Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-03-31 / 72. szám

64. évfolyam* 72. szám Nagykanizsa, 1925 március 31, kedd Áfa i@@ö korona X. P. ”1'*1"*" ‘"i r—wrrnrrmgnmnuin' i ggerktsstőség és kiadóhivatal Fő-at 5 tateiurbun-Teleíon 78, nyomda 117. süám POLITIKAI ia?ää,ftP Felelős szerkesztő: Kempe&n Béla HALÁLOS ÍTÉLET TÉS DEKLARÁCIÓ A lapok Jugoszlávia belpoli­tikai életében nevezetes fordu­latról számolnak be. Az tör­tént, hogy a börtönben ülő Radics öccse, Radies Pavlo a szkupstinában beszédet mondott, amelyben bejelentette, hogy a Radics párt elhagyja azt az alapot, amelyen eddig állt és elismeri a fennálló helyzetet. Aki tudja, hogy Radics még másfél esztendővel ezelőtt is Horvátország teljes szabadságát és függetlenségét követelte s kijelentette, hogy Horvátország­ban az állapotok rosszabbak, mint a Magyarországgal való államkapcsolat idején, az méltán elcsodálkozhatik ezen a várat­lan fordulaton. Könnyen az em­ber ajkára tolul a kérdés, vájjon a parasztpárt rettenthetetlen ve­zére, aki már annyiszor tanú­ságot tett bátorságáról, most a börtön szenvedései miatt hatá­rozta-e el magát erre a szinte árulásnak minősíthető lépésre vagy más és komolyabb okai voltak rá? Ahogy mi Radicsot ismerjük: józanságát, a realitás­hoz való szigorú ragaszkodását, taktikai érzékét és egész poli­tikai egyéniségét, arra a belá­tásra kell, hogy jussunk, hogy itt Radicsot egy távolabbi jö­vőre való tekintés vezette. A Radics-párt Pasics hallatlanul erőszakos fellépése folytán ma meg van bénítva s azok a kö­vetelések, amelyeket ma hangoz­tatni is nagyon nehéz, csak teo­retikusak. A vezérnek elég ideje volt a börtönben elmélkedni arról, hogy mi lenne a legokosabb és valószínűleg ennek a hosszas megfontolásnak a következmé­nye az a nyilatkozat, amelyet Radics Pavlo szájával Radics István tett. Radics könnyen azt gondol­hatta, hogy elvégre ez a Pasics már mégis csak nagyon öreg ember, jóval túl a hetvenen s előbb utóbb őt is csak eléri a minden halandók végzete, a halál. Ma tulajdonképen Pasics egyé­nisége tartja össze és adja meg a Jugoszláv birodalom egységét, az ő kétségbe nem vonható po­litikai ügyessége, amelyet adott alkalmakkor skrupulus nélkül támogat az erőszak fegyvereivel. A katonaság és csendőrség bru­tális materiális hatalma a paraszt­párt agitáciőjáí és működését teljesen lehetetlenné tette. Ilyen körülmények között egy olyan józan politikusnak, mint amilyen Radics, könnyen juthatott eszébe az a gondolat, hogy egy látszó­lagos deferálás árán a paraszt- párt mégis csak szabadabb kezet fog nyerni arra, hogy valamit tegyen, mint így, amikor néma­ságra van kárhoztatva. Radics tehát kijelentette, hogy vidovdáni alkotmány a Karagyorgyevics dinasztiával fennáll s a paraszt­párt is ennek az alapjára helyez­kedik. Ezzel szemben kívánja,, hogy a horvát államot az egész nép szabad akarata szerint igaz­gassák s hogy ez a szabad aka­rat kifejezésre is juthasson. Ez Radics Pavlo deklarációjá­nak lényege, de még nem tud­juk a választ, amit Pasics fog rá adni. Bizonyos, hogy ez a deklaráció nem a legtisztább és nem a legönkénytelenebb for­rásból fakadt, mert nagyon jól tudjuk, hogy a szerb államügyész­ség már szerkesztett egy olyan vádiratot, amelyben halálos Íté­letet indítványoz egyes Radics- pártiakra. Pasics tehát erőszakos természetéhez híven nem állott meg a félúton s ha talán kivég­zésekre nem is került volna a sor, de bizonyára hosszú és sú­lyos börtönbüntetésekre lehetett volna kilátása egyes Radics-párii politikusnak. Ez a deklaráció most elejét veszi a kiszámítha­tatlan bonyodalmaknak s egy deklaráció mégis csak olyan va­lami, amit később egy újabb deklarációval lehet helyettesíteni. A politika az államproblémák között való ügyes mozgás tudo­mánya s az az ügyes politikus, aki minden helyzetben biztosítja a maga számára az összes meg­szerezhető előnyt. Radicsnak, ha nőpolitikát akar űzni, ma nem igen volt más választása, mint ez a deklaráció, de hogy ismer­jük Radicsot és ismerjük a hor­vát nép erős függetlenségi érzé­sét, az agg Pasics előbb-utóbb bekövetkező halála után Radi- csék egész máskép fognak be­szélni s egészen máshangu dek­larációval fogják ezt a mait he­lyettesíteni, amely tulajdonképen nem a kibékülés, hanem csak a kényszerű okosság müve volt. feeiiisfg’minisziss® maga hajtja wégre a ffffiwás*©snál a létszámcsökkentést B&sdlésgsesi fanácsa asesrrs woSf kapandó a refiEskciát végezni A fővárosi választások ideje — Rakovszky wáSassa két sCJisr*gős interpellációba — A nesrssetgifáütés mai ülése Budapest, március 30 Scitovszky Béla elnök tizenkét óra után nyitotta meg a nemzetgyűlés mai üléséi. Scitovszky jelentette a Háznak, hogy Rakovszky belügymi­niszter a választójogi törvény tár­gyalására kitűzött határidőnek április végéig váló meghosszabbítását kéri, amihez a Ház hozzájárult. Búd János pénzügyminiszter beterjesztette az épitkezések előmozdításáról valamint a mezőgazdasági hitelről szóló tör­vényjavaslatot. IValkó Lajos kereskedelemügyi miniszter beterjesztése után a belügy­miniszter a székesfővárosi törvény­hatóság újjászervezéséről szóló tör­vény kiegészítésére vonatkozó tör­vényjavaslatot terjesztette be. Sci­tovszky Béla elnök jelenti, hogy Petrovdcz Gyula és Szabó József képviselőknek két sürgős interpellá­cióra adott engedélyt. Petrovdcz Gyula erre beterjesztette rsias a székesfőváros interpellációját a székesfővárosi törvényhatósági vá­lasztások ügyében. Megállapította, hogy a választások előkészítése során pontosan betartották a különböző törvényes határidőket, a névjegyzé­kek elkészültek, úgy hogy a törvény értelmében a közigazgatási bíróság­nak most már harminc napon belül döntertie kell a leadott felebbezéfcek tárgyában és ettől számított tizenöt nap alatt ki keli írni a fővárosi tör­vényhatósági választásokat. A válasz­tások időpontjáról azonban még semmit sem tudnak. Sürgősnek tartja továbbá azt is, hogy a belügymi­niszter nyilatkozzék a székesfőváros­nál kontemplált létszámcsökkentés kérdésében. Elnök felolvastaíja ezután Szabó József sürgős interpellációját a tiszt­viselői redukció illetve a közgazda- sági ügyosztály beépítése tárgyában. Rakovszky Iván belügyminiszter EiőíUcetés! ára; Három hóra... . így hóra 30.000 korosa ............. 90.000 korosa nyom ban válaszol az elhangzott inter­pellációkra. Petrovác kérdésére, hogy mikorra Hízik ki a választásokat, azt mondja, hogy erre nézve a törvény pontosan rendelkezik. A törvény kimondja, hogy a választásoknak a névjegyzék végleges megállapításától számított 15 napon belül kell meg- történiök. Először el kell telnie annak a 30 napos határidőnek, mely alatt a közigazgatási bíróság dönt a a panaszok ügyében. A húsvéti ün­nepek közbenjötte miatt nem lehet tudni, hogy a bíróság mikorra fejezi be munkáját. Már megtette a szük­séges lépéseket, hogy pontosan meg­tudja, hogy a bíróság mikorra intézi el a panaszokat és reméli, hogy a húsvéti ünnepek sem fogják meg­hosszabbítani a 30 napos határidőt, úgy, hogy valószínűleg még május 15-e előtt fog lehetni a választáso­kat megtartani. A székesfővárosi létszámcsökke­néssel kapcsolatban bejelenti, hogy a fővároshoz rendeletet intézett, hogy ott is a minimumra csökkentsék az ügyosztályokat. A főváros tanácsa erre feliratában kijelentette, hogy a re­dukálásokat, illetve összevonásokat nem hajlandó végezni és igy a tör­vény értelmében reám hárul a fel­adat, hogy ezt a redukciót végezzem. Az eddigi létszámcsökkenéssel nem sikerült a kívánt eredményeket el­érni. A főváros olyan ügyeket vett gondozásába — amelyeket ezelőtt a magánélet látott el. Kitér Szabó in­terpellációjára és azt mondja, hogy a minisztériumában a létszámapasz- tás során több mint 30 százalékkal csökkentették a tisztviselői státust. A fővárosi ügyosztályok összevo­nását illetőleg — azt feltétlenül ke­resztül kell vinni, azonban itt nincs szó az ügyosztályok megszüntetésé­ről, hanem a különböző ügyosztályok hatáskörét egy vagy több ügyosztá­lyok hatáskörébe kell összevonni. Semmiféle politikai célom nincsen ezekkel az intézkedésekkel és a kér­dések megoldásába sem szándéko- zom semmiféle politikát belevinni, A Ház a miniszter válaszát tudo­másul vette. A legközelebbi ülés holnap dél­előtt 10 órakor lesz. Az ülés fél kettőkor ért véget. A kormányzópárt értekezlete A kormányzópárt tegnap este ér­tekezletet tartott, amelyen Bethlen I István gróf és a kormány több tagja j is részt vett. A párt határozatilag | kimondotta, hogy a kormáhyzőpárt j a székesfővárosi választásoknál mint \ párt, nem fog részt venni/ azonban i a képviselők egyénileg igen. Az ér- 1 tekezlet ezután egy bizottságot vá~ | lasztoti ki Kállay Tibor dr. elnök- \ létével, amely a fővárosi választáso- \ kát figyelemmel fogja kísérni. Az ! értekezlet holnap folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents