Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-29 / 23. szám
64. évfolyam, 23. szám Nagykanizsa, 1925 január 29, csütörtök (80-3 kér©**« POLITISCH! m^P ILHP Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kemoefen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ....................... 90.000 korona AZ EMBERISÉG A TRAGÉDIA UTJÁN Irta: Középgulácsi Péczely László Megdöbbenéssel olvastam a ,.Zalai Közlönyének folyó hó 24-iki vezércikkét. Eszerint száz újszülött közül ötven halva születik, avagy a születés után rövid időn belül elpusztul. A megmaradt ötvenből huszonöt nyomorék és csak huszonöt mondható egészségesnek. Bizonyos azonban, hogy még ez az egynegyedrész sem nevelődik föl, hanem ez a szám is redukálódik. Valóban szomorú perspektívája ez az emberiség jövőjének. Degenerálódásának és föltartóz- hatlan pusztulásának kétségtelen bizonyítékát kell e tényben látnom. Lelkemben pedig a pusztulásnak indult nemzetem fölötti kínoknak hazafias gyötrelmeit átszenvednem. Ne ámítsuk önmagunkat tisztelt olvasó. Ez annyit jelent, hogy Hunnia homlokára föl van Írva a halál. Azokat a fejtegetéseket, amelyeket a vezércikkíró fölsorol, bár teljes egészében elfogadom, de érzem, hogy az okkeresésben mégis mélyebbre kell szállnom. Ha az emberiség átlagos korát a gyermekhalandóság figyelem- bevételével tekintem, úgy az 21 és fél évre csúszott le. Mit jelent ez? Nem kevesebbet, mint azt, hogy az emberiség nagy átlaga alig éri el a családalapítás korát. Nos és ez nem tragédia a kipusztulás utján? Valóban az, még pedig olyan tragédia, amely idővel a megsemmisülésbe taszítja az embert. Én nem tehetek róla, de a testi enerváltságot a lelki vagyis erkölcsi enerváltságból látom kitenyésztve. Történelmi tények bizonyítanak e fölfogás mellett. A római világuralom is ezen dőlt meg. Az erkölcsök hanyatlásával porba hullottak intézményei, kultúrája, holttá lett a nyelve, világhatalma széjjel foszlott s végre maga is az enyészet sírjába bukott. Úgy látom, hogy a korok és történelem az idők fo’yamán megismétlődnek — visszatérnek. Külsőségek, fényüzési hajiam, élvvágy, frivolitás, könnyelműség, léha előítéletek, destruktiv fölfogás, hazafiatlanság, vallás- talanság, erkölcsi bomlottság stb. szálaiból fonódik össze az a kötél, amellyel sírba eresztik azt a nemzetet, amely e lelki fekélyekkel el van borítva. Romlottság tüneteit látjuk átvonulni egész Európán. Mindenütt és minden vonalon undorítóan biiz- lenek felénk az igy megfertőzött rut sebek. Ezeket látva az az impresz- szióm, hogy észvesztetten rohan az emberiség a pusztulás utján a föltartózhatatlan világkataklizma felé. Oroszországban bacillustelepet létesített a bolsevizmus, a birodalom természetkincseire áhítozó, kalmárszellemü hatalmasságok asszisztenciája mellett. Ezért megtűrték, hogy ebben az óriás országban milliók mészároltattak le és milliók haltak éhen. Dacára ennek, a szovjeturalmat elismeréssel tüntette ki több európai hatalmasság, anélkül, hogy tiltó szavukat fölemelték volna. Mekkora erkölcsi sülyedés, mekkora történelmi felelősség és mekkora szégyenfolt ez a világtérképen. Bizony az! A természet törvénye, hogy a vizre csöppented olaj elterül. A tüszurással megsértett alma egészben elrothad, bármennyire is iparkodunk útját állani. Vigasztalan perspektíva! Szegény magyar hazánk testén is átviharzott. a világháború, forradalom, kommün és dúl napjainkban, pusztítva a meglevőt a gazdasági háború. Nyitott, vérző seb mindenütt. És mégsem okultunk. Betegek vagyunk, nagyon betegek — testben és lélekben. Ennek dacára, mit látunk? A sebeiben vérző, vonagló csonka országunk testén exalt áltan táncol idegen táncokban verejtékezve és mulat milliók jajszava közben a társadalom. A főváros és vidék közönsége versenyre kelve észbontóban rendezik a fényesnél-fényesebb bálok végtelen sorozatát, — el kell ismer nem : cselekedetüket a jótékonyság köntösébe öltöztetve. A falusi publikum disznótórozik, név és születésnapozik s a téli vadászatoktól kezdve mohó vággyal ragad meg minden alkalmat, hogy mulató kedvét kielégíthesse, lukullusi menükkel istápolva a gyomoréletet. A pór pedig a korcsmák bűzös légkörében dá- ridózik 25—30 ezer koronás bor mellett. Halálos szimptoma ez! Itt beteg nemcsak az organizmus, hanem a lélek is. Éhből aztán ki tenyésznek azok az okok is, amelyeket a cikkíró fölsorol: a született gyermekek 50 százalékának pusztulása és 25 százalékának testi enerváltsága. E szomorú és megdöbbentő valót én alátámasztom még egy ténnyel — a nőkszervielbetegedé- sével, amit az orvosi tudomány lát és tud legjobban, de amin Budapest, január 28 A nemzetgyűlés mai ülésének megnyitásakor mindössze tizenöten voltak jelen a Házban, minek folytán az ülést felfüggeszteni kelleti. Elsőnek Mirbach Antal báró szólt a költségvetési javaslathoz. Az ellenzék taktikai csatát vesztett — mondja vagy legalább el kell vesztenie, miután kormány nem honorálja kívánságait. Magyarország agrárállam, minek következtében itt csak annak kell történnie, amit az agráriusok kívánnak. Szükség van az állami adminisztráció egyszerűsítésére, mert tultengésben szenved a közigazgatás. A javaslatot elfogadja. Ugrón Gábor a következő szónok. Tizenegy éve, hogy az országgyűlés utoljára tárgyalt költségvetést. Amikor a kormány a szanálás programjával jött, a helyzet az volt, hogy csak külföldi kölcsönnel lehet az országot kivezetni pénzügyi nehézségeiből. 'A nemzet megpróbálta a jóvátételi rendezés nélkül is a talpra- állást a maga erejéből. Hegedűs Lóránt koncepciója azonban összeomlott és ezután más nem volt hátra, mint a külföld segítségét igénybevenni. Nemcsak a Hegedűs Lóránt hibája, hogy terve összeomlott. Egyszerűen az volt a helyzet, hogy akkor még nem volt megérve az ország erre az akcióra A szanálás eredménye a korona stabilizációja. A korona olyan stabil, mint az angol font. Óriási eredmény a korona stabilizációja, mert erre fel lehetett építeni az aranyköltségvetést. Sikerült felállítani a magyar pénzügyi máról-holnapra segíteni netn lehet. Ez a körülmény nemcsak a halva született és életképtelen nyomorék utódok létrehozását eredményezi, hanem kihatással van a születendő gyermekek számára is. Hogy íöljajdulásom teljesen okadatolva legyen, még több argumentummal kellene megindokolnom. Erre azonban itt e lap hasábj in nincs terem. Meg kell elégednem e kis dióhéjjal, amelybe érveimet beleszoritot- tam. Az olvasóközönség azonban jól teszi, ha maga is elmélkedik fölötte és olvas a sorok között. Berzsenyi szavaival végezem: „ Minden ország támasza cs talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvesz Róma ledől s rabigába görnyed... * élet bázisát is, az önálló független magyar jegybankot. A hitel megszorításának az oka a közgazdasági viszonyokban rejlik. A szanálási akció hátrányai elsősorban a súlyos adók s a munkanélküliség. A harmadik hátrány a drágaság. Nagyobb megtakarításokat kell elérni a költségvetésben. A kormány által kinevezett takarékossági bizottságnak kell ezt a feladatot elvégeznie. A bizottságnak kimélet nélkül kell teljesítenie kötelességét és ezt csak addig fogja teljesíteni, amíg azt látja, hogy a kormány respektálni fogja a bizottság munkáját. Szükségesnek tartja bizonyos lehetetlen adónemek eltörlését és a kincstári házhaszonrészesedés megváltoztatását. A kincstári haszonrészesedéssel olyan szükségletet büntetnek, amely az emberi életmódhoz tartozik. Elsősorban a forgalmiadó rendszeréről szól, amely az emberek zaklatására van felépítve és horribilis költséggel óriási apparátust kíván. A legfontosabb dolog a hitelkérdés rendezése. A főbaj az, hogy az utóbbi időben úgy a mezőgazdaságok, mint az iparvállalatok is teljességgel de- mobilizálődtak. Forgótőkéjük nincs és ennek nem ők az okai. Természetes, hogy a korona zuhanása idején senki sem tartott meg pénzt, mindenki iparkodott pénzét befektetni, mielőtt az értékét vesztette volna. Nagy vállalatokat látunk, amelyeknek forgótőkéjük hiányzik, hitelhez pedig nem juthatnak, mert a Jegybank hosszúlejáratú hitelt nem ad. IHagyaropszég ialpraállitása Ä wifta — Ugróra Oábos* beszéde a pésízisg^S k;©siS3£©lidá£?5ási!őS — Tizenöt képviseli© a KestszeiejysáEésen
