Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-28 / 94. szám

ZALA! KÖZLÖNY Az esetet azonnal jelentették a nagykanizsai királyi ügyészségnek, amely a letenyei járásbirót küldötte ki a boncolás foganatositására. A boncolás megállapította azután, hogy mily példátlan, szinte az em­beri képzeletet felülmúló kegyetlen-■ séggei gyilkolta meg * gonosz asszony a két éves kis Szalai Józsikát. A boncjegyzőkönyv a telje­sen lesoványodott kis fiú hulláján mintegy negyven külső sérülést állapított meg. Ennek megfelelőig a 4 — 5 —7—9 bordák szét voltak tördelve. A taposás követ­keztében a bordacsontok a lépet öt darabra tépték szét és a test egész belső helye, a belek, a gyomor — telve voltak vérömlénnyel, úgy, hogy az orvosok minden két­séget kizárólag megállapí­tották, hogy & KaláSt hosz- szu időn által végre­hajtott kinzásésagyan- taposás idézte elő. A kis Antalt szintén megvizsgálták az orvosok és annak teltét is szám­talan véres aláfutás és bőrhám jelzi, de talán az erősebb szervezet, foly­tán a gondos orvosi ápolás még megtudja menteni az életnek. Es a férj ? A munkás férj ? A gyámoltalan Szalai József, akit szin­tén rettegésben tartott a 21 éves hitvesi nőstényördög, mindezt azzal intézi el, hogy ő állandóan munká­ban volt. Látta, hogyan sanyargatja a gonosz asszony a két gyermekét, de „nem tudott semmit ellene tenni.“ A minden emberi érzésből kivet­kőzött bestiális anyát a letenyei csendőrség megvasalva hozza be ma délelőtt gyalog Letenyéről a nagykanizsai kir. ügyészségre. 1526 április 28______________ ___ Jó kai-emléküntiepély Nagykanizsa, április 27 Óriási érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap délelőtt a városháza dísztermében a „Zrínyi Miklós Iro­dalmi és Művészeti Kör“ Jókai emlék- ünnepélyét, amelynek kimagasló ese­ménye Sziklay János dr. iró, a Ka­tolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete alelnökének ün­nepi emlékbeszéde volt Jókai felett. A nagy termet válogatott és díszes közönség töltötte meg és gyönyörű keretet adott a kitünően sikerűit em­lékünnepélynek. Az ünnepély a Magyar Hiszekegy­gyei vette kezdetét, melyet a Kör vegyeskara Kerkay József dr. reál­gimnáziumi tanár vezénylete mellett adott elő. Utána Nagy Győző Jókai­ról írott költeményét szavalta el oly lendülettel, hogy a közönséget telje­sen magával ragadta. Majd a Kör zenekara Ketting Ferenc dirigálása mellett Kerner: Kossuth-n^ányát adta elő bravúros felkészültséggel a közönségnek percekig tartott tapsai mellett. Sziklay János dr. ünnepi beszédé­ben még közelebb igyekezett hozni a hallgatóság szivéhez az egyedül­álló magyar mesemondót, kinek min­den könyve egy-egy darab magyar­ság, melynek minden sorából kisu- gározik a mélységes magyar-szeretet. Sziklay dr. szép beszédét meleg óvációkban részesítették. A Kör vegyeskara ezután Kerkay dr. saját szerzeményű dalát adta elő. Kudich Ellus ifj. Wlassics Gyula Jókai-költeményét: „Mondj mesét Jókai“, oly benső érzéssel szavalta el, hogy viharos tapsra késztette a zsúfolt terem közönségét. A világháború kul­turális és gazdasági következményei Irta: KELEMEN FERENC (3) A gyermek katonaruhát öltött. Be­vonultam önkéntesnek. Éreztem, hogy a végzet percről-percre közelebb szorítja felettünk a hurkot. Laibachban szolgáltam s Trieszt mellett voltunk gyakorlati kiképzés­ben. Egyik gyakorlatunkon jelen volt Conrad. A gyakorlat végével ezeket mondta: Fiuk, jól jegyezzétek meg ezen a sziklás talajon minden kaver- nát, mert itt fogjuk megvívni a leg­közelebbi jövő nagy háborúját! A végzetes szavak meg sem lep­tek. Hiszen kis gyermekkorom óta készülök a nagy leszámolásra. Con­rad csak megerősítette bennem a balsejtelmet: Háború lesz. Az önkéntes év után eltelt egy gondtalan esztendő. De aztán jött a fegyvergyakorlat, az első, majd a má­sodik. Ez utóbbi már egyenesen előjátéka volt a nagyháborunak. — Nyíltan beszéltünk róla. Bár nem is sejtettük, hogy a nagy összecsapás­hoz mi adja meg a közvetlen okot. — 1914. júniusában aztán bankom megbízásából egy alföldi városkában jártam. Elvégezvén a dolgomat a délutáni vonattal visszautaztam Szol­nokra. Szolnok előtt egy állomáson ijedt sugdolódzást hallottam. — Az utasok elsápadtak. A kocsikra halá­los félelem terült. Csak annyit hal­lottam, hogy „megölték“, de nem sikerült kivennem, hogy kit. Balsej­telmeim támadtak. — Éreztem, hogy amitől gyermekkorom óta remegtem, a mi ártatlan álmaimra mint üdére nehezedett: a háború réme bekopo­gott körünkbe. Mikor Szolnokon kiszálltam izga­tott tömeget láttam, a perronon va­lamelyik lap rendkívüli kiadása járt kézről-kézre. Odarohantam, végig­pillantottam a vastag betűs cimfel- irásokon, szivem elszorult, fejem ká­bult lett, körülöttem elsötétült a vi­lág : éreztem, hogy kitört a rettegett, az elkerülhetetlen nagy világháború. Egy hónap múlva Nikita fia Da- niló herceg a Montenegrói határon elsütötte az első ágyút, melynek réztorkából minden idők legborzal­masabb háborújának démonja ordí­totta bele a megdermedt világba: „Itt vagyok“. S ami ezután jön egy nagy prob­léma a lelkek búvárja számára. Em­berek, kiknek férfi szive hajdan meg­dobbant, ha e szót háború kiejteni hallották, gyenge nők, kiknek arcá­ról a félelem leszedte a boldogság pírját e gyilkos szónál, gyermekek, kik szülőkbe markoltak, mint valami szakadék előtt, mind mind lelkesedni kezdtek az emberiség e legborzal­masabb csapásán. Éneklő, lelkesedő tömegek vonultak fel zeneszó mellett az utcákon, tüntetők éltették a há­borút s valami újszerű vigalomtól csillogó szemekkel rohantak az em­berek utcáról-utcára. S bár e tüntető felvonulások nagy része megrende­lésre készült s a lelkesedő tömegek­ben feltűnően kevés volt „a későbbi front katona“, mégis csodálkozással kell kérdeznünk : mi volt ez? őszinte lelkesedés, vagy virtuskodás, komoly győzni akarás, nagy a pusztulás előtti őrület. A Stripa menti visszavonulásnál a ránk kényelmesen vadászó oroszok golyója fején érte egyik jó horvát katonámat, aki közvetlenül mellettem rohant visszafelé. A szegény fiúnak a halálos fejlövéstől hirtelen végze­tesen jó kedve kerekedett. (Folyt, köv.) Szabó- és cipészipari mestertanfolyamok Nagykanizsa, április 27 A soproni kerületi kereskedelmi és ipar­kamara közli, hogy az iparoktatási főigaz­gatóság átirata szerint a kereskedelemügyi miniszter férfi és női szabóipari, úgyszin­tén cipészipari mestertanfoljramok tartását engedélyezte. , Á tanfolyamok legfőbb célja, mint eddig Is volt, egyes e szakmákkal foglalkozó iparosoknak oly képzettséget nyújtani, hogy azok a gyakorlati életben üzletükkel minél jobban boldogulhassanak. Ezeken a tan­folyamokon intelligens, előadóképességgel, szakmájukban kitűnő jártassággal biró, szaktanfolyamot végzett, tehát már megfe­lelően előképr.ett fiatalabb iparosmesterek és kivételesen 24 évnél idősebb segédek vehetnek részt. Ezen tanfolyamok tantár­gyai lesznek: 1) a szerkesztő mértan elemi rajzzal. 2) ipari számtan. 3) emberanatomiai alapismeretek, ameny- nyiben azok itt szükségesek. 4) áruismeret és ipari technológia. 5) különös ipari könyvviteltan. 6) az illető iparág szabászati rajza és kalkuláció és 7) amennyiben lehetséges ruhapróbálás. Egy-egy tanfolyamra husz-huszonöt hall­gatót vesznek fel. A tanítás naponként 8—9 órára terjed. Tanítási dij 830.000 K lesz. A tanfolyamokra jelentkezni az ipartestü­let utján a kamaránál lehet. Jelentkezési határidő f. évi május hó 1-e. E tanfolyamok színhelye a budapesti áll. felső ipariskola (Vili., Népszinház-u 8.) időpontja 1925. junius, julius és augusztus hónapok tartama, összesen 7 hét (junius 21-től augusztus 8-ig) lesz. A tanfolyamok junius hó 21-én, vasár­nap d. e. 9 órakor nyílnak meg. A jelent­kező iparosok csak saját költségükre vehet­nek részt. Az előre egyszerre fizetendő tan­díjon és az útiköltségen kívül a tanulók mintegy 500.000 K tanszer költséget is vi­selni tartoznak. Lakásról és ellátásról a résztvevők saját költségükre önmaguk tar­toznak gondoskodni. Jelentkezni kívánók már jó előre biztosítsanak maguknak eset­leges fővárosi ismerőseik utján lakást, az ellátás egy részét pedig lehetőleg posta­csomagok utján otthonról küldessék el maguknak. A tanfolyamra való egyébkénti alkalmas­ság mellett tehát a jelentkezők kiválasz­tásánál arra is ügyelni kell hogy a jelent­kezők a tarűolyamon való rész*étellel kap­csolatos meglehetős nagy költségek saját­jukból való viselésére képesek-e ? A kamara vezetősége felkérte a nagyka­nizsai ipartestületi elnökséget, hogy mind- özeket, a tekintetbejövő iparosok tudomá­sára hozza s az esetleges jelentkezéseket május 1-ig Sopronba továbbítsa. A beje­lentések kapcsán az ipartestületi vezetőség véleményt nyilvánít ama tekintetben, hogy a jelentkező kellő intelligenciával, előadó- képességgel, megfelelő szakmabeli képzett­séggel rendelkezik-e, úgyszintén Lcözli, hogy az illető hol és minő szaktanfolyamot végzett. Uj pápai nunciusí kapott Ma­gyarország. Schioppa Lőrinc buda­pesti pápai apostoli nunciust nun- ciusi minőségben Hágába helyezték át. Helyébe monsignore Cesare Ar- senigot hágai nunciust szemelték ki, akinek a kormányzó a szentszék részéről kért agrementet már megadta. A MANSz közgyűlése. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége va­sárnap tartotta évi rendes közgyűlé­sét Tormay Cecil elnöklete alatt. Ezt megelőzőleg leleplezték Pap- Váry Elemérné síremlékét, mely gyászünriepségre a kormányzó is eljött a feleségével, akik megkoszo­rúzták a síremléket. Az einöknő megnyitója után Horthy kormányzó válaszolt az üdvözlésre. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének csoportjai pásztoriilzek a magyar éjszakában, — mondotta — melyek­nél virraszt a női lélek soha nem lankadó hite és nemes lelkesedése. Tormay Cecil rámutatott arra a szent tűzre, amelyet a MANSz gyúj­tott és amely égni fog, mert testvére annak a tűznek, melyet ezer év előtt Szent István gyújtott meg a keresz­ténység diadalára. Majd Kiss Károly olvasta fel titkári jelentését az elmúlt évi működéséről. * NAPI HÍREK ü&PiREMO Április© 28, kedd Római kítolikui: Kér. P. Protciiáns: : Valéria. Iirselíla: Ijnr hó 4. Nap kel reggftl 4 őri 49 perckor, ityug- : f*ik óélKtíu 7 őr* 07 percsor. A Aíeíeorológlai Ji'.Uzat jelcnUta : szerint sok helyütt eső (esetleg zivatar) : várható hösülyedéssel. ZITA KIRÁLYNÉ nevenapján egy gyászruhás fejedelmi asszony megtört alakja elevenedett fel lelki szemeink elölt, akit hitvesi esküje osztályosává tett annak a vér­tanukirálynak, aki még haláltusájá­ban is áldást rebegett a megcsonkí­tott Magyarországra. A boldogság rózsákat szórt ugyan útjába — azonban alighogy érin­tette ajkával az öröm serlegét, alig­hogy szakított az élet pompázó ró­zsáiból — mirhává lón a boldogság nektárja, halotti koszorúvá az élet duzzadó rózsafája. És ahol mosoly, napsugár és boldogság ütötte fel ta­nyáját — a gyász és fájdalom szék­helye lett. Zita királyné, aki IV. Károly ki­rály legnehezebb óráiban mutatta meg a világnak a hitvesi hűség ki- kristályosuk fogalmát, oit\volt Buda­örs elölt, otta Glowworm fedélzetén, .a számkivetésben, ott — amikor távol hazájától a halódó magyar király homlo káról a halálveritéket le kellett tö­rölni és ott volt, amikor egy ország fájdalmának szivével az utolsó rögöt beledobta utolsó üdvözletül. Zita királyné a heroikus hitves, az áldozatos asszony, az utolsóig való kitat tó hűségű feleség, az eszményi anyaságnak gyönyörű példáját adta a magyar asszonyoknak, akik lélek­ben szeretettel veszik körül afounchali mártirkirály ifjú özvegyét... — A polgármester megérkezett Budapestről. Sabján Gyula dr. polgármester vasárnap este megér­kezett Budapestről, hol szombaton délben résztvett a kultuszminiszter elnöklete alatt a vidéki színészet támogatása ügyében tartott értekez­leten.- A megjelent polgármesterek és színigazgatók beható tárgyalás alá vették a sürgős segítség módo­zatait, melyhez a kultuszminiszter legmesszebbmenő támogatását ígérte. A városoknak a különböző városi szolgáltatások dijának, igy villany, vigalmiadó, rendőrségi és tűzoltó dijak mérséklésével, szubvencióval áll módjukban segítségre lenniük. A kultuszminiszter is el fog járni a vasúti kedvezmények, betegsegélyxő tagság megszüntetése, műkedvelő előadások és irodalmi ügynökségek megrendszabályozása ügyében. — Alispán! rendeleíek. Az alis­pántól tegnap érkezett rendelet a közpénzek gyümölcsöző elhelyezésére és apaállatok kötelező biztosítására vonatkozólag. — Zrínyi-ünnepély. A Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör mint az előző években, az idén májusban is nagyszabású Zrínyi- ünnepélyt rendez. A fényesnek Ígér­kező ünnepélyt, melynek műsorát most állítja össze a Kör elnöksége, áldozócsütörtökön, május 21-én fog­ják megtartani.

Next

/
Thumbnails
Contents