Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-07 / 101. szám
64. évfolyam, 101. szám Nagykanizsa, 1925 május 7, csütörtök Ára 1830 korona POLITIKAI NAPILAP $ierke$2tőség é« JdadóbJvatal Fő-ut 5 Ínterarban-Tekfon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Elöíizí:é«i ám; Egy bóra SO.GOQ köröné hiárom hóra... 90.000 korona MENJENEK BUDAPESTRE! Romániában a kisebbségek üldözése megállás nélkül, szakadatlanul tart. A hivatalos kormányhatalom minden igyekezete oda irányul, hogy az ősfoglaló lakosságot mihamarabb tüzzel-vassal kipusztitsa. A magyar szó elnémitásában most már annyira mennek, hogy az angyali szivü An- ghelescu közoktatásügyi miniszter nem elégszik meg a régi magyar állami iskolák elkonfiskálásával, hanem a felekezetek tulajdonában lévő magyar iskolákat is ki akarja irtani. Nem respektálnak ebben az országban semmiféle szerződést, megállapodást, vagy határozatot. Ezt igazolja az a törvényjavaslat, amelyet Anghelescu miniszter most készített az iskola-ügy reformjáról. Ez a tervezet súlyos s szinte kihe- verhetetlen csapást akar mérni az erdélyi kisebbségi iskolákra s mivel ezek össze vannak nőve az egyházakkal, azokat is létérdekeiben támadja meg. Érthető az a hangos felzúdulás, ami a kisebbségek részéről nyilvánult meg, mert a román kultuszkormány terve nemcsak a békeszerződéseket rúgja fel kíméletlenül, de Anghelescu szándéka ellentétben áll azokkal a szerzett jogokkal is, amelyeket a gyulafehérvári határozat lefixirozott. A három magyar kisebbségi egyház vezetői Majláth Gusztáv, Nagy Károly püspökök és az unitárius egyházfőképviselője, valamint a szász luteránus képviselet és több kisebbségi szenátor megjelent Bukarestben Anghelescu miniszter előtt s feltárták sérelmeiket. A küldöttség szónoka azonban alig kezdett beszédébe, Románia kultuszminisztere durva hangon förmedt rá: Itt románul beszéljen ! Menjen Budapestre 1 Az érintkezés tónusa a továbbiak során sem lett udvariasabb s végül is, amikor Anghelescu látta, hogy a kisebbségek felszisszenése reá nézve veszedelmes argumentumokkal van felfegyverezve, kezével legyintve s az ajtó felé mutatva, ezt mondotta: El-' mehetnek az urak. íme, ilyen az érintkezés Romániában a Népszövetség védelme alatt álló kisebbségek és a hivatalos román kormányhatalom között. Menjenek Budapestre! Nem uj kijelentés ez a román kormány részéről; nemrégiben a külügyminiszter mondott hasonlót, hivatalos kormányfunkciója közben, amikor az erdélyrésziek panaszait azzal a kijelentéssel intézte el, hogy vándoroljanak ki Romániából, ha számukra nem kedves az uj uralom. Ne felejtsük el, hogy ezek a kijelentések nem illetéktelen egyének, avatatlan személyek ajkáról hanzot- tak el s nem bizottsági perpatvarok ideges hangulatában születtek, hanem képviselik a hivatalos román állam felfogását. Milyen jövő várhat egy olyan kisebbségre, amelyiknek minisztere ilyen durva tónusban tárgyal velük s a kisebbségek delegációja ugyanakkor összeszoritott fogakkal kénytelen tűrni a jogfosztások láncolatát, miközben hiába fordul az európai fórumokhoz, meghallgatásra nem talál. Anghelescu és Dúca ne sokat hanBudapest, május 6 Tizenegy órakor nyitotta meg Sci- tovszky Béla elnök a nemzetgyűlés mai ülését. Meskő Zoltánnak a római követség ügyében napirend előtti felszólalásra a nemzetgyűlés nem adta meg az engedélyt. Vanczdk Jánost, Eckhardt Tibort, Bozsik Pált, Peyer Károlyt, Zsirkay Jánost mentelmi ügyeikben a nemzetgyűlés kiadta a bíróságnak. Ezután napirend szerint következett az építkezések előmozdításáról szóló törvényjavaslat Temesváry Imre előadó ismerteti a javaslatot. A házak jövedelmezősége nagy mértékben növekedett s a háztulajdonos szabadon rendelkezik az újonnan épített részekkel. A javaslat igen nagy mérvű adókedvezményt biztosit az építtetőknek. Ezek alapján megállapítható, hogy a házépítés ma igen kedvező tőkebefektetés. Petrovácz Gyula kifogásolja, hogy a törvényjavaslat uj szövegét csak a tárgyalás napján osztották ki s rámutat arra, hogy a mai nagy pangás oka az építkezések szünetelése. A törvényjavaslat egyes fontos intézkedéseit bírálva, helyesli a tervbevett könnyítéseket. Az adókedvezmények mellett a kincstári haszonrészesedés eltörlését is szükségesnek tartaná. A javaslatot általánosságban elfogadja. Eöry Szabó Dezső: Elsősorban a földreform folytán házhelyhez jutottak érdekében szóld fel. A kincstári haszonrészesedés kirovása sokszor helytelen, mert azokat is sújtja, akik csak maguk laknak a házukban. Ez ellentétben áll a törvénnyel. A javaslatot általánosságban elfogadja. Más szónok nem lévén, elnök a vitát bezárja. Búd János pénzügyminiszter: Alig van Európában törvény, amelyik az építkezések előmozdítását jobban szolgálná, mint ez a törvény. goztassák, hogy a kisebbségek menjenek Budapestre, mert ha egyszer megindulnak a Kárpátok s az elnyomott kisebbségek jogainak védelmében meghallgatásra talál, Erdélyből vájjon hová mennek Anghelescuék és Ducáék ? Mi megmondhatjuk előre: Haza Bukarestbe, hol söpörhetnek durva seprővel tovább saját házuk j tájékán s ezzel el lesz intézve véglegesen a kérdés: mindenki otthon 1 iesz. Petrovácz kifogására megjegyzi, hogy a napokban a jelzálogkölcsönök kérdése is meg lesz oldva. Amint a főidnek a hitelképességét is jreg.,kell teremteni, teremtsük meg a házak hitelképességét is, hogy minél több lakás termeltessék. Elnök az általános vitát bezárja és miután azt a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta, rátérnek a részletes tárgyalásokra, mely után részleteiben is elfogadottnak jelentette ki az elnök a javaslatot. Az elnök javasolta ezután, hogy a legközelebbi ülést holnap tartsák és a jiapirenden az építkezésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása és a választójogi javaslat általános vitája szerepeljen. Az interpellációk tárgyalása előtt az elnök az ülést felfüggesztette. A passzív ellenzék bevonulása a nemzetgyűlés üléstermébe fiaskóval végződött. Künn a folyosón beszélgettek az ellenzék tagjai addig, amig az ülésteremben befejezik az építkezési szabályrendeletről szóló törvényjavaslat vitáját és a napirend megállapítására kerül a sor. Ekkor következett volna be az a pillanat, amidőn az eddig passzív ellenzéki képviselők bevonultak volna az ülésterembe, hogy Szilágyi Lajos a napirendhez szólva, kérje a megállapított taktika szerint a választójogi javaslatnak pártközi bizottság elé való utalását és felolvasta volna a passzív ellenzék deklarációját. Végre kijött az ülésteremből a beküldött őrszem is és jelentette, hogy a napirendi vita következik. A passzív ellenzéki képviselők ekkor bevonultak az ülésterembe. Mire azonban beérkeztek, addigra a napirend felett már megtörtént a szavazás és így Szilágyi nem mondhatta el indítványát és nem olvashatta fel a passzív ellenzék deklarációját Miután az elnök a napirend megállapítása után nyomban felfüggesztette az ülést, a passzivisták tulajdonképen az üres ülésterembe vonultak be. Interpellációk Ezután az interpellációkra térlek át. Felolvassák Mayer János föld- mivelésügyi miniszter válaszát Eöry- Szabó Dezső interpellációjára, a sza- bolcsvármegyei házhelyek ügyében. Az elnök a házszabályok értelmében elrendeli az írásbeli interpellációk felolvasását. Elsőnek Dénes István Írásban beadott interpellációját olvasták fel, aki a földmunkáspárt szervezkedésének megakadályozása tárgyában intéz kérdést a belügyminiszterhez. Az interpellációt kiadják Rakovszky Iván belügyminiszternek. Meskó Zoltán a lupalapitdsi engedélyek tárgyában interpellálja meg írásban a belügyminisztert. A belügyminiszter válaszában megállapítja, hogy az időszaki lapok engedélyezése a háborús kivételes rendeletek értelmében .a miniszterelnöknek van fenntartva. Ezeknek a rendelkezéseknek határidejét a nemzet- gyűlés meghosszabbította mindaddig, amig törvényhozásilag megfelelő törvények alkotásával nern szabályozzák a kérdést. Az erre vonatkozó törvényjavaslatokat már beterjesztették a nemzetgyűlésnek, azonban még nem tárgyalták le, ezek a rendelkezések tehát egyelőre fennmaradnak és az időszaki lapok engedélyezése továbbra is a miniszterelnök engedélyéhez van kötve. Meskó Zoltán nem veszi tudomásul a miniszter válaszát. A Ház nagy többséggel tudomásul veszi a miniszter válaszát. A következő interpellációt Hegy- megi-Klss Pál jegyezte be. Az interpellációban azt kérdezi a belügyminisztertől, hajlandó-e hatályon kívül helyezni a székesfővárosi választások elhalasztásáról szóló rendeletét és mi a véleménye arról, hogy a főváros kormánybiztosa beleavatkozik a politikai mozgalmakba. Rakovszky Iván belügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. A nemzetgyűlés megítélésére bízza, hogy jogszabállyal ellentétes volt-e a rendelkezése, amikor a választási napot megváltoztatta. A fővárosi törvény intézkedik aziránt, hogy a névjegyzék végérvényes elkészültétől számítóit 15 nap alatt kell a választásokat elrendelni. A névjegyzékek nem feleltek meg a követelményeknek, nem az öss'zeállifás, hanem a technikai rész miatt és mert olyan sok tévedés és hiba csúszott be, hogy tökéletesnek, véglegesnek nem voltak tekinthetek. Miután kitűnt, hogy a névjegyzék nem alkalmas arra, hogy a választók törvényes jogaikkal élhettek volna, a törvény szellemének megfelelően szükséges volt a választások határidejét kitolni. Azt is kifogásolták, hogy a belügyminiszter a törvény alkalmazása tárgyában utasítást adott ki. A végrehajtási utasiA Ház elfogadta az építkezési Javaslatét A passzivisták bevoraislása as ülésteredbe lem sikerűit felolvasni az ellenzék deklarációját A nemzetgyűlés mai ülése
