Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-21 / 16. szám
04. évfolyam, 16. szám Nagykanizsa, 1925 január 21, szerda ISOO korona P. POLITIK/P. 3 lAPilAP ——b——b—caws-wnf n—i.Mwwnw Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ....................... 90.000 korona m A MAGYAR KERESKEDELEM VÁLSÁGA Irta: Gárdonyi Zoltán dr. Budapest, január 20 A legutóbbi időkben a magyar kereskedelem egyes jelentős cégei kénytelenek voltak fizetésüket beszüntetni és önmagukat a divatossá vált kényszeregyezséggel ,,szanálni.“ Ha esetenként vizsgáljuk a fizetési zavarokkal küzdő vállalatokat, megállapíthatjuk, hogy ezek szinte kivétel nélkül a háború utáni idők konjunkturális alakulásai. Üzletvezetésükben nélkülözték a békekereskedeíem szolid elveit és csupán a konjunktúrák pillanatnyi esélyeinek kihasználására rendezkedtek be. Most, mikor gazdasági életünk — tagadhatatlanul súlyos operációk után — erősen közeledik a békekereskedelem szentjéhez, ezen cégeknek minden üzleti lehetőségük megszűnt. Az ilyen konjunkturális vállalkozások jelentékeny része már azzal a célzattal alapittatotí, hogy minél nagyobb hitelt szerezzen, s ekkor fizetésképtelenséget jelentsen. A fizetésképtelenség kapcsán a cégek nagy árengedményt csikarnak ki hitelezőiktől és ezzel nagyobb anyagi eredményhez jutnak, mint amennyit évtizedek szorgos és becsületes munkájával elérhettek volna. Tagadhatatlan azonban, hogy íz egész magyar kereskedelmi ‘let súlyos óráit éli. Érmek egyik elentős oka a kereskedelmi hi- elek megszorítása. A Hagyhattok csak a velük állandó ösz- zeköttetésben álló kereskedők- ek folyósítanak hiteleket és ezt mi a szükséges mértékben. Így dán a kereskedő, hogy fizetési ötelezettségének idejében meglelhessen, áruit kénytelen elzét- gositani és arra hetipénz tórájában kölcsönt felvenni. Ily ódon az elzálogosított árut nem dja eladni, — ami üzletének egb'érmlásával jár, de a felvett Scsön után hosszú időn keresz- 1 oly magas heti kamatot fizet, ilyet az áru eladása alkalmá- 1 nern tud behozni. A szanálás folytán ^előállott yos gazdasági atmoszférában pereskedő még árengedmény llett sem tudja az árut elhe-1 lyezni és a már kihitelezett áru vételárát nem tudja behajtani. Miután igy vagyona áruban és kinnlevőségekben fekszik, előbb- utóbb teljesen inmobillé válik. Erősen megnehezül a kereskedő helyzetét, hogy megrendelését öt-hat hónap előtt adta fel — mert csak igy van a gyárosnak módjában az árut időre szállítani — és az öt-hat hónap előtti viszonyokat vette számítása alapjául. Sajnos, a viszonyok ez idő alatt alaposan megváltoztak s a kereskedő az ‘akkor megrendelt mennyiséget ma értékesíteni és az akkor kalkulált árat elérni nem tudja. A helyzet változását csak az általános gazdasági viszonyok jobbrafordultától várhatjuk. Addig is bizonyos kormányzati intézkedések a kereskedelem nehéz helyzetét jelentékenyen enyhítené. Ilyen lenne főképen a hitelélet szabályozása. A Nemzeti Banknak nemcsak a kisipaA nemzetgyűlés mai ülésén Szci- tovszky Béla elnök nyilatkozott Ras- sai Károly indítványára. Kijelentette, hogy egy pártközi konferencia eszméje az ellenzéknél nem talált visszhangra, de mert magasabb érdekekből, hazafias szempontokból minden eszközt ki akar meríteni a nemzetgyűlés nyugodt és eredményes munkálkodásának biztosítására, javasolja, hogy azon képviselőknek kizárása, kiknek kizárási határideje még nem járt le, a holnapi nappal kezdödőleg hatályonkivül helyezzék. A Ház az elnök indítványát egyhangúlag elfogadta. Az 1924/25. évi állami költség- vetéshez elsőnek Reischl Richard szólt hozzá. Bizalommal viseltetik a kormány iránt s a költségvetést részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Erődi Harrach Béla hangsúlyozza a költségvetés fontosságát, a köz- igazgatás kiépítésének sürgősségét. Majd áttér a mezőgazdasági helyzet ismertetésére. A költségvetést elfogadja. tvádi Béla a következő felszólaló. Foglalkozik a takarékossággal, a tisztviselökérdéssel. Ezzel kapcsolatosok, de a kereskedők részére is kellene nagyobb és olcsóbb hitelt folyósítani. Közvetlenül, a nagybankok kikapcsolásával. A Nemzeti Banknak feltétlenül betekintést kellene nyernie, hogy a nagybankok a tőle nyert hiteleket miképen helyezik ki. A csődön kivüli kényszeregyezségi eljárás a legrövidebb idő alatt, gyakorlati kereskedők bevonásával novelláris utón volna módosítandó. Az arany vámtételek bizonyos esetekben módositan- dók lennének, mert bizonyos tételek oly magasak, melyeket a gyakorlati élet nem bir el Végül tető alá lennének hozandók a kereskedelmi szerződések is, mert ezek megkötésének elhúzása fölös izgalomban tart egyes kereskedelmi érdekeltséget. A súlyos viszonyok ellenére mindeneseire le kell szögeznünk, hogy a legutóbbi fizetésképie lenségek nem érintik a magyar kereskedelem egyetemét és ezek kivétel nélküKkonjunkturális vállalkozások régen várt és iól megérdemelt végzetét jelentik. ban kijelenti, hogy az a fizetés, melyet az állam ad, oly kevés, hogy a legszűkebb megélhetésre se elég. Ezután áttér az egyes tárcák költségvetésének bírálatára. .Majd a kivándorlás kérdésével kezd foglalkozni. A kivándorlók száma egyre nagyobb. A költségvetést elfogadja. Szily Tamás a választójog kérdésével foglalkozik. A titkosság a magyar jellemnek nem felel ni eg, a választás tisztaságát kell biztosítani. Majd a gazdasági hitelkérdését teszi szóvá, végül az adózás kérdésére tér át. A költségvetést elfogadja. Lovász János a súlyos adóterhek- ről beszél. Szükségesnek tartja a tisztviselői létszámcsökkentések végrehajtását. Majd az adórendszerrel kezd foglalkozni. Reméli, hogy gazdasági életünk rövid időn belül kiegyensúlyozódik. A költségvetést elfogadja. Herczeg Béla rámutat a mezőgazdasági hitelkérdés súlyos válságára. Ezután az egyes tárcák költségvetését bírálja. Foglalkozik a külpolitikai helyzet nehézségeivel. Kijelenti, hogy nem szabad megfeledkeznünk a turáni gondolatról. Végül az emigránsok külföldi aknamunkájával foglalkozik. Herczeg Géza beszél ezután, aki elfogadja a költségvetést. Dréhr Imre megállapítja, hogy a költségvetés nem lépi át a megengedett keretet. Rámutat azokra az eredményekre, amiket a kormány eddig elért és amelyeket lekicsinyleni nem leket. Ez a költségvetés reális — mondja. Egy évre előre meg tudjuk állapítani államháztartásunkat, amely e nyolc milliós országnál 600 millió aranykorona. Igaz, hogy sok a tisztviselő, főtisztviselő — de ez a hozzánk menekült tisztviselőkben rejti okát. Utána az elnök napirendi indítványt tesz, hogy a költségvetés vitáját holnap folytassák. Szabó József az államvasuti munkások segélyének elmaradása miatt szólal fel. A kereskedelmi miniszter válaszában kijelenti, hogy a vasúti munkások díjazása a napszámbérek szerint igazodik. Ezután felolvassák az interpeilációs könyvet. Az ülés 4 órakor ért véget. * Megjelent Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos 8-iíi jelentése, mely december hónapról számol be. A jelentés mindenekelőtt megállapítja, hogy a költségvetési év oly bevételekkel záródott, melyek a kiadásokat körülbelül 2 millió aranykoronával meghaladták. Az újjáépítési kölcsön biztosításául lekötött bevételek december hónapban a következőkép alakultak: Vám 137.773, cukoradó 60.588, dohányjövedék 150.463, sójövedék 28.767, tehát összesen 377.590 millió papirkorona, mely aranyalapon át- i számítva kitesz 25.3 millió aranykoronát, amelyhez járul még 614.600 aranykoronának megfelelő aranypénz. A vámbevételeknél csökkenés tapasztalható, aminek oka a szorzószám leszállítása. Feltűnő nagy emelkedés van a dohányjövedék, cukor és sójövedéknél. A le nem kötött állami bevételek bár nem érték el a novemberieket, a többi előző hónapokat mind meghaladták. Befolyt összesen 517.4 milliárd papirkorona, a lekötött tartozásokkal együtt összesen 894.9 milliárd papirkorona, mely átszámítva 52.6 millió aranykoronának felel meg. Az állami költségveté -i év első felét figyelve megállapítja a főbiztos, hogy a tényleges bevételek 40%, a kiadások pedig 10%-al haladják meg az újjáépítési tervvel kapcsolatban készüli költségvetést. A januári költségvetési előirányzat szerint a kiadások 34,824.049, a bevételek 36,647.612 aranykoronát tesznek ki, a felesleg tehát 1,823.612 aranykorona, ez az újjáépítési költségvetéssel szemben 11,466.896 K különbözeiét mutat, ami nagyon kedvező eredménynek látszik. Az újjáépítési kölcsönből eddig 108 milliót költöttünk el, úgy hogy mintegy 156 millió aranykorona ma- ' radt még rendelkezésre. ü költségvetés; tárgyalása Hatálytalanították a kijárásokat — Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos december bawl jelentése Budapest, január 20
