Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-01 / 97. szám

64. évfolyam, 97. szám Nagykanizsa, 1925 május 1, péntek Ära i8H®S korona

I

POLITIKAI NAPILAP

SsKikesítőség éi kiadőMvfiísl Fß-ui 5 fakiurbati-Teíefen 78, nyossda 317. száss

Felelős szerkesztő: Kenpelen Béla

Eiőítósiési ára; flgy hórs 3G.00Q körötté Három hórs... ... ... — ... 99.002 korona

A KÉPVISELŐ ESKÜJE

A nemzetgyűlés szuverénitásának biztosítása szempontjából a jövőben esküt tartoznak tenni a képviselők. Sajnos, a változott idők szükségszerűvé tették ennek az eskünek bevezetését, mert egyre jobban lehetett tapasztalni, hogy a képviselők egy része elsősorban nem a nemzetet, hanem egyes érdekcsoportokat és osztályokat képviseltek. Ugyanakkor olyan befolyások is éreztették hatásukat, amelyek nem a nemzet kebeléből, hanem kívülről, internacionális területekről kerültek be. Példákat nem akaránk felhozni annak bizonyítására, hogy képviselők utasításokat kaptak a nemzetgyűléstől kívülálló személyektől, csoportoktól és internacionális szervezetektől, mert ezek annyira közismertek, hogy csak ismétlésekbe bocsátkoznánk. Súlyos és megalázó sérelem esett ezáltal a nemzetgyűlés szuverénitásán, amelyen segíteni fog az az eskü, amelyet a jövőbon minden megválasztott képviselő letenni tartozik.

A választójogi bizottság minden változtatás nélkül elfogadta a miniszterelnök eskümintáját, amely három föléiből áll. Először: hűséget követel a magyar nemzet irányában, másodszor: puccsok megrázkódtatásától akarja megóvni az országot, harmadszor pedig azt követeli meg, hogy a képviselőházon kívülálló tényezőktől a képviselő nem fogad el utasításokat és rendelkezéseket.

A képviselői szabadságnak ez a körülbástyázása valóban nagyon időszerű, amikor ismét kesztyüdobást tapasztalunk olyan személyek részéről, akik egyszer már az ország tönkretételében alaposan közreműködtek.

Az úgynevezett függetlenségi Kos- suth-párt, amelynek főmozgatója Nagy Vince, Károlyi Mihály volt belügyminisztere, minap tartott ülésén parázs tüntetést rendezett Károlyi Mihály és az oktobrizrnus mellett. Bejelentették, hogy az oktobrizrnus álláspontján vannak ma is s programjuk az 1918-iki október megismétlése. Ugyanakkor, amikor ily félreérthetetlen módon fedik fel szándékaikat, Károlyi Mihály Amerikában a leghallatlanabb hazaárulást szolgálja. Minden igyekezete arra irányul, hogy hazájának újjáépítését megakadályozza s minél igaztalanabbá állítsa be a világ színe előtt Magyarországot. Nagy Vince és társai ezt a Károlyi Mihályt merik ma Magyarországon dicsőíteni, miközben nern tagadják, hogy uj októberre készülnek.

Ezt a mozgolódást felkészülve várja a magyar nemzet s készületlenül nem fogja találni a hivatalos hatalmat sem. A magyar törvény- hozás házát meg keli tisztítani azoktól az elemektől, amelyek érvényesülésüket olyan személyekhez fűzik, kiknél ádázabb ellensége alig volt még az országnak.

A hazához hűséggel tartozik annak minden polgára s elsősorban azok, akik ügyeit intézik. Az uj eskü szövege ezt a hűséget most már követelni is fogja s akik ez ellen vétenek, büntetendő cselekményt követnek el még akkor is, ha mandátumuk van.

Ma, amikor a képviselőháztól kívül álló tényezők éreztetni tudják hatásukat egyes képviselőkkel szemben, amikor titkos társaságok követelnek eskütételt tagjaiktól s ezek a

tagok be tudnak jutni a törvényhozás csarnokába is, valóban kényszerítő követelmény, hogy a nemzet képviselőit eskü kösse ahhoz a magas hivatáshoz, amelyik az ország ügyeinek szolgálatát követeli”' meg elsősorban.

Más oldalról is veszély fenyegette azonban a nemzetgyűlés szuveréni- tásá. Az internacionális szervezkedés az ország területén kívül is figyelemmel kísérte, hogy mi történik a törvényhozásban. Kápviselőikön keresztül instrukciókat adtak, tőlük működésükről beszámolást követeltek, ami által hallatlan sérelem érte a nemzetgyűlést. Ezen a helyzetben van hivatva gyökeresen segíteni a képviselői eskü.

H©j@s Üjilfsü ggréf tisrfásta @^©i®epét

& nemzetgyűlés mai üüése — £4 a:ár>számadá®i bizottság nem űeszi iaisSoenásMÜ a komiifiU« számadásait — Elüké* ssiiíífc &z uj költségűéttea*;, p&etu ~~ Befejeződött a

Budapest, április 30 5

Scitovszky Béla elnök 12 óra után j nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését, j | Az elnöki bejelentések során meg- ]

I emlékezik a borzalmas szófiai bőm- j bamerényletről. A Ház táviratilag \ részvétéi fejezi ki a szobranje elnö- \ 1 kének. Majd az elhunyt Apponyi j | Sándor gróf emlékét jegyzőkönyvileg I 1 örökítik meg.

| Puky Endre a választójogi bízott- jj \ ság előadója tette meg aztán jelen- \ \ lését a választójogi javaslat tárgya- j | lásairól, inig Illés József a felsőházi j I javaslat tárgyalásáról teszi meg je- j ! lenlését. Ezután Hoyos Miksa gróf j szólal fel napirend előtt. Amikor j Hoyos szólásra emelkedik, éktelen j lármával és kiáltozással fogadják és j nem akarják szóhoz engedni.

Lénával Istvánt az elnök rendre- j utasítani kénytelen. A zaj lecsilla- | pultával Hoyos gróf elkezdi beszédét: | Csak tegnap jött vissza olaszországi útjáról és akkor értesült arról, mit imputált neki a sajtó egy része félreértett kijelentései miatt, melyeket a nemzetközi parlamentáris kereskedelmi konferencián Baross felszólalására tett.

Megdöbbenéssel állapítja meg a lapokból, hogy a közlemények teljesen téves információn alapulnak és azok teljesen légből kapott alap- feltételekből indultak ki és rosszakarattal állították be kijelentéseit.

Baross a drágaság kérdéséhez hozzá szólt és kapcsolatba hozta azt a trianoni békeszerződés el.

Én is ezt vallom és vallottam, hogy a drágaság főokozója Trianon, de amikor ezt a kérdést tárgyalták, arra kértem’Baross képviselőtársamat, hogy találja meg a módot és formát ahogy’ célszerűségből elő kell adni azt a kérdést.

Még a plenáris ülés előtt felhívta őt arra, hogy tárgyalja úgy ezt a kérdést, hogy ebből válarni skandalum ne keletkezzék.

Mert én a trianoni szerződést épp úgy lehetetlennek tartom, mint a leghangosabbak és küzdeni is akarok ellene, azonban tudom azt is, hogy

skandalumokkal nem lehet nemzetközi fórum előli megjelenni.

Baross János teljesen célszerűtlen \ módon és abszolúte nem használva \ ki a francia nyelvnek ezt az előnyét, hogy megfelelő módon mindent ellehet mondani, olyan módon hozakodott elő a trianoni szerződéssel kapcsolatban, amely a román, jugo- j szláv és szerb küldöttségben, amely j előzőén az egész felszólalásról érte- ; sülve volt és ismerté a teljes szőve- \ get, — természetesen nem én álla- j lám — nagy visszatetszést keltett. jj

Az elnöklő Pávia figyelmeztette j Barosst, hogy kereskedelmi konfe- \ rencián nem lehet politikával foglal- j I kozni, hanem kizáróan gazdasági j ? kérdésekkel. Baross János egy kis j fordulattal áttért a gazdasági kérdé- | sekre, majd ismét politikumot vitt j be a tárgyalásokba, olyan formában, j amely nézetem szerint, nem volt j ; helyes

I ebben a formában, ahogy ö azt a ! | kérdést beállította, az országnak nem \ i hasznot, hanem kárt csinált.

Tekintettel arra, hogy mi az olasz j ! nemzetnek igazán szívesen látott j j vendégei voltunk, az volt az érzé- | sem, hogy ezt nem lehet olym íe- ; íesleges incidensekkel megzavarni, s j amelyeknek nem lehet eredménye j I és hasznot sem hoznak az országra. ] 1 Felmentem az emelvényre és a kö- j ; vetkező kijelentést tettem:

Kijelentem, hogy Baross képvise- 5

lőnek itt előadott szavai, az ő egyéni véleményét képezik, azért az ő egyéni véleményét, mert nem a bizottság által tárgyalt szöveghez szólott hozzá, hanem attól teljesen eltérő szöveget adott elő.

Kijelentem, hogy mig a magyar delegáció vezetője, egyénileg azzal a formával, amellyel Baross mondani valóját előadta, nem értek egyet. Szószerint ezt mondottam és erre bármikor esküt teszek.

Tisztán saját elhatározásából tette meg azt, amit tett és ha tízszer olyan helyzetbe kerülne ismét, újra ugyanúgy járna el.

Meggyőződése szerint, ahogy eljárt, nagyobb szolgálatot tett hazájának, mint az, akinek egész felszólalását az egyéni érdek szolgálata vezette. Ő nem azért ment Olaszországba, hogy a saját érdekeit szolgálja és eljárásával vélte hazája érdekeit szolgálni. Azért cselekedett úgy, ahogy eljárt.

Az egyes napilapokban történt perfid támadások és az ügy beállításával szemben meg fogja találni a módját annak, hogy saját reputációját. megvédje.

Majd Dinich személyes kérdésben szólal fd és visszautasítja Kiss Menyhért egyik kijelentését. Rövid vita után elnök napirendi indítványt terjeszt elő, hogy a Ház legközelebbi ülését május 5-én, kedden délelőtt tartsa meg.

Az ülés 1 óra után éri véget.-*

A nemzetgyűlés zárszámadási bizottságának a jelentése foglalkozik az októberi forradalom, továbbá a proletárdiktatúra és végül az Aradon, majd Szegeden működött kormányok számadásaival. A zárszámadási bizottság a Károlyi kormány számadásairól azt mondja jelentésében, hogy az úgynevezett népköztársaságnak forradalmi kormánya volt, amely kizárólag saját felelősségére intézkedett az állam pénzügyeiről. A kommun számadásairól, amelyben az úgynevezett tanácsköztársaság pénzügyi gazdálkodása került számadás alá, a jelentés ugyancsak megállapítja, a felelőtlen gazdálkodás bűnét és azt javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy ezeket a számadásokat a felelősség szempontjából tárgyalás alá ne vegye. Arni az Aradon és Szegeden működött kormánynak számadásait illeti, megállapítja a jelentés, hogy bár felhatalmazás nélkül, de hazafias érzésektől vezérelt működésből származnak és igy azok tudomásul vételét javasolja.

*

Budapesti tudósítónk telefonjelen- íése szerint Búd János pénzügy- miniszter a holnapi (pénteki) minisztertanács elé terjeszti az uj költségvetési tervezetet. A miniszter- tanács hozzájárulása után a pénzügyminisztériumban azonnal megkezdik a költségvetés technikai összeállítását.