Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-11 / 57. szám
64. évfolyam, 57, szám Nagykanizsa, 1925 március 11 szerda kör-«.*!*« p. HSSÍÍSÍBKWÍ28H Sz£rkes2tőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Intcíurban-Tekíon 78, nyomda 117. szám POLITIKAI HAPg LAP Felelős szerkesztő: ICempelen Méla, BETHLEN ISTVÁN TÜKRE Régóta nem hallottunk már oly bátor és férfias politikai megnyilatkozást, mint vasárnap a miniszterelnök ajkáról. A bom- lasztás huhámai annyira fenyegetik a szirtek között ingadozó magyar hajót, az összpontosított ellenzék fekete viharfelhői any- nyira elhomályosítják a magyar politikai horizontot, a különféle kisebb nagyobb politikai érdekeltségek oly chaotikus állapotot teremtettek, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök szükségesnek látta feltárni a magyar helyzetet, hogy tükröt tartson az ország szeme elé, amelyben mindenki megláthatja a magyarság sápadt arcát, ványadt testét, levegő- változásra való szükségét, sőt az operativ beavatkozás halaszthatatlanságát. Bethlen István éles szemével meglátta a kormányhajó parancsnoki hidjáról a szirteket, melyek pusztulást jelentenek a még kellőleg meg nem edződött hajótest számára. Bethlen István feltárta azokat a nyitott sebeket, amelyeket ha meg nem gyógyítjuk, az egész magyar testet elborítják és menthetetlenül a végromlásba döntik. Kemény szavak, éles bírálatok, szinte vesszőcsapások hangzottak el, azonban lehet-e csak egyre is ráfogni, hogy alaptalan, igaztalan vagy érdemeden volt, amit az ország miniszterelnöke felelősségének tudatában a fórumon elmondott? Valóságos vádbeszédet hallottunk, tetemrehi- vást láttunk az ország színe előtt, de valljuk be őszintén, hogy minden úgy van, ahogy elmondotta. És nemcsak a miniszterelnök mondotta a megrázóan súlyos szavakat, de a nemzetnek túlnyomó része is, amelynek még köze van ehhez az országhoz, amelynek nem mindegy, hogy vadak dúlják Pannónia kertjét és préda legyen az ősök szent öröksége. Az egész vérző magyarság szólalt meg a miniszter- elnök ajkán keresztül, pártállás, rang és felekezetre való tekintet nélkül. Hogy az igazság elevenére talált, meg tudjuk állapítani abBudapest, március 10 Nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését Zsitvay Tibor alelnők nyitotta meg. Elparen- táita Hegyeshalmy Lajos volt kereskedelmi minisztert, majd indítványozta, hogy a nemzetgyűlés részvétét mai ülésének jegyzőkönyvében öiökiise meg. Utána a Ház megválasztotta a miniszterelnök által indítványozott választójogi bizottságot. A választás megejíése után folytatták az appropriációs vitát, melyhez elsőnek Gaál Haszton szólt hozzá. Aggodalmasnak tartja a javaslatban a kormánynak adott azt a felhatalmazást, hogy bizonyos ingatlanokat ei- idegenithessen illetőleg átruházhasson. A Balaton körüli utak állapota szégyene az országnak. A balatoni körút kiépítéséről van ugyan törvény, de végrehajtva nincs. Az egyre sulyosbuló terhek nyomása alatt nagy az elkeseredettség a vidéken. Az elnök ezután jelentést tesz a választójogi javaslat tárgyalására kiküldött különbizottság megválasztásáról, 65 képviselő volt jelen a választásnál, az elnök nem szavazott és beadtak összesen 59 érvényes szavazatot. Ebből 59 szavazatot kapott gróf Apponyi Albert, Bartos János, Csizmadia András, Erdélyi Aladár, Ernszt Sándor, Gömbös Gyula, Kállay Tibor, Kenéz Béla, Maday Gyula, Mokcsay Zoltán, Puky Endre, Rassay Károly, Rubinek István, Szabó József, Sza- páry Lajos gróf, .Szily Tamás, Tan- kovics János, Ugrón Gábor, Wolff Károly. 58 szavazatot kapott Erdőhegyi Lajos, Meskó Zoltán, Paíacsy Dénes és Vázsonyi Vilmos. 56 szavazatot kapott Platthy György és Szilágyi Lajos. A többi szavazat megoszlott. Az elnök ezután a felolvasott képviselőket az országgyűlési választásról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött küiönbizoiiság megválasztott tagjainak jelenti ki. Strauss István helyteleníti azt a felfogást, hogy a számvevőszék csak a számvevőségeket vizsgálhatja felül. A legutóbbi indem: itás óta öíven milliárdra felemeli titkos alap egészen ki van vonva az ellenőrzés alól. A vitézi telkek adományozásának jóváhagyására nézve külön törvényt kellett volna hozni. Szól még a bevételek előirányzatáról, a bírói státusról s a postatakarékpénztár átszervezéséről, majd pedig kijelenti, hogy a költségvetést általánosságban sem fogadja el. A kereskedelmi miniszter holnap fog válaszolni Homonnay Tivadarnak KlőfiUetési áia: Egy hóra 30.000 kcions Három l?óra............. .. ... 90.000 korona a tel efonközpontnál történt elbocsátások s a Máv gépgyárban történt fizetésemelések ügyében előterjesztett interpellációjára. Az ülés délután 2 órakor ért véget. A nemzetgyűlés közgazdasági bizottságának ülése A nemzetgyűlés közgazdasági-, munkaügyi- és igazságügyi-bizottsága Egri-Nagy János elnöklete alait ma déli 12 órakor a képviselőház I. sz. bizottsági termében ülést tartott és Görgey István előadása melleit letárgyalta az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az ipari felügyelőségről szóló 1893. évi 28. t.-c. egyes büntető rendelkezéseinek módosítását célzó törvényjavaslatot. A javaslat azok közé a törvényjavaslatok közé tartozik, amelyeket a kormány az ülésszak berekesztésekor visszavont és újra beterjesztett. A bizottság a törvényjavaslatot a már egyszer letárgyalt és elfogadott kidolgozásban fogadta el, csupán az első paragrafust módosította. Az együttes bizottság ülése után az igazságügyi bizottság tartott ülést Nemes Bertalan elnöklete alatt. A svájci követ a kormányzónál Magyarország kormányzója kedden déli 12 órakor ünnepélyes magánkihallgatáson fogadta Bourcart svájci renkivüii követet és meghatalmazott minisztert. Bourcart követ most nyugalomba vonul és ez alkalommal meleghangú beszéd kíséretében adta át visszahívó levelét. Az ünnepélyes fogadtatáson közreműködtek gróf Ambrözy Lajos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Dr. Uray István, a kabinet iroda főnök helyettese. A választójogi javaslat az egységespárt előtt Az egységespárt Almásy László elnökletével tartott ma esíi értekezletén foglalkozott a választójogi javaslattal. Miután az elnök elparen- tálta Hegyeshalmy Lajos volt kereskedelemügyi minisztert, Puki Endre, a választójogijavaslat előadója, ismertette a javaslatot, az egységespárt ennek tárgyalására kiküldött 20 tagú bizottságának munkáját. A javaslat szerint a 24 évet meghaladott magyar állampolgárok 56'4%-ának lesz szavazati joga, inig 1924-ben csak löWVo-nak volt. Jelentős a javulás e téren a Vázsonyi-féle választójoggal szemben is. A szavazati joggal biró nők száma felül lesz a 800.000-cn. A titkosság tekintetében is igen nagy a haladás, a választás tisztaságát biztositó intézkedések pedig határozottan korszakalkotóak. Bethlen István gróf miniszterelnök ismerteti azokat a szempontokat, melyek a kormányt vezették ennek a javaslatnak megalkotásánál. A választójog — mondotta — nem egyes társadalmi osztályok és rétegek ajántésére. Ha keserű az orvosság, ha erőpróbára teszi a türelmet, ha nagyobb áldozatot kíván : hát nem éri meg ezt a mindenek fölött való gyógyulás és egészség? Mit törődik azzal az orvos, ha kegyetlennek mondják, amikor a beteg testet a műtőasztalon megkinozza, vágja, fűrészeli, ő tudja, hogy mindez a gyógyulásnak elengedhetetlen feltétele. Hogy szelek és viharok süvöltenek, hogy tiltakozó műfelháborodás végigrajongja a Te rézváros berkeit, hogy a kis politikai gnómok kinyitják esernyőiket és a mellőzöttek éjjeli zenével igyekeznek magukat észrevétetni — ki törődik vele ? A magyarság sok mindent meglátott abban a tükörben, melyet Bethlen István eléje tárt. A magyarság észrevette a torz- képeket, amit az igazság tü re neki megmutatott. A magyarság okult belőle — a jövőre nézve. Benedek Rezső hói a hatalmas felzúdulásból, amely a vesszőcsapások nyomán támadt és valóságos nyüzsgő hangyabolyt teremtett a politikai életnek azon az oldalán, amelynek erkölcsi szlováksága eddig is kirívó volt. Azonban az orvost nem befolyásolja betegének fájdalomkitörése, mikor biztos kézben tartott operatőrkését az eleven húsba mártja: hogy megszabadítsa a szenvedőt a befurakodott idegen testtől. Mert Bethlen szava az orvos szava volt. Bethlen megállapításai a konzultáló orvos diagnózis megállapítása. Kemény szavai a be- tegség előidézését tették szóvá és rámutattak a kór okozóira. Erős keze alatt ha felszisszent is a • beteg magyar testrész, amikor kórképét a maga teljes súlyosságában és rútságában maga előtt látta, de megkapta a sebész utasításait a gyógyulás el érbeA választójogi bizottság Heyyeshalsiiy Lajos emléke — Kiépítetlen a balatom kcSr'ist — Az appropriáeios javaslat tárgyalása
