Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-20 / 65. szám
Zalai közlöny 1925 március 20. azt látja, hogy ez. teljesen megfelel a követelményeknek. Ezért a felelőséget vállalja, de azt is megmondja, hogy a mai körülmények közölt a demokrácia terén tovább nem akar menni. Nagyon fontos szempont a választások szabadságának kérdése. Rendkívül nagy haladást lát abban, hogy a kormány a javaslattal a választások feletti bíráskodást kiveszi a parlament kezéből és átadja a közigazgatási bíróságnak. A következő szónok Ugrón Gábor volt. A múlt tanulságait le kell vonni. Az a hiba, hogy Magyarországon 50 éven keresztül a választójog kérdésében nem történt semmi. Nekünk nemcsak a háborúra, de az azt követő forradalomra igy természetesen az ellenforradalomra is tekintettel kell lenni. Hibáztatja, hogy a négy elemi főjogcim mellett nincsenek kisegítő jogcímek a javaslatba felvéve. A tizesztendei állampolgárság megkövetelését helyesli, de annál kevésbé a kétévi helyben lakást. Az arányos képviseleti rendszer hive, amennyiben szükségesnek tartja a kisebbség képviseletét. A legközelebbi ülés holnap, pénteken délelőtt 11 órakor lesz. BELFÖLDI HIHEIC A Szent István Társulat közgyűlése. A magyar katolikusság leghatalmasabb és legrégibb kuítur-' intézménye a Szent István Társulat csütörtökön délelőtt tartotta meg 70-ik rendes évi közgyűlését a Szentkirályi-utcai székházának dísztermében az ország katolikus vezeíőtársa- dalmának óriási részvétele mellett. A kormányt a közoktatásügyi miniszter Klebelsberg Kuné gróf képviselte. A közgyűlést Mihályfy Ákos dr. prépost, alelnök nyitotta meg, majd küldöttség ment el Csernoch János dr. bíboros hercegprímásért, aki megjelenése után magasan szárnyaló emlékbeszédét tartotta a társulat elhunyt elnöke Majláth György gróf fölött. A beszéd után lehullt a lepel Majláth György gróf arcképéről, amely Sennyei József festőművész alkotása. A közgyűlés ezután egyhangúlag nagy lelkesedéssel Zichy Aladár grófot választotta meg a tár sulat elnökévé, aki nyomban el is foglalta az elnöki széket. Majc Mihályfy Ákos dr. beszámolt a társulat múlt évi működéséről. A Zichy- Nándor jutalmat néhai Andor Józsel (Ciprián) „Két világ között“ cimti regényének Ítélték oda és a dijat az elhunyt iró özvegyének juttatták. A különböző jelentések után a közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Katolikus nap. Á magyar katolikus megmozdulás legszebb megnyilvánulása, a minden héten más városban megtartani szokott úgynevezett katolikus-napok megrendezése, amelyeken az ország katolikus vezérei fejtegetik az aktuális katolikus kérdéseket. így vasárnsp Hódmezővásárhelyen tartanak katolikus napot, amelyre leutazik Vass József miniszter, Huszár Károly v. miniszterelnök, Ernszt Sándor prelátus és Hanauer váci püspök. Rakovszkyés Benicky lequeitiói útja. Rakovszky István és Beniczky Ödön a királyi család meglátogatására Lequeitióba utaztak. A viriliseknél a kereseti adót is beszámitják. A közigazgatási bíróság ülésén a virilizmus szempontjából igen fontos kérdésben hozott határozatot, amennyiben kimondotta, kogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékének beállításánál az 1922. évi XXII. t.-c. által létesített általános kereseti adó is beszámítandó. Jókai-ünnep Milanóban. A milánói magyar egyesület március 15- én nagyszabású Jókai ünnepséget rendezett. A kormány alakítás nehézségei Poroszországban. Berlinből jelentik: Mint a porosz kormány sajtója közli, Marx miniszterelnök visszaadta a kormány alakítására kapott megbízást. Földkiosztás a román határőrségnek. E héten kezték a magyar és német többségű bánáti vidékek elrománositását célzó uj román telepítésekkel kapcsolatban a bánátban települendő román határőrség részére a földkiosztást. Feltűnést keltett, hogy míg a földigénylő igényjogosultaknak megtagadták a hatóságok azon a címen, hogy nincs kisajátítható föld, addig az uj román telepesek részére fejenként 10—15 hold földet osztogatnak. ____________________________ . . ■?.. főt árgyalási elnököt szuverén jog illeti meg. A nemzetgyűlés a bizottság javaslatát elfogadja. Majd Drózdy Győző és^Vanczák János ügyében terjesztik elő a bizottság jelentését. Az ülés két óra után ért véget. A kormányzópárt értekezlete Az egységes kormányzópárt tegnap Almássy elnöklete alatt pártértekezletet tartott, amelyen résztvett Bethlen István gróf miniszterelnök, Búd János, Mayer János és Csáky miniszterek is. Almássy elnök bejelentette a bolgár szobranje elnökének levelét, melyben megköszöni a magyarok meghívását és jelzi, hogy nyolc bolgár képviselő fogja Magyarországot meglátogatni. Patacsi Dénes a ba- ranyavidéki egyes adókivetések ellen szólal fel. Búd miniszter megnyugtatja. Pintér László a soproni káptalan fenntartása érdekében szól. A közjogi és igazságügyi bizottság tegnapi ülésén foglalkozott a választói jog és a felsőház kérdésével és azt hosszú és beható vita tárgyává tette. Bethlen István gróf miniszterelnök reflektált az egyes felszólalásokra és kifejtette a maga elvi álláspontját, így többek között a főrendiház elnevezés mellett emelt szót. A győri mandátum A keresztény pártok győri szervezeteinek vezetősége, mint ismeretes, Győr város első kerületében Bárczy Dezső dr. ny. pénzügyi államtitkárt jelölte. A választási propaganda a legnagyobb erővel indult meg a keresztény pártok részéről is. Bárczy Dezső a keresztény gazdasági párt programjával lép fel és a program- beszédet vasárnap tartja meg. Az ajánló iveket egyébként nemcsak a Bárczy-párt, hanem Németh Károly és Vámbéry Rusztem hívei is kivették. „A vacsora parlament“ A Demokratikus Blokkba tömörült ellenzéki pártok, az úgynevezett „Vacsora parlament“ folyó hó 25-én este politikai vacsorát rendez a Turul-szállóban. A vacsora szereplői Szilágyi, Propper, Peyer, Pakots, Hegymegi Kiss Pál, Benedek János nemzetgyűlési képviselők. Blanka férjhez megy Irta: Szigeti László (Budapest) (3) — Ohó kisasszony 1 Maga még fönt van? — nyitott le szobájába apja. Blanka arca összerándult, de a haragot elűzte széteső arcvonásairól a bánat. — No kedvesem, hát mit csinálsz? kérdezte két kezét vidáman össze- dörzsölgetve. — Gondolkoztam ! — Hát az sem baj! Légy olyan szives, ha nem találkoznánk holnap reggel, rendezd úgy a dolgaidat, hogy délután itthon légy, látogatót kapunk és igen kívánatos, nagyon kívánatos, hogy itthon légy. Most jóéjszakát, feküdj le szépen és álmodjál szépeket. Blanka fogai görcsösen összevacogtak, mikor egyedül maradt. Anatole France Vörös liliomának jelenetét látta. S ez a két kép forgott, változott nyugtalan álmában reggelig. Reggel csak egy csésze üres teát ivott: ijedő, örvendő izgalmát féltette. Aztán elment hazulról, gyalog a kocsiuton az Andrássy-utig s rajta ki a ligetbe. — Mért sápadt rongy az emberek «arca, vagy fényes olaj nyomatú kép ? A választójogi bizottság ülése A választójogi bizottság mai ülését fél 12 óra után nyitotta meg Platthy György helyettes elnök. Bejelentette, hogy Huszár Károly, aki nem tagja a bizottságnak, egy határozati javaslatot nyújtott be, amely a következőképen szól: „Utasittatik a kormány, hogy terjesszen elő a választójogi javaslathoz oly irányú módosítást, hogy a kerületenként megejtendő választásokon felül a mandátumok 20 százaléka az országos lajstromok alapján titkos szavazással töltessék be.“ E célból minden szavazónak két szavazati jogot biztosítson a törvény s az egyikkel kerületében többségi alapon, a másikkal országos lajstrom alapján az arányos és titkos képviselet alapján történjék a szavazás. Az országos lajstrom alapján való szavazást az általános képviselő választással egyidejűleg kell megtartani kerületenként. Az országos lajstromokat az illető pártvezetőségek ajánlhatják. Aki az egyik országos lajstromon szerepel, másra fel nem vehető, de az egyéni kerületekben jelölhető. A rendszer megvalósítása érdekében a törpe kerületek összevonandók, illetve megfelelően kikerekitendők.“ Ezután Huszár Károly a bizottság engedélyével megindokolja javaslatát. Az általános, egyenlő, titkos és nőkre is kiterjedő választójognak a hive, bár be kell vallania, hogy az ő lelkében is él az a féltő gond, hogy a mostani viharos időkben bizonyos korrektivumokat kell keresni abból a célból, hogy a magyar és a j nemzeti érdekek ne veszélyeztessenek esetleg túlmenő intézkedések révén. Nézete szerint a demokratikus választójognak tagadhatatlanul meg van az a veszéiye, különösen a mai időkben, hogy a választójogi küzdelemben a mai helyzetben győzelemhez juthatnak oly politikai tényezők, amelyekre az állam szempontjából nem lehet egészen nyugodtan építeni. A leglényegesebb kérdés a választójog kiterjesztése. Azonban vigyázni kell arra borzasztóan, hogy semmiképpen túl ne lőjjünk a célon és hogy ne ajándékozzuk meg ezt a szerencsétlen országot egy olyan demokráciával, amely azt teljesen tönkretenné. A jelenlegi körülmények között főképen azért kell foglalkoznunk a választójoggal, mert választójogi törvényünk nincsen. Ha azt nézi, hogy a férfi lakosság 78 százaléka ezzel a javaslattal szavazati jogot nyer, kérdezte magától zavaros öntudattal. Ment és alig látott. Lüktető embertánc húzódott mellette két oldalt fel s alá; feketén gördülő láncszemek, itt-ott egy-egy színes. Ment. A Stefánia-uton megnyugodott: jól esett a tiszta levegő szobától, remegéstől, szerelemtől összeszorult lelkének. Le-lehunyta a szemét, a köd kezdett felemelkedni agyáról. Domború pirosra feslő ajkát lágyan foga alá szorította és megállt egy percre. A gonoszán, öntudatosan ráhajló pilla alatt szemében uj szikra támadt s egy haszontalan mosoly mindent derűbe olvasztott, aztán nyugodtan megnézte az óráját és villamosra ült. Otthon nemcsak, hogy már asztalnál ültek, de a papa már újságot is tartott a tányérja fölött kiterjesztve, ami azt jelentette, hogy a húst megették és édes tészta lesz, amit a papa nem szeret. Húsz éve, hogy haragja jeléül ilyenkor mindig újságot olvas, s húsz éve eredménytelenül. Köszöntését szívesen fogadták; szó se a későn jövésről; a legnagyobb nyájasság. Mind a ketten mosolyogtak. — Hát eljön! — mondta a papa. A mama közben a lányára nézett, ! majd a papával váltott egy pillantást. — Nem vagy* rá kiváncsi, hogy ki ? — Kérdezte türelmetlenül a papa. A mama rosszalóan forgatta meg szemét a papa irányában. — Tessék? — szóit Blanka. —■ Arról beszéltünk, hogy délután eljön, magyarázta most már nagyobb jóindulattal a papa. — Ki? — Hát a Rezső ! — Ja! Igen? Jó! — Mit „igen!“ Jó!? —türelmetlenkedik a papa. A mama az ujjával dobolni kezd és _a papa elhallgat. — Én nem bánom papa, ha idejön, — szól egyszerűen a lány. — Igazán nem bánod ? Látod ? No látod! — kiált föl magáról elfelejtkezve a papa. De a mama szeme vérben és a papa más hangon folytatja: — No igen, hát nem bánod, persze, hogy nem bánod. Mit is bánnál rajta ? No hát egészségükre az ebéd. Blanka bement a szobájába, beleült az ablak mellett egy karosszékbe, elővett egy regényt és olvasott. Kopogtak. — Jó napot Bianka! — Jó napot Rezső! Üljön le! — Még mindig megvan a nyári színe! — Hisz alig, hogy hazajöttem! — Én már régebben itthon vagyok! — Igen? — Mit csinál Blanka ? — Olvastam! — Én nem igen érek rá olvasni! Érdekes ? — Igen! "— Én már régebben itthon vagyok, a családommal kellett elintéznem egyet-mást. — A bácsival? — Igen, vele is, az egész családdal, mert úgy gondoltam Blanka ... Ugye tudja, miért jöttem? Becsületes embernek tartom magamat; igaz, a papájával beszéltem, de .. . ezt mégis magával kell egyszer komolyan megbeszélnem. Már körülbelül egy éve, hogy ezzel a gondolattal foglalkozom. Maga mindig tetszett nekem, Blanka, azt maga i& tudja. Maga nekem való lenne, ai társadalmi helyzete is . . . látja ém komolyan beszélek. Maga müveltl lány, Blanka! Nevelni is tudna, mertl egy üzletembernek igazán arra igazán nincs ideje, hogy ... És én már egy kicsit benne is vagyok a férfikorban. Van némi külömbség köztünk, ami az éveket illeti. De magai sokkal okosabb, mint én. Mit neveti Blanka ? (Folyt. köv.X
