Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-22 / 17. szám
64. évfolyam, 17. szám Nagykanizsa, 1925 január 22, csütörtök Ära 1800 korona PílLITIKUi BARI LAP Saerkewtőség és kladóhlvitsl Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla A FÜGGETLENSÉGI JELSZAVAK Irta: Némethy Béla dr. Minden kornak és minden időknek meg vannak a maguk jelszavai, melyek tömör rövidséggel a legtalálóbban fejezik ki az adott viszonyok mellett egy nemzet vágyódásait és törekvéseit. A jelszavak lényege és az aktualitásoktól elvonatkoztatott belső tartalma legtöbbnyire örök igazságokat hirdetnek és tartanak fenn az utókor számára, de a jelszavakhoz való hozzáfüzé- sek, a jelszavaknak bizonyos korokhoz, helyzetekhez és körülményekhez való alkalmazása már nem lehet örök igazság, mert a korok elmúlnak, a körülmények és a helyzetek pedig megváltoznak. Ha bármilyen gazdasági vagy politikai kérdésben tisztán akarunk látni, ezt kell elsősorban figyelembe vennünk. A mai időket nem szabad és nem lehet egy rég elmúlt kornak szemüvegével vizsgálnunk, mert azon már nem láthatunk s ha látunk: hamisan látunk. Mindazok tehát, kik a régi szemüveget nyújtják felénk, a jelenlegi helyzetek meglátása végett, vagy akik a régi időkből belénk rögződött jelszavakat hangoztatják s ezekkel akarnak lelkűnktől idegen eszméket belénk diktálni: vagy tapasztalatlanok és elfogultak, vagy pedig rosszhiszemüek. Ezek az álapostolok a jóhiszemüek egy- ügyüségét és tapasztalatlanságát használják ki, tudván és meggyőződvén arról, hogy lelkűkben még mindig élnek és zajlanak a nagy küzdelmekre emlékeztető régi szent jelszavak. Zrinyi Miklós gróf, a költő, hadvezér és politikus annakidején a török veszedelemre és ennek elhárítási módjaira hívta fel mély meggyőződéssel és megrázó logikával nemzete figyelmét. És nem tartanánk-e politikai szédelgőnek azt az embert, aki Zrinyi Miklóssal szemben azzal az okfejtéssel állt volna elő, hogy 1241-ben Batu mongol kán pusztította el az országot s így nem a török, hanem a tatár ellen kell harcba menni. Jelszavai is lettek volna ennek a ,.politikusnak“ . azok az akkor igazán idejét múlt jelszavak, melyeket IV. Béla kortársai a mongolveszedelemmel szemben hangoztattak. 150 évig nyögött Magyarország a török járom alatt s eljött az a változott idő, amikor Zrinyi Miklósnak különben örök jgaz- ságu és örök értékű törökellenes jelszavai is a változott helyzet folytán elvesztették ha nem is igazságukat, de időszerűségüket. Eljött az az idő, amikor Oszmán pasának a „pievnai oroszlánnak“ kardot vitt Törökországba a magyar ifjúság és az egész magyar nemzet közvéleményének tapsai mellett adták azt a kardot át a török hősnek. És mi lett volna, ha akkor előáll egy 'oroszbarát „hazafi“ azzal, hogy a török 150 évig sanyargatott bennünket és 300 év előtti pogányellenes jelszavakat hangoztatva, az orosz generális üdvözletét javasolja. A világháború tönkretette Ausztriát és széttörte azt a kapcsolatot, melyben majdnem 400 évig éltünk vele. Tagadhatatlanul sok, nagyon sok fájó emlék maradt vissza ebből a kapcsolatból, de meg kell állapítanunk, hogy egy egész uj világ állt itt most elő, mely minden józanul gondolkozó ember előtt megvilágította a mai helyzetet s amely az, hogy ma uj ellenségeink vannak. Az emberek leikeiben azonban még ott rajzanak a magyarság heroikus küzdelmének régi jelszavai és politikusok, kiknek nem fáj az ország feldarabolása, ,,függetlenségi és 48-as“ jelszavakkal és Kossuth nevével akarnak olyan politikát inaugurálni, amely minden, csak nem magyar. Kossuth Lajos a magyar függetlenségért és a magyar nemzet önállóságáért küzdött s igy ha ma élne, csak azok ellen kellene a harcot felvennie, akik a magyarságot rabszijra fűzték ott a Felvidéken, Erdélyben és a Bánságban s itt bent a csonka or szágban pedig azok ellen, akiket hidegen hagy és nem érdekel a megsz-álioü területeken élők szenvedései és üldöztetései s akik most ezekkel a felfújt hatalmakkal, az integer Magyarország legnagyobb ellenségeivel a „békés megértés“ gondolatát propagálják. Tegyék le a mai időknek ezek a „függetlenségi és 48-as“ magyarjai a nekik nagyon rosszul álló sujtásos attilát, ne vegyék ajkukra Kossuth nevét, mert ez a név ma a történelmi, integer Magyarországot jelenti. Revízió alá kell venni a detrcisiizáeiós fög'vényf Lukács György és SCáSlay Tibor nagy beszéde a nemzetgyűlés ülésén — A numerus cSausass eltörlése — ICállay Tibor sürgeti a vaSuäareforsnot Interpelláció a Mderer-űgyben Budapest, január 21 A nemzetgyűlés mai ülését 3/Ul órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után folytatták az aranyköltségvetés vitáját. Az első szónok Lukács György. A népjóléti tárca szegényesen van dotálva — mondotta. A népegészségügyi kérdések az utóbbi időkben el voltak hanyagolva. Ugyanígy a legfőbb szociális kérdések, gyermek- egészségügyi és gyermeknevelési kérdések is. Ezen a szomorú helyzeten változtatni kell. — A polgárság teherbíró képessége nagy próbára van téve s ma már művészet az olyan adóztatás, amit még elbírhatnak az emberek. A körülmények kényszerítő hatása alatt e! kell tekintenünk az adózás homogenitásától. Nemcsak mi, leigá- zottak, de a győzők is hasonió nagy terhek alatt; szenvednek. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy súlyos terheinken könnyitsünk. Ehhez pezsgő gazdasági élet kell. A külföldi tőke beözöniése tudná ezt biztosítani, de sajnos ez nagy mértékben összefügg a jóvátéteii fizetésekkel, Ruhr-kérdés- sel s más ilyen fontos problémával. — A külföldi töke nagyobb kamatozást és biztosítást követel s ezt nálunk még nem tudják megtalálni. Itt van például a mezőgazdaság, melynek elsőrendű érdeke a külföldi tőke segítő megjelenése. De itt is annyi megkötöttség, annyi kérdőjel van, amelyek mind akadályt jelentenek, hogy igy a külföldi tőkék nem is mernek elhelyezkedni. Ezeket a Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ...................... 90.000 korona soromp ókat el kell tüntetnünk, tehát legelsősorban a földbirtokreformot kell végrehajtani s a különböző megkötöttségeket hatályon kívül helyezni. — Azokra a megkötöttségekre is gondol, amelyek szellemi téren fenn- állanak s amelyek szintén a konszolidációt akadályozzák. Itt elsősorban a numerus clausus kérdését kell felemlítenie, amely visszaesést mutat a fejlődés terén'. A törvénnyel az volt az intenció, hogy a zsidó felekezet- hez tartozó ifjúságot a főiskoláktól lehetőleg távoltartsa. A törvény azonban a vallás vagy felekezet szót nem tartalmazza. Ehelyett nemzetiségről, illetőleg fajról szól és e kifejezés alá bujtatja rendelkezéseit. — Nagyon jól tudjuk, hogy a törvényhozás intenciója az is volt, hogy a zsidóságot a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartásáért megbüntesse. Tény az, hogy a bolsevisták vezérkarában túlnyomóan zsidók voltak és hogy a zsidóságnak ez a része súlyosan vétett hazája ellen. Azonban egyesek dühe miatt az egész zsidóságot felelőssé tenni, nem igazság. Most már nincs szükség rá és megérett arra, hogy ezt a törvényt kitöröljük a magyar törvénytárból. A külföldön gyakran nagy nehézségekkel állunk szemben, mert jól ismerik a numerus clausus törvényt és fellépésünk hatályossága gyakran ezen törik meg. Kulturfőlényünket is veszélyezteti, ha a főiskolai szabad tanulást mesterségesen korlátozzuk. Vannak szép törvényeink: a szabad polgári jogegyenlőség, a vallásfelekezetek egyenjogúsága, a vallás szabad gyakorlása és ezeken a szép törvényeken az első rést a numerus clausus ütötte. Lukács György ezután a jogfolytonosság teljes helyreállitásáról szólt. A királykérdésről hallgatólagos megállapodás van, hogy ezt a kérdést ki kell kapcsolni és csakis abból a szempontból foglalkozik vele, hogy továbbra is nyugvóponton kell tartani. Erőszak f. Iytán kénytelenek voltunk az antantállamok kívánsága előtt meghajolni és meghoztuk a detronizációs törvényt. — E törvényt meg is tartjuk és a király kéraést el is ejtjük mindaddig amíg teljes szabadságunk ezen a téren nem érvényesülhet. Ha elérkezik az az idő, akkor először is a detronizációs törvényt kell revízió alá venni. Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a törvény a nemzet igazi akaratát fejezi-e ki, vagy sem ? A királyi méltóság eszméje ébrentartásának nem szabad szünetelnie. 4 nép leikétől a köztársasági államforma idegen és a királyság eszméi van beide- gezve. Ha lett volna is talaja a köz- társasági eszmének a múlt keserű tapasztalatai a forradalmi köztársaság és a bolsevista köztársaság teljesen kiölte azt a lelkekből. Ragaszkodásunknak a szent korona eszméjéhez napról-napra növekednie kell.
