Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-01 / 97. szám

ZÄa-Afi liOiSLOKy Iparosok országos versenye Az Országos Iparegyesület akciója „Aranykoszorús országos mesteri cim“-ért folyik a verseny Az Országos Iparegyesület az ösz- szes vidéki Ipartestületekhez — igy a nagykanizsai Ipartestülethez is — leiratot intézett, amelyben arról ér­tesíti az Ipartestületet, hogy a kéz- müiparosokat fokozottabb és tökéle­tesebb munkateljesítmények elvégzé­sére akarja ösztönözni, aminek az a terve, hogy Budapesten és az or­szág különböző nagyobb városaiban — Nagykanizsán is — időnként ver­senyt rendez, amely versenyen min­den iparos részt vehet. A verseny célja — hogy az ipa­rosság körébe visszatérjen a rég le­tűnt idők céhrendszerének szelleme, hogy az iparosok nemes versenyre keltve egymással, minél tökéletesebb produktumokkal szolgálják a piacot. A tervezet szerint évenként három­szor rendeznének ilyen versenyt. Az első versenynek a határideje már ki is van tűzve augusztus 11-re Buda­pestre, a többi versenyt nagyobb ipari városokban tartanák meg. A versenyt remekbe szabott mes­termunkákkal, az illető iparág terén elérhető újításokkal, vagy a fokoza­tos haladást feltüntető kiváló mun­kával lehet részt venni. A résztvevők közölt különböző di­jak lesznek kiosztva, a legnagyobb díj pedig az arany- koszorús mesteri cím lesz. A pályázat feltételei szerint az egyes szakmák résztvevői maguk közül vá­lasztják meg a zsűrit, amelynek tagjai csak versenyen kívül állíthatják ki munkáikat és készítményeiket. Ezzel az eljárással akarják biztosítani a zsűri tagjainak elfogulatlanságát. Az országos verseny iránt — ért­hetően — rendkívül nagy az érdek­lődés és arra számit az Országos Iparegyesület, hogy az országos ver­senyre ezerszámra fognak beözönleni a különböző, szebbnél-szebb ipari készítmények, amely méltán fogja dokumentálni, hogy az ország ipa­rosságában nem veszett ki a mű­vészi ízlés és a haladás iránt való hajlamosság. Az iparosság részéről — igy kü­lönösen a nagykanizsai iparostársa­dalom legjelesebb reprezentánsai ré­széről nyert értesülésünk szerint — egyesek aggodalommal fogadják az Országos Iparegyesületnek ezen ak­cióját, mert félnek attól, hogy a mai rettenetes gazdasági viszonyok köze­pette igen sok tehetséges és nagyra- hivetott iparos az anyagi viszonyok miatt kénytelen lesz lemondani ar­ról, hogy ezen a versenyen részje­gyen és igy igen könnyen elő fog fordulni az az eset, hogy azok és olyanok nyernek majd aranykoszorus mesteri címet ezeken a kiállításokon, illetve versenyeken, akik azt sem ér­demlik meg, ami természetszerűleg lehangolólag fog hatni azokra, aki­ket az anyagi körülmények íartanak majd vissza a versenyen való rész­vételtől. május 1. __________________ A kézmüi parosság között különö­sen a fiatalabb generációknál az a belátás kezd felülkerekedni, hogy a kézmüiparosságnak nem lehet az a célja, hogy versenyre keljen a tö­megcikkeket gyártó gyári iparral, mert az ebben való versenyben okvetlenül a kézmüiparosság el fog bukni, hanem az iparosságnak arra kell törekednie, hogy cikkeiben, készít­ményeiben a művészi Ízlés és fejlő­dés jusson kifejezésre és tegye be­csessé készítményeiket a gyári áruk­kal szemben. Hisszük, hogy a nagykanizsai ipa­rosság, amely eddig is oly fényes tanujelét adta nagyrahivatoítságának, erről* a versenyről sem fog lema­radni, hanem még áldozatok árán is fenn fogja tartani ezt a nimbuszt és jóhirnevét öregbíteni. Piarista Diákszövetség Eberhardt Béla kegyesrendi reál­gimnáziumi igazgató kezdeményezé­sére tegnap délután 6 órakor össze­jöttek az intézet kistanácstermében a gimnázium volt növendékei, hogy megbeszéljék a Piarista Diákszövetség nagykanizsai fiókjának megalakulását. Az összejövetelen ott láttuk Nagy­kanizsa úri társadalmának kitűnősé­geit — akik mind a kegyesrendi ta­nárok növendékei voltak egykor Nagykanizsán. A legidősebbek kö­zülük azok, akik 1872-ben tették le az érettségit. Eberhardt Béla igazgató az érte­kezlet megnyitása után ismertette a Szövetség célját és mibenlétét s tö­mörülésre buzdította a régi tanítvá­nyokat. Majd előkészítő bizottságot választottak Eberhardt Béla elnöklete alatt, melynek feladata a tagokat a régi osztálytársak köréből megszer­vezni és az alakuló közgyűlést elő­készíteni. Az értekezlet végül elhatározta, hogy a múltban megállapított dátum hatáiyonkivül helyezésével folyó hó 28—29 re állapítják meg az alakuló közgyűlést. 28-án este összejövetel és előértekezlet, 29-én pedig alakuló közgyűlés lesz. A bizottság egyéb­ként a „Zalai Közlöny“ utján fogja tájékoztatni mindenről a volt növen­dékeket. A csongrádi bombamerénylet a tábla előtt. A budapesti Ítélő­tábla tegnap kezdte meg a csongrádi bombamerénylettel gyanúsított Simkó László és társai bűnügyének tárgya­lását. Az előadó bíró hosszabban ismertette a törvényszéki tárgyalást és a vádlottak vallomásait, majd a tanuk vallomásait. A tárgyalást hol­nap folytatják. = Ma és minden este kaposvári Balogh Károly hírneves zenekara hangversenyez a Korona-éttermében. — Szines és fehér férfi ingek mélyen leszállított árban kaphatók Schvartz Dezső cégnél Eő-ut. Ugyan­ott női hímzett háló ingek darabja 58 000 koronáért. A világháború kul­turális és gazdasági következményei Irta: KELEMEN FERENC (6) Az építkezés szünetelése s a há­borús konjukturákban meggazdago­dott néprétegek fokozottabb igényei e tekintetben tűrhetetlen viszonyokat teremtettek, melyek még hosszú éve­ken át fogják elkeseríteni az embe­riség életét. Az 5. éves háború nélkülözései, forradalmai és szenvedései teljesen megtörték a test ellenállóerejét, meg­telhették különféle betegségekkel, me­lyek a háborúból visszatért ember­roncsokat az uj nehéz életfeladatokra képtelenekké, az élet bajaival szem­ben türelmetlenekké tették. A levegő megtelt elégedetlen, szenvedő, nélkü­löző, agyonsanyargatott emberek só­hajaival, panaszaival s a megfertő­zött levegőben éltető táplálékot nyer­tek a társadalmi rend felforgatására irányuló forradalmi eszmék. A vesztett háború, a céltalanul kiöntött ember­vér, a könnyelműen elpazarolt ener­giák miatt elkeseredett tömegek lelki disposiciója valóságos melegágya volt annak a társadalomfelforgató törekvésnek, mely később elszánt vezetők erőszakosságából s a magán- tulajdon alapján álló polgári társa­dalom gyávasága és szervezetlensége miatt magához ragadta a teljes po­litikai hatalmat a hónapokon át újabb vérözönnel, szenvedéssel és rettegés­sel árasztotta el az országot. Ez a kommunizmus, hírhedt ne­vén ismert rémuralom éppen a há­ború szenvedéseivel lélektanilag elő­készített lelkiproletárizmusból robbant ki. A kommunizmusért kizárólag a háborút terheli a nagy felelősség. Háború nélkül ulabb történelmünk a legborzalmasabb fejezetét ez a gene­ráció alig ismerte volna meg, mert bár a szociálista gondolkodás állandó térhódítása s a nagy megváltó, szo­ciális eszméknek hatalmas terjeszke­dése esetleg háború nélkül is elve­zette volna a társadalmat a kommu­nizmus eszmei magasságáig, de ehhez feltevésünk szerint évszázadok rend­szeres, alapos munkája lett volna szükséges. Csak ily hosszú idő alatt nevelhető és előkészíthető az egész ember társadalom lelkileg és gazda­ságilag az uj világrend számára. De a háborúnak ebből a szempontból ép ez egyik legnagyobb bűne, hogy a lelkek tömeges iniciálásával idő- előtt megteremtette korunk e legna­gyobb gyalázata, a vérengző, pusz­tító, minden erkölcsi érzést és ne­mesebb emberi indulatot lábbal tipró felforgatás számára a végzetes kísér­let lehetőségét. A nagyháboru következményeit legsúlyosabban azonban a gazdasági életben érezzük meg. Itt végezte a legnagyobb pusztítást, eltiporta a régi törvényeket, felborította a régi rendszereket uj erőszakos államala­pításokkal évezredes szervezetek, gazdasági egységek szétbontásával olyan káoszt teremtett, mely Európa egy nagy részében, a legteljesebb anarchiához s a teljes gazdasági pusztuláshoz fog vezetni. A háború kitörése előtt egész Európában intenzív gazdasági élet virágzott. A nagy nemzetek hatalmas versenye az ipari termelésnek óriási lendületet adott. A gazdasági pro­dukció olyan arányokat öltött, hogy itt-ott már a túltermelés aggasztó jelenségei is mutatkoztak, de az Európa összes nemzeteit összefogta a javak termelésének és kicserélésé­nek szolidáritása. (Folyt, köv.) Három milliárd kor. nyerhető az újonnan notáliftnrtiáfábhan melynek rendkívül előnyösen megvái- kezdődő XIV. m. kir. uuiailflul >JCHC1UJ0H» toztatott játékterve szerint összesen 27 milliárd kor. lesz készpénzben kisorsolva. -------------­--------------------- Szerencseszámokat ajánl: SU lálknMAM IfAlM^Ara főelárusitó sorsjegyirodája milllOITer FLUSÜISIh Csemjery-ut 7. s*. (Rapoch ház) Sorsjegyek ára: Vi 120.000 K, V2 60000 K, Vr 30000 K. Játéktervek ingyen. Húzás május 13. és 15-én. t NAPI HÍREK NAPIREND Május I, péntek Római katolikus: F. és J. Protestáns: FUlöp. Izraelita: Ijar hó 7 Nap kel reggel 4 óra 44 perckor, nyug­szik délután 7 óra 11 perckor. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint szárazabb Idő várható hőemel­kedéssel. KULTURESTÉLYEK ÉS MULATSÁGOK Május 2: Az Oltáregyesület sziniclöadása a Rozgonyi-utcai iskola tornatermében este 8 órakor. Május 3: Az Oltáregyesület szinielőadása a Rozgonyi-utcai iskola tornatermében este 8 órakor. Május 9: Müvészestély az államrend­őrség detektivtestíiletének nyugdijpótló- és segélyegylete, özvegyei és árvái javára a Polgári Egyletben este 8 órakor. Május 16: A kegyesrendi reálgimnázium szinielőadása. Május 17: A kegyesrendi reálgimnázium szinielőadása. Május 21: A Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör Zrínyi ünnepélye. Május 30: A Transdanubia Sport Egye­sület műkedvelői előadása. Május 31: Az Ipartestület sétatéri mu­latsága. A Transdanubia Sport Egyesület műked­velői előadása. Junius 6: A Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet ballett-előadása a Pol­gári Egyletben. Juníus 7: A Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet ballett-előadása a Pol­gári Egyletben. MÁJUS Rügyfakasztó, ellketvidámitó, gond- barázdát elsimító, mosolygó, csókos és napsugaras május köszöntött reánk, kik úgy vártuk Nyár király selyem­ruhás, ifjú hírnökét. A komor, élettelen arcokba derű lopódzik, a szemek fénye tisztábban ragyog, a tekintetek biztatóbbak, reményteljesebbek, a lenyűgözött lel­kek felszabadulnak, a kebel átittasul a természet buja szépségétől, a nyíló virágok dús illatától, a nagy min- denség pazar májusi pompájától. A peityhüdt izmok megfeszülnek, uj életöröm, uj kedv, friss detü, tit­kos, néma vágyak és rózsaszínű sej- telmek s különös, de szent érzések hatják át a földi halandók bensejét és a nagy végtelenségben minden a szent ébredés és a titokteljes tűz himnuszát zengi. Május, május, május — ujjongja minden főszáll a réten, meséli min­den bokor a kertben, harsogja min­den fakorona az erdőben. A virágok egymásra borulnak és csókban össze- fornak. A gerlék hangos bugással, jólakottan ülik nászukat és a lom­bok között, ágról-ágra röpdeső ma­dárkák egymást tulénekelve üdvözlik májusukat. Május a nagy természet gyönyö­rűséges ünnepnapja, amely mindent tulharsogva hirdeti az örök életet, a soha el nem múló tavaszt, a min- denekfelett álló nagy, tiszta és szent szerelmet, mely erősebb a fagyos télnél, a hideg halálnál és amely utat tör síron és poklokon keresztül, hogy diadalát ülje a szivek fölött. Május — az ember felsőbbrendű­ségének hirdetője, költők ihletője, nemes vágyak élesztője, királyi tettek sarkalója, május, te örökké ifjú má­jus — légy üdvöz nekünk! (B)

Next

/
Thumbnails
Contents