Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-01 / 97. szám

64. évfolyam, 97. szám Nagykanizsa, 1925 május 1, péntek Ära i8H®S korona I POLITIKAI NAPILAP SsKikesítőség éi kiadőMvfiísl Fß-ui 5 fakiurbati-Teíefen 78, nyossda 317. száss Felelős szerkesztő: Kenpelen Béla Eiőítósiési ára; flgy hórs 3G.00Q körötté Három hórs... ... ... — ... 99.002 korona A KÉPVISELŐ ESKÜJE A nemzetgyűlés szuverénitásának biztosítása szempontjából a jövőben esküt tartoznak tenni a képviselők. Sajnos, a változott idők szükségsze­rűvé tették ennek az eskünek beve­zetését, mert egyre jobban lehetett tapasztalni, hogy a képviselők egy része elsősorban nem a nemzetet, hanem egyes érdekcsoportokat és osztályokat képviseltek. Ugyanakkor olyan befolyások is éreztették hatá­sukat, amelyek nem a nemzet kebe­léből, hanem kívülről, internacionális területekről kerültek be. Példákat nem akaránk felhozni annak bizonyítására, hogy képviselők utasításokat kaptak a nemzetgyűléstől kívülálló szemé­lyektől, csoportoktól és internacioná­lis szervezetektől, mert ezek annyira közismertek, hogy csak ismétlé­sekbe bocsátkoznánk. Súlyos és meg­alázó sérelem esett ezáltal a nem­zetgyűlés szuverénitásán, amelyen segíteni fog az az eskü, amelyet a jövőbon minden megválasztott kép­viselő letenni tartozik. A választójogi bizottság minden változtatás nélkül elfogadta a mi­niszterelnök eskümintáját, amely há­rom föléiből áll. Először: hűséget követel a magyar nemzet irányában, másodszor: puccsok megrázkódtatá­sától akarja megóvni az országot, harmadszor pedig azt követeli meg, hogy a képviselőházon kívülálló té­nyezőktől a képviselő nem fogad el utasításokat és rendelkezéseket. A képviselői szabadságnak ez a körülbástyázása valóban nagyon idő­szerű, amikor ismét kesztyüdobást tapasztalunk olyan személyek részé­ről, akik egyszer már az ország tönkretételében alaposan közremű­ködtek. Az úgynevezett függetlenségi Kos- suth-párt, amelynek főmozgatója Nagy Vince, Károlyi Mihály volt belügy­minisztere, minap tartott ülésén pa­rázs tüntetést rendezett Károlyi Mi­hály és az oktobrizrnus mellett. Be­jelentették, hogy az oktobrizrnus ál­láspontján vannak ma is s program­juk az 1918-iki október megismét­lése. Ugyanakkor, amikor ily félre­érthetetlen módon fedik fel szándé­kaikat, Károlyi Mihály Amerikában a leghallatlanabb hazaárulást szol­gálja. Minden igyekezete arra irá­nyul, hogy hazájának újjáépítését megakadályozza s minél igaztalanab­bá állítsa be a világ színe előtt Magyarországot. Nagy Vince és társai ezt a Károlyi Mihályt merik ma Ma­gyarországon dicsőíteni, miközben nern tagadják, hogy uj októberre ké­szülnek. Ezt a mozgolódást felkészülve várja a magyar nemzet s készület­lenül nem fogja találni a hivatalos hatalmat sem. A magyar törvény- hozás házát meg keli tisztítani azok­tól az elemektől, amelyek érvényesü­lésüket olyan személyekhez fűzik, kiknél ádázabb ellensége alig volt még az országnak. A hazához hűséggel tartozik an­nak minden polgára s elsősorban azok, akik ügyeit intézik. Az uj eskü szövege ezt a hűséget most már kö­vetelni is fogja s akik ez ellen vé­tenek, büntetendő cselekményt kö­vetnek el még akkor is, ha mandá­tumuk van. Ma, amikor a képviselőháztól kí­vül álló tényezők éreztetni tudják hatásukat egyes képviselőkkel szem­ben, amikor titkos társaságok köve­telnek eskütételt tagjaiktól s ezek a tagok be tudnak jutni a törvényho­zás csarnokába is, valóban kénysze­rítő követelmény, hogy a nemzet képviselőit eskü kösse ahhoz a ma­gas hivatáshoz, amelyik az ország ügyeinek szolgálatát követeli”' meg elsősorban. Más oldalról is veszély fenyegette azonban a nemzetgyűlés szuveréni- tásá. Az internacionális szervezke­dés az ország területén kívül is fi­gyelemmel kísérte, hogy mi történik a törvényhozásban. Kápviselőikön keresztül instrukciókat adtak, tőlük működésükről beszámolást követel­tek, ami által hallatlan sérelem érte a nemzetgyűlést. Ezen a helyzetben van hivatva gyökeresen segíteni a képviselői eskü. H©j@s Üjilfsü ggréf tisrfásta @^©i®epét & nemzetgyűlés mai üüése — £4 a:ár>számadá®i bizottság nem űeszi iaisSoenásMÜ a komiifiU« számadásait — Elüké* ssiiíífc &z uj költségűéttea*;, p&etu ~~ Befejeződött a Budapest, április 30 5 Scitovszky Béla elnök 12 óra után j nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését, j | Az elnöki bejelentések során meg- ] I emlékezik a borzalmas szófiai bőm- j bamerényletről. A Ház táviratilag \ részvétéi fejezi ki a szobranje elnö- \ 1 kének. Majd az elhunyt Apponyi j | Sándor gróf emlékét jegyzőkönyvileg I 1 örökítik meg. | Puky Endre a választójogi bízott- jj \ ság előadója tette meg aztán jelen- \ \ lését a választójogi javaslat tárgya- j | lásairól, inig Illés József a felsőházi j I javaslat tárgyalásáról teszi meg je- j ! lenlését. Ezután Hoyos Miksa gróf j szólal fel napirend előtt. Amikor j Hoyos szólásra emelkedik, éktelen j lármával és kiáltozással fogadják és j nem akarják szóhoz engedni. Lénával Istvánt az elnök rendre- j utasítani kénytelen. A zaj lecsilla- | pultával Hoyos gróf elkezdi beszédét: | Csak tegnap jött vissza olaszországi útjáról és akkor értesült arról, mit imputált neki a sajtó egy része félreértett kijelentései miatt, melye­ket a nemzetközi parlamentáris ke­reskedelmi konferencián Baross fel­szólalására tett. Megdöbbenéssel állapítja meg a lapokból, hogy a közlemények tel­jesen téves információn alapulnak és azok teljesen légből kapott alap- feltételekből indultak ki és rosszaka­rattal állították be kijelentéseit. Baross a drágaság kérdéséhez hozzá szólt és kapcsolatba hozta azt a trianoni békeszerződés el. Én is ezt vallom és vallottam, hogy a drágaság főokozója Trianon, de amikor ezt a kérdést tárgyalták, arra kértem’Baross képviselőtársamat, hogy találja meg a módot és formát ahogy’ célszerűségből elő kell adni azt a kérdést. Még a plenáris ülés előtt felhívta őt arra, hogy tárgyalja úgy ezt a kérdést, hogy ebből válarni skanda­lum ne keletkezzék. Mert én a trianoni szerződést épp úgy lehetetlennek tartom, mint a leghangosabbak és küzdeni is aka­rok ellene, azonban tudom azt is, hogy skandalumokkal nem lehet nem­zetközi fórum előli megjelenni. Baross János teljesen célszerűtlen \ módon és abszolúte nem használva \ ki a francia nyelvnek ezt az előnyét, hogy megfelelő módon mindent el­lehet mondani, olyan módon hoza­kodott elő a trianoni szerződéssel kapcsolatban, amely a román, jugo- j szláv és szerb küldöttségben, amely j előzőén az egész felszólalásról érte- ; sülve volt és ismerté a teljes szőve- \ get, — természetesen nem én álla- j lám — nagy visszatetszést keltett. jj Az elnöklő Pávia figyelmeztette j Barosst, hogy kereskedelmi konfe- \ rencián nem lehet politikával foglal- j I kozni, hanem kizáróan gazdasági j ? kérdésekkel. Baross János egy kis j fordulattal áttért a gazdasági kérdé- | sekre, majd ismét politikumot vitt j be a tárgyalásokba, olyan formában, j amely nézetem szerint, nem volt j ; helyes I ebben a formában, ahogy ö azt a ! | kérdést beállította, az országnak nem \ i hasznot, hanem kárt csinált. Tekintettel arra, hogy mi az olasz j ! nemzetnek igazán szívesen látott j j vendégei voltunk, az volt az érzé- | sem, hogy ezt nem lehet olym íe- ; íesleges incidensekkel megzavarni, s j amelyeknek nem lehet eredménye j I és hasznot sem hoznak az országra. ] 1 Felmentem az emelvényre és a kö- j ; vetkező kijelentést tettem: Kijelentem, hogy Baross képvise- 5 lőnek itt előadott szavai, az ő egyéni véleményét képezik, azért az ő egyéni véleményét, mert nem a bizottság által tárgyalt szöveghez szólott hozzá, hanem attól teljesen eltérő szöveget adott elő. Kijelentem, hogy mig a magyar delegáció vezetője, egyénileg azzal a formával, amellyel Baross mondani valóját előadta, nem értek egyet. Szószerint ezt mondottam és erre bármikor esküt teszek. Tisztán saját elhatározásából tette meg azt, amit tett és ha tízszer olyan helyzetbe kerülne ismét, újra ugyanúgy járna el. Meggyőződése szerint, ahogy el­járt, nagyobb szolgálatot tett hazá­jának, mint az, akinek egész felszó­lalását az egyéni érdek szolgálata vezette. Ő nem azért ment Olasz­országba, hogy a saját érdekeit szol­gálja és eljárásával vélte hazája ér­dekeit szolgálni. Azért cselekedett úgy, ahogy eljárt. Az egyes napilapokban történt perfid támadások és az ügy beállítá­sával szemben meg fogja találni a módját annak, hogy saját reputáció­ját. megvédje. Majd Dinich személyes kérdésben szólal fd és visszautasítja Kiss Meny­hért egyik kijelentését. Rövid vita után elnök napirendi indítványt ter­jeszt elő, hogy a Ház legközelebbi ülését május 5-én, kedden délelőtt tartsa meg. Az ülés 1 óra után éri véget.-* A nemzetgyűlés zárszámadási bi­zottságának a jelentése foglalkozik az októberi forradalom, továbbá a proletárdiktatúra és végül az Aradon, majd Szegeden működött kormányok számadásaival. A zárszámadási bizott­ság a Károlyi kormány számadásai­ról azt mondja jelentésében, hogy az úgynevezett népköztársaságnak forradalmi kormánya volt, amely ki­zárólag saját felelősségére intézke­dett az állam pénzügyeiről. A kom­mun számadásairól, amelyben az úgynevezett tanácsköztársaság pénz­ügyi gazdálkodása került számadás alá, a jelentés ugyancsak megálla­pítja, a felelőtlen gazdálkodás bűnét és azt javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy ezeket a számadásokat a fele­lősség szempontjából tárgyalás alá ne vegye. Arni az Aradon és Szege­den működött kormánynak száma­dásait illeti, megállapítja a jelentés, hogy bár felhatalmazás nélkül, de hazafias érzésektől vezérelt műkö­désből származnak és igy azok tudo­másul vételét javasolja. * Budapesti tudósítónk telefonjelen- íése szerint Búd János pénzügy- miniszter a holnapi (pénteki) mi­nisztertanács elé terjeszti az uj költ­ségvetési tervezetet. A miniszter- tanács hozzájárulása után a pénz­ügyminisztériumban azonnal meg­kezdik a költségvetés technikai össze­állítását.

Next

/
Thumbnails
Contents