. Szerinte örök törvényt nem lehet alkotni. Ez áll a választói jogra is. Törvényt kell alkotni, hogy végre ezt a kérdést nyugvópontra lehessen juttatni. Elitéli a passzivitást, mert a katona nem hagyhatja el őrhelyét. A bizottsági tárgyalás alkalmával a kormány honorált minden javaslatot. Apponyi Albert ugyan azt mondotta, hogy reménytelen a küzdelem, de azért felvette a harcot, mert meg akar tenni minden lehetőt az ügy érdekében. Ez a helyes álláspont. Megállapítja, hogy az uj választói törvény megalkotása általános óhajt képez. A haladás és jogkiierjesztés kérdésében lényeges és a fokozatos fejlődés céljait szolgálja. A további fejlesztés a jövő kormányzat feladata. A nők, ha megszavaztatnák arról, hogy legyen-e választójoguk, ellene lennének. A nyiít szavazás hive, úgy mint a múltban is, mert ez felel meg a magyar nemzeti karakternek. Aki nyíltan szavaz, az nem gyáva. A legutolsó szavazás után senki politikában vívandó legközelebbi küzdelmek útját illetően. Németország keleti határai, Magyarország pedig észak, kelet, dél és nyugat felé kiván és követel igazságos restituciót s ebben a törekvésben mindkét nemzetet csak megerősítheti az egymásfelé nyújtott baráti kéz és közös iránytartás. Stresemann beszéde, ameny- nyire mély benyomást kelt a magyar nemzet minden igaz hazafiasán gondolkozó polgárában, ép annyira számot tarthat arra is, hogy visszhangra találjon a semleges közvélemény és a volt ellenségek társadalmának hivatalos tényezőiben is. Szavai a jövő útját jelzik és az európai egyetemes béke megteremtésére szolgálnak helyes Útmutatóul. sem tapasztalhatta, hogy a kormány üldözött valakit azért, mert ide vagy oda szavazott. A falusi nép nagy többsége nem akarja a titkosságot. Andrássy Gyula: Eredetileg nem akart a vitában részt venni. Azért szólalt fel, — mondotta — mert Apponyi beszédére a miniszterelnök ur egy szubjektív kirohanással válaszolt s azt mondta, hogy ha mi nem vagyunk reakciósok, ő sem az, mert az ő javaslata is azon az utón halad, mint amelyiken a mi javaslataink haladtak. A mostani törvényjavaslat direkt visszalépés, reakció. A miniszterelnök ur azt vetette a szemünkre, hogy következetlenek voltunk, mert még, akik a titkosság ellen foglaltunk állást, ma azok is a titkosság mellett állunk. Ez igaz. De azóta megváltozott a helyzet és mindig számolni kell a létező körülményekkel. Akkor nemzetiségiek voltak, most pedig nincsenek. Amikor a titkosság ellen szólottám mini belügyminiszter, féltettem az állami eszmét a nemzetiségek befolyásától. Azóta minden megváltozott. Ma nincsenek nemzetiségeink. De ha volnának, akkor sem emelhetnénk ugyanezt a kifogást. Akkor féltettük az integritást, most pedig épen az integritást akarjuk ezzel visszaállítani. De ha már szót kértem, röviden foglalkozni kivánok a törvényjavaslat egészével is. Sohasem volt jelszavam sem a demokrácia, sem az arisztokrácia, sem az agrárizmus, sem a liberalizmus vagy konzerva- tizmus. Nekem mindig csak egy célom volt, a magyar faj, a magyar állam megerősítése. Ez adja meg a számomra a mértéket. Ebből a szempontból nézem a választójog kérdését is, ezért akarom azt, hogy az irányítás az intelligencia kezében maradjon. Van olyan felfogás is, mely szerint tudás, intelligencia, anyagi függetlenség szükséges a politikához és csak azoknak kell a jogot biztosítani, akik ezekkel rendelkeznek, a többit pedig ki kell zárni. Ez azonban már nem tartható fenn sokáig. Hiába zárjuk ki a tömegeket a jogokból, a tömegek az elégedetlenséget magukkal viszik. Nem bíznak a kormányban, mert ha jogokat is kapnak, azokat szabadon nem gyakorolhatják. A jó szociálpolitika, jogfolytonosság, a régi törvényhez való ragaszkodás az, amiből a helyes konzervatív politika fakad. Áttér ezután a javaslat bírálatára. A jogkiterjesztésről szólva hangsúlyozza, hogy ennek nem tulajdonit nagyobb jelentőséget, de annál nagyobb fontossága azonban a titkosságnak, melyet már Nyugaton mindenütt elfogadtak. Az általános választójog körül mindenütt nagy küzdelmet folytattak, de a titkosság körül nem. Csak Magyarország és az orosz szovjet fél a titkosságtól. Szovjetoroszország részéről ez érthető, mert a szovjetrendszer csak úgy tartható fenn, hogy a közvélemény szabadon nem nyilaikozhatik meg. Magyarországnak azonban erre nincs szüksége. Két nagy uralkodó gondolata van Európának: a feudalizmus s az felvilágosult abszolutizmus. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Diniek Ödön személyes kérdésben szólal fel, majd pedig Szilágyi Lajos felel Dinich kijelentéseire. Lendvai-Lehner Istvánt sértő kifejezés használatáért a mentelmi bizottsághoz utasította a Ház. Végül Sándor Pál interpellációjára Waiko Lajos kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a postajármütelep összes költségei körülbelül 3 millió aranykoronát fognak kitenni. Andrássy Gyula a választójogi törvényjavaslat ellen Három rsiiílió aranykorona a posfajármü-ielep köSíségeire
