Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-10 / 7. szám
64. évfolyam, 7. szám Nagykanizsa, 1925 január 10, szombat korona Készpénzzel bérként* sitv Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg POLITIKA! Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla A második Emden Figyelemreméltó eseményről ad hirt néhány szűkszavú német távirati jelentés, amely elől mi magyarok sem mehetünk el közömbösen, hiszen leghűségesebb volt szövetségesünkről van szó, amely a -magyar nemzetnek legsúlyosabb óráiban nemcsak együtt érzett velünk, de tettekben is megmutatta irántunk való igaz szövetségesi hűségét, sőt még akkor is, mikor a magyar Ephial- tes visszaparancsolta a magyar határokról az eredeti magyar határokat védő honvédsereget, kész volt saját harcosfiaival a magyar földet a betolakodott mócok ellen megvédeni. Ez a dicsőséges német nemzet, melyre mi magyarok mindenkor a csodálat és őszinte nagyrabecsülés íi v cl K/guuu ívUv kinteni, noha egyik részt a belpolitikai nehézségek, másrészt a diadalmámoros szövetségesek folytonos megaláztatásai, az örökös vegzálások és gazdasági megbénítások nagy súllyal nehezednek reá, egy pillanatra sem téveszti szem elől kitűzött célját. A szövetségesek továbbra is összekötik kezeit, alig tud szabadon mozogni, a ,.győzők“ engedélye nélkül lélegzethez jutni és mégis, fiai egyemberként átérezve a nagy kötelességet, amely •minden tagjára háramlik, dolgoznak és küzdenek szünet nélkül tovább. Ök tudják, hogy miért. Ultimátumot intéznek hozzájuk a versaillesi hatalmasságok, ők tiltakoznak az erőszakosság ellen, de dolgoznak nyugodtan tovább. Hihetetlen, amit a francia a német néppel elkövet; a német feljajdul, felhördül, de összeszo- ritja fogát és küzd és dolgozik. És megy a maga utján előre, egyenesen, céltudatosan. Ő tudja, hogy miért, ő tudja, hogy hová. Es miközben a szövetségesek összeülnek és haditanácsot tartanak, hogy hogyan lehetne a szárnypróbálgató német sasmadár zsenge szárnyát lenyirbálni, addig különös dolgok történnek a német gyárvárosokban. A germán munkás dolgos keze alól kikerülnek a modern technika csodás találmányai. Az orvosi laboratóriumokban ősz tudósok serénykednek és bírókra kelnek az embertizedelő kórokozókkal. A német kereskedők és nagyipar újabb és újabb területet hódítanak a germán ipar számára. A német tudomány, művészet, irodalom, mezőgazdaság, gyáripar versenyre kel egymással. És mindez csendben, zajtalanul, némán, de annál ha- táspsabban. Ók tudják az okát. És mialatt az antantdiplomaták megszövegezik a „boche“- okhoz intézendő legújabb jegyzék szövegét, addig egy néhány szavas wilhelmshafeni távirat megrezditi a németeknek és a velük érző népeknek a szivét: A II. Emden szerencsésen kifutott a dockból. O'j * — magyar égre egyszer rá fog borulni a szivárvány, az elkövetkezendő magyar ünnep előhírnöke, amely tudiul fogja adni, hogy eljött a mi óránk. A II. Emdent a tengerészeti hajógyárból tengerre eresztették. A háború utáni idők első német hadihajóját. És minden német szívben feltört a Te Deum hálaszava. Megérték azt, hogy az újkor első német cirkálóján a német zászlót lengette a friss szellő. Ugyan arra a névre keresztelték, mint ahogyan azt a hajót nevezték, mely a háború alatt a legdicsőségteljesebb haditetteket vitte véghez, — Emden nek. A keresztanyái tisztet is az Emden hősi halált halt parancsnokának, _ Müller-nek özvegye végezte. Ők tudják, hogy miért. Nem hisszük, hogy akadjon nép a nagy és kis szövetségeseken kívül, amely ne érezné át azt, amit a lekötött kezű Germánia érzett, mikor látta a második Emden karcsú testével kettészelni a német folyam hullá- unnephapdä' \V ,nÜ€\ nkrtíftr '"óhűP istenének örömnapját: az első német hadihajó vizre- bocsájtását. Mei tudjuk, hogy — miért. B. R. BELPOLITIKA A nemze^§^OSés pénzügyi bizottságának ülése Az Egyesült Polgári Párt értekezlete —Amerikai magyarok képviselete Osztrák-magyar kereskedelmi provizórium Budapest, január 9 A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délelőtt folytatta az 1924— 25. évi aranyköltségvetés tárgyalását. A bizottság ülésén a kormány részéről Búd János pénzügyminiszter vett részt, azonkívül jelenvoltak Szabóky Alajos, Vargha Imre államtitkárok és Jakab Oszkár miniszteri tanácsos. A mai ülésen a pénzügyi tárca költségvetését kezdték tárgyalni. A pénzügyi tárca költségvetését Tem.es- váry Imre főelőadó ismertette. A szanálási törvényben megállapított ötödfél éves költségvetés szerint a pénzügyi tárca 1924—25. évi személyi kiadások 23,250.000, egyéb kiadások pedig -netto 9,000.000, ezzel szemben a beterjesztett költségvetésben a személyi kiadások netto ösz- szege 25,122.380 aranykorona, ^ az egyéb kiadások pedig 6,751.230 aranykoronát tesznek ki. Az egymás közti különbség tehát 376.380 aranykorona, ami a megállapított költség- vetéssel összehasonlítva jelentékeny javulást jelent. Kiemeli a pénzügyi tárcával kapcsolatban a folyó intézkedéseket. Fontosnak tartja az adElőflzetésl ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ...................... 90.000 korona róna volt, akkor megállapíthatjuk, hogy csaknem négyszeresen biztosítja a bevételeket a kölcsön akkor is, ha a bevételek semmiképpen sem volnának kedvezőbbek, mind ahogyan azt a költségvetés előirányozza. Végül a pénzügyi tárcához tartozó üzemi részét ismerteti a költség- vetésnek. A javaslatot részleteiben is elfogadásra ajánlja. Beck Lajos, Hermann Miksa, Ernst Sándor és Temesváry Imre felszólalása után Búd János pénzügyminiszter válaszol a felszólalásokra. Többek között kijelenti, hogy az aranymérleg kérdését már többen is szóvátették. Ennek a tervezete már megvan. A bányászat kérdését szintén nagyfontosságunak tartja. Osztja gróf Hoyos Miksa álláspontját a bányahatóságok kiépítése és a kutatások egyszerűsítése tekintetében. Nagy súlyt helyez a bányászati és erdészeti főiskola támogatására is, azonban sokkal nehezebb a főiskoláknak egyetemi rangra való emelése. A kisiparosokra kivetett adókat orszá~-1-----min isztráció javítására irányuló törekvést, majd felemlíti a dohányjövedékben mutatkozó többletet. A kiadások nem érik el a bevételek 50 százalékát. A pénzügyminiszter a dohánytermelőket jövőben a megfelelő hitelhez fogja juttatni. Nagy súlyt helyez továbbá a pénzügyminiszter a bányászat fejlesztésére. Bányakutatási célokra a költségvetés 100.000 aranykoronát irányoz elő. Nagyfontosságu egy nagyszabású állami pénzverőintézet felállítása is, melyre 600.000 aranykoronát irányoztak elő a költségvetésben. Meggyőződése szerint az előirányzott közszolgálati bevételek nemcsak az előterjesztett mértékben fognak befolyni, hanem jelentékenyen ezenfelül. A közszolgálati bevételek közül legkiadősabb a forgalmiadó.. Kívánatos ennek az adónemnek lehető mérséklése. Ismerteti az egyes kiadási tételeket és a várható bevételeket. A szanálási kölcsön biztosítására lekötött jövedelmek előirányzat összege 115.799.870 aranykorona. Tekintettel arra, hogy a szanálási kölcsön szükséglete ebben az évben 29.532,190 aranykopedig ki fogja küszöbölni. Ä mező- gazdasági hitel kérdésére a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál fog kitérni. Az ingó záloghitel kérdését a maga részéről is megoldandónak tartja. A pénzügyminiszter beszédét lelkes óvációban részesítették. A bizottság a pénzügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadta, majd áttértek a részletes tárgyalásra. Gróf Hoyos Miksa, Biró Pál, Hermann Miksa felszólalása után a bizottság a pénzügyminiszteri tárca költség- vetését részleteiben is elfogadta. Ezután áttértek a pénzügyi tárca fennhatósága alatt álló köszénbányá- szati üzemek költségvetésének tárgyalására. Gróf Hoyos Miksa, Platthy György, Temesváry Imre, Mándi Samu felszólalásai után Búd János pénzügyminiszter a kőszénbányászat értékesítésével kapcsolatban meg- jegyzi, hogy a maga részéről határozottan ellenzi annak magánkézbe • való adását. A bizottság a kőszénbányászati üzemeket költségvetését elfogadja. Ezután áttérnek a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Erdélyi Aladár ismerteti a földművelésügyi tárca költségvetését és kijelenti, hogy a takarékosságot a földművelésügyi kormányzat a leg- messzebbmenőleg keresztül vitte. Kéri, hogy a bizottság a költség- vetés előirányzatát általánosságban fogadja el. Elnök az idő előrehaladottságára való tekintettel a bizottság tárgyalását megszakítja és javasolja, hogy a legközelebbi ülés szombaton délelőtt0 11 órakor legyen. A bizottság ilyen értelemben határoz. Az ülés délután 2 órakor ért véget.
