Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-11 / 8. szám
2 ZALAI KÖZLÖNY 1925. |gguár n. Németország egy államot sem fenyeget. A népszövetségi német liga elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amelyben a kölni zóna ki nem ürítésének megokolását helytelennek, magát a ki nem ürítést pedig oktalan és jogtalan cselekménynek minősiti. Katonailag Németország egyetlen államot sem fenyegethet, legkevésbé a francia államot, amely uj kálón. • j szervezettel rendelkezik. Pogány József volt népbiztos megszökött Stockholmból. A vörös Napoleon“, Pogány József volt hadügyi népbiztos ősz óta Stockholmban bujkált, mindaddig, mig a stockholmi rendőrség tudomására nem jutott, hogy Pogány ott tartózkodik. A vörös népbiztos megne- szelte, hogy a rendőrség figyeli és megszökött Stockholmból. A szentévi egyház- megyei zarándoklat Rómába Szombathely, január 10 A Szentatya, XI. Pius pápa az 1925. évre jubileumi búcsút hirdetett. A búcsú a keresztény világ szivében, Rómában nyerhető el, miért is az uj esztendőben, aki csak teheti, siet az örök városba. Mikes János gróf megyéspüspök, amint Sziiveszter-esti szentbeszédében híveinek már jelezte, elsőnek vezeti Magyarországból híveinek zarándok seregét a Szentatya elé. A zarándoklat terve a következő: Indulás Szombathelyről 1925. március 13-án délben. Csatlakozás a DV főbb állomásain : Vasvárott, Zala-, szentivánon és Nagykanizsán. Velencébe érkezés Jugoszlávián keresztül március 24-én dórután. Ott tartózkodás két teljes napon át. 25-én, Gyümölcsoltóboldogasszony napján, reggel szentmise a páduai Szentantal-templomban. Délben vissza Velencébe. 26-án szentmise Gellért püspöknek, a magyarok megtéritő- jének sírjánál a S. Giorgio templomban, 26-án délután továbbindulás Velencéből. Rómába ér a zarándoklat 27-én reggel. Rómában tartózkodik április 1-ig, tehát 6 napig. Rómát részletes terv szerint tekinti meg a zarándoklat. Elvégzik rendes ájtatosságaikat, sorra látogatják a jubileumi búcsú elnyeréséhez szükséges bazilikákat, miközben ki-ki elvégzi a szent gyónást is. Magyar gyónta- tokban nem lesz hiány Közben kihallgatás is lesz a Szentatyánál. Rómából visszaindulás április elsején este és Szombathelyre érkezik a zarándoklat április 3-án délben. Részvételi díjak !. osztályon 5 millió ezer. II. osztályon 4 mii! IC .ajü ezer, III. osztályon 2 rmllió 700 ezer korona. Ebben az összegben bennfoglaltatik a Velencében való kétnapos tartózkodás teljes ellátási költsége, gőzbárka a vasúti állomástól a szállásig és vissza, Rómában 6 napig teljes ellátás, a pályaudvartól szállítás és visszaszállítás. Az elszállásolás szállodákban történik. Az I. és II. oszt. zarándokok két-hármasával, a III. osztályúak hatan-heten egy szobában. Azok a III. osztályú utasok, akik 12 napra való élelme^ magukkal visznek, tehát vendéglői élelmezést nem kívánnak — csak 1 millió 600 ezer koronát fizetnek vasúti költség és elszállásolás fejében. Ezenkívül minden résztvevő 30 lírát fizet a zarándok igazolványért. Aki a zarándoklaton részt vesz, szabályos útlevélre van szüksége, amelyet a Szombathelyen és Zalaegerszegen lakók az alispánnál, a vidékiek a főszolgabírónál tartoznak kérni. A kiállított útlevélre a szükséges vízumot a zarándoklat vezetősége szerzi meg, tehát az egyes résztvevőknek ez ügyben nem kell fá- radniok. Jelentkezéseket jan. 19-től kezdve a plébánosok fogadnak el. A jelentkezések Szombathelyen a Központi Zarándoklatokat Szervező Bizottság irodája utján bonyolittatnak le. Szombathelyen a jelentkezés egyelőre ennél az irodánál történik. Az iroda helye ezidőszerint a püspöki hivatal. Jelentkezni január végéig kell, ekkor fizetendő le a részvételi dij első fele, másik fele legkésőbb március elsején. Ugyanekkor kell beadni a kiállított útleveleket, vizumszerzés céljából. Felvilágositással a szervezet irodája szolgál. A zarándoklat vezetősége már most figyelmeztet minden résztvevőt, hogy a vizumköltség nincs benn a részvételi díjban, azonban remény van arra, hogy a vízumot igen olcsón sikerül megszerezni, mig a Jugoszláv vízum p sége csupán 10 diná: les/ * utóbbit a bizottság az i, n z: , be a zarándokoktól. Ajánlatos, hogy mind< nk v . ö magával zsebpénzt, az isméikéi heteden kiadásokra, villamos, sí Zsebpénznek elég lesz 100—IC. lira, vagyis 3—400.000 magyar p - pirkorona, melynek átvált őséről szil tén a bizottság gondoskodik. *dege: valutát ki-ki tetszése szerint vim.i ki, magyar koronát azonban csak 7 millió koronáig. A Szombathelyi Püspöki Egyházmegyei Szentévi Zarándoklat Szervező Bizottsága. «****■**« Fűrésztelep Nagykanizsán — Megakadt a kisvasút építése Nagyk»nlzta, január 10 Minden város arra törekszik, hogy mennél inkább előmozdítsa iparának fejlesztését. Az ipar nemcsak testi és szellemi munkásoknak ad kenyeret, hanem élénkiti a kereskedelmi forgalmat és fokozza a város, az állam jövedelmét is. Nagykanizsán aránylag igen kevés az iparvállalat. Dacára annak a körülménynek, hogy a város fővonal mellett fekszik s néhány évvel ezelőtt egy egész nagy vidéknek volt a kereskedelmi gócpontja, az ipar- fejlődés terén meglehetősen visszamaradt. De — úgy látszik — még ma is, mikor annyi közgazdasági érdek fűződik az iparfejlesztéshez — akadályok tornyosulnak egyes vállalatoknak fejlődése elé. Ezúttal az Erdőbirtokosok fatelepét tesszük szóvá. A vállalat Csonka- Magyarországnak minden nagyobb erdőbirtokosát egyesíti és benne igen jelentékeny arányban főurak és főpapok vannak képviselve, kiknek minden igyekezetük oda irányul, hogy felvirágoztassák a vállalatot. A telep szépen fejlődött is; de hogy fejlődésének még nagyobb lendületet adjanak, nemrégiben elhatározták, hogy fűrészteleppel bővítik ki annak üzemét. A cél azoknak a nagy kiterjedésű erdőségeknek kitermelés volt, melyek Lentitől egészen az ország határáig nyúlnak s tés szerint Léderer és felesége bevallották, hogy a tettet előre megfontolva, az asszony unszolására követte el a férfi. A Roboz-testvérek a bíróság előtt. Tegnap kezdődött meg a budapesti törvényszéken a Roboz- testvérek bünperének főtárgyalása. A kir. ügyészség Roboz Imre és Béla ellen lázadás büntette címén emelt vádat. Robozék bizonyítani kívánták — hogy nem éreztek együtt a bolsevistákkal. Roboz Imre különben is az Uj Nemzedék munkatársa volt. Tiltakozott az ellen, hogy ő a vöröseket a jezsuita-rendház ellen uszította volna. Majd élesen kikelt Friedrich István ellen. Az összes ellene felhozott vádak ellen kivánja magát tisztázni. A tárgyalást kedden folytatják. Odescalchy Artur herceg halála. Odescalchy Artur herceg, a magyar történettudomány egyik nesztora tegnap Kőrösbányán elhalálozott. A tanítók a kedvezményes vasúti jegyek érdekében. Az összes magyar tanítók egyesülései összérte- kezletet tartottak, amelyen egységes álláspontot foglaltak a kedvezményes vasúti jegyek tárgyában. Tanárok a közoktatásügyi miniszternél. A tanárok egyesülete Magyar Gyula elnök vezetése mellett tisztelegtek Klebersberg köz- oktatásügyi miniszternél, aki kiemelte, mily heroizmussal látja el a magyar tanári kar a közoktatásügyi szolgálatát. KÖLFŐLD! HÍREK A római konferencia folytatása. A volt osztrák-magyar monarchia utódállamainak római konferenciáját, melyen az alapok és alapítványok ügye kerül rendezésre, január 12-én Rómában folytatják. A konferencián a magyar kormányt Hauer Gyula pénzügyminiszteri helyettes államtitkár, Pólyák László honvédelemügyi miniszteri tanácsos és Szabó György képviselik. A letartóztatott horvát politikusok. Zágrábi jelentés szerint a törvényszék épülete körül megkettőz- tették az őrségeket. A letartóztatott politikusokat és vezéreket — köztük Radics fiát —• egyre-másra látogatják. A hölgyek virágcsokrokat küldenek a fogházba. A zenei műélvezet Irta s a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körnek liceális előadásán folyó évi január 8-án felolvasta: KEMPELEN BÉLA (3) Lehetséges ugyan, hogy az egészen könnyű melódiák is létrehozzák a léleknek ezt a különös állapotát, viszont egészen bizonyos, hogy Beethoven szimfóniái vagy Grieg balladái nem keltenek minden hallgatóban egyforma eredményt. A léleknek ez az elmélyedése, a zeneműben való elmerülő képessége vagy szabatosabban szólva: a zenébe való beleélő hajlamossága ismét egészen egyéni dolog. E tekintetben megint csak a lélek rétegeződöttségének van döntő szerepe. Az érzékenyebb, finomultabb lelkületű embereknek lelke összehasonlíthatatlanul könnyebben ringatódzik bele a zene által kfjezett gondolatoknak eszmei hullámaiba, mint azok a lelkek, melyeknek rétegeződöttsé- gük halmazállapotukban keményebb, ennélfogva merevebb, tehát kevesebb rugalmasságot is tanúsítanak a külvilágból származó behatások iránt. A zenének a lélekre gyakorolt hatása tehát annál élénkebb, vagyis a léleknek a zene iránti fogékonysága annál érzékenyebb, mennél sekélyebb annak rétegeződöttsége. Vannak egyének, kik abszolúte érzéketlenek a zenei hatások iránt, másokban ellenben egy hang már rezgésben hozza lelkűknek hnrjaít. A zenében való elmélyedés tehát egészen egyéni sajátosságot mutat s ez is a lélek felfogási képességével áll egyenes arányban. A könnyebb fajsúlyú zenének mégis rendszerint sokkal kisebb a lélekre gyakorolt elmélyítő hatása, mint az úgynevezett nehéz muzsikának, mely már a dolog természeténél fogva mélyebb elgondolásra s a lelket fokozottabb tevékenységre kényszeríti. Az elvontabb zene tehát egyre- másra nemcsak a lélekre gyakorolt nehezebb súlyánál, de a gondolat- átvitel nagyobb erejénél fogva is hatékonyabban foglalkoztatja a lelket, mint a közönségesen úgynevezett könnyű muzsika, mely a lélek tükrén csak enyeleg a képzetekkel. De az éremnek a másik oldalán ott áll az ilyen nehezebb zenének epochális szerkezetében rejlő miszticizmusa, az elvontabb gondolatok értelmének nehezebb feloldhatósága, értelmezésének fárasztóbb feladata s általában monumentálisabb jellege szemben a csipkeszerüen szőtt modulációkkal és lágyan zsongó, simu- lékony, összeskatulyázotí zenei hang- szövésekkel. Ha ezek után szembe akarjuk állítani ezt a kétféle zenét, megállapíthatjuk, hogy a könnyű muzsika nem nyújt elegendő tápot a léleknek arra, hogy benne egészen elmélyedjen, vagyis nem foglalkoztatja egész tevékenységét, nem köti le egész érdeklődését és figyelmét annyira, hogy e mellett egyéb gondolatokra ne jutna ideje, más szóval: nem szabadulhat fel teljesen az anyaggal való kötöttsége alól, tehát nem foglalja le egészen a maga számára, mig a nehéz, szerkezetében is elmélyített, tátongó hangörvényekkel telitett, gondolatokban gazdag, az érzelemfestésben gondolatkapcsolódásokra kényszerítő tartalmasabb zenemű kimeríti a lélek egész tevékenységének működési körét, egészen betölti annak érzésbeli felfogásbeli képességét s nem enged számára időt és teret arra, hogy ebbeli tevékenysége mellett egyéb/materiális jellegű működést is fejthessen ki. Hogy a zenének ily módon való élvezete pusztán csak a lélek egyéni sajátosságán alapszik, — ma már eldöntött kérdésnek tekinthető. Hogy a léleknek ebben a munkájában mennyi része van a zeneszerző lelkében élt gondolatnak zenei hangokban történt megtestesítésének, illetőleg ezen hangok utján a gondolat- átvitel megrögzítésének ? — ez aztán a lélektan legnehezebb feladatainak egyike. És ezzel eljutottunk a zenei műélvezetnek harmadik, legmagasabb fokának megbeszéléséhez. A zenei műélvezet első lépcsőfokául azt az eredményt állapítottuk meg, mikor a zenét egyszerűen kellemesebb, mindennapiasan szólva „szépnek“ mondjuk s annak hallása élvezetet kelt bennünk. Ebben az eredményben a lélek még nem jut szerephez s a zene pusztán mint érzék-reflexió jelentkezik. A műélvezetnek második foka mellett már a lélekben talál visszhangra a zene, már annyira a lélekben, hogy ez szinte feloldódik az anyaggal való kötöttsége alól s szabad szárnyalásában a műélvezet alatt a testtől külön életet él. Csak a zene tölti be lényét, az tartja hatalmában. A műélvezetnek harmadik foka egy hatalmas lépéssel még ennél is tovább megy. Nemcsak hogy telje-
