Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-19 / 64. szám
64. évfolyam, 64. szám Nagykanizsa, 1925 március 19, csütörtök líra 1800 P. POLITIKAI NAPILAP Sícrkesstöség ás kiadóhivatal Fó-ui $ Inkrurban Telefon 78, nyomda 117. siám Felelős szerkesztő: K«mp§l«n Béta Sláftíaatki ír®: Kiicra hóra. hóra 30.000 korona 60.000 korona KÜZDELMEK UTJÁ Irla: Varga Béla dr. Az egész világ beteg. A világháború lángjában elhamvadlak azok a keretek, amelyek között nemzetek, társadalmak, családok és egyének a maguk békés, nyugalmas életüket berendezték és folytatták. A háborút talán az egész világ tisztitó tűznek hitte, melyben az idők során felgyülemlett ellentétek gyúlékony anyaga elég, — érvágásnak, mely az emberiség vénájából a fáradt, elernyedt vért lecsapolja s amely után gyógyulás, friss egészséges élet következik. A tűz nem tisztitó tűz volt, orkán élesztette a lángokat s a lobogó zsarátnok végigperzselte a világot, bekormozta a lelkeket, parázs, pernye hullott a nemes érzések virágoskertjére. A romok fölött a hamuból az önzés, a gonoszság dudvái burján- zottak eló. Az érvágás nagyon erős volt, egyik- másik nemzet elvérzett belé s akik megmaradtak, legyöngültek a vér- veszteségtől. És itt nincs különbség „győztes“ és „legyőzött“ között. Igazában a világháborúnak nincs is győztese, — egyformán legyőzött lett minden nemzet, amely cselekvő részese volt a világkavarodásnak. Franciaország, mely büszkén hirdeti győztesnek magát, már ébredez mámorából s a gőgös kardesörtetése mögött már ott sápadozik a félelem. Anglia a „világ ura* ideges türelmetlenséggel figyeli az egyiptomi zavargásokat és aggódó szemmel néz India felé. Napkeleten kezdenek már öntudatra ébredni a íeigázott nemzetek. A diadal szédíilete oszladozni kezd, a rózsaszín ködök mögül kezdenek elősöíétleni a felperzseit világ üszkös gerendái, a háború előtti élet romjai. A kapzsiság, a gonoszság, a vértszomjazó bűnös emberi indulatok ördögei diadalt ülhettek, reázudithat- ták a világra a gyűlölködés szennyes árvizét, ami elmoshatta a régi boldog partokat, uj szigeteket hordhattak össze a mocsár közepén s ezeken az iszapszigeteken kalóznépek vertek tanyát — s boldogan csörgetik a hitszegés hitvány bérét, élesrefent szuronnyal őrzik a rablóit kincseket. Azok a hatalmak, amelyeknek kapzsisága felidézte a háború rémét s az emberiségre rázuditotta az özönvizet, ma már — a saját csalódásukon okulva — maguk kezdik újraépíteni a könnyelműen ledöntött zsilipeket, maguk kezdik uj gátak közé szorítani a fékevesztett hullámokat. Kiábrándultak hitvány csatlósaikból. Ma már Ők maguk is belátják, hogy az igazságtalanul megcsonkított országhatárokat egy tartós béke érdekében vissza kell állítani. Nem az igazságérzet vezeti őket, hanem az önérdek, ingadozó hatalmuk megerősítésének vágya, nem a józan belátás, nem a tévedésük beismerése, hanem az ő hatalmuk árnyékában támadt uj országok életképtelenségének felismerése, az uj szövetségeseikben való csalódás. A történelmi Magyarország megcsonkítását jóváhagyó „békeokmány“ revíziójának szükséges voltát ma már Anglia is hangoztatja, de nem cáfolja Franciaország sem. Románia Oroszországtól remeg s uj szövetségesek után kutat, Cseh-Szlovákia minden eszközt megragad, hogy hirtelen támadt országának ingadozó fundamentumát megerősítse, Szerbiában kétségbeesett belső harcok dúlnak s nyíltan követeli Horvátország a jugoszláv államtól való elszakadást. A világbonyodalomban ez a három kérdés érdekli közvetlenül Magyarországot. A csonka ország számára ma nincs más lehetőség, mint várni türelmesen, mig a magyar igazságot — ha önérdekből is — belátják azok, kiknek szavuk van a világ sorsának intézésében. Mert általános európai szempontból tekintve is a kérdést, bebizonyult, hogy csufosanj^megbukott az a politika, mely a balkán határát a Duna vonaláról a Kárpátokig tolta előre, mely egy évezredes nemzeti kultúrában izmosodott Magyarország helyén műveletlen, életképtelen országokat hivott életre. A régi határokat Magyarországnak előbb vagy utóbb vissza kell kapnia. A világpolitika úgy bonyolódik, hogy Magyarország integritásának kérdése hamarosan előtérbe kerül, ha Közép- Európa kérdését rendezni akarják. De Magyarország addig sem várhat tétlenül. Küzdelmes az ut, amely előttünk áll. Idebent a csonka határok között az egyetértés megszilárdítására kell törekednünk, hogy erőt, életképességet mutathassunk kifelé — odakint pedig az igazság meggyőző erejével hangoztatnunk kell azt a fontos hivatást, melyet Magyarország az európai kultúra védelmében betöltött, azt az értéket, melyet a magyar tudomány, a művészet, a nemzet lelkében élő erő jelent európai és világvonatkozásban s azokat a feladatokat, melyekre Magyarország a jövőben hivatva van. Budapest, március 18 Tizenegy óra után nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Sciíovszky Béla elnök és a nemzetgyűlés feszült figyelem közepette parentálta el Tisza István özvegyét. Peyer Károly és társai összeférhetetlenségi ügyében bemutatta az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát amit a Ház tudomásul vett. Elnök bejelenti a Malier István összeférhetetlenségi ügyében kitűzött tágyaiás határidejét. Mikovényi Jenő előadó többrendbeli mentelmi ügyben a bizottság jelentését terjeszti elő. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az appropriációs javaslatot. Waíko Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszd a nemzetközi kereskedelmi és stati-ztikai hivatal létesítéséről kötött brüsszeli nemzetközi egyezményről szóló törvényjavaslatot. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták a kézizálogiizletek óvadékösszegének módosításáról szóló javaslatot, majd sorra került a métermértékek ügyében elfogadott kereskedelmi egyezmény tárgyalása. Petrovácz Gyula szólott a javaslathoz s azt kívánta, hogy a kereskedelem minden terén tegyék kötelezővé a méterrendszert, Ä felhatalmazási javaslat harmadszeri olvasásban A beiiigyminiszter a megyei tisztviselők stataas^resrade- zéséröl — A -nemzetgyűlés ülése — A válsssztójegi bizottság folytatja munkáját — Ftliegkezdték az 1925—28 évi költségvetés előkészstásét Walko Lajos kereskedelmi miniszter válasza után • A javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadták. Az árvizsgáló bizottságok hatáskörének, szervezetének és eljárásának újabb szabályozásáról szóló miniszteri rendelet módosítása, valamint az ipari és egyéb vállalatok haszonbérének kivételes fölemelésére vonatkozó rendelkezések kiegészítése és módosítása és az iparhatósági telepengedélyek alapján létesített ipartelepek jegyzékének kiegészítése és az ipar- felügyelői ellenőrzés kiterjesztése tárgyában kiadott rendeletről szóló miniszteri jelentést is egyhangúlag elfogadták. A honvédség igazságügyi szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következeit ezután. A javaslatot általánosságban és részleteiben is vita nélkül elfogadták azzal a módosítással, hogy a törvény kihirdetése után 30 nap alatt lép érvénybe. A katonai igazságszolgáltatási rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot Karaffiáth Jenő ismertette s feihivta a bizottság változtatására a nemzetgyűlés figyelmét. A kémkedéseket kihirdetés után rögíönitélő bíróság tárgyalja s halálbüntetéssel sújthatja a bűncselekmény elkövetőjét. A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban és részleteiben vita nélkül elfogadta. Ezután több mentelmi ügy tárgyalására került a sor. Ezek közül Reischl Richard mentelmi ügye arra a kínos jelenetre vonatkozik, amely néhány hónappal ezelőtt a Ház büfféjében játszódott le, amikor állítólag három detektív kihallgatta volna a képviselők beszélgetéseit. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a detektívek véletlenül tartózkodtak a büffében és szó sem volt arról, hogy ott a képviselők magánbeszélgetését akarták volna kihallgatni. Mentelmi sérelem tehát e tekintetben nem történt és a bizottság javasolta, hogy az ügy felett térjenek napirendre. A Ház ily értelemben is határozott. Hébelt Ede ellen kihágás miatt indított eljárást a soproni kapitányság, mert kitiltott sajtótermékeket hozott be Bécsből. Ebben az ügyben mentelmi jogát nem függesztették fel. Ezután az elnök napirendi indítványt tett, mely után felolvastatja Eőry-Szabó, Dezsőnek a földművelés1 ügyi miniszterhez intézett Írásbeli interpellációját, amelyben a komorai földbirtokrendezést teszi szóvá. Az elnök ezután felolvastatja Dénes István interpellációját, amelyben a hódmezővásárhelyi földbirtokrendezést teszi szóvá. Pesthy Pál igazságügyminiszter nyomban válaszol az interpellációra. A Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Linganer = Albin interpellációjában kéri a kultuszminisztert, hogy a Kamara Színház az Uránia Színházban nyerjen elhelyezést. Eckhardt Tibor a vármegyei tisztviselők státusrendezéséről interpellált. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszában ismertette a vármegyei tisztviselői fizetések rendezésének kérdését 1904-tól kezdve, mikor paritásba jutottak az államiakkal. A háború alatt az államiak javára elő- lépésben beállott különbséget a megyeieknél az államiak pótlékainak megadásával enyhítették. A megyei tisztviselők fizeiésrendezését az általános tisztviselői fizetésrendezéssel kapcsolatban fogják elintézni. A belügyminiszter kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy a vármegyei tisztviselők fizetése minden tekintetben arányosítva legyen az államiakéhoz. A tárcaközi bizottság jövő hó elején végez munkájával s igy a következő évi költségvetésben már nyoma lesz a vármegyei tisztviselők státusrendezésének. A községeknek maguknak kell tisztviselőik fizetésének fedezéséről gondoskodniuk. Eckhardt Tibor nem vei te tudomásul, a Ház tudomásul vette a miniszter válaszát. Az ülés 3 órakor ért véget.
