Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-03 / 75. szám
64, évfolyam, 75. szám Nagykanizsa, 1P25 április 3. péntek fSSIÍi korona Srsckesaiőség ás kiadóhivatal Fő-at 5 interuíban-Telefon 78, nyomda 117. szia Felelős szerkesztő: Kempeltn Béla A MEZŐGAZDASÁGI HITEL Minden jel arra mutat, hogy a mezőgazdasági hitel ügye rövidesen dűlőre jut. A záloglevelek kibocsáj- tásával hitel- és pénzintézetekből, mint tagokból álló szindikátus fog foglalkozni, melyek fölé a kormány kormánybiztost fog kinevezni. A me- zőgazgasági hitelről szóló kormány- javaslat első része pénzügytechnikai részleteket tartalmaz s ezek közül egyik legfontosabb az, hogy a jelzálogintézetek kölcsönkövetelései két csoportba osztandók : az 1925 január elsejét megelőzőekre és az ezután következőkre. Az utóbbiakra vonatkozólag épen a nyújtandó hitelek érdekében bizonyos rendkívüli intézkedések lépnek életbe. A javaslatnak legfontosabb része azonban az, amely a földbirtokreform ügyével igyekszik összhangba hozni a mezőgazdasági hitelkérdést. Ismeretes, hogy mindezideig a magyar mezőgazdaság nagy része azért nem tudott megfelelő hitelhez jutni, mert bármely birtokra elrendelhette az OFB a megváltási eljárás megindítását. A jövőben ebben az esetben az OFB köteles lesz a hitelt nyújtó szövetkezeteket a megosztásról, vagy a visszafizetési szándékáról értesíteni. Ha a hitelező intézet a megosztást nem hajlandó elfogadni, vagyis az uj birtoktulajdonost nem farija jónak a hitel szempontjából, akkor bizonyos feltételek mellett élhet a felmondás jogával. Ugyancsak intézkedés történik abban az irányban is, hogy ha a kölcsönvevő előbb fizetné vissza a kölcsönvett összeget, mint a záloglevél arról intézkedik, akkor az elvesztett kamatok fejében bizonyos kártérítés jár a hitelnyújtónak. Amikor pedig árverési eljárás alá kerül egy olyan földbirtok, amely a földreform céljaira igénybevehető, akkor a hitelező követelését nyolc napon belül jogában áll a földmivelésügyi miniszternek magához váltani, mikor is természetesen a jelzáloglevelek uj tulajdonosa is a földmivelésügyi miniszter lesz. Fontos intézkedés továbbá az is, hogy a földtulajdonos, akinek jelzáloghitele van, a jelzálogjog ranghelyével szabadon rendelkezhetik. — Vagyis ha több intézettől kapott kölcsönt' a birtokára, amelyek első, második stb. helyen vannak beíáblázva, akkor ha például az első helyen álló követelést rendezte, egy esztendeig az az első hely szabadon ál! rendelkezésére, tehát igénybe vehet egy újabb első helyen álló hitelt, inig a többi hitelezők rangsora változatlan marad. Olyan birtokokra vonatkozólag, amelyekre nézve a megváltási eljárás folyamatban van, viszont már kölcsönnel vannak terhelve, a javaslat külön intézkedik, hogy a birtoktestből mennyi maradjon meg a köícsönínyujtó kielégítésére. A legjobb esetben is a földbirtoknak legfeljebb 70 százaléka mentesíthető, vagyis az állam 30 százalékot mindig igénybe vehet a földreform céljaira. Reméljük, hogy a törvényjavaslat a legrövidebb időn belül törvényerőre fog emelkedni s ezzel majd megszűnik a magyar birtokososztály súlyos helyzete, amelynek egyik főoka a mezőgazdasági hite! hiánya volt. Jelentékeny fellendülést várunk az ország többtermelésében, hasznára nemcsak a biríokososztálynak, de egész Csonka-Magyarországnak. A passzivitás kiisell meg« szünése várható A mezőgazdasági hiteiről szóié Javaslat vitája a paris» menthess — A választójogi bizottság folytatólagos Illése Budapest, április 2 A nemzetgyűlés mai ülésének megnyitása előtt sok szó esett a folyosón azokról a mindjobban élesedő ellentétekről, melyek már nemcsak a szociáldemokrata párt egyes szervezetei között, hanem a parlament és frakciójának kebelében is jelentkeznek. Az ellentétnek oka, politikai körökben úgy tudják, az az ellentétes álláspont, amelyet egyes szociáldemokrata képviselők a passzivitás kérdésépen elfoglalnak. Különösen a Demokratikus Szövetség polgáii elemeinek nyilatkozata óta, melyben hangoztatják, hogy egyelőre felhagynak a passzivitással és résztvesznek a parlament ülésén, érthetetlenek ezek az ellentétek a szociáldemokrata párt tagjai között. Amíg Peysr Károly, Farkas I stván, Propper Sándor és Györky Imre ragaszkodnak az ülésteremtől való távolmaradásához, addig Pikier Emil és Rothenslein Mór személyei körül álló képviselők a passzivitás feladását silrgetig. Ruperták nézetéről olyan hírek szivárognak, hogy e kérdésben annak ellenére, hogy Peidi ezidősze- rint még nem tudja, melyik felfogáshoz csatlakozik a két ellentétes oldal felfogása körül. A szociáldení&krata- pdrt közeli értekezletén döntésre fog kerülni a sor. Általában azt hiszik, hogy a párt mégis feladja a passzivitást és mielőbb visszatér a parlamentbe. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülését valamivel tizenegy óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Klebdsberg Kunő gróf kultuszminiszter bejelenti, hogy íí. Rákóczi Ferencnek Mányoki Ádám által festett arcképét, amely eddig a szász királyi család birtokában volt, jánoshalmi Nemes Marce! megszerezte a királyi családló! és a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. Ezu'án harmadszori olvasásban elfogadták a fővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szóló törvényjavaslatot. Napirend szerint következett a mezőgazdasági hitelre vonatkozó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Neubauer Ferenc, az első szónok indokoltnak tartaná, hogy az úgynevezett szövetkezetekben, amelyekben a pénzintézetek a mezőgazda- sági hitelakciói lebonyolítják, az altruista intézetek is minél megfelelőbben részesüljenek. Erre nézve határozati javaslatot is nyújt be. Másik határozati javaslata arról szói, hogy az állami támogatás összegének fele a földreformmal kapcsolatos pénzügyi célokra forditassék. Beck Lajos: A mostani adókivetési rendszer csődöt mondott. Bizonytalanság uralkodik az egész agrárkérdésben. A birtokpolitika kérdését nyugvópontra kell hozni. A legnagyobb baj az, hogy szerves gazdasági programot nem kaptunk eddig. A Nemz ti Bank hitelpolitikáját bírálja ezután. A jegybanknak agrárhitelekkel is kell foglalkpznia. Elhangzott az a vélemény, hogy a jelzáloghitelre elsősorban azoknak a birtokosoknak van szükségük, amelyek a vagyonváltság folytán kárt szenvedtek. Azt hiszi, fokozottabb mérvben van hitelre szükségük a kisgazdáknak. Ma Csonka-Magyar- országon 300—400 millió aranykoronára volna szükségük, hogy a művelés alatt álló földbirtokok 25 százalék erejéig jelzáloghitelt kapjanak. Egyébként ez a tranzakció olyan, hogy páríkülönbség nélkül üdvözölheti mindenki. Pallavicini György őrgróf a javaslat egy részét örömmel fogadja, a zálogjog biztosításá é! szóló első paragrafust azonban nem teheti magáévá. Teljes bizalommal viseltetik a pénzügyminiszter személye iránt, de javasolni fogja az első paragrafus törlését és mindig fel fog szólalni, amikor a kormány a magángazdaság kérdéseibe beleavatkozni. A birel megszerzéséi a magángazdaságra kellett volna bízni. A javaslatot elfogadja. Kiss Menyhért felszólalása után az elnök a vitát megszakítja és napirendi javaslatot tesz. Következik Görgey István sürgős interpellációja arravonatkozólag, hogy a szőlősgazdák az OKH utján megfelelő hiteleket kapjanak. Előíísetéil ára; Egy bóra 30.000 Iroiona 'Aktom hóra... ............. ... Sö.ööQ korona Mi kor a kormány a kamat leszállítására törekszik és amikor a Nemzeti Bank is legutóbp leszállította a kamatlábat és a bankoknál Budapesten 15 százalékra kölcsön kapható, ugyanakkor a szőlőtermelési hitelkamatláp 22-8 százalék. Búd János pénzügyminiszter: Mindig nagy örömmel sietett a kis- egziszíenciák és kisgazdák segítségére. Amikor a szőlőbirtokosok vannak a legnehezebb helyzetben, nem tudja megérteni, hogy lehet ilyen olcsó pénzt olyan drágán odaadni a gazdáknak. Mindenesetre a legmészebbmenő módon fogja érvényesíteni befolyását, hogy rend legyen. Görgey István és a Ház is tudomásul veszi a választ. Az ülés 2 óra 25 perckor ért véget. Á nők választójoga Kállay Tibor dr. elnöklete alatt a választójogi bizottság ma délelőtt folytatta ülését. Szilágyi Lajos a nők választójogánál ugyanazokból a szempontokból indult ki, amelyekből a férfiak választójogának terjedelmét bírálta. Szerinte visszaesést jelent a törvény- javaslat a női választójog terén, mert a korhatárt 24-ről 30 évre emelték. A Friediich-féle rendeletben az állam- polgárság időtartama hat esztendő, szemben a mostani 10 évvel. Majd a végzettségre vonatkozó intézkedéseket bírálja. Az anyák megkülönböztetését és kedvezményben részesítését valamint az önálló háztartással bíró nők szavazati jogának elbírálását kritizálja. Hangoztatja, hogy a nők választójogát a miniszterelnök fokról fokra visszafejlesztette s neki, a liberális képviselőnek kell megjegyeznie, hogy a nők választójoga a keresztény "felfogással egybevág és aki a nők választójogát szűkíti: az a keresztény álláspontot gyöngíti. A javaslat — folytatja Szilágyi — az összes zsidónőknek megadja a választójogot, míg az 1919 óta kiszo- riíott nők legnagyobb része a keresztény nők közül való. A magyar nők hazafias magatartása a legutóbbi évtizedbeo a legnagyobb elismerést érdemli. Indítványozza, hogy legyen választójoga minden nőnek, aki 24. esztendejét ’betöltötte, hat év óla magyar állampolgár,félév óta ugyanabban a községben lakik, van lakása, irni és olvasni tud. Rakov szky Iván belügyminiszter: A nők választójoga ismeretlen fogalom a Corpus jurisban. A most tárgyalt javaslat szerint körülbelül másfélmillió férfivel szemben áll nyolcszázötvenezer női szavazó. A bizottság ezután elfogadta a 2. bekezdéshez benyújtott pótlást, amely szerint a négy elemi sikeres bevégzésnek igazolása helyeit elegendő> az ezzel egyenlő értékű műveltség igazolása. A 3. szakaszt változatlanul fogadták el. PÚ LITBKAI M&PíL&P
