Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-30 / 96. szám
64 évfolyam, 96. szám Nagykanizsa, 19» április 30 csütörtök Ára 180© kérőn« POLITIKÁI Steefkssxtóség és klsdőhivstel Fő-ut 5 íaterofban-Tekfcn 78, nyomda 117. szára Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Síőtketési ára; Egy hóra S0.0CG köröné Síárora sóra... ~ _ ... SO.OQÖ korong AZ IDŐK TANULSÁGAI Jeszenszky Géza dr. Iría: A háború óta elmúlt évek tapasztalatai arra mindenesetre jók voltak, hogy a háború előtti világnézetek és eszmeáramlatok értékét minden oldalról megvilágítsák. A nagyhangú jelszavak meghalkultak és azokról a dogmákról, amelyeket társadalomreformáló fantaszták a tömegek szemei előtt csillogtattak, bebizonyult, hogy ezek bizony nem nagyértékü drágakövek voltak, hanem legfeljebb jólcsiszolt kavicsok. Az újabb eszmeáramlatokról mindenki megállapíthatja, hogy ezek a csodás tápszerek legföljebb néhány százalék — de sem magukban véve, sem együttesen nem alkalmasak arra, hogy az emberiség * szervezele kizárólag velük éljen. Viszont a nacionalizmus veszedelmes mérgeknek hirdetett anyagában olyan erő van, amelyre szüksége van a népek egészséges életműködésének. A gyászos emlékű magyar forradalomnak s a reá következő eseményeknek már legelső óráiban napnál világossabbá vált, hogy azoktól, az évezredes alapeszméktől, amelyek a hosszú századokon át a bázisát képezték az európai népek fejlődésének és normális állami életének, — minden eltávolodás csak katasztrófára vezethet. Csak a kiváló nemzeti sajátságok az emberi lélekkel veleszületett hit lehetnek továbbra is alapjai az emberi civilizációnak, haladásnak és az európai népek boldogulásának. Lám, a volt baloldali francia miniszterelnök, Herriot is azt állapította meg legutóbb kamarai elnöki székfoglaló beszédében, hogy hazája a rendes kerékvágásba csak akkor juthat, ha az igazi tekintélyt érvényre emelik, mert a háború bebizonyította az erkölcsi erők értékét. Kétségtelen tehát, hogy a rnai idők legnagyobb tanúsága reánk nézve kell, hogy az legyen: visszavezetni a megcsonkított Magyarországot a nemzeti eszme és kereszténység kultuszához. A nemzeti eszmében s a kereszténység intézményében magában elpusztíthatatlan erő és örök érvényű Igazság van. Le járatni tehát ezeket nem lehet, legföljebb el lehet tőlük távolodni és pedig csak a magunk romlására. E tekintetben már több ok van az aggodalomra és éppen ezért második nagy tanúsága a mai időknek az, hogy a helyesen megállapított igazságot tartalommal kell megtölteni, vagyis át kell vinni és helyesen kell alkalmazni a a gyakorlati életben, hogy annak igazán hasznát is vegyük. Semmit sem ér egy nemzetre nézve, ha fiai az igazságot csak felismerik, de azt a mindennapi életbe átvinni és gyakorlatilag megvalósítani nem tudják. Mert igaz ugyan, hogy a gyógyulás első feltétele a helyes diagnózis, de ez magában mit sem ér, ha a helyes diagnózis után nem okszerű kezelés, hanem — ku ruzslás következik. Végétért a választójogi és főreisdi- Jaázi javaslat bizottsági tárgyalása ési s@§2 a Kás első érdemleges áilése A szocialista képviselők Kraassdátsssasaikról vaSé lemosa- dásosa gonilől kodnak — fSef-^ier? István az egységespárt értekezletét* fog tiyiiatkozwi a taérnet eissiSkwáSa sxtásról I a panasszal megtámadott választás ! esetében, amennyiben izgatásról van I szó, a közigazgatási bíróságnak be keli várnia a büntetőbíróságok határozatát, Puky Endre előadó javasolja, hogy ebben az esetben ne kelljen I az illető képviselőt a Háztói külön { kikérni, hanem mentelmi joga fel- \ függesztettnek tekintendő. \ Ugrón Gábor veszedelmesnek tartja 1 a mentelmi jog elvének ilyetén áí- S törését. Rassai Károly csatlakozik az elölj adó javaslatához. | Bethlen István gróf: Nyilvánvaló, | hogy ha egy országos izgatási had- \ járat után többségbe kerülne egy párt \ a parlamentben, úgy ez a párt a mentelmi jog felfüggesztésének hosz- szadalmasságát kihasználná és legalább is hónapokon keresztül megakadályozná, hogy egy jogos többség a maga akaratát keresztülvihesse. Ugrón Gábor visszavonja indítványát, mire a bizottság az. előadó javaslatát elfogadja. A 174 ik szakasz a kötelező szavazás miatt kiszabandó bírságról rendelkezik, Puky Endre javasolja, hogy a bírság legfeljebb a jövedelmiadó 10 százaléka lehessen és ha valakinek jövedelmiadója nincsen, úgy a büntetés 5 aranykorona legyen. Ugrón Gábor javasolja, hogy maximumként szerepeljen az 5 aranykorona. Bethlen István javasolja, hogy 2—5 aranykorona vétessék fel büntetésként. A bizottság a szakaszt az előadók szövegezésével, a miniszterelnök módosításává í fogadja el. A 183-iki szakasznál, amely a köztisztviselők képviselővé választásával előállt helyzetről intézkedik. Puky Endre uj szövegben javasolja, hogy ha köztisztviselő választatik képviselővé, képviselőségének tartama alatt nyugdíjasnak tekintessék és igy huzza fizetését. Képviselősége alatt állása betöltetlen marad. Ha azonban olyan állást tölt be, amelynek fontossága annak betöltését teszi indokolttá, mandátumának lejárta után két esztendeig rendelkezési állományba kerül. Ha ezalatt az idő alatt nem lehet ugyanolyan állásban elhelyezni, amilyenben volt, úgy a két év leteltével nyugdijaztatik. Amikor mandátuma lejárt, visszamenőleg automatikusan megszerzi mindazokat a jogokat és előléptetéseket, amelyek őt törvény szerint megillették volna. Wolff Károly kijelenti, hogy az előadó módosítása a jelenlegi jog- állapottal szemben visszaesést jelent. Erre vonatkozólag módosító indítványt nyújt be. Ernszt Sándor azt hangoztatja, hogy a politikai pályát meg kell nyílni azok szántára is, akik szegényebbek, de nagy politikai tehetséggel rendelkeznek. Gróf Bethlen István miniszterelnök: Semmi kifogása sincs az ellen, hogy a köztisztviselőnek képviselősége alatt magánjellegű foglalkozása is legyen. A bizottság elfogadta Wolff Ká- rolynak azt az indítványát, amely kimondja, hogy köztisztviselő képviselővé történt megválasztása esetén magánfoglalkozást vállalhat, valamint a képviselőnek megválasztott tisztviselőt megillető fizetésre vonatkozó előadói javaslatot. A szakasz többi pontjait eredeti szövegezésükben fogadták el. Az elnök a bizottság ülését bezárja, illetőleg a törvényjavaslatot letárgyaltnak nyilvánítja és megköszöni a bizottság tagjainak azt az érdeklődését és figyelmét, amelyet a törvényjavaslat tárgyalása iránt tanúsítottak. Az egységespárt ülése Az egységespárt csütörtökön este ülést tart, amelyen megbeszéli az aktuális politikai kérdéseket. A párt több tagja készül felszólalásra. Gróf Bethlen István felszólalását is várják ezalkalommal, aki a politikai helyzetről mondandó tájékoztatójában ki szándékozik térni a Hindenburg megválasztásával előállott nemzetközi politikai helyzetre. A szocialista képviselők lemondása A választójogi törvényjavaslat parlamenti tárgyalására a Demokratikus Szövetség megszünteti a passzivitást. A szcciáldemokratapárt azonban nem megy be a parlamentbe, sőt, mint politikai körökben elterjedt, a szocialista képviselők azon gondolkodnak, hogy lemondanak mandátumaikról. Erre enged következtetni Peyer Károlynak egy újpesti gyűlésen mondóit beszéde is. Budapest, április 28 A választójogi bizottság ma délelőtt 12 órakor Kállay Tibor elnöklésével ülést tartott. A kormány részéről jelen voltak: gróf Beítdcn István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter. A bizottság a függőben maradt, szakaszokat tárgyalta. A 116. §-nál Puky Endre előadó azt a módosítást terjesztette elő, hogy ha a közigazgatási bírósági eljárásnál a meghatalmazott a megjelenésben akadályozva volna, két tanúval előttemezetí okiratban helyettest bizhat meg. Rassai Károly: Indítványozza, hogy ha a meghatalmazott maga helyett helyettest nevez, ezt csak teljes jogkörrel és csak közjegyzői okiratban tehesse. Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogy a helyettesítést nem kell mentői könnyebbé tenni. A szakaszt Rassai módosításával fogadták el. Puky Endre a 66. §-nál indítványozza, hogy lajstromkapcsolásnak csak oly kerületekben legyen helye amelyek ötnél kevesebb képviselőt választanak. Rassai Károly és Rakovszky Iván felszólalása után a bizottság a szakaszt a benyújtott módosítással foil gadta el. | A 128. szakasz a közigazgatási | bíróságnak a panasz felett hozott I ítéletével kapcsolatban az eljárási | költségekről intézkedik. Puky Endre j indítványt terjeszt elő, amelyben i részletesen körülírja, hogy a panasz- | szál kapcsolatos eljárás költségei ! kiket terhelnek. A bizottság a java- \ sóit szöveget fogadta el. A 134. szakasz arról szól. hogy
