Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-07 / 101. szám
mb május 7. mm Közwm 8 Jótékony Nőegylet állásközvetitő osztályát, amely mindenkinek teljesen díjtalanul rendelkezésre áll. Viszont az állástkeresők és munkanélküliek is a legnagyobb bizalommal forduljanak a Nőegylethez, amely mindent el fog követni, hogy a megfelelő munkaalkalmat megszerezze számukra. Farkas Vilma titkárnő már is elfogad jelentkezéseket. A negyedik az akciók sorrendjében a nőknek megfelelő kenyérkereseti források, háziipar stb.-ben való kiképeztetése, hogy alkalmai és módot adjon nekik egyrészt mellékkeresetre, másrészt rendes foglalkozási ág üzésére. Ebből a célból az Országos Iparfelügyelőség és a kereskedelmi minisztérium illetékes osztályával érintkezésbe láp, hogy megfelelő szakerőknek rendelkezésre bo- csájtásával kezdhesse meg misszióját. Hány asszony és leány van, aki azért nem tud tisztességesen boldogulni, mert biztos kenyérkereseti forrása, becsületes foglalkozása nincsen, ilyet soha nem tanult, nem volt módjában elsajátítani, felnőtt korában pedig már kellemetlen neki valamilyen foglalkozási ágat elsajátítani, tanulni. A Nőegylet a legpraktikusabb, legcélszerűbb és legkiválóbb foglalkozási ágakat kívánja megianiítaíni, hogy senki sem panaszkodhatik, hogy nem volt alkalma megfelelő hosszabb tanfolyamban egy bizonyos, neki leginkább megfelelő foglalkozási ágat, háziipart stb. elsajátítani. És itt nemcsak a nép asszonyairól és leányairól van szó, de mindenkiről, aki szükségét érzi annak, hogy valamely kenyereíadó foglalkozásra vagy mellékkeresetre kell szert tennie. A ma és a jövő magyar nője — a becsületes munka, a komoly élethivatás nője; ezentúl csak , az a nő boldogulhat — aki a munkát és komoly élethivatást választotta életcélul. Botor és eléggé el nem Ítélhető a társaságbeli nőnek iszonya a komoly munka iránt, amit ő csak a nép asszonya és leánya számára tett elfogadhatóvá. Nagyon súlyos és nehéz tandijat kell még fizetnie az életben, mig rájön felfogásának helytelenségére és kárhoztató volíára. Aki tehát egy ilyen kiképzési tanfolyamon részt kíván venni, jól teszi — ha minél előbb jelentkezik a Nőegyletnél is tájékozódik a programba felvett tanfolyamokról. Szolgálatot tesznek a nők egymásnak és az ügynek — ha minél nagyobb körben megismertetik azt az akciót és felhívják reá azoknak figyelmét, akiknek az jótéteményt jelent. Az ötödik akció — az elsősorban társaságbeli hölgyeknek mellékfoglalkozást és munkaalkalmat teremteni, úgy, hogy a Jótékony Nőegylet legyen a közvetítő szervmunkáltató és dolgozó között. Bármilyen rokonszenves is előt- tün az eszme, bármily nemes is az indító ok és a céí — ezt nem találjuk egészen megfelelőnek és kivihetőnek. Mert úgy a foglalkoztató, mint a dolgozó a láthatatlan ember szerepét tölti be — az esetleges ódiumot pedig mindenkor az egyesület viseli úgy a munkáltatóval, mint a dolgozóval szemben. De kérdjük, miért akar a társaságbeli asszony „látatlan“ maradni? Még most is — a kommün és Trianon tanulságai után? Annyira Ie- alacsonyLónak nézi még most is a munkát, mikor ny. tábornokok „életbiztosítási ügynökök“ és miniszteri tanácsosok feleségei „közönséges masamódok“ ? Amikor a szalon hölgyei, előkelő társaságbeli dámák a kézimunkakereskedőnél egymásra licitálnak legfinomabb kézimunkáikkal, csakhogy férjük keresetét pótolják ? Amikor miniszteri tisztviselők asz- szonyai felnőtt leányaikkal ruhacégekhez dolgoznak manikűrözött, kékeres, rózsás ujacskáikkal és büszkék aira, hogy uriasszonyi voltuk mellett dolgoznak!? És keményen és nehezen dolgoznak, mert Trianon erre is rákényszeritette a^ nagyságos és méítóságos asszonyt. És az büszke reá, hogy dolgozhatik, hogy van munkája, hogy keres. Amikor uri- csáládok leányaikat Ipari pályára képezik ki, mert tudjak, hogy a jövőben csak az fog nekik biztos keresetet adni a túltengő agyoniskolázott és főiskolázott leányokkal szemben ? Mi a magunk részéről úgy oldanánk meg a dolgot, hogy az Egylet nyilvántartaná mindazon hölgyeknek a nevét, akik ily háziiparszerü mellékfoglalkozásra vállalkoznak és a munkáltatóval közölnék, hogy az közvetlenül tudjon az illető hölggyel érintkezésbe lépni, ami a dolog természeténél fogva szükséges is. Az egyletnek itt csak közvetítő szerepe keli hogy legyen. A szegénység gyermekeinek felruházása a hatodik ágazat és a Nőegylet egyik legszebb akciója. A nincstelenség gyermekeit, amennyire ez anyagilag lehetséges, téli ruhával, cipővel ellátni. Hány gyermekei láttunk, aki hóban-fagyban mezítelen lábbal ment az iskolába és csene- vész testecskéjét vékony, könyü rongyok fedték. Á Nőegylet derék hölgyei, mint a keresztény jótékonyság angyalai igyekeznek ezeket a szerencsétlen kis emberpalántákat és emberbimbókat felruházni, őket a téli idő viszontagságaitól megóvni. Azért felhívják mindazon hölgyeket, akik hajlandók egy-egy gyermek-ruhácska varrását, elkészítését vállalni — szíveskedjenek már most jelentkezni a Teuísch- drogériábaíi, hogy a vezetőség tudja, hány ilyen önkéntes, nemeslelkü munkatársra számíthat az idén. Különösen az édesanyákhoz szólunk. Hiszen a szent Anyaság fakasztja a legszebb és legheroikusabb erényeket. Az áldozatos szereíetet, a könyörüíeíességet. Jöjjenek és jelentkezzenek és vállaljanak egy-egy ilyen ruhácska készítését, idézék maguk eié azt a nagy örömöt, amit majd a karácsonyfa alatt a nincstelenség gyermekeinek szereznek. Nincsen nagyobb boldogság — mint másoknak örömöt szerezni. És vajon nem a nő hivatása — másoknak boldogitása? A zalaegerszegi második katolikus templom A Nagykanizsai Polgári Egylet átalakítási terveinek dij-nyertese nyerte el az első díjat ötvenhat pályázó közül Zalaegerszeg, május 6 Kedden délután tilt össze a zalaegerszegi Katolikus Házban a bíráló bizottság, hogy döntést hozzon a magyarországi építési kart immár hónapok óta foglalkoztató második egerszegi katolikus templom ügyében. Még szombaípn reggel tartotta a bizottság alakuló ülését s akkor kezdie meg a beérkezett 56 pályamunka tanulmányozását. Hogy a felettük való döntés teljes szakszerűséggel történjék, a bizottság kebeléből szakértő albizottság alakult bárom taggal s ez 3 és fél napig szakadatlanul, néha éjjel 2 óráig vizsgálta át a Katolikus Házban a beérkezett terveket. Ez az albizottság kedden délben fejezte be véleményező munkáját. Délután fél 4 órakor a biráló bizottság döntésre jött össze. Jelenvoltak Mikes püspök képviseletében Rogács Ferenc szombathelyi kanonok, a bizottság elnöke, Pehm József apátplebános, Czobor Mátyás polgármester, Marim Boldizsár gimnáziumi tanár, Wassermann Frigyes műszaki tanácsos, Lóczay-Fritz Oszkár budapesti építész műszaki főtanácsos, mint előadó és Lechner Lóránt műegyetemi adjunktus, mint jegyző. A bizottság tagjai voltak a Magyar Mérnök és Építész Egylet kiküldöttei. A bizottság az első dijat Kotsis Iván dr. budapesti épitész, műegyetemi rendkívüli tanár Szentháromság jeligéjű tervének itéite. Kotsis Iván dr. ugyanaz, aki Nagykanizsán egy hónapppal ezelőtt megnyerte a Polgári Egylet átalakítási tervpályázatának első diját. A második dijat Schulek János épitész, a harmadikat Boskó Géza és Valcz Jenő építészek nyerték. Ezeken kívül egy negyedik terv megvételét is javasolta a bizottság. Magyarországon még nem volt rá j példa, hogy egy építészeti feladat j megoldása körül ilyen nagyarányú | nemes verseny támadt volna építőművész} körökben. Ez a nagy érdeklődés s az intéző körök ügyszeretete bizonyság arra, hogy az uj alkotás hosszú évszázadokon át fog ! díszére és méltó büszkeségére szol- ; gálni Zala fővárosának. I A terveket mától 15 napig kiállit- ! ják a Katolikus Házban, hol 5000 | korona belépődíj melleit lehet azokat ’. megtekinteni. > ° ! A világháború kulturális és gazdasági következményei Irta: KELEMEN FERENC (10) Az ős állatember minden gonosz tulajdonsága szabadult itt ki milliók leikéből. — S amikor a nagy világégésnek vége volt, a kiáradt ösztönöket a régi alapokra berendezkedő társadalmi rend nem tudta medrükbe visszaszorítani s ezek a piszkos vizek még most is fenyegetik a polgári társadalom mezőit. A napilapok tele vannak bűn- cselekményekkel. Hajmeresztő gyilkosságokról, állati vérengzésekről számol be a bünkrónika. Az emberi életnek nincs értéke. Elveszett a háború kegyetlen, vad emberpuszti- tásában! Mily lesújtó adatokkal igazolja ennek a fájdalmas megállapításnak keserű igazságát napjaink legújabb aktualitása, a halál hegyeken tipró sófiai politikai bűncselekmény, mely csak a háború vérszagától elkábitott emberi agyvelőkben foganhatott meg. Ledőlt a tekintélytiszteiét nemes szobra s helyébe az önimádat bálványa emelkedett. A frontok katonáit eltöítötte a hősi teljesítések mámora s elsöpörte bennük embertársaik megbecsülésének nemes érzését. Az elszenvedett nélkülözések, az elviselt forradalmak, a kiontott vér elismerést és jutalmat követel, a parancsra gyilkoló jogot követel a I szabad gyilkossághoz. Egy legutóbb felesége meggyilkolása miatt halálraítélt gyilkos, az ítélet kihirdetésekor | azt kiáltotta oda a bírónak: „Ezt j érdemiem én sok évi frontszolgála- l tóm után?!“ I A frontokon küzdő milliókkal szem- ! ben, az itthonmaradottak számára a \ háborús konjunktúrák ügyes kihasz- J nálásával bőséges lehetőségek nyíltak az anyagi boldogulás számára. Uj gazdagok nőttek ki a földből, s amikor a front népe hónapok, évek keserves nélkülözése után visszatért rég elhagyott szegény otthonába, égető tüzsugárként perzselte meg őket ez az uj gazdagokból feléjük áradó jólét. A vagyoni viszonyoknak ez az eltolódása s az állampolgári kötelességteljesitésnek mind érezhetőbbé vállt aránytalansága, igazságtalansága felborította milliók polgári erkölcsben nevelkedett lelkének egyensúlyát s elhintette bennük az elkeseredés, a gyűlölet, a bosszú magját. Ezek az aljas emberi indulatok egyre fokozódtak s szinte természetes, hogy — amikor mindennek megtetőzéséül a háború végén ennek a kegyetlen embervérengzésnek fájó céltalansága is belemarkolt az elkeseredett katonaszivekbe, — minden kirobbant abban a forrongásban, mely a frontok felbomlása után végigsepert az országon, pusztító viharként maga alá temetve oly sok család otthonát, boldogságát. Ezek az indulatok, a frontlelkek- ben összegyülemlett ez a tengernyi sok elkeseredés vezetett el bennünket a háború legnagyobb szerencsétlenségéhez: a kommunizmushoz, ez termelte meg a fehér terrort, 8 ebből táplálkozik még mindig politikai és társadalmi életünknek az a sok „kilengése“, mely állandó nyugtalanságban tartja a béke után vágyódó emberiséget . . . De összetört az emberi lélekben e nagy világrengés alatt sok más érték is. így mélyen megrendült sokakban a végtelen gondviselésbe vetett hit, s megingott itt-ott a nemes hazaszeretet szent érzése is! Az idegen javakban való felelősség nélküli pusztítás kiölte az emberekből a magántulajdon iránti tiszteletet s- fogékonnyá tette az embert a vagyonközösség szélsőségei iránt. A családi otthonból való hosszú elszakadás, s a frontok végnélküli háborúi meglazították az erkölcsi érzést s bő alkalmat adtak a hűtlenség és erkölcstelenség terjedésének. Különösen a harcterek lakosságának erkölcsi életebe'n állott be fájdalmas sülyedés, s mélyen elszomorító, hogy a háborúnak ez a fekélye alaposan pusztított az alig felcseperedett ifjú generációban is! Különösen a háború vége felé egyre több egészen fiatal ember jutott tiszti ranghoz s ezzel tekintélyes jövedelemhez és fontos hatáskörhöz. Ez a körülmény ennek a fiatal generációnak önbizalmát és önérzetét túlfokozta, ami ezeknek a fiatal frontkatonáknak, a háború végén sok keserves csalódást, a társadalomnak pedig sok nem jelentékeny gondot okozott. De a háború nemcsak az emberiség lelki értékében vitt véghez nagy pusztítást, hanem a végnélküü szenvedések, az emberfeletti fáradalmak, a rendetlen, minden higiéniát nélkülöző élet, a tisztátlanság, a pusztító erkölcstelenség megtámadta az ember fizikumát is. Harctereken megbetegedett, csatákban megrokkant, lövésektől megcsonkult hősök járnak közöttünk s egy teljesen letört, ellen- állóképességíi szervezetnek kell megküzdeni a súlyos gondokat jelentő mindennapi élettel. — A testnek ezt az összeroppanását sajnos a jövő generáció is kénytelen lesz fájdalmasan megérezni. (Folyt, kvö.) Haíler István összeférhetetlenségi ügye. Széchenyi Viktor gróf kijelentette, hogy Haller István ősz- szeférhetetlenségét á bizottság csak a jövő hét folyamán tárgyalja.
