Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-03 / 98. szám
64. évfolyam, 98. szám Nagykanizsa, 1925 május 3, vasárnap Ára 2080 kér«»« T. P. POLITIKAI NAPILAP £sefk?s£íőség éi klsdóhlvatsl Fő-ui 5 fcterurbJm-Teleion 78, nyotads 117. száns Felelős szerkesztő: Kempelen Béla U J MÓR ÁLT!. . . Irtia: Kelemen Ferenc A háború nemcsak évszázados dinasztiákat, ezredéves országhatárokat pusztított el, nemcsak megingathatatlannak vélt társadalmi rendeket semmisített meg, hanem kegyetlen kézzel belenyúlt az emberi lélek mélyébe s szálanként tépte ki belőle annak a tündöklő értéknek gyökereit, melyet „erkölcs“ néven felsőbb- rendű Istenség gyanánt, emberi ön- megbecsülésének méltó szimbóluma- képen mérhetetlen időtávlatokon át büszkeséggel őrzött meg az ember. Évmilliók fokozatos fejlődése kellett ahhoz, hogy a történelem előtti idők ködében véres harcot vívó állatember az emberi önmegismerés, önbecsülés kuiturmagasságáig eljusson. Generációk végnélküli sorozata pusztult el ebben az időárban, melyen keresztül elérkeztünk „az erkölcs“ magasabb fogalmának megértéséhez, elsajátításához. A fizikai átalakulásnak és szellemi fejlődésnek végnélküli kálváriájára, az öntudatra ébredő emberi agy tapogatódzó bolyongásaira, nyugtalan eltévelyedéseire s az izmoknak és idegeknek örökös tökéletesedésére volt szükség, mig a lassú fejlődésben lévő emberi lélek eljutott az „erkölcsi világrend“ szellemi magasságáig. S a fejlődésnek ezen a fokán is, mily távol állottunk még a lelkek forró ideáljaitól! Mert az igazi tökéletesedés az lesz, ha az ember minden cselekedetét a reflektor fényével világitó „értelem“ az erkölcs tisztult törvényeinek ösvényén fogja vezetni s az ősidők ködéből emberi bensőnkben rekedt ősi ösztönöket ez a vakító világosság eltünteti. Mily messze visszavetett bennünket az emberi fejlődésnek ezen az utján a borzalmas háború! A gyilkolás véres gőzében elmerült tömegek leikeiben sátáni ünnepre perdültek az ősállati ösztönök, melyeket a béke aerájában uralkodó „erkölcsi“ felfogás és uralkodó törvény az emberi öntudat mélységébe szorított. A háború hosszú évei alatt ezek a rejíekükből kiszabadult ösztönök elhatalmasodtak s pusztító garázdálkodásuk nem szűnt meg akkor sem, mikor a háború szerencsétlen befejezésével a frontok katonái véres csatamezőkről hazakerültek békés otthonukba. A céltalanul kiontott vér, a vakon elprédált energiák szemrehányásaival csak megerősödött eme ösztönök aztán idehaza is garázdálkodtak s okozói voltak annak a rengeteg vérontásnak, melynek a háború utáni időkben oly sokszor szemtanúi voltunk. Ezek az ősállati ösztönök mint dúló vihar a csendes tó vizét, hullámzásba hozták a lelkeket s ezek a hullámok a lelkek individualitása szerint csak hol lassabban, hol gyorsabban simulnak el. Egyik-másik lélek már teljesen visszanyerte egyensúlyát, mig sokak felett még mindig tombolnak az ösztön viharjai . . . Mennyi gyilkosság, mennyi vérengzés támadt a nagy háború után e borzalmas ösztönök nyomán ! Soha annyi bűntény nem került felszínre, mint a nagy világégés után. Az embergyilkolás megszokott dolog lett. A harcterek állandó emberölése hozzászoktatta a frontok lakóit a vérengzéshez. A gyilkolás, mint bűntény, az emberi eltévelyedésnek nem az a lesújtó cselekedete többé, mint volt régen. Ma ez a sértett érdekek, vélt differenciák, létező, vagy beképzelt ellenszenvek, harctereken elsajátított „elintézési módja“, melyet legtöbbször alig követ mélyebb önvád, vagy az emberi lelkiismeret szemrehányó zúgolódása. A gyilkosokból, politikai bombavetőkből hiányzik a felzokogó lelki- ismeretfurdalásnak az a mélységes áíérzése, mely Raskolnikov, gyilkos lelke mélyéből árad ki Dosztojevszkij hatalmas művének hosszú száz-száz oldalán ?! Kiveszett az emberszörnyetegekből a rettenetes bűn tudata. Embert ölni megszokott dologgá lett. így hozta ezt magával a gyilkolások nagy iskolája: a háború ! S a magasabb emberi ideálok, a tisztultabb erkölcsi felfogás után borongó lélekkel epedö kevesek fájdalmasan felsóhajtanak e gyilkosságok, ez emberpusztitások láttára. Lelkünk elszorul, ha a szófiai bazilika bedőlt kupoláira, beomlott mennyezetére, hat elpusztult tábornokra, sok sebesült miniszterre s néhány száz szerencsétlen halottra gondolunk. Lelkünk elszorul s a magasabb rendeltetésekbe vetett emberi hit mélységes megrendülésével kiáltunk fel: Mikor érkezik el már végre az igazi „emberré-levés“ türelmetlenül vári korszaka, mikor pusztulnak ki a lelkek mélyéből a lét harcának ősi gyilkos ösztönei ? Mikor, mikor?! Uj, felemelő morál után eped a lelkünk! Uj világot, uj hitet könyör- günk magunknak. Legyen már vége a gyilkosságoknak, szűnjenek meg a bombamerényletek! Irtsuk ki a háborúban megfertőzött lel kékből a felelőtlen bűnre való hajlamot. Teremisiink uj létfeltételeket! Mert a bűn gyökerei mindig a lét küzdelmeinek véres talajából táplálkoznak. Miniszteri tanácsos halálos balesete. Josipovich volt horvát miniszter édesapja, Josipovich Kálmán miniszteri osztálytanácsos a Rákőczy- utón miközben egy villamosra fel akart ugrani, a pótkocsi alá került, melynek kerekei mindkét lábát tőből lemetszették. A Pajor-szanatóriumban bekötözés közben meghalt. 8ELFÜLBÍ HÍREK A hadsereg köréből. A kormányzó Soós Károly altábornagyot gyalogsági tábornokká léptette elő és egyben nyugállományba helyezte, Jánky Kocsád altábornagyot lovassági tábornokká, nagymegyeri vitéz Raics Károly, vitéz Kárpáty Kamiló, vitéz Álgya-Papp Sándor és vitéz Juhász László vezérőrnagyokat altá- bornagyokká, Zalán Antal, Schvoy István és Takácsy György ezredeseket pedig vezérőrnagyokká nevezte ki. Felhőszakadás volt Budapesten. Budapestről jelentik nekünk éjjel, hogy a fővárosban tegnap felhősza- kadásszerü vihar volt, amely nagyobb károkat is okozott. A tűzoltókat is több Ízben igénybe kellett venni. Egyes helyeken a pincelakásokat elöntötte a hatalmas víztömeg. A Zeneművészeti Főiskola jubiláns ünnepsége tegnap délelőtt j kezdődött meg. A diszgyülésen Hu- \ bay Jenő a zeneművészeti főiskola j igazgatója elnökölt. A jubiláns ün- j népségén megjelentek Horthy Miklós, József főherceg, Izabella főhercegnő, gróf Bethlen István és a kormány tagjai, báró Berzeviczy Albert és a diplomáciai testület tagjai, gróf Klebelsberg Kunó bevezető beszédet, majd Apponyi Albert gróf ünnepi beszédet mondott. Utánna Hubay Jenő beszélt. Az ünnep a Magyar Hiszekeggyel ért véget. Majd a kultuszminiszter megnyitotta a Liszt Ferenc-szobrát. A tábla ítélete a csongrádi merényiét ügyében. A csongrádi bombamerénylet ügyének tegnapi tárgyalásán Ruttkay dr. belügyminisz- teii titkár eskü alatt vallotta, hogy a vádlottakat nem bántalmazták. Az ügyész fentaríotía a vádat. Piroskáék védője kifejti, hogy ennek a bünper- nek vádlottjait „az ellenséges közvélemény“ jelölte ki. Hivatkozik tanúvallomásokra, hogy kínzással kény- szeritették ki a vallomásokat. Az elnök délután 3 órakor hirdette ki a tábla Ítéletét, amely helybenhagyja a törvényszék felmentő ítéletét. A II. nemzeti zarándoklat visz- szaíérése. A 11. magyar nemzeti zarándoklatnak az a 180 főnyi csoportja, amely az elmúlt hét csütörtökén indult Rómába, hogy ott a magyar zarándokokhoz csatlakozzék, az ünnepségek és ájtatosságok befejeztével csütörtökön visszaindult hazájába. A zarándokok e csoportjával hagyta el Rómát Csernoch János hercegprímás is. Ez a zarándokokat hozó különvonat tegnap reggel futott be a nagykanizsai állo- rnásra, ahol a zarándoklatot rendező Országos Katolikus Szövetség küldöttsége fogadta őket. A különvonat rövid tartózkodás után folytatta útját Budapest felé. A fővárosi választások elhalasztása. A belügyminiszter tegnap Előfizetési ára: Egy bér» 30.003 taoíss Hárem frórs... ... 90.000 köretig hosszasan tanácskozott Ripka kormánybiztossal, melynek eredménye- képen a fővárosi választásokat valószínűleg május 21. és 22-re halasztják. Május elsején seholsem volt rendzavarás. Május elseje, a munkásság ünnepe az egész országban rendzavarás nélkül folyt le. A fő- kapitányságon szóbakerült, hogy jövőre esetleg erre a napra is engedélyeznek összejöveteleket. Schioppa nundus elhagyta hivatalát. Schioppa Lőrinc, a szentszék budapesti követe végleg elhagyta hivatalát. Schioppa a legközelebbi napokban Rómába megy, ahonnan Hágába utazik uj székhelyére. Utódja néhány nap múlva érkezik Budapestre. Kinyomozták a kereskedelmi kórház kasszafuróit. Nagypéntek éjjelén ismeretlen tettesek Budepes- ten megfúrták a kereskedelmi kórház páncélszekrényét és abból 221 millió korona készpénzt loptak el. Véletlen folytán tegnap a detektivek- nek sikerült a tetteseket Horváth Jenő és Kieme ni Ferenc személyében kinyomozni. A tettesek megszöktek, de a rendőrség nyomon van. KÜLFÖLDI HÍREK Borzalmas vasúti szerencsétlenség. Az Eydtkuhnen felől Berlinbe robogó D-vonat május 1-én Swaroschin és Preussich között éjjel 1 órakoé a lengyel korridor területén nyílt pályán kisiklott és lezuhant a meredek lejtőn. A halottak száma tegnap délig 28, sebesülteké 40. Lengyelországgal, minthogy a telefon- vonalak elszakadtak, minden összeköttetés szünetel. A szerencsétlenséget négy csavar eltávolításával eszközölt merénylet okozta s fokozta az is, hogy a korridoron előirás szerint zárt kocsikban német munkásokat szállítottak, kik menekülni sem tudtak a lezárt kocsikból. A német vasuíigazgatóság szerint a szerencsétlenséget az elhanyagolt állapotban levő pályatest okozta. A bécsi Anker-kenyérgyár igazgatójának büntetése. A bécsi törvényszék Fried Arthurt, az Anker- kenyérgyár vezérigazgatóját kenyér- drágitásért 8 havi súlyos börtönre és 100 milliárd osztrák korona pénzbüntetésre Ítélte, azonkívül elmarasztalta a költségekben. Szovjet-propaganda az orosz követség utján. Az egyik turini újság cikksorozatban pontos adatokkal bizonyítja, hogy a III. internacio- nále a kommunista szervek érdekében aktiv propagandát fejt ki Olaszországban. A lap a római szovjetnagykövetet azzal vádolja, hogy az közvetlenül részese ezeknek az üzel- meknek.
