Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-21 / 88. szám
ZALAI KÖZLÖNY a Ujnépi Elek Ernő az országnak agrárius voltát hangoztatja, mely az ipar s a kereskedelem mellett az édes anyának legidősebb gyermeke s a haza sorsát e három testvér szeretetteljes együttműködésében látja lefektetve. Fangler Mihály, Csillag Jenő, Fried Ödön felköszöntői után még- egyszer Balkdnyi Kálmán dr. kért szót s köszönte meg azt a szives fogadtatást, melyben neki és Vértes Jenőnek Nagykanizsán már másod ízben része van. A budapesti vendégek aztán az éjjeli vonaital elutaztak Nagykanizsáról. A tervek ESdorádója — Karcolat — (2 — No és aztán mikorra készülünk el a terv megvalósításával? — Hát kérem, — soha! Mit gondol polgármester ur, megbízná egy ilyen luxoriózus terv megvalósításának horribilis költségeit f a koldus Nagykacorlak zsebe ? És felteszi Jajvári városatyáról a polgármester ur, hogy ő a nép számára szánt ilyen nagyarányú fürdőre vonatkozó tanácsi javaslatot elfogadná? Talán azon egy esetben igen, ha a Sió csatorna és a Principális kanális közvetitésével idelopott Balaton viz- tömegeivel viz alá merithetnők az összes Nagykacorlakot környező szőlőhegyeket, — Szentgyörgyvár kivételével. Megnyugtathatom polgármester urat! Nem kell nekünk semmiféle megvalósítás, csupán terv! Terv, terv és százszor is terv! Mi már teljes huszonöt esztendeje csupán tervekkel dolgozunk. A terv a lényeg, nem annak megvalósítása. Nagykacorlakot a cselekvésnek ez az iránya tette naggyá, hatalmassá és más emporiumok előtt irigyeltté. Emlékezzünk csak egy kissé, polgármester ur! 1907-ben a helyi sajtó már december havában ismertette azon strandfürdő terveit, melyek a hivatalomban kidolgozás előtt állottak. Február hónap folyamán 1925 április 21, __________________ rak tam a cementtel kirakott udvaron és egy kanna petróleumot állítottam oda, ha esetleg komolyabb baj fenyegetne, el tudjam hamvasztani. Így elkészülve nyugodtan vártam az ellenséget. Lövésre előbb nem kerülhetett a sor, mig az olajfakerteket el nem hagyták, melyek azonban majdnem közvetlen az állomás alatt végződtek. így még maradt annyi időm, hogy embereimet megnézhessem. Soha életemban nem fogom elfelejteni azt a látványt, ami ekkor elémtárult. A 40 emberből alig találtam 10 embert a helyén — majd a guta ütött meg. Nem lévén már sok időm hátra, átkutattam a szobákat, istállót, padlást stb. mindenütt egy-egy öreget találva, imakönyvvel és rózsafüzérrel a kezükben, imádkoztak. Jó katholikus lévén, az első pillanatban — mi tagadás benne — magam is elérzéke- nyedtem egy kissé, hiszen mindegyik többgyermekes családapa volt. De ebben a kritikus pillanatban, azt hiszem, a jó Isten is megbocsájtja nekem azt, hogy kénytelen voltam őket, pisztollyal a kezemben, imádságukban megzavarni, mert mindnyájunk élete forgott kockán. Néhány perc múlva mindenki ismét a helyén volt. Fogtam távcsövemet és miután az ellenség még mindig nem volt látható, a hajókat kezdtem figyelni. Épen a két csatahajót kisértem figyelemmel, melyek már közel jártak Raguzához, amikor a Giuseppe Garibaldi csatahajónak közepe táján, egy hatalmas vizsugár megint írattunk a lapokkal egy tervbe- veít népfürdőről. Áprilisban már csoportosan járt a nép a Principális csatornához és ujjongó örömmel szemlélgette azon helyet, melyen a kabinok lesznek elhelyezve. Májusban azonban már elhallgattunk, mert kezdett az idő veszedelmes mértékben fürdésre alkalmassá válni. Júniusban aztán véglegesen levettük a kérdést napirendről, — hogy a következő télen ismét elővegyük. Elő is vettük vagy három egymásra következő téli idényben. Jó szokás ez kérem nagyon! És aránylag eléggé olcsó várospolitika. Csupán a tervek elkészítésének költsége kell hozzá... így csináltuk meg 1912-ben az artézi kutat is. Sőt már furattunk is I A szeszgyáron túl elterülő réten kitűnő vizforrásra akadtunk. Istenben boldogult néhai jó Dicső Szabó kiskacorlaki tanító egész élete végéig onnét hordta családja számára az ivóvizet. Igaz, hogy ő maga nem sokat fogyasztott belőle, mert nem talált benne — szőlőszemet. Vannak nekünk igen szép terveink és igen nagy kvantumban. De ki az ördög volna képes azok finanszírozására? Ott van például a városi gőzfürdői Mellesleg megemlítve: csodálkozom, hogy az egyáltalában nem prosperál! Pedig Hold Zsaki barátunk kezelése alatt a város elsőrangú intézménye volt. Most ? „Züllésnek indult a hajdan erős“ . . . ? Vonák a mostani kezelő inkább a kisgazdapárt programjával törődik és inkább tejben füröszti a nagykacorlakiakat. Lám, az uszodát is meg akarja szüntetni. Hjhah! így van az, ha valaki figyelmen kivü! hagyja az én terveimet! Vagy húsz éve készen áll a városi villamos vasút hálózatának nagy- koncepciójú terve is. Dejszen agyonvernék az egész városi tanácsot, ha egyik vagy másik tervünk megvalósításához a pótadó emelésének javaslatával állanánk elő. Igenis! A mi várospolitikánk egyedüli fundamentuma, hogy adóemelés ne legyen! Ez a helyes ut, ad astra. Ami adó ma a polgárságra nehezeszökik a magasba, a következő pillanatban a hajó erősen bal oldalára fekszik, utána pedig egy tompa dörrenés volt hallható. Néhány percre rá a hajó teljesen oldalt fekve elsüllyedt. Az egész jelenet nem tartott tovább tiz percnél. Tudtam, hogy torpedót kapott egyik buvárhajónktól s önkéntelenül egy hangos hurrah-kiáltás hagyta el ajkaimat. Körülnéztem, hogy a partraszállott csapatot nem látom-e még előbujni, amikor a kikötőből éles, keservesen búgó szirénajelzéseket hallok. E jel figyelmeztette a kis csapatot a rögtöni visszavonulásra. Nem csalódtam. A következő percben láttuk, hogy közvetlen az olajfaerdő széléről és az állomás alatti bozótokból, mint a megrémült sakálok, úgy rohantak visszafelé kedves olasz vendégeink, embereimnek örömükben leadott lövéseiktől kisérve. Egy félóra múlva már csak sötét füstfelhők jelezték az olasz hősök jelenlétét. A Giuseppe Garibaldi elsüllyesztése egy nagyon kellemetlen naptól mented meg bennünket, amely talán végzetessé is válhatott volna reánk nézve. Az olaszok azonban fájdalmasan siránkoztak a Giuseppe Garibaldi elvesztése fölött, annál is inkább, mert vele együtt elveszett az olaszoknak egy féltve őrzött kincsük, a hires szabadsághősüknek, Giuseppe Garibaldinak diszkardja, amely a hasonnevű hajón szent ereklyeként volt •elhelyezve,. dik, éppen elég arra nézve, hogy a lelke megfürödjön abban az izzadságban, amivel az adófizetés polgári kötelezettsége együtt szokott járni. A testének pedig nem igen kell a fürdő. Drága a szappan. Sőt a tégla is. A háború ideje alatt csináltuk a legcélravezetőbb várospolitikát. Akkor Minden év telén gondoskodtunk a szőlőgazdák részére szükséges gá- ücról, amennyiben leközöltettük a Közlönnyel, hogy: „kedvező fizetési feltételek mellett sikerült biztosítanunk a szőlősgazdák gálickészletét“. Minden nyáron előkészítettük a tervet a közönség téli tüzelőanyagának előnyös beszerzéséről. Hogy a gálic a legközelebbi tavaszon és a tüzelő- anyag a következő télre elmaradt, — ezen körülmény nem bántotta a polgárságot; az bántotta volna, ha látja, hogy a magisztrátus még csak tervben sem foglalkozik eme szükségleteinek beszerzésével! Legyen nyugodt, polgármester ur! Közeleg a nyár. Egy megrendelt intervjuban leadjuk a sajtónak az uj fürdő terveire vonatkozó tudósításunkat — s közben majd csak elmúlik a nyár. A terv a fő ! A Tryfon munkatársa. 11 PrisEinális Lotsspoló Társulat Slése A Csongrádi Földművesek Szövetkezete nyerte el a földmunkákat A városháza kis tanácstermében délelőtt 11 órakor tartotta tegnap ülését a Principális Lecsapoló Társulat választmánya Sabján Gyula dr. polgármester elnöklete alatt. A megjelentek között ott voltak Gyömörey István járási főszolgabíró, Bendeko- vies Sándor műszaki tanácsos, Pon- gor Henrik vezérigazgató, Petrik Dezső DV főmérnök, Bartos Gyula hercegi főerdőmester, Tamás János dr. herceg Batthyány-Strattman jogtanácsosa. Sabján Gyula dr. megnyitván az ülést, jelenti, hogy a földmunkála- tokra beérkezett nyolc ajánlat felett kell dönteni. Bendekovics tanácsos felolvassa a beérkezett ajánlatokat: I. Csongrádi Földművelők Szövetkezete a földmunkákra a következő ajánlatot teszi: 80aranyfillér(15.000 szorzószám mellett) ami a teljes munkáknál 264 millió K-t tesz ki; azonkívül füzelöfát kér. Útiköltséget, lakást, betegsegélyzőt és a többi terheket ő viseli. Bármennyi munkást állít, a munkát nyomban megkezdheti. II. Berfus A. Csongrdd 82 arany- fillért, fűtést, lakást, világítást kér. III. Puskás Ferenc Csongrdd: egy aranykoronát, lakást, fűtést, világítást és szállítási költséget. IV. Mindszenti földmunkások Vállalkozó Szövetkezete L35 aranykorona, vagy 4 5 kg. búza, útiköltség és lakás. V. Kunszentmártoni Földműves Szövetkezet egy méter mélységig 100 aranyfillér. (Ajánlata körülményes.) VI. Tóth János Békésszentandrds 75 aranyfillér egységár, vagy 2.5 kgr. búza, szállítási költség és lakás. VII. Patai János ajánlata 232 milliót jelentene, azonban a talaj jó áshatóságát kiköti. VIII. Papp József Szárföld 3—4 kgr. búzát és az ide-oda szállítást. Volt még egy IX. szóbeli ajánlat Andóczy József Somogyszentmiklós, aki 3.5 kgr. búzát kért. Bendekovics tanácsos a maga részéről a „Csongrádi Szöveikezet“-et ajánlja, mint a legelőnyösebb és legmegbízhatóbb ajánlatot. Egyszerű, világos és precíz ajánlat. Sabján dr. polgármester is a Csongrádi Szövetkezet mellett emel szót. Buncon a kanizsai munkásokat kívánja foglalkoztatni. A polgármester hozzászólása után a Csongrádi Földművesek Szövetkezetének ajánlatát fogadják el. Buncon felszólalására felhatalmazzák az igazgatót, 80 aranyfillér mellett kis és nagykanizsai munkásokat is felvehessen. Több kisebb ügy letárgyalás után az ülés délben ért véget. Egyesületközi bizottság rendezi meg a dalosversenyt Nagykanizsa, április 20 A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör vasárnap délelőtt 11 órakor a postapalotában választmányi ülést tartott Szakáll Gyula elnök elnökletével. Az ülésen nagy számban voltak jelen a választmány női és férfi tagjai. A jegyzőkönyvek felolvasása után az elnök indítványozta, hogy az Irodalmi Kör ne vállalja a vármegyei dalosverseny rendezését. Elsősorban az országos dalosversenyek idején nem szokás egyéb dalversenyeket rendezni; már pedig mikor a Kör a megrendezést elvben vállalta, akkor még a soproni augusztusi verseny nem volt kitűzve. Másodszor megfelelő hely sem áll rendelkezésre. Szabadban az Isten kezében van a verseny sorsa; a zárt helyiségül tervbevett sörgyári katakomba pedig olyankor az üzem részére van lefoglalva. Ez alkalommal rendezze meg talán más város a megyei versenyt. A Julius 5. dátum, az aratás kezdete sem jó időpont a vidéki dalosok részére. Majthényi Károly titkár kijelenti, hogy a Dalosszövetség választmánya határozata szerint az Irodalmi Kör nemleges válasza esetén egyesületközi bizottság fogja rendezni a dalosversenyt. Egyszerű falusi dalárdák úgy sem gondolnak az országos versenyekre. A két oda készülő dalárda miatt nem maradhat el 18—20 dalárda versenye, kik már folytatják az előkészületeket, épen a mi felkérésünk folytán. Kéri a választmányt, ne riadjon vissza nehézségektől, hanem küzdje le azokat Zala dalkulturája érdekében. Az Irodalmi Kör választmánya az elnöki indítványt fogadta el. Eszerint az idei zalavármegyei dalosversenyí egyesületközi bizottság fogja rendezni. Az Irodalmi Kör választmánya S€ elnökséget megbízta a Jókai emlék- ünnepély programjának összeállításával. Az ünnepély azért késett eddig, mert dr. Sziklay János, az Országos Pázmány Egyesület elnöke április 26-ra tudott csak lejönni. A város nem tart Jókai centenndris-díszközgyűlést, ahogyan azt régebben tervezte, ezért a Kör elnöksége érintkezést keres a város vezetőségével, hogy a hivatalos városnak az ünnepségen való részvételét megbeszélje. Élhatározta a választmány, hogy mint minden évben, az idén is áldozó csütörtökön megrendezi a Zrinyi- emlékünnepélyét. A programot az elnökség állítja össze. A titkár ismertette a Kör módosított alapszabályait, melyek jóváhagyás végett felkerülnek a belügyminiszterhez. — A sümegi Rákóczi-asztaltár- saság május elején kuruc-mulatsdgot tart csupa kuruc-számokból álió műsorral. Ä mulatságon meghívás folytán az Irodalmi Kör egy tagja fogja mondani az ünnepi beszédet.
