Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-12 / 105. szám
64. évfolyam, 105. szám Nagykanizsa, 1925 május 12, kedd Ára 1880 kárán« POLITIKAI NAPILAP Sierkcsztőssg és kiadóhivatal Fő-ut 5 int«urban-Te'eicn 78, nyomda 117. szára Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Küzdelem a békeszerződés revíziójáért Némethy Béla dr. Irta: Öt kínos és hosszú év múlt el már azóta, hogy Neuiílyben az Apponyi vezetése alatt Franciaországba kiutazott magyar delegáció a békeszerződést átvette s Európa kegyetlen Ítéletét megismertük. A lesújtó rettenetes hírre a lapok gyászkeretben jelentek meg s házainkra kitűztük a gyászlobogót . . . A nemzet egy tekintélyes része, élén a legnagyobb társadalmi egyesülettel, a Terület védő Ligával azon a nézeten volt, hogy ezt a békeszerződést a magyar kormánynak aláírni, az ideiglenes magyar törvényhozásnak pedig ratifikálni nem lehet és nem szabad. A nemzet másik i esze kifosz- tottságunkra, gyengeségünkre és kényszerhelyzetünkre való hivatkozással azt javasolta, hogy írjuk azt alá. Nem volt azonban egyetlen olyan magyar lélek sem a csonkaországban, sem a megszállott területeken, aki a végleges belenyugvás álláspontjára helyezkedett volna. Egyek voltunk abban, hogy a békeszerződés határoz- mányaiba — még ha aláírjuk is azt — soha bele nem nyügszunk, ősi földünk szétdarabolását, magyar véreinknek idegen államok kötelékeibe való belekényszerité- sét tudomásul nem vesszük és mindent elkövetünk abban az irányban, hogy ezt az ítéletet megváltoztassuk. Vagyis elhatároztuk, hogy cselekedni és ennek a célnak érdekében dolgozni fogunk. Lemondva a fegyveres ellent- állásról (nagy kérdés, hogy az aláírás megtagadása okvetlenül ezt vonta volna-e maga után !) ez a cselekedet —a kimondott ítélet után — egyelőre más nem lehetett, mint vagy a szomszédainkkal való egyezkedés megindítása, vagy az ítéletnek a megfelebbezése. Azt hiszem, hogy öt év tapasztalatai után minden látó és gondolkozó ember előtt kétségtelenné lett az, hogy ebből a dilemmából az úgynevezett utódállamokkal való egyezkedés lehetősége kiesett. A kisantant államai a trianoni békeszerződést olyan szentségnek ismerik, amelyhez hozzányúlni senkit aem engednek. Hiszen ennek fenntartására és biztositására egyesültek. Nem maradhat ezek szerint más hátra, mint az, hogy az igazságtalan trianoni ítéletet egy elfogulatlanabb bíróság döntése elé vigyük. Ennek pedig első feltétele ebbeli célunknak és szándékunknak Európa és az egész világ nagy közvéleménye előtt való nyilvánosságra hozatala. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel, erkölcsi és anyagi erőnk végső megfeszítésével arra Budapest, május 11 A takarékossági bizottság munkája most két irányban folyik. Az egyik, amelynek elvégzésével záros határidőn belli! május 15-ig el kell készülnie, az összes minisztériumok és állami üzemek létszám-megáila- pitására. vonatkozik és evvel kapcsolatban az 1924/25. évi költségvetés tételének apasztására vonatkozó javaslatokra is. A legutóbi tanácskozáson a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a lét- számapasztás kérdésében a nemzetgyűlés és a legfőbb állami számszék szuverén joggal intézkedjenek. A takarékossági bizottság jövő munkájának alapját a közigazgatási rendszer gyökeres megváltoztatására irányuló javaslatok elkészítési fogja Zalaegerszeg, május 11 (Saját tudósítónk telefonjelentése) A megyegyülés iránt, amint előre volt látható — rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg. A Nagykanizsáról induló különvonat megtelt megyebizottsági tagokkal, akiket különösen a szoigabiró-válaszíás érdekelt. A közgyűlés megkezdése előtt a terem már tömve volt. Mindenütt hangos vita, találgatás, sőt fogadás — ki kerül ki győztesen a választásból. beli törekednünk, hogy kívánságainkat, mélységes elkeseredésünket meghallják, hogy megismerjék bizonyítékainkat, tarthatatlan helyzetünket és meghallják elrablót! területeinken élő véreink jajkiáltását. Tisztelettel kérdezem, hogy tettünk-e ebben az irányban komoly lépést? Amilyen eleven, agilis, rendszeres, sőt eredményes a kisantant külföldi propagandája, annyira erőtlen és gyenge a rnilyenk. Pedig, sajnos, nagyon de nagyon sok elmondani valónk lenne a külföld előtt. Az előtt a külföld előtt, mely a mi bűnös hallgatásunk dacára is ma már kezd rájönni az egész versaiilesi Európa tarthatatlanságára. ! Rendszerváltozás á közigazgatásban A takarékossági bizottság munkája képezni. Ebben a kérdésben a bizottságnak az az álláspontja, hogy lényeges megtakarításokat csakis olyan módon lehet elérni, ha az intézmények összevonása bekövetkezik és a közigazgatás egyszerűsítését minden vonalon érvényre juttatják. A mostani rendszerben sok változásnak keil történnie, mert jelenleg öt minisztériumban van külőn- külön szociálpolitikai ügyosztály, holott összpontosítás mellett sokkalta eredményesebb munkát tudnának kifejteni. Nagy munkamegtakarítást fog eredményezni a bírói eljárásban a j ^gyakorlatok szabályozása és a felebbezések számának apasztása. Főleg nagy súlyt helyez a bizottság arra, hogy az állam szükségleteinek beszerzése teljesen uj rendszer alapján történjék. Zalavármegye közgyűlése A megyegyülés első napja — Tömött volt a közgyűlési terem — A szolgabiró" választás — Nagy szótöbbséggel Herteíendy Ferenc került ki győztesen — „Sok az államtitkár, csökkenteni kell a képviselők létszámát is“ -- A Balatoni Kulturház és Muzeum A hangulat után ítélve, már előre meg lehetett állapítani, hogy Herte- lendy Ferenc -esz a győztes, akit a szeretet sokféle jelével és hatalmas éljenzésekkel halmoztak el a megye- gyűlés tagjai. A közgyűlési Tardnyi Ferenc dr. főispán pont 10 órakor nyitotta meg. Rövid megnyitója után elparentália Bartha László, Székely László, Ke- reszlury György és Reisinger Rudolf megyebizottsági tagokat. Előfizetés! ára; Egy hóra 30.ÖCQ korona Károm hör«... ... ... ... ... 90,ÖL3 kososra Majd a terjedelmes alispáni jelentést olvasták fel, amit tudomásul vettek. Az alispáni jelentés után elsőnek Hajdú Gyula dr. szólalt fel és tiltakozásának adott kifejezést, hogy sok tisztviselőnek kilincselni kell előmenetele érdekében. Sajnálatos dolog, hogy nem a szolgálat pontosságától függ a tisztviselő előmenetele, hanem attól — kinek van protekciója. Kéri a törvényhatósági tagokat, hogy legyenek tekintettel az állások betöltésénél a szolgálati időre. Bődy Zoltán alispán ezután jelzi, hogy a megüresedett szolgabirói állásra pályázók a szolgálati sorrendben igy következnek: I. Herteíendy Ferenc, II. Vitéz Hunyady László, ISI. Búzás Béla dr. Majd áttérnek a szolgabirói állás betöltésére. Csóthy Géza murakereszturi apát és huszonkét társa névszerinti szavazás elrendelését kérik a közgyűléstől. Tarányi Ferenc dr. felteszi a kérdést. A közgyűlés Csóthy Géza prepozícióját elfogadja. Elnöklő főispán elrendeli. Összesen 292-en adták le szavazatukat. Herteíendy Ferencre 179-en, Vitéz Hunyady Lászlóra 104-enés Búzás Béla dr.-ra 9 en. Az eredményt a közgyűlés orkán- szerű éljenzéssel fogadta. Percekig éljenezték Herteleny Ferencet, a megválasztott szolgabirói. Utána Sümegi József rámutat a nehéz gazdasági helyzetre. Megállapítja, hogy a kormány az olcsóbbodás terén nem tett semmit. Csonka-Ma- gyarországnak 21 államtitkára és 50 helyettes államtitkára van — mondja, (élénk mozgás) ami igazán nagy fényűzés. Ezeket az államtitkárokat kellene redukálni. Teljesen feleslegeseknek tartja a gazdasági kamarákat, melyek évente tiz milli- árdba kerülnek ennek a csonka országnak. El lehetünk — kamarák nélkül is. A terhek elviselhetetlenek. A gazdák már birtokaikat adják el. Majd hangoztatja a nemzetgyűlési képviselők létszám- csökken lésének szükségességét. A mezőgazdasági hitel kinos vajúdásáról beszél. Indítványozza, hogy Írjon fel a törvényhatóság a kormányhoz, az adórevizió tárgyában. Követeli végül, hogy az adófelszólam lási bizottságban a tagok a foglalkozási ágak arányaihoz mérten legyenek képviselve, majd a földhitelt megsürgeti. Majd előterjesztik az állandó választmány javaslatát, hogy a Keszthelyen felállítandó Balatoni Kulturház és Muzeum céljaira szavazzon meg a közgyűlés három millió koronát. Reischl Imre és Czobor Mátyás
