Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-25 / 92. szám

1925 április 25

ZALÁI KÖZLÖNY

BELFÖLDI HÍREI

A kincstári részesedés részletfizetése. A pénzügyminiszter a súlyos gazdasági helyzetre való tekintetlel megengedte a kincstári házhaszonrészesedésnek két egyenlő részletben való fizetését. A háztulajdonosok a most következő negyedre esedékes kincstári részesedés első részletét május 15-ig, a második részletet augusztus 15 ig tartoznak befizetni minden pótlék felszámítása nélkül. A bérlők ugyancsak két egyenlő részben, május 5 ig, illetve augusztus 5 ig tartoznak a kincstári részesedés összegét a háztulajdonosnak megtéríteni. A bérlőtől a fizetés előbb való teljesítését nem lehet követelni. Az említett határnapok után befizetett részesedés 3°/o késedelmi pótlékkal fizetendő. Ha a tulajdonos vagy hozzátartozói bérfizetés nélkül lakják a lakást, úgy a késedelmi pótlék a haszonárték után járó kincstári részesedés 1 Vo-a. Ha a bérlő nem fizeti be kellő időben a részesedést s annak hibájából történik a késedelem, akkor a 3%-os pótlékot is a bérlőnek kell megfizetnie.

Véres családi dráma Budapesten. Tegnap délután fél 3 órakor Budapesten a Népszínház-utcában véres családi dráma történt. Ossiáti Z. Zakariás villanyszerelő műhelyében főbelőtte 30 éves feleségét, To- perczer Vilmát. Az asszony kitámoly- gott az udvarra s ott eszméletlenül összeesett. Ossian ezalatt magára zárta az ajtót s az odaérkezett rendőr felszólítására sem nyitotta ki. Mire karhatalom érkezett, a villanyszerelő mellbelőtte magát. Kihallgatni ez- ideig nem lehetett. A családi dráma oka Ossián rendkívüli féltékenysége, minek következtében már előbb is többször bántalmazta az asszonyt. Mindkettőjüket beszállították a mentők. Az asszony állapota élet.ve- szélyesPosta Sándorné megmérgezte

magát. Dr. Posta Sándorné, az ismert nevű olimpiai magyar kard- vivó elvált felesége veronállai megmérgezte magát. Állapota életveszélyes.

A görög kormány 6500 lovat vásárol Magyarországon. Néhány nappal ezelőtt Budapestre érkeztek a görög kormány megbízottai, hogy Görögország részére lovakat vásároljanak a görög állampolgárok és földműveléssel foglalkozó egyének részére, akik Kis-Ázsiaból költöztek át Görögországba és a tengeren való átszállítás nehézségei miatt lovaikat még Kis-Ázsiában eladták. Tekintettel Görögország hegyes vidékeire, a görög kormány csak hegyi lovakat akart vásárolni, még pedig tízezer darabot. A magyar kereskedőknek azonban nem volt ekkora nagy készletük és ezért úgy állapodtak meg a megbízottakkal, hogy 6500 darab lovat szállítanak. A lósorozó bizottság, amely a görög földmivelésügyi minisztérium tiz megbízottjából áll, előreláthatóan a jövő hét elején be is végzi a sorozást. Ezzel kapcsolatban arról értesülünk, hogy az orosz szovjet-kormány megbízottai, akik már jártak Magyar- országon, rövid időn belül vissza fognak térni és tovább folytatják lóvásárlásaikat.

Kiépitik a fővárosi Dünapar- tokat. A Duna partjainak egy része a székesfőváros területén még mindig ! nincsen szabályosan kiépítve. A fő- j város legutóbbi tanácsülésén foglal- ' kozott a Dunapartok további kiépi- I tésének kérdésével és elvben elha- ! tározta a még rendezetlen partrészek í fokozatos kiépítését elsősorban Uj- ; pest irányában. A tanács úgy íer- j vezi, hogy az építkezés költségeit ! illetően a jövő évi költségvetés kere- . lében intézkedik.

KÜLFÖLDI .HIHESS

Németország belépése a Népszövetségbe. A Times párisi jelentése szerint feltehető, hogy Briand ragaszkodni fog Németországnak a Népszövetségbe való belépéséhez, mielőtt a német javaslatoknak megfelelő bármilyen garanciaszerződés mérlegelésébe bocsátkoznék.

álmodozó leányok Brazília egyesült államainak valamelyik elhagyatott vidékén, egy-egy zajos házban eszméltek rá, hogy testüket-lelküket aprópénzre váltotta a maga kényelmes életéért egy förtelmes úri kalóz.

3.

Már hatodik napja zakatolt, sus- torgott és dobogott az óceán sötétzöld viz-rengetegén a kis angol steamer, az „Empress of Iceberg“. Zihálva, fújva, lihegve fúrta bele tömpe orrát a szélesen hömpölygő viharhullámok tajtékos testébe és bukdácsolva dolgozta előre mélyen vizbe- merülő bordáit. Rióba tartott, Lis- boából és kész ruhát, festékeket, papirost és gazdasági gépeket szállított. A tenger komolyan morajlott a vizpárás, acélszürke ég alatt és langyos szél hajszolt néhány alacsonyan úszó, szürkésfehér felhőrongyot.

Humildo ur ezúttal hét tanítónőt szállított át a nagy vizen és mostani útját koronájául tette rá eddigi működésének. Ezúttal lendült legdu- sabbra az üzlet jövedelme és ha szerencsésen a partra csempészheti a hét fiatal leányt, akkora összeg csapja mohó tenyereit, hogy most álmában is csupa édességet, ragyogást, kéjt és gyönyörűséget élvezett. Elhatározta, hogy végleg felhagy az üzlettel, amint ezt lebonyolította és a súlyos ezreken, amiket esztendők hosszú, nehéz, aggodalmas igyekezetével és hallatlan takarékosságával

összegyüjtögetett, Argentínában rengeteg földbirtokot vásárol... Előre is érezte a gazdaság csörgő kéjét és visszaálmodta magát régi hazájába, ahol egy-egy falusi grófi kastély volt mindig a mohó vágya, a körülötte levő ezerholdas birtokkal és a pompás, élvezetes, semmittevésből álló úri élettel...

A hét tanítónőt ezalatt szóval tartotta. Kápráztató színeket festett le nekik várakozó lelkűk érzékeny mozivásznára a brazíliai „milliomos“ urak és „leányaik“ mennyei jólétéről, fényűzéséről, barátságosságáról és arról az életről, amely ezek mellett vár reájuk. Fényképeket mutogatott nekik, amelyek szerinte a milliomosok leányait ábrázolták s a tanítónők már jóelőre extázisbán voltak a tökéletes szépségű délamerikai növendék uri- lányok kedves kis arcocskái, mosolygós szemei és derűs alakjai miatt és néhány éjszaka biztosan azokkal álmodtak. Pedig azokat a fotográfiákat Humildo ur Rióban vette, az Obis- pón és mindegyik utján valamennyi áldozatának lelkét azokkal gyújtotta fel.

A tanitókisasszonyok nagyon elégedettek, boldogok és reménykedők voltak s türelmetlenül olvasták nemcsak a napokat, de az órákat is, amelyeknek elmúltával megjelenik majd szemeik előtt Brazília rozsdásbarna partszalagja, viliódzó szürkéskék, opálos ködök közepette.

#

(Vége köv.)

Olasz lap a trianoni békeszerződés revíziója mellett. Rómából jelentik: A Voce Republikana szó- szerint szövegében közli Baross János nemzetgyűlési képviselőnek az interparlamentáris kereskedelmi értekezleten elhangzott felszólalását. A felszólaláshoz fűzött kommentárban a lap kiemeli Baross János bátorságát, hogy a lényeges gazdasági és szociális érdekektől sokfelé osztott felfogású nemzetközi gyülekezetben a béke revíziójának szükségét hangoztatta. Az ajtón kidobott politika visszatért az ablakon át. Baross beszédének lényege sok figyelmet érdemel. Bár a kisáníánt képviselői azonnal ösztönszerüleg egyesültek politikai zászló alatt az ellene való tiltakozásban, a többi delegátus között Baross beszédének hatása nem • volt csekély.

ICuliur-méHeg

f^egáS9ap£tások és tanulságok fi Ssceális előadások Isis’áíata

Nagykanizsa, április 24

A üceáiis előadások csütörtökön azzal a szomorú reménynyel fejeződtek be, hogy az utolsóelőtti előadást j a közönség teljes ré.szvétlensége ! miatt (vagy tizen lettek volna jelen)

I nem lehetett megtartani. — Mielőtt ebből a körülményből levonnék a I következtetéseket, vessünk egy futó ; pillantást ezeknek a liceális eiőadá- 1 soknak a sorozatára és szögezzük

I

le azokat a benyomásainkat, melyeket belőlük nyertünk.

Még élénk emlékezetünkben állnak azok a nehézségek, melyek után ezek a liceális előadások megtart- ' hatok voltak. Hetek, sőt hónapok teltek el, rnig a Zrínyi Miklós irodalmi és Aáüvészeti Kör elnöksége megfelelő helyiségre tett szert, melyben az előadásokat megtarthatta, ekkor is a Körnek egyik tagja vállalta magára a terem fűtésének a költségeit.

És most vessünk egy rövid pillantást az előadókra és előadásaik tárgyaira. A sorrend a következő volt:

I

I. Kemény János kegyesrendi tanár: Ady Endre költészete.

2. Kempelen Béla szerkesztő: A zenei műélvezetről.

3. Kerkay József dr., kegyesrendi tanár: Mezopotámia.

4. Winkler Ernő dr., főrabbi: A gyermeknevelésről.

5. Sipos Zsigmond dr., rendőrtanácsos: A mennykőröl.

6. Kiss Márton dr., kegyesrendi tanár:

' A dohányzásról. \

j 7. Winkler Ernőné: Költemények és —

! Barbarits Lajos, szerkesztő-helyettes :

I Elbeszélések.

• 8. Sarányi Gyula, tanár: A magyar nem; zet történelmi hivatása (3 előadás).

1 9. Mahler Ede dr., egyetemi tanár: Tut! Ank-Amen és kora.

10. Szígethy Károly dr., orvos: A Balatonról.

11. Szakáll Gyula, kegyesrendi tanár: A lovagkorról.

12. Lukinich Imre dr., egyetemi tanár: Rákóczi és a bécsi udvar a szatmári béke után.

13. Dómján Lajos-dr., ügyvéd: A modern nők.

Összesen 15 előadás.

Az előadók foglalkozását illetőleg megállapíthatjuk, hogy a 14 előadó ! közül volt;

kegyesrendi tanár 4

egyetemi tanár

2

lapszerkesztő

2 '

lelkész (izr.)

1

írónő

1

világi tanár

1

rendőrtisztviselő

1

orvos

1

Ügyvéd

1

ft

Az előadások tárgyát tekintve pe=

dig volt:

történelmi

7

irodalomtörténet

1

művészeti

1

pedagógiai

1

egészségügyi

2

irodalmi (2 előadóval)

1

nyelvészeti

1

általános érdekű

1

Ezeknek az előadásoknak

látogatottságáről nincsenek statisztikai adataink. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy legnagyobb látogatottSágnak az 1. 2. 3. 4. 7. 8

. 9. 11.

és 13. sorszámok alatti előadások

Örvendtek. A benyomásunk az, hogy az ezeknél az előadásoknál Is inkább az előadók személyének, mint tárgyuknak szóltak. Az 5. 6. 10. és 12. sorszámú előadások bizony meglehetősen kevés résztvevőt vonzottak a terembe, sőt a csütörtökre hirdetett előadás — érdeklődés hiányában — már megtartható sem volt.

Ezekhez az előadásokhoz — sine ira el studio — lenne néhány szavunk.

Maguk az előadások — sajnos — későn kezdődtek meg. Ebben ismételjük — nem az elnökség a hibás, hanem a körülmények, a megfelelő helyiség hiánya. Április második felében pedig valóban már nem lehet közönséget bevinni ilyen előadásokra a terembe.

A programmhoz azonban lenne egy-két megjegyzésünk.

A liceális előadásoknak a célja nem lehet más, mint hogy olyan tárgyak körül mozogjanak, melyek a közönség szélesebb körében tarthatnak érdeklődésre számot s általuk elevenítsük fel benne elfeledett ismereteiket vagy megismertessük őí a tudományok mai eredményeivel. Ezt a célt nem minden előadás tartotta szem előtt. Voltak előadások, melyek már tárgyuknál fogva sem tarthattak nagyobb érdeklődésre igényt, mert szárazak, túlságosan elvontak voltak vagy semmi újat sem mondtak nekünk. A történelemből, az irodalomból, a közegészségügyből stb. csak olyan kérdések képezhetik liceális előadásoknak anyagát, melyek általános érdeküek. Ilyen pedig kevés volt köztük. „Nomina sunt odiosa“, tehát tovább nern részletezzük ezt a kérdést.

A jövőre nézve nehány dolgot azonban a Kör elnökségének figyelmébe ajánlunk.

A liceális előadásokat mindenesetre meg kell kezdeni késő ősszel és február végén túl nem terjedhetnek. Tárgyukat vegyék az előadók a kultúra köréből s az előadással kapcsolatban legyenek zenei számok, melyek élénkítik azokat. A program ne tartson tovább egy óránál, de ezt az egy órát ki is töltse, mert félórás előadásokra „nem érdemes“ öltözködni és elfáradni az előadásra. S végül feltesszük a kérdést: ne.r.-e lenne célszerűbb ezeket az előadásokat vasárnap délután 5 órakor tartani, mikor a legtöbb ember amúgy sem tudja mivel agyonütni az időt s a társadalomnak szélesebb köre ér rá azoknak meghallgatására, mint csütörtökön este 6 órakor.

A magunk részéről teljes elismeréssel adózunk a Kör elnökségének azért a buzgalmáért, mellyel ezeket a liceális előadásokat megrendezte s észrevételeinket nem azért tettük meg rá, mintha ezzel gáncsolni akarnók eljárását, de hogy tőlünk telhetőleg közreműködjünk az előadások színvonalának emelésén, látogatottságán