Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-13 / 106. szám

64. évfolyam, 106. szám Nagykanizsa, 1925 május 13, szerda Ára is m korona T. P. Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg fuiuni KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Biarkesztóség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Intcrurban-Telefcn 78, nyomda 117. s: .?*! Felelős szerkesztő: Kempelen Béla A Bethlen kormányé a választójog kiszélesítésének az érdéin© Tisza István gróf választójogi politikája — Grieger Miklós és Lukács György beszédei a javaslat vitájában Budapest, május 12 Csaknem egy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Scitovr-zky Bála elnök. Az elnöki bejelentések során jelenti, hogy Belliin István gróf miniszeterelnök a legközelebbi ülésen válaszolni fog Láng János interpellációjára. Bemutatja továbbá az Országos Szinészegyesület kér­vényét a békeszerződés revíziójáért. A napirend első szónoka Griger Miklós. A radikális választójog kér­désével foglalkozik és tévesnek mondja azt a felfogást, mintha a radikális választójog a forradalom útját egyen­getné. Ugylátszik, akik hatalmon vannak, nem tanulnak a múlt ese­ményeiből, amikor reánk szakadt az összeomlás. S jött az úgynevezett őszirózsás forradalom és Károlyi Mihály egy törpe kisebbséggel fel­boríthatta a helyzetet, meri a polgári bátorság hiányzik a mi politikai éle­tünkben. Olyan népképviseletet követel, mely visszatükrözi minden népréteg szo­ciális és gazdasági követelményeit. A titkos és nyílt szavazás kérdé­sére tért át ezután. Nyíltan, a kö­vetkezményekre való tekintet nélkül csakis a gazdaságilag függetlenek gyakorolhatják szavazati jogukat. A tisztviselökar és mezőgazdasági cse­léd és általában a függő viszonyban lévők kérszerhelyzetbe kerülnek a nyílt szavazás által. Amíg nyomorult és függő embe­rek lesznek és amig el nem követ­kezik a megértés, a nyílt szavazás ellen fordul, mert ez a korrupciónak tág teret nyújt. A titkosság kérdésében nem en­ged, az általános és egyenlő jog kérdésében hajlandó, ha heil mesz- szemenő engedményekre akár a kor­határ, akár más tekintetben. Azt mondják, hogy a nyílt szavazás job­ban megfelel a nép jellemének. Hát a városi választók, akik titkosan szavaznak gyengébb jeliemüek? A nyílt választásoknál sok lehetősége van a visszaéléseknek. A kormány harminc mandátumot a szocialistáknak ajándékozott s ugyanakkor le akarja szállítani a keresztény nemzeti eszmékért lelke­sülő nők választójogát. Sajnos, ezt sok kiváló férfi helyesli. Ez az álla­pot az ázsiai szellemnek felel meg, de nem a lovagias magyar felfo­gásnak. Nem szabad megfeledkezni arról a kálváriáról, amit a nők a háború alatt végig szenvedtek s arról a nagy munkáról, amit még ma is végeznek. A testi-lelki kínok között sem törtek össze s dolgoztak szünet nélkül. Tehát ha a munkából kivet­ték részüket, részesüljenek a leg­felsőbb jogban is. Ezt követeli a keresztény felfogás is. Az uj Ma­gyarország felépítésekor szükségünk van az ő munkájukra. Bethlen István miniszterelnök ur a választójogi bizottság vitájában Tisza István kosmányzaíi politikájára is hivatkozott s a választójog kérdé­sével kapcsolatosan mások is előkelő tényezők az ö szellemét idézték. Ha ezt azért teszik, hogy a nemzetben a hazafias gondolkozást megerősítsék, a honfiúi erényeket felkeltsék, a ma-, gyár táfsacfótom akaraterejét fokoz­zák, akkor eljárásuk indokolt és bölcs, met Tisza István hittel, becsülettel, tehetséggel és önzetlenséggel szol­gálta hazáját. Férfinak, hazafinak, jellemnek az volt, akit mintának le­het odaállítani és azáltal, hogy egyéni tragikuma összeesett a nemzeti ügy tragikumával, szimbólummá magasz­tosult a nemzet szemében. Ám ha szellemét politikájának nép­szerűsítése végett azzal a célzattal invokálják, hogy a politikában oda térjünk vissza, ahol a gyeplő kihul­lott Tisza István kezéből, szerény, de megingathatatlan meggyőződésem szerint végzetes útra csalogatja a nemzetet, mert a nemzeti fejlődésnek és feltámadásnak útja egyedül a de­mokrácia útja lehet. Sajnos, a kormány és a többség a választójogi politika tekintetében is Tisza István nyomdokában halad. Tisza István favorizálta az ipari mun­kásságot, Bethlen is, Tisza mostohán bánt a falu népével, Bethlen is. Tisza féltette a demokratikus választójogtól a liberális elemek túlsúlyát. Bethlen is hajük e felfogás felé. Az ipari munkásság az, mely kétségtelenül olyan értéket képvisel, amelynek ér­vényesülnie kell, amely a szabadság, a politikai élet nevelő hatása alatt fejlődni fog és idővel be fogja vál­tani a hozzá fűzött reményeket. Ez egy oly tényező, amely ha újabb nehézséget, súrlódást, harcot hoz is, közéletünkben poziíiv erőgyarrpedást jelent. Ezt mondta Tisza. Hát a falu népéről miként vélekedett Tisza Ist­ván? (Olvassa): „A valódi általános szavazati jog segélyével — írja ugyan­csak a Figyelőben — a falusi nép­tömegek jutnak mindent elnyelő túl­súlyra. Ezek pedig politikai jogok öntudatos gyakorlására merőben kép­telenek. Egyaránt megbízhatatlanok nemzeti egység, felvilágosodás és emberi haladás szempontjából. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Hallat­lan !) A nemzetiségi klerikális és agrárius demagógiának mindenre kap­ható könnyű játékszerei.“ Foglalkozik a demokratikus vá­lasztójoggal abból a szempontból, hogy annak minő hatása van a ka­tolicizmusra. Hivatkozik Apponyi Al­bert grófra, aki egyházánák illusztris tagja és aki azt mondotta, hogy a keresztény szellemnek nem felel meg olyan törvényhozás, melynek döntése az erősebbnek van kiszolgáltatva. Legyen minden pap, mint XIII. Leó, a szociális pápa mondotta, a nép barátja, akkor nincs okunk félni at­tól, hogy a tömegek a szociálizmus karjai közé kerülnek. Amikor a tár­sadalom mindinkább a demokrácia alapjaira helyezkedik, akkor ne von­ják ki a hatalom birtokosai magu­kat ezen áramlatok hatása alól, ha­nem legyenek annak harcosai. Lukács György elsősorban meg­állapítja, hogy a javaslat megfelel az általános választói jog követelmé­.i;y£ÍSÁky - ^ .....^ , ­A konszolidáció előrehaladását bi­zonyítja az, hogy ma a választójogi javaslatot tárgyaíhatjuk és ennek rendes törvényerőre emelkedésével a jól megérdemelt feledésnek adhatjuk át a politikai életnek azt a nem al- kotmányszerü jelenségét, hogy már kétszer alakult meg a törvényhozás olyan választójog alapján, amely nem gyökerezett törvényben. Most a Bethlen-kormány hozza az országot először abba a helyzetbe, hogy törvényben szabályozhatjuk a választójog kérdéséi. Nagy elismerés illeti ezért a kormányt és elismerés­sel kell adóznunk azért a tényért is, hogy a másik alkotmányjogi javas­latot, a felsőházról szóíó javaslatot is törvényerőre kívánja emeltetni. A nemzetgyűlés puszta léte és működése annak bizonyítéka, hogy még mindig nem tudtunk kibonta­kozni a forradalmi alakulatokból. Szívesen látja, hogy a nemzetgyűlés eltűnik, mert a nemzetgyűlés túlélte magát. Nem elégedett meg a nemzetgyű­lés a háború likvidálásának sürgős munkájával, hanem mint egykamarás rendszer évek óta törvényhozói mun­kásságot fejt ki és azt a látszatot kelti, hogy a maga életét minél hosszabbá kívánja tenni. A választójog ez általános egyen­lőség és közvetlenség elvén alapszik. Közműveltségünk mai állapotában szükségesnek tartja, hogy értelmi cenzust léptessenek életbe. Ha el­érjük majd a közműveltségnek azt az általános színvonalát, amelyet a népoktatási törvény is megkíván, törölhető lesz a cenzus. A nők vá­lasztójogát illetőleg teljesen osztja a kormányjavaslatnak vonatkozó fel­fogását. Nem habozik bevallani, hogy a titkos választójognak a híve, de ennél is körültekintéssel kel! eljárni. A Ház holnap délelőtt folytatja a törvényjavaslat tárgyalását. Eiőfiseíési ára; Egy hón* 30.003 korong Károm hóra...-------- 90.000 korona A 33-as bizottság délufáa fél 6 órakor tartotta ülését a parlamentben Ráday Gedeon gróf elnökletével a kereskedelmi mérleg­valódiság helyreállítására szolgáló pénzügyminiszteri rendelet tárgyalá­sára. Eörffy Imre előadó ismertette a rendelet-tervezetet, melyet a bi­zottság általánosságban és részletei­ben is elfogadott. BELFÖLDI HÍREK A földmivelésügyi miniszter a debreceni juhkiállitáson. Debre­cenből jelentik: A Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara által rendezett or­szágos juh-kiállilás megtekintésére ma délben a budapesti gyorssal Debrecenbe érkezett Mayer János földművelésügyi miniszter Schandl Károly államtitkár kíséretében. A mi­niszter fogadására a pályaudvaron l'Hadházy Zsigmond főispán vezeté­sével. megjelentek a hatóságok kép- j viselői. A földmivelésiigyi miniszter Ü a kiállítás megtekintése után délután I 5 órakor visszautazott Budapestre. Vilmos huszárok emlékműve. A volt császári és királyi VII. hu­szárezred elesett hőseinek emlékére azok neveit is megörökítő emlék­művet fog emelni. Az emlékmübi- zottság elnöke gróf Ráday Gedeon nyug. belügyminiszter és alelnöke gróf Széchenyi Viktor nemzetgyűlési képviselő a bizottság nevében fel­kérik mindazokat a bajtársakat, kik a volt VII. honvéd huszárezred kö­telékébe tartoztak, nemkülönben azok családtagjait és bizalmasait, hogy a terv mielőbbi megvalósításához já­ruljanak hozzá adományaikkal és azokat a Merkur Váltóüzlet Rt-nál (V. Tisza Isíván-u. 3.) a Vilmos hu­szárok emlékmű alapja javára be­fizetni, vagy postán beküldeni. Uj balatoni fürdőegylet. A Ba- latonszabadi-i gyermek-szanatórium szomszédságában levő nagyértékü fenyvesterületet a veszprémi székes- káptalan parcelláztatta. A telektulaj­donosok most Balaíonszabadin ér­tekezletre gyűltek össze, hogy meg­alakítsák a Balatonszabadi-i fürdő­egyletet. Az alakuláson megjelentek vitéz Magasházy László, a kormányzó szárnysegéde, a Zsófia gyermek- szanatóriumok képviseletében Fodor Oszkár dr. egészségügyi főtanácsos, a veszprémi káptalan részéről Mi­hály fi Károly jószágkormányzó, Pöschl Béla főszámtartó, stb. Fodor dr. in­dítványára az uj egyesület elnökévé Végh János dr-t, alelnökévé Pöschl Bélái választották meg. Leirer Lőrinc a húszmilliós juta­lomért indított per mai tárgyalásán sem jelent meg. A bíróság végül is úgy határozott, hogy a gyilkossági bűnügy befejezéséig a döntést fel­függeszti, miután Saguly Ferenc sze­repe még nincs tisztázva.

Next

/
Thumbnails
Contents