Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-11 / 8. szám

1925. Tanu^r 11. ZALAI KÖZLÖNY 3 NAPI HÍREK melyeknek faanyaga Nagykanizsára szállítva, feldolgozható lenne. A társaság egy fűrésztelepen kívül kisvasút építését is tervbe vette. Ez a kisvasút a telepről indulna ki s Lentiig vezetne. Ezzzel ide terelhető lenne egész Göcsej forgalma, hogy pedig ez az eredmény minő jelentő­ségű lenne kereskedelmi életünkre, erre kár egy szót is pazarolni. Amidőn az Erdőbirtokosok tár­gyalásokat kezdtek a várossal az általuk magas bérért bérbe vett te­rületnek megvétele iránt, a város elzárkózott az ingatlan eladása elöl. Arra is tett ajánlatot a társaság, hogy a szükséges terület helyett meg­felelő területet bocsát másutt a vá­ros rendelkezésére, a tanács azonban ezt az ajánlatot nem fogadta el és megszakított minden további tárgya­lást. A társaság gépei pedig becso­magolva állanak, az építkezési anya­gok a telepen vannak felraktározva, csak éppen a szükséges terület hiányzik, melyen a vállalat a fűrész- gyárat felállíthatná. Mi, kik minden kínálkozó alkalmat megragadunk arra, hogy a város fejlődését s ipari és kereskedelmi fellendülését gátló akadályokra és körülményekre rámutassunk, elvár­juk a hivatalos várostól, hogy a tár­sasággal a további tárgyalások fo­nalát mielőbb felvenni fogja és nem fogja elzárni az útját és lehetőségét annak, hogy Nagykanizsán virág­zásra hivatott fűrésztelep létesüljön s a város kisvasút utján közvetlen összeköttetésbe kerüljön egy olyan elhagyatott vidékkel, melynek min­den érdeke ehhez a városhoz fű­ződik. Műtét közben megégett apáca. A pforzheimi városi kórházban egy súlyos beteg asszonyt operáltak. Miközben a műtétet végző orvos, a szomszéd szobába ment kezet mosni, egy nagy üvegedényből borszesz cseppent le a földre, amely hatalmas lánggal égni kezdett. Az orvos se­gítségért kiáltott, mire Déhner Mária nevű ápolónővér segítségre sietett, aki lepedővel leakarta teríteni az égő borszeszt, azonban a falon függő borszeszes edény is felrobbant és úgy összeégette az irgalmas nővért, hogy még aznap sebeibe belehalt. sen leköti a lelket, nemcsak kiváltja belőle annak feíszabadultságát a külvilág vagy magának a szerve­zetnek egyéb behatásaitól, hanem elgondolásra, a költői gondolatok megértésére, azok lelki átérzésére, egyszóval egy a zenével koordinált eszmei kapcsolatra,' valami különös, kényszeritett tevékenységre készteti. Egy ilyen műélvezet a műélvezetek­nek már betetőzése, legmagasabb foka, a zenemű minden szépségének eszményi átérzése és átértése. Előfeltétele az összes zenei isme­reteknek, ha nem is tökéletes, min­denesetre azonban nagyfokú ismerete, beidegződöttsége. A formatanban való alapos készültség mellett nem nél­külözhetjük azoknak a szabályoknak ismeretét, melyek a költői gondo­latnak miképpen való érzékeltetésére vonatkoznak. A kérdéssel e helyen részletesen már dsak abból az okból sem fog­lalkozhatom, mert ha ezt tenném, igen messze kellene vinnem tisztelt hallgatóimat a zeneanalizisnek meg­lehetősen nehéz és szövevényes ut­jain s csak órákon át tartó felépítés után juthatnánk el a zene-esztétiká­nak ehhez .a legnehezebb fejezeté­hez. Erről a kérdésről ezúttal csak Mozdonyvezetők Otthona a katonatemetőért Nagykanizsa, január 10 A nagykanizsai Mozdonyveze­tők Otthona tagjai körében gyűj­tést indított meg, hogy kivegye részét a nagykanizsai katona­temetőért a város társadalmának minden rétege által meghozandó áldozatokból. A mozdonyvezetőknek • ez a megmozdulása annyival is meg- becsűlendőbb és követésre mél­tóbb példa, mert hiszen az álta­luk jegyzett 10 sirkő költségeit a társadalomnak olyan tagjai adták össze, kiknek a ma köz­ismerten szegényes tisztviselői fix-fizetésből kell elvonniok azo­kat az ezerkoronákat, amikből a nagykanizsai mozdonyvezetők 700.000 koronás hozzájárulása összetevődött. A mozdonyvezetők áldozat- készsége gondolkodóba kell, hogy ejtse azokat a sokakat, kikhez nem talált még el késő szavunk, vagy ha elért is hozzájuk, süket fülekre talált és visszapattant anélkül, hogy felébresztette volna bennük a magyar nemzet mártír­jai iránt érzett kegyeletet s a kötelességérzet parancsát, mely mindenkitől áldozatot kér. Ez az áldozat, legyen bár a legcseké­lyebb, élő megnyilvánulása a hő­seit nem feledő magyar hazafi- ságnak, a legigazibb irredentiz­musnak, mely halott katonái sírjai felett imádkozik a feltámadásért. * Újabb hozzájárulások: Nagykani­zsai Mozdonyvezetők Otthona 10, Barcza Ignác DV főfelügyelő 1, Korngéh Pál nyug. pénzügyőr 1, Szuknay Lajos építő 1 sirkő költsé­geit fizették be szerkesztőségünkben. A Notre Damei toronyőr jön! A Notre Damei toronyőr quasi- modoja: Lon Chaney. Lon Ch aney alakítása példa nélkül áll. annyit, hogy az ily értelemben vett magasabbrendü zenei műélvezet nem­csak igen finom lelki szubtilitást, hanem már kiforrott zenei készültsé­get is tételez fel. Olyan finom lelki- állapotot, mely nemcsäk a hangsze­rek különbözőségére, hanem már a különböző színezetű hangokra is különböző módon reagál s az azok tömegesítésében rejlő erő nem inten­zitásával, hanem a belőlük kisugárzó árnyalatokkal, mint valami festmény hat reá. Általában igen kevés ember rendelkezik olyan lelki lemez-szerű­séggel, hogy azon a hangszerek egyes hangjainak egymástól színben is elütő különbözősége a megfelelő hatást éreztetni és érzékeltetni tudja. Pedig a zenekarban minden hang­szer személyesít valamit s más hang­szerrel társulva a belső vagy külső életnek egy-egy kifejezője. Mert hangszerek s róluk a hangok tehát nemcsak beszélnek, hanem festenek, nemcsak érzelmeket keltenek, hanem képzeteket hoznak létre, más szóval: a zenét nemcsak hallani, de az általa felkeltett képzet-társitások által szőtt világot látnunk is kell. (Folyt, köv.) í NAPIREND 1 ® 2 ♦ — I ♦ z ♦ ♦ : Január 11, vasárnap l I _ Római Vioiífcus: Hygin v. Protestáns: f I Ago'.c. izraelita: Tebuih hó 15. i t Nap kel reggel 7 óra 45 perckor, nyug- $ ♦ S2ik déleién 4 óra ód perckor. • | A Meteorológiai intézet jelentése • t szeriu; í.'".ozéko:sy, túlnyomóan száraz, ♦ | szeles iáó vánir.o, éjjeli fagyokkal. i | Ms-ívóbái a Poigá:l Egyletben este 8 ♦ j órakor. ' \ | Mozi. Uránia: öt órai tea. Vidám * ♦ fi -:k< 6 ‘ ■ őrá ■•oa::. Világ: A bálna, i t Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor. ♦ : Január 12, hétfő $ J ♦ : Római. katolikus: Árkád. Protestáns:: ; Ernő. Izraelita: Tebeth hó 16. ♦ : Nap kel reggel 7 óra 45 perckor, nyug- t ! szik délután 4 óra 32 perckor. f i I SÍRVERS'*) Irta: GYÓNI GÉZA Hazai föld az vagy idegen árok, Bús sírom füve, amelyen kihajt, Kopott fej fámon elmosódó Írás, Fáradt vándornak ezt hirdesse majd: „Vándor, ki erre jársz, te érted is Megküzdőit és megszenvedett a holt, Véres harcok verték fel a hírét, Pedig csak — a béke katonája volt. *) A Krasznojarszkban elhalt költő ha­lála előtt körülbelül egy héttel irta a fenti sirverset s rajta van a jenisseii folyó part­ján levő hadifogoly temetőben levő síremlé­kén. Onnét jegyezte le Rajniss Ferenc, a hadifogoly tusz-tisz,tek vezetője s most Győrfjy Zoltán százados szívességéből kö­zöljük. A szerk. Piros virág díszeleg legújabban hölgyeink téli kabátjára tűzve. Mintha bizony azzal a piros bársony szirmokból összetá­kolt művirággal akarnák jelezni azt, hogy ott, alatta dobog a szivük, mely dacol a téllel és virágoskertet fakaszt a zuzmaralepte világon is maga körül. Az utcán, a korzón, moziban, ká­véházban, amerre nézünk, mindenütt egy szál csináltvirágba botlik a sze­münk hölgyeink keblén. És — külö­nös — valamennyi virág piros. A vörös szín skálájának minden válto­zata képviselve van ebben az érthe­tetlen, hirtelen, a tél közepén fakadt virág-özönben. Már magát ezt a csináltvirág-kul­tuszt sem értjük. Vagy talán ez a sok művirág azt jelentené, hogy az alattuk dobogó szívből fakadt érzel­mek is hozzájuk hasonlítanak? Azt jelentené, hogy asszonyaink, leányaink lelkében, mosolyában, szavában épugy hiába keresünk valóságot, élő, igazi szint, illatot, mint azokban a piros kelmékből összekényszeredett virágok­ban ? Nem tadjak, mit jelent. Keresni is kár. Egyetlen magyarázata: divat. De ez aztán megdönthetetlen érv a hölgyek szemében, ami célszerűség, esztétikai szépség nélkül is százával szórja szét a világra, szinte szükség­szerűséggé előléptetve a messziről származott, bizarr ötleteket. A piros virágok most lábrakapott kultusza mellett mégsem mehetünk el szó nélkül. Divat — divat. Ügyis meddő vele szemben a harc. Nem is harcot hirdetünk. Csak annyit kérde­zünk mégis, ha már divat az a mes­terséges virág, — miért épen a piros és miért kizárólag az? Nem akarunk ennek a színnek eb­ben az esetben is jelentőséget tulaj­donítani. De a piros virág, akárki tűzze ki, mégis csak, önkéntelenül az elmúlt éra vörös páráját lengeti meg emlékezetünk előtt. Tudjuk, hogy nem szimbolikus je­lentőséggel tűzik ki asszonyaink, leá­nyaink a kis vörös művirágokat, de mégis jobb szeretnénk, ha lemonda­nának róla s akaratlanul sem juttat­nák eszünkbe azt a megvadult ta­vaszt, amikor csupa-csupa vörös vi­rág virított a gomblyukakban, éltévé- lyedett százezrek lelkében és vörös vérvirág ezrével fakadt azok testéből, kik nem ismerték el tavasznak a vörös tavaszt s nem ismerték el ma­gyarföldből sarjadt virágnak a gomb­lyukakban, sapkarózsákon virító vö­rös virágokat. Ma már a piros virág is csak vi­rág, mint a többi. De ahol kizárólag csak piros virágokkal találkozunk, ott kínzó emlékek ébrednek lelkűnk­ben, olyan emlékek, melyektől legjob­ban szeretnénk örökre szabadulni. Ennyit kérünk s ennyit teljes joggal kérünk asszonyainktól és leányainktól. (bl) fa ■ 1 11 — Egyházmegyei hírek. A szombathelyi megyéspüspök Tihanyi Ödönt Máriabildről Boncodföldre helyezte adminisztrátornak, Pungor György boncodföldei káplánt pedig hasonló minőségben Egervárra he­lyezte át. — Kölcsönajártlatok a város­nak. A fővárosból egymásután ér­keznek a város vezetőségéhez aján­latok, melyben különféle nevű ügy­nökök, jobbára uj foglalkozásokra kényszerült tőzsdei ügynökök, kül­földi kölcsönök szerzésére tesznek ajánlatokat a • város vezetőségének. Rövid időn belül Láng József teg­napi ajánlata immár a negyedik, amely Nagykanizsa városhoz érke­zett. Ma ugyanis a városok pénzügyi helyzete mindenütt szükségessé teszi kölcsönök felvételét, melyek nélkül a városok legsürgősebb befektetései­ket, igy a Nagykanizsán tervbevett csatornázást, útburkolást sem tudják megvalósítani. A város vezetősége az ügynököktől érkezett ajánlatokkal szemben arra az állásra helyezkedik, hogy bevárja a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértőiig történő állásfoglalását, melynek ér­telmében a városok mind egyönte­tűen fognak eljárni beruházási köl- csöneik felvételében. A kölcsönfel­vétel azonban semmi esetre sem az ügynökök, hanem a Magyar Városok Országos Gazdasági Központja köz­vetítésével történik. Az ügynökökkel a város egyáltalán nem is tárgyal. — Elitéit soff őr. December 19-i számunkban megírtuk, hogy a késő esti órákban a Szarvas-szállóbeli bérautó a Magyar-utca végén össze­ütközött egy szekérrel s csak a sze­rencsés véletlennek volt köszönhető, hogy a tetemes kár mellett ember­életben kár nem esett. A nagykani­zsai rendőrkapitányság kihágási osz­tályának vezetőie tegnap tárgyalta az ügyet és Boros Dénes soffőrt 800.000 korona pénzbüntetésre Ítélte. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a soffőr szabálytalanul, az ut jobb oldalán hajtott, kivilágítva nem volt, nem is tülkölt és a karambol meg­történtekor nem állt meg. A 20 millió korona kárt polgári peres utón fog­ják behajtani a vigyázatlan soffőrön. — Ma és minden este orosz zene­kar hangversenyez a Koronában.

Next

/
Thumbnails
Contents