Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-01 / 73. szám
64. évfolyam, 73 szám Nagykanizsa, 1925 április 1 szerda A? a Í8Ü© korona Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg íSaarkezstőség és kfsdőhivstal Pő-uí 5 ÍBlervban-Telefoíí 78, nyomda U7. S£ása Felelős szerkesztő:- föempetan Béla ES&ílsetés? éra; ügy bóra Hárow bors .................. 30.000 koroíiá üö.OGO korona KÜZDELEM BUDAPESTÉRT A székesfőváros népe választásra készülődik. Nem tudni még, mit határoz a belügyminiszter; még nincs meghatározva a választás időpontja sem, de a két ellenfél egy állóharc minden hadieszközét állítja máris szolgálatába. A felkészültség után Ítélve elkeseredett, kíméletet nem ismerő, a végsőkig kemény és elszánt küzdelemre van kilátás. Mindkét fél tudja, hogy lenni vagy nem lenni — ez most a jelszó. Rendkívül sok függ ettől a választástól. Ha a keresztény községi párt kezéből kisiklanék a székesfőváros vezetése, a keresztény nemzeti gondolat végleg száműzetnék a főváros hivatalos életéből, politikájából, ténykedéseiből és a magyar székesfőváros ismét odajutna, ahová a nepo- tista törzsfőnöki klikkrendszer juttatta — a bűnös Budapestig Ismét visszaülne az árván maradt zsöllyéjébe a hazajáró iiberah'zmus és röhögve terpeszkednék az a rendszer, amely ami szépséges magyar fővárosunkból egy olyan Augias-istállót teremtett, amelyet a keresztény és nemzeti rezsim éveken át tartó megfeszített munkával sem tudott teljesen megtisztítani és szagtalanítani.Ha pedig ismét a keresztény nemzeti gondolat kerül ki győztesen és úrrá lesz a m3gyar székesfőváros fölött, lassanként megerősödik, megizmosodik az a rendszer, amely az egyenesség utján haladva csakis a polgárság boldogulásáért küzd és bevehetetlen várrá épül a korrupt liberalizmus fölött. Évekre kiható, az egész jövőt átalakító horderejű — a lefolytatandó budapesti választás. És mert az ország szive szerint igazodik az ország testének többi része, mert tudjuk, hogy a test többi tagjai is csak akkor lehetnek egészségesek, ha a szív is az, mert tapasztaltuk, hogy a legcsunyább patkányforradalmat a főváros csinálta, onnét gördült el -a lavina, amely maga alá sodorta és összeroppantotta a magyar test többi részeit, a vidéket, nem lehet a vidéknek közömbös, mi folyik most Budapesten, mit csinál a főváros népe, melyik párt és vele melyik világnézet kerül majd ki győztesen az urnákból. Az-e, amely évtizedes uralma alatt úgy gazdálkodott, hogy katasztrófális deficitet teremtett, állásokat-állásokra kreált és egy oly hivatali apparátust varrt a polgárság nyakába, mellyel Newyorkot lehetne elközigazgatni és adminisztrálni, amely a dolgozókkal csak temetésük alkalmával törődött és akinél az ember csak a törzsfőnököknél és kapcsolt részeinél kezdődött, vagy az, amely ennek a ne- potista gazdálkodásnak és klikkrendszernek átkos fattyúhajtásait, kinövéseit, bűneit, szennyét és bűzét eltüntetni, kisöpörni, kisurolni, kimeszelni, kifesteni, lisoformozni, jóvátenni és az agyonnyomoritott lakossággal feledtetni igyekezett, rendet, igazságot, részrehajthatatlanságot, biztonságot teremtett és a polgárságba vissza- csepegtetíe a hitet a magyar székes- fővárosba. Megindult a sajtókampány is. — Ugyanazok, akik Károlyi Mihálynak dithirambokat zengtek és csúnya de- faitista játékukkal a nemzet hóhérainak tettek szolgálatot: birákként lépnek fel a keresztény rezsim ellen és mindazt a sok bűnt, azt a temérdek szemetet, ami az ő nevükhöz fűződik, a keresztény rezsim arcába vágják, mondván: íme, hát igy gazdálkodtak a keresztény rezsim emberei! számítva a feledő, gondolkodásra is Budapest, március 31 A nemzetgyűlés választójogi bizottsága ma déíelőti Kállay Tibor elnök- lésével megkezdte a választójogi javaslat részletes tárgyalását. Elsőnek Szilágyi Lajos szólalt fel. A szövetkezett ellenzék a kormánynyal szemben emberi és állampolgári jognak tekinti a választójogot és igy áthidalhatatlan ellentét van a kormány és a szövetkezett ellenzék álláspontja között. A miniszterelnök, amikor az általános választójog veszedelmeit sorolta fel, olyan képeket festett, amelyek nem léteztek. Az általános választójog nem jelentheti a munkásság uralmát a polgárság felett, meri Magyarországon a polgárság van többségben és már ezért sem kell félteni a társadalom rendjét. Nem lehet mondani, hogy nagy számban vannak olyan polgárok, akik nem rendelkeznek még kellő Ítélőképességgel, mert ha vannak is ilyenek, nincsenek olyan nagy számban, hogy ez a szűk választójog elfogadható lenne. — A miniszterelnök beszédéből — mondotta — megértette az ellenzék, hogy semmi kilátásuk sincs arra, hogy akár a választójog bizottsági, akár plenáris tárgyalásán valami, jelentős indítványukkal célt érjenek. Ennek dacára résztvesznek a választó- jogi bizottság tárgyalásain és pontról- pontra végigveszik az egész javaslatot. Bethlen István gróf miniszterelnök: A szocialistapártnak azzal a törekvésével szemben, hogy osztályharcot hirdet, szükség vari arra, hogy Magyarországon az összes osztályok a, politikai hatalomban részesüljenek és a polgári társadalom vezető szerepét rest és a meddő harcban elfásult tömegre, amely agyafúrt praktikájukat nem veszi észre, követ fog és szintén azok felé dobálja, akik csak 3z ö jólétét és boldogulását akarják. De őszintén és igazán akarják. Megindult tehát a harc. Valóságos éle—halál küzdelem ez, mely a keresztény vagy liberális Budapestért most folyik. Hogy ki kerül ki győztesen, ki tudná ezt előre megmondani, de az ország népének nem lehet mindegy, hogy ismét a törzsfőnöki klikkek és a páholyok kreatúrái üljenek a főváros nyakába és ismét szisztematikusan előkészítsék a régi bűnös Budapestet. Akarjuk hinni, hogy a magyarság okult a múltból és a választások napján az ádáz tusából ismét a keresztény nemzeti rezsim kerül ki diadalmasan. Benedek Rezső megőrizzék. Itt tehát nem politikai pártokról és nem kormányról volt szó és ha ezt igy akarják magyarázni, én ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. A szociáldemokrata párt Magyar- országon és mindenütt osztálykarcot hirdet és osztályuralomra törekszik. Ezután megkezdték a javaslat részletes tárgyalását. Az első szakasznál Szilágyi Lajos indítványozza; mondja ki a bizottság, hogy országgyűlési képviselő választó minden férfi, aki 24. életévét betöltötte, hat éve magyar állampolgár, fél éve ugyanabban a községben lakik, vagy ugyanannyi ideig lakása van. Meskú Zoltán hangsúlyozza, hogy sohase hirdette az általános választójogot, sőt a titkosságnak is csak a háború után leit hive. Gömbös Gyula: A legutóbbi törvényekhez képest az ebben a javaslatban foglalt jogkiterjesztés igen nagy haladást jelent. A magyar faji ás nemzeti szempontból helyesli a kétévi helybentakást. Indítványozza, hogy a külföldiek ne iiz-, hanem huszévi- magyarországi íaitózkodás után nyerhessék el a választói jogosultságot. Patacsi Dénes: Osztja Gömbös Gyula álláspontját. Indítványozza, hogy a Károly csapatkeresztes vagy vitézségi érmes volt frontkatonák iskolai végzettségük igazolása nélkül is szavazhassanak, úgyszintén a hadseregben altiszti rangot viselt magyar állampolgárok is. Szabó József: Olyan módosítást indítványoz, hogy választójoga van annak a férfinek és nőnek, aki 24. életévét betöltötte, tiz év óta magyar állampolgár Írni és olvasni tud. Vázsonyi Vilmos a szakaszhoz olyan értelmű pótlást javasol, hogy a négy elemi igazolásán felül azt a jogcímet is vegyék fel, hogy „vagy ezzel egyértékü műveltség megszerzését igazolja“. Rassai Károly az irni-olvasnitu- dást kívánja a választójog főkellékének. Mokcsay Zoltán indítványozza, hogy a 24 év betöltését ne kívánják attól, aki az egyetemen előirt tananyagot elvégezte. Csizmadia András: Minden 24 évet betöltött férfinek legyen választójoga. Rakovszky Iván belügyminiszter: A négy elemi elvégzése és az irni- olvasni tudás között lényeges különbség van a polgári intelligencia és műveltség szempontjából. Az iskola elvégzése vallásos, etkölcsös nevelést jelent, azonkívül a gyermek bizonyos fokú fegyelmezését, amely a későbbi korban is érezteti hatását. Honorálni kívánja Patacsinak azt az indítványát, hogy a vitézi széki érmeseket és az altiszti fokozatot elért katonákat mentesíteni kell a négy elemi elvégzésének igazolása alól. A hclybenlakás elve mindenütt az egész világon el van fogadva; mert az egy helyben lakó állampolgárok nagyobb értéket képviselnek, mini a vándorló elemek. Honorálja Vázsonyinak azt a kívánságát, hogy a négy elemi osztálynak megfelelő képzettség elegendő legyen az iskolai végzettség követelményénél. Ez vonatkozik a tanonciskolákra, tanfolyamokra, stb. Gömbös Gyulának azt az indítványát, hogy a tiz évi állampolgárság kellékét húsz esztendőre emeljék fel, nem fogadhatja el, mert a tiz esztendő nálunk tradíció. Tényleg igaz, hogy a nők választójoga korlátozva van, de a nők az alkotmányos küzdelemben csak a legutóbbi idők óta vesznek részt és számuk túlsúlyt jelenthetne a régi politikai érzékkel biró férfiakkal szemben. Ezután a bizottság az eredeti szöveget fogadta el. Vázsonyi Vilmos egyik, határozati jazaslatával együtt. ""Ezzel az első szakasz tárgyalását befejezték. A legközelebbi ülést csütörtökön délelőtt tartják. A nemzetgyűlés A nemzetgyűlés ina délben tartott rövid ülésén Erődi Harrach Tihamér beterjesztette a bizottságok jelentését a mezőgazdasági hitelről, melyről kimondták a sürgősséget. Pulnoki Sándor beterjesztette a fővárosi törvényhatóság kiegészítéséről szóló javaslat bizottsági jelentését. Kilenc képviselő mentelmi jogát felfüggesztették, három ügyben, köz ■ tűk Hegedűs Györgyében is, az ilyenirányú kérést elutasították. H választójogi bizottság befejezte az első szakasz tárgyalását A miniszterelnök és a tselügymirassztér'' feiszéialása aa ellenzék kifogásaira — 14 nemzetgyűlés sürgősen tár« gyaäjo a m@zSgsazcSa®á$|i Iliiéiről s á fővárosi törvény« hatóságról ssólé javaslatot
