Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-13 / 9. szám

64. évfolyam, 9. szám Nagykanizsa, 1925 január 13, kedd Ára IS0CS korona POL ITS KAI HAPS LAP S*crke«itő«ég és kiadóhivatal Fő ut 5 Interurban-Teleíon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempeten Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korom Három hóra ....................... 90.000 korona el intézettnek vélte a nemzeti kisebbségek kérdését. Politikai kiskorúságában nem gondolt arra, hogy a horvátok, kik már a magyar impériumot is nyűg­nek tartották és azt lerázni igye­keztek, a ,,szláv testvérinek szorosan nyakuk köré fonódott vasmarkát is lefejteni igyekeznek. Mert a horvátok előtt egy tisz­teletreméltó cél lebeg: az önálló horvát állam kiépítése, melynek első lépcsőfoka az SHS állam alatti önkormányzat. Hogy hogyan voltak elragad­tatva a szláv testvér uralmától — mutatja az az ádáz harc, amely szinte szünet nélkül Zág­ráb és Belgrád között dúl. Kü­lönösen a horvát parasztpárt és vezére Radics István szállt szem­be a belgrádi despotákkal, akik hogy megszabaduljanak ,,a kel­lemetlen emberektől“, a vezért és táborkarát elfogatták, bör­tönbe vetették, híveiket pedig vadként üldözik. A szerb állam­férfiak és Pasics a belgrádi konak politikai iskolájába jártak, ahol a kellemetlenkedőket szerb mód­szerrel szokták elhallgattatni. Úgy mint Sándor királyt és Draga Masint, vagy Ferenc Fer- dinándot és Hohenberg Zsófiát. Egyazon iskolának tanítványai vezetik a fiatal SHS állam kor­mánykerekét. A magyarok mindaddig jófiuk voltak, mig „mint legyőzött nem­zet fiai“ meghajtották fejüket a belgrádi karaffák előtt. Mikor azonban hivatkozással SHS ál­lampolgárságukra polgári jogai­kat gyakorolni és magyar szivük mellett tanúbizonyságot akartak tenni, ők is Radicsék' sorsára jutottak. Nem mintha eddig is nem állandó rettegésben, örökös vegzálások között kellett volna élniök, de mégis bizonyos név­leges könyökszabadságot élvez­tek. Most a horvátokkal együtt a jugoszláv börtönökben elmél­kedhetnek a nemzeti kisebbségek jogainak gyakorlatban való ér­telmezéséről. Csendőr, börtön és bíró — a nemzeti kisebbségek „jogai.“ Wilson gyönyörű politikai tan­tételének örök dicsőségére . . . De ez az erőszak jelzi nekünk a délszláv állam kibővült épüle­tének fundamentumszilárdságát. Benedek Rezső BELPOLITIKA Nemzetgyűlés — A pénzügyi bizottság illése — Smith Jeremiás főbiztos elhalasztotta párisi utazását — Az egységespárt értekezlete — A kizárások revíziója A párt elfogadta a költségvetést Mennél konszolidáltabb egy állam, mennél rendesebb a gaz­dasági élete, mennél helyesebb a politikája, vagyis mennél szi­lárdabb egy ország fundamen­tuma, annál nagyobb polgárai­nak szabadsága. Példa erre a nagy britt birodalom és az ame­rikai Egyesült Államok, melyek a közszabadságok eldorádójának mondhatók. Egy állam szilárd­ságának fokmérője — polgárai­nak szabadságjogai. Szabad és független országban csak szabad és független polgár érezheti ma­gát jól. Nézzük meg egy állam közszabadságait — és megmond­hatjuk róla biztos Ítéletünket. Régi, természetes és csalha­tatlan zsinórmérték az országok, államok, nemzetek és népek megítélésénél. Ha olyan államokról hallunk, melyek az állami lét és közbiz­tonság szempontjából olyan in­tézkedésekre határozzák el ma­gukat, melyek a polgárok egyéni szabadságát sőt gondolatnyilvá- nitását korlátozzák, a becsületes ellenvéleményt veszélyesnek tart­ják, a nép vezetőitől rettegnek — ott nem lehet konszolidált állapotokról, szilárd fundamen­tumról, egészséges állami élet­ről beszélni. Ott nincs valami rendjén. Ott az állam épülete ingatag talajon áll. Belső szú rágja pilléreit, elégüleílenség ne­hezedik az egyes társadalmi osz­tályokra, vagy korrupció ássa alá az auktoritást. Az „ép testben ép lélek“ köz­mondás nemcsak az ember-egye dekre — de a nemzetek, orszá­gok, államok életére is vonat­kozik. Amikor tehát nem is magyar szemmel, csak neutrális elfogu­latlansággal és igazságos objek­tivitással vizsgáljuk a most le­zajló délszláv eseményeket, mind­járt megállapíthatjuk a helyes diagnózist: a fiatal délszláv ál­lam emésztési zavarokkal küzd; elrontotta jobb eledelekhez nem szokott gyomrát. A szerb falánk­ság mohóságával rávetette magát a horvátokra, magyarokra, szlá- vokra és délszláv sapkát nyo­mott a fejükre. Evvel a szerb egalizálással Budapest, január 12 Közel egy hónapi szünet után ma jött ismét össze a nemzetgyűlés. A gyűlés megnyitása előtt jóformán csak a kormánypárt folyosóján tar­tózkodtak képviselők. Az ellenzék legnagyobb része hiányzik. Ennek oka az is,- hogy a passzivitásban levő képviselők, megállapodásukhoz híven, távoltartják magukat az ülés­teremtől. Kormánypárti körökben nagy bizalommal tekintenek az ülésszak elé és általában azt hangoztatják, hogy Bethlen István gróf miniszter­elnök politikája a legnagyobb nehéz­ségeken túl van, nevezetesen a sza­nálással kapcsolatos gazdasági és politikai bonyodalmak és az obstruk- ció veszélyén. Az uj házszabályok módot adnak arra, hogy a legköze­lebb letárgyalandó törvényjavaslatok, melyek határozott befolyással vannak az ország életére, minél előbb tető alá jussanak. A miniszterelnöknek sikerült az év vége felé mutatkozó ellentéteket elsimítani, amennyiben a földreform késedelmes végrehaj­tása miatt nyugtalankodó mezőgaz­dákat teljesen megnyugtatta, mert megállapította, hogy azok az intéz­kedések, melyeket a miniszterelnök az ismeretes 16 ponttal kapcsolat­ban életbeléptetett, teljes mértékben megszilárdítják a kisgazdatársada- lornnak a kormány politikájába ve­tett hitét. Ami a passzivitásba ment ellenzék magatartását illeti, erre nézve a kor­mánypárt a legnagyobb helyesléssel fogadta a miniszterelnöknek legutóbb tett kijelentését, melyben leszögezi, hogy semmi politikai engedményt adni nem hajlandó azért, hogy a passzivitásban maradó ellenzék visz- szatérjen az ülésterembe. Érdekes különben, hogy több pasz- szivitásba ment képviselő megjelent a parlament épülete előtt, anélkül azonban, hogy megkísérelte volna a bejutást. Néhány folyó ügy elintézése után Rassai Károly a kizárások megszün­tetése érdekében szólalt fel. Azt a felhívást intézi az elnökséghez, hogy tegyen indítványt a Ház elé a képvi­selőket kitiltott nemzetgyűlési hatá­rozatnak hatályon kívül helyezésére. Szcitovszky Béla elnök nincs abban a helyzetben — mondja, hogy Rassai indítványára érdemben válaszoljon. Napirendi indítványt tesz. Petrovácz Gyula szerint az ellen­zék, ha nem akarja kötelességét teljesíteni, mondjon le szerzett man­dátumáról. Szabó József hozzászólása után Bethlen István gróf miniszterelnök kijelentette, hogy a többség nem vetheti magát alá az indítványban kifejezett kívánságoknak. Egy ilyen rendszer teljes anarchiába fullasztaná az egész parlamenti rendszert. Indít­ványozza, hogy a plenáris ülések csak a költségvetésnek bizottsági letárgyalása után kezdődjenek meg. A nemzetgyűlés ily értelemben határozott. * A pénzügyi bizottság ma délelőtt folytatta az aranyköltségvetés tárgya­lását. A kormány részéről a tárgya­láson részt vett Valkó Lajos keres­kedelemügyi miniszter és Vass Jó­zsef népjóléti miniszter. A bizottság ma a kereskedelmi tárca költségve­tését tárgyalta. Hermann Miksa előadó mindenekelőtt a kereskede­lemügyi minisztériumhoz tartozó vezetőknek mondott köszönetét azért a támogatásért, amellyel az adatok gyűjtésében részesítették, majd áttért a kereskedelmi tárca ismertetésére, mely már az állami üzemektől el van k.ülönitve. A bevételek levonása után 11.4 millió aranykorona netto kiadás, vagyis szükséglet marad fenn, ami 4.9 millió aranykoronával jelent töb­bet, mint az 1923—24. évi netto szükséglet. A kereskedelmi tárca szükséglete a békebeli 51 százalék­hoz képest csak 2'8 százalék, ami azt bizonyítja, hogy ennél a tárcá­nál nagyon érvényesült a takarékos­ság elve. Mindenütt kereken 24 százalékkal többet állít be a keres­kedelmi miniszter az utak fenntar­tása címén, mint az előző költség- vetési évben. Majd a kereskedelmi tárcához tartozó állami üzemek költségvetését ismerteti, kéri a költségvetés elfo­gadását. Erdélyi Aladár, Biró Pál, E'örffy Imre, Hoyos Miksa gróf, Woilff Károly, majd Kállay Tibor szólal fel. Kállay Tibor az utak építésének kérdésével [foglalkozik. Rendkívül fontosnak tartja egy uj útügyi tör­vényjavaslat elkészítését. Elnök az általános vitát befeje­zettnek nyilvánítja és az idő előre haladottságára való tekintettel az ülés folytatását holnap délelőtt 11 órára tűzte ki. Az ülés fél 3 órakor ért véget. Délszláv erőszak

Next

/
Thumbnails
Contents