Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-18 / 63. szám
64. évfolyam, 63, szám Nagykanizsa, 1925 március 18, szerda Ára 18S0 keras&s POLITIKAI siiÄPäLÄP Szerkesztőség és klfldóhivaíal Fő-ut 5 Íntcrurbau-Teíeíon 78, nyomda 117. szám- •; ^ssasssaBasaemaaatKmawBsa Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Effi3aE3S^33ra8S^SSeSSa®HCffiBE6<aS3SEBB5S®Cl Előfizetési árs: Egy hóra 30.0(5 korona Három hóra ..........I.......... 90.CÍ0 korom m SZ OCIÁLIS IRÁNYESZMÉK Steinekker Ferenc dr., egyetemi tanár Irta; Minden kornak megvannak a maga szükségletei, amelyek annak anyagi részét alkotják és a maga eszméi, amelyek szellemi tartalmát képezik. Napjainknak szükséglete a nagy tömegek anyagi jólétének emelése, a korszellemet pedig a szociális eszmék képezik. Amint az emberek is hajlandók a szélsőségekre, ép úgy az eszmék kifejlődésének is az a törvénye, hogy minden eszmeáramlat szük- ségszerüleg a végletekig kifejleszti önmagát, szélsőségekbe megy át, aminek következménye a reakció. A francia forradalom előtti társadalomban minden embernek megvolt a maga kiszabott helye, amelybe mintegy beleszületett. Ebben a rendszerben az egyéni érték és tehetség a rendi tagozódással szemben érvényesülni nem tudott. Ezért volt a francia forradalom eszméje a szabadság és az egyén szabad érvényesülése, amely a hires ,,laisse faire, laissez aller“ elvben hatályosul. Ez volt az úgynevezett szabadverseny tana és rendszere. Ez a rendszer azután a benne lévő logikai szükségszerűség törvényénél fogva a végietekig kifejlődvén, eredményezte azt a rettentő gazdasági harcot, amelyben a véletlenül erősebb egyén a bármi módon kezébe került fegyvereket irgalmatlanul használta a gyengébbekkel szemben, gazdaságilag teljesen elnyomván és tönkre tevén azt. Ez a szabadversenyt korlátozó rendszer a szocializmus. A szocializmus tehát reakciója a szélső liberalizmusnak, azaz a szélsőségig ment versenyszabadságnak. Másrészt mikor a francia forradalom az egyént szabaddá tenni akarta, ezt politikai utón vélte elérhetőnek, azért kimondta a szabadságot és a politikai egyenlőséget. Mivel azonban a politi ai egyenlőség gazdasági egyenlőség nélkül nem lehetséges, ezért a politikai egyenlőség gondolatából szükségképen logikai törvényszerűségből kifolyósági egyenlőség tanának, azaz a kommunizmusnak. Ezt a két tant szocializmus vagy kollektivizmus név alatt összefoglalva a világháború előtti évtizedekben mint elméletet hirdették Európa közgazdái és a társadalom bölcselői közül nagyon sokan mindaddig, mig a legutóbbi világháború után több országban gyakorlatilag kipróbáltaíván kisült, hogy a szocializmus mindenütt a legszélsőségesebb kommunizmusba megy át, amely kommunizmus az egész társadalmat tönkre teszi, mert kiöli a haladásnak és a boldogulásnak legerősebb ösztönzőjét, az egyéni tevékenységet. Bizonyos tehát, Hogy a kommunista társadalmi rend a gyakorlatban kivihetetlen és ezért még Oroszország is kénytelen volt nagyrészben visz- szatérni a magángazdái kodás rendszerére. Ezzel azonban a nagy világ- probléma nincs megoldva, mert a szabad verseny rendszerének tarthatatlansága szintén bebizonyít és az embereknek milliói testi-lelki nyomorúságban élnek ezen rendszer rabszolgaságában. Okvetlenül szükség van tehát a liberális gazdasági rendszer teljes revíziójára. Ez pedig gyakorlatilag csakis úgy valósítható meg, ha az államhatalom, mint a nemzet szervezett hatalma, letöri és lehetetlenné teszi a szabadverseny visszaéléseit és amellett .biztosítani igyekszik a kis embernek, a szegény embernek gazdasági érdekeit, különösen pedig azt, hogy ő magántulajdonhoz juthasson. De segíteni keli az állam- hatalomnak azt is, hogy a sok apró egzisztencia, mely önmagában kevés erőt képvisel, társadalmi utón szövetségbe lépjen egymással és a szövetkezetekben iparkodjék biztosítani egyrészt az egyéni tulajdon lehetőségeit, másrészt a sok kísérőnek össze-, foglalását. Tehát úgy a liberális gazdasági rendszer, mini a kommunizmus, szélsőségek és tulhajtások, melyeket elfogadni nem lehet. E között áll a szociális eszane, mely nem engedi a gyengébbnek, az erőtlenebbnek elnyomását. Mindezekkel pedig szoros kapcsolatban áll a szövetkezeti eszme. Kormán y nak, társadalom n a k ettől kell áthatva lennie a mai nehéz időkben! lag ki kellett fejlődni a gazda- vizsgálni. Budapest, március 17 A nemzetgyűlés mai ülését negyed 12 érakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések során bejelenti, hogy Szcitovszky Tibor külügyminisztert szabadság- ideje alatt Walkó Lajos kereskedelmi miniszter helyetíesiíi. Bejelenti továbbá, hogy a választójogi bizottság megalakult. Ezután a Ház az appropriációs javaslatot általánosságban elfogadta. Strausz István határozati javaslatát a nemzetgyűlés nem fogadta el. Ezután áttértek a törvényjavaslat részletes vitájára. Neubauer Ferenc az 5. szakaszhoz szól s a házadótörvényt bírálja, mely igen súlyos és különösen a vidéki embereket sújtja. Egy földműves a földje után legfeljebb 50 aranykoronát fizet, háromszobás háza után pedig 64 aranykoronát Búd János pénzügyminiszter bejelenti, hogy ezt a kérdést meg fogja A 6. szakasznál Strausz István szólal fel s kifogásolja a szakaszban az átruházási jogra vonatkozó intézkedéseket. Búd János pénzügyminiszter hozzájárul Strausz kíván határozati javaslatához, mire a nemzetgyűlés is elfogadta azt. Strausz István újabb határozati javaslatot terjeszt be, hogy a különböző minisztériumok rendelkezési alapjának mikénti felhasználását az állami számvevőszék elnöke időnként ellenőrizhesse. A vita bezárása után Búd János pénzügyminbzter kijelenti, hogy ezekből az alapokból senki sem vehet igénybe semmit a pénzügyminiszter hozzájárulása nélkül és igy nincs szükség egyéb megszorításokra. Nem járul hozzá a beterjesztett határozati javaslatokhoz, mire a nemzetgyűlés sem fogadja el Strausz István javaslatát. A 8. szakaszhoz ugyancsak Strausz István-szólal fel. Gyökeres reforraoBflegssavasfák az appropriációs törvényjavaslatot ü íBeraixetg^üSés ülése kát sürget az államgazdaságban Egyben javaslatot tesz arra nézve, hogy a premontrei rend gimnáziuma számára a gödöllői koronauradalomból öt hold mezőgazdasági és héttized hold erdőbirtokot örök tulajdonul adományozzon. Kállay Tibor hangsúlyozza, hogy eddig több mint 50 milliárdot fektetett be építésre és még 24 milliárd kell arra a célra, hogy internátust és gimnáziumot építsen. Azért kell tulajdonul adni a területet, hogy jelzálogkölcsönt vehessenek fel a további építésre. A szakasz pótlására uj szöveget mutat be a Háznak, amelyet tapssal fogadnak. Búd János a premontrei rendre vonatkozó javaslatot örömmel elfogadja és hozzájárul Kállay Tibor módosításához. Strasz István még többször szólott hozzá a következő szakaszokhoz, majd pedig a nemzetgyűlés részleteiben is elfogadta a felhatalmazási törvényjavaslatot. A napirend szerint következett a tejtermékek állami ellenőrzőjeggyel való ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Sziiy Tamás előadó részletesen ismertette a javaslatot, mivel azonban hozzászóló nem volt, a vitát befejezték és általánosságban vita nélkül fogadták el a javaslatot. Ezután következett a kézizálogüz- letekről szóló 1881. évi XIV. törvénycikk rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Görgey István előadó ismertette a javaslatot. A javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadták. Ezután a védjegyek oltalmáról szóló törvényjavaslat módosítására tértek át. Görgey István ismerteti a javaslatot, amelyet elfogadásra ajánl. A javaslatot általánosságban vita nélkül, a részletes tárgyalás során pedig Görgey István módosításával fogadja el a Ház, amely szerint véd- jegyátruházásokná! 100 ezer korona, védjegymódositásoknál pedig 50 ezer korona fizeiendő. A nemzetgyűlés ezután áttért a métermértékekről szóló egyezmény becikkelyezésének tárgyalására. A nemzetgyűlés holnap tartja legközelebbi ülését, amelynek napirendjén a mai elfogadott törvényjavaslatok harmadik olvasása, továbbá a kereskedelmi miniszternek több javaslata és mentelmi ügyek szerepelnek. Végezetül az elnök felolvastatta az inierpellációs könyvet. Eckhardt Tibor a vármegyék tisztviselőstátusának rendezése és a nyírbátori szabadkőművesek és volt kommunisták ügyében jegyzett be interpellációt. Eőri Szabó Dezső a házhelykérdésben. Dénes István pedig a hódmezővásárhelyi földreform ügyében interpellál. Az ülés két órakor ért véget. * A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi állandó bizottsága ma délelőtt
