Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-22 / 67. szám
64. évfolyam, 67» szám Nagykanizsa, 1925 március 22 vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő«ui 5 Intemrban-Teleíon 78, nyomda 117, szám Felelős szerkesztő: Kesnpelen Béla Előiizetési árts; Sgy hóis 30.0C0 koron;,' Három bóra ...........- ........ 90.000 korcsa A MAGYAR VIDÉK ÁLLÁSPONTJA A magyar nemzei rokon nélkül él Európában. Gondolkodása, jelleme, étkezése, ruházata és erkölcse merőben különbözik a többi európai népétől. Természetes, hogy jogrendszere is egészen más, amelyen hatszáz évvel ezelőtt az egész Nyugatot betöltő hűbériségi eszme is megtört. Valaki kitalálta valahol az Atlanti Óceán mellett, hogy a képviselőket titkon kell megválasztani, mert ugyancsak az Atlanti Óceán mellett ez célszerűbb. Harminc év óta azok, akiknek teljesen idegen a külön magyar világ, közjogunkat is uniformi- rozni akarták Európával s dörgedelmes propagandával töltik el újságjainkat a titkosság mellett. Úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ez voina az a tökély, amelyre mindeneknek törekedni kell. Pedig nem ez a tökély, hanem az, amit a magyar ezer év óta követ, vagyis politikai jogainak gyakorlásában nem bújik el a rejtelmes titokzatosság mögé, hanem nyíltan és becsülettel, büszkén állja meggyőződését. Amint a töltött káposztát a világ egy nemzete sem bírja el, annyira idegen a titkosság a magyar gondolkodástól. Annak a szívós propagandának, amely a' titkos választás mellett dühöng, nemcsak az az oka, hogy a magyar gondolkodást idegen szellemmel irtsák ki, hanem az is és az a főcél, hogy azoknak a politikai tantételeknek, amellyel a magyarságot nyíltan megnyerni nem tudták, titkon próbáljanak többséget szerezni. Ennek a hatalomszerzési célnak érdekében mindent elkövetnek, hogy azt a tősgyökeres magyar gondolkodásnak megfelelő állásfoglalást, amelyet a nemzet legmagyarabb rétegét képviselő kisgazdapárt tanúsított, gyanúsításokkal illessék. Nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy ezt az egyöntetűséget valamiképen megzavarva a saját politikai érdekeik érvényesítésére használják ki. Megpróbálják mindenekelőtt azt a módszert, hogy úgy tüntessék fe! a dolgot, mintha a titkos szavazás az intelligenciának juttatott előjog hogy a földmivesség nyíltan szavazhat, mig mások csak dugva. A Rákosmezején megtartott ősi országgyűlésektől kezdve napjainkig mindig a nyílt szavazás mellett álltunk. Ezen az állásponton volt Kossuth Lajostól, Deák Ferenctöl kezdve Tisza Istvánon át Bethlen István és minden igaz magyar politikus, hát már engedelmet kérünk, ez magyar szempontból mégis csak jobb és megbízhatóbb társaság, mint Rothenstein Mórék és a többi demokrata, meg szocialista társaságok. A tősgyökeres magyar intelligencia bizalommal és megnyugvással vette a kisgazdapárt múltkori egységes állásfoglalását, reméljük, hogy sem botor gyanúsítások, sem lőlábszerüen kilátszó politikai célzatok ezt az álláspontot meg nem ingatják. Ä főrendek a |©gf©l3fton©^ság fenntartása mellett foglaltak állást as alkotmányjogi reformok tekintetében Budapest, március 21 A régi országgyűlés főrendiházi tagjai szombaton délelőtt értekezletre gyűltek össze, melyen a régi főrendiház tagjai közül 65 en vettek részi. Báró Wlasits Gyula elfoglalta az elnöki széket és fél 12 órakor megnyitotta az értekezletet. Hosszabb beszédében azt fejtegette, hogy a jogfolytonosság valódi követelményének nem felel meg a főrendiházi reform, mert azt nem a nemzetgyűlés, hanem az országgyűlés eszközölheti. Ezután gróf Zichy Aladár számos főrendiházi tag aláírásával ellátott nyilatkozatot olvasott föl, mely a következőket tartalmazza: Tekintettel arra, hogy ősi alkotmányunk nem szűnt meg és igy nem szűnt meg az alkotmány 13 évszázados alapelve sem, hogy a törvényhozás a király és ország- gyűlés közös joga, országgyűlésünk két háza nemcsak jogilag, hanem tényleg is létezik és bármikor egybehívható. Alulírott főrendek a javaslat 1. §-ába következő szöveg felvételét óhajtják. A nemzetgyűlés két kamarára oszlik: Az alsókamara az eddig nemzetgyűlésnek nevezett alsóház, a relsőkamara pedig a jelenlegi törvénnyel megszervezett felsőház. E szövegezéshez képest módosítandó a törvényjavaslat cime és a törvényjavaslatban az országgyűlés elnevezés helyére megfelelő helyen a nemzetgyűlés elnevezés írandó. Rudnyánszky József báró Zichy nyilatkozata alapján áll. A kővetkező szónok Berzeviczy Albert. Kijelenti, hogy osztja az elnök prepozícióját. Kívánatos lenne, amennyiben a javaslat tárgyalásra kerül, hogy az igen nagy tekintélyű és súlyú testület a javaslatra nézve nyilváníthassa véleményét. Csernoch János hercegprímás kijelenti, hogy az elnök propoziciója és Zichy által felolvasott nyilatkozat közt lényeges különbség nincsen. Fenntartjuk — mondotta a hercegprímás — azt az elvi kijelentést, hogy amit a kormány tett, nem helyeseljük, de miután kényszerhelyzetben vagyunk, belemegyünk a kormány javaslatának vizsgálatába. Felszólaltak még gróf Széchenyi Antal, Zsigmondy István, Németh Károly, Zichy János gróf, majd Som- sich László gróf. Rákosi Jenő bízik abban, hogy amit csinálnak, az csak ideiglenes lesz, mint maga a nemzetgyűlés. Gróf Festetich Sándor hozzájárul ahhoz, amit felszólalásában az elnök a felsőház kérdéséről mondott. Széchenyi Viktor, Széchenyi György és Berzeviczy Albert felszólalása után báró Wlasits Gyula válaszol az elhangzott felszólalásokra. Nem tartja helyesnek Zichyi nyilatkozatát, nem helyes annak a kimondása, hogy két kamarás nemzetgyűlés legyen, mert erről soha éleiben nem hallott. Rudnyánszky József báró javasolja, hogy a mai értekezlet jegyzőkönyvét küldöttség utján juttassák el a kormányhoz. Gál Jenő felszólalása és Wlassics Gyula báró zárószavai után a főrendek értekezlete délután 2 órakor végétért. BELFÖLDI HÍREK A Vármegyei Országos Bizottság tegnapi ülésén, amelyen az összes vármegyék képviseltették magukat, Kállay Uhui elnökölt, A gyűlés aggályosnak tartotta a kormány választói javaslatát, mert félti tőle a nemzeti alapot. A titkos szavazás ellen foglalt állást. A gyűlés szükségesnek tartja továbbá, hogy a főrendiházba az összes tényezők bevonassanak. A Leirer-ügy. A Teréz-köruti gyikosság ügyében a rendőrségi nyomozás eddig nem tudta felderíteni Pöiöi Gyula hollétét. Az ügyben szereplő Hetik József, Bolla József és Ságitly Ferenc gyanúsítottakat átkisérfék a főkapitányságról az ügyészség Markó utcai fogházába. Beniezky Ödön mégis kap útlevelet. Ismeretes, hogy Beniezky Ödön Rakovszky Istvánnal együtt Lequeitióba akar utazni a magyar királyi család meglátogatására. Az államrendőrség azonban Beniezky számára megtagadta az útlevél kiadását, mivel Beniezky ellen bűnvádi eljárás van folyamaiban párviadal vétsége miatt. A kir. ügyészség tegnap hozzájárult ahhoz, hogy Benicz- kynek az útlevél kiadassák. így mi sem áll útjában többé Beniezky leg- lequeitiói utjának. Az Ehrenfeld-kodex átvétele. Az Ehrenfeld-kodexet ma veszik át Bécsben a Magyar Nemzeti Muzeum részéről Jakubovits Emil dr. és Tóth László dr. Ők ketten fogják ezt a nagybecsű magyar nyelvkincset Budapestre hozni. Az átvételről szóló jegyzőkönyv aláírásával egy időben történik meg a kódex árának teljes kiegyenlítése. A francia kamara fenntartja az egyház és az állam szétválasztásának rendjét. Párlsból jelentik : A képviselőház b fejezte a bíborosok levele ügyében előterjesztett interpelláció vitáját és 325 szavazattal 251 szavazat ellenében indítványt fogadott el, amely kijelenti, hogy a kamara eltökélten fenntartja az egyház és az állam szétválasztásának rendjét, megrójja az erőszakhoz való folyamodást, bizalmát nyilvánítja a kormány iránt és felhívja a kormányt, hogy tántorith ataííanul folytassa a laikus törvények szilárd és lojális alkalmazását. volna, amelyből a falun élő föld- mívest kizárják. Azonban a titkosság és a műveltség, illetve j intelligencia nincsenek olyan fo- ! gaImi kapcsolatban, hogy egyik a másiktól függene. A titkosság, vagy nyíltság nemzeti jellemkérdés, amint a választójogi javaslat csak azért lesz koncessziót a városokban, mert ott a kevésbé független hivatalnoki és polgári osztály meggyőződésének gyakorlását könnyíteni akarja. A földrnivesnek nincs szüksége ilyen könnyítésre, mert ő az Istentől kívül senkitől se függ. Ö korlátlan ura magának és politikai meggyőződésének. Neki nem kell függöny, hogy ezt amögé elrejtse. Ennélfogva in- j kább megtiszteltetés rejlik abban*/ A régi főreiiaiiház tagjainak KÜLFÖLDI HÍREK
