Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-15 / 61. szám
ZALAI KÖZLÖNY 1925 március 15. Meggyilkolt földbirtokosnő. A Debrecen-környéki Sáriudvari községben Váradi L*jos gazdasági kocsis vasvillával agyonütötte Bagdi Imréná földbirtökosnőt, akinél alkalmazásban volt. A kocsis úrnője lakásán követte el a gyilkosságot. Rablás nem történt. A tisztviselői segélyek kiutalása. A köztisztviselői rendkívüli segélyek kiutalása tegnap megkezdődött. A miniszterelnök és pénzügyminiszter a KANSz ezügyben eljáró képviselőinek kijelentette, hogy a kormánynak nem áll módjában a segélyt a nyugdíjasokra is kiterjeszteni. Eger építési kölcsönt kér. A földrengés sújtotta Eger lakossága tegnap .'küldöttség utján újabb építési kölcsönt kért a népjóléti minisztertől. Vass József és a pénzügyminiszter megegyezése esetén lVa mil- liárdot folyósítanak az egri károsultaknak. Lederer terhelőén vallóit feleségére. Ledererék ügyében a katonai törvényszék tegnap küldte meg a vizsgálóbírónak Lederer Gusztáv vallomási jegyzőkönyveit, melyek az asszonyra rendkívül terhelőek. Ledéremé úgy a gyilkosságban, mint a rablásban való tevékeny közreműködését, mikor a vizsgálóbíró- vele közölte tegnap férje vallomását a leghatározottabban tagadta. KÜLFÖLDI HÍREK A világkonferencián dől ei Európa sorsa. Londonból jelentik: A Daily Telegraph genfi tudósítója szerint jól értesült népszövetségi körökben várják, hogy Európa sorsa a legközelebbi hónapokban eldől, nem a Népszövetség utján, hanem azon a világkonferencián, mely felöleli úgy az Egyesült Államokat, mint Németországot. Bécsben csökkentek az állam- fenntartás költségei. A bécsi paritásos bizottság tegnap azt a szakvéleményt adta ki, hogy az életfenn- tartási költségek február közepétől március közepéig 2 %-kal csökkentek. A bűvös menyasszonyi fátyol i Irta: BARÜTI RYA A lakodaiini ebéd véget ért. Mindenkinek az arcán rajta ült egy lucullusi lakoma elköltésének kielé- gültsége. A férfiak arcán kirajzolódtak a mámor rózsái, a vén badacsonyi lesimitotta a szürke hétköznapoknak apró redőit, nagy stilü ; emberekké gyúrva át őket, mintha j az élet, apró rongyos kis ügyeihez j semmi közük sem volna. Hangos, j szellemes valamennyi és — jó indu- j latu. Az éppen most tószíozó bácsika ! is az önzetlen baráti szereidet oly j megható szavakban festi és annyi j meggyőződéssel, a minőt a barátság i lélektana a való életben még nem I produkált és nem produkál. De azért nem kételkedik abban, most senki. Ki filozofál ezekben a percekben ? Sőt akadnak olyanok is, kik könnytől csillogó, meggyőződéstől lelkesülő arccal hallgatják. — Arra a barátságra emelem poharam — mondta — amely a szomorúságnak lassan haladó óráiban, a bánat sötét felhős napjaiban vagy az öröm és boldogság kacagó kedves óráiban — minő a mai is — mindig együttérzően és összetartóan megtalálja egymást... Erre emelem Amerika a további leszerelés ellen. Washingtoni jelentés szerint a Coolidge elnök által vezetett leszerelési konferencián a szárazföldi leszerelés kérdése is megvitatásra kerül. Minthogy Amerika saját hadseregét már lecsökkentette a legkisebb mértékig. Amerika politikája olyan irányú felhívásban fog kicsúcsosodni, amelyben a további leszerelés korlátozását fogják követelni. Romániai volt közalkalmazottak ügye. Kolozsvári jelentés szerint a Magyar Párt elnöksége a nyugdíjtörvény parlamenti tárgyalása alkalmából felszólította a párt tagjait, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során terjesszék elő azt az indítványt, hogy a Románia területén tartózkodó volt magyar közalkalmazottak, valamint állami nyugdíjasok igényeit biztosítsák, valamint azokát is akiket a román nyelv nem tudása, vagy egyéb okokból nyugdíj nélkül elbocsátottak. A' Magyar Párt vezetősége egyidejűleg megkezdte a volt magyar állami alkalmazottakra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését. Az adatok beküldésére vonatkozó határidő még nem járt le. 2/s igény bejelentés már beérkezett. Magyar-jugoszláv íeíétiigyi tárgyalások. A magyar és jugoszláv állampolgároknak ” közpénztárakban vagy bankokban kezelt letétjei ügyében tudvalevőleg még február végén tárgyalások indultak meg Belgrádiján a két ország kiküldöttei között. A tárgyalásokat néhány napra elhalasztották abból a célból, hogy a jugoszláv kiküldöttek' kormányaiktól I újabb utasításokat szerezhessenek be. Német kommunisták és a rendőrség összeütközése. Halle a. d. Saale-bői jelentik: Pénteken este 10 órakor a kommunista pártnak a birodalmi elnök választására való állás- foglalásuk céljából tartott ülésén súlyos összeütközés támadt a rendőrség és a kommunisták között. Eddig 6 halottat 25 nehéz és 15 könyebb sebesülést álipitottak meg. Reggelre a halottak száma hétre emelkedett, közülök kettő asszony. i poharamat. Ez a barátság — hangsúlyozza a szót: — Éljen ! — Éljen — zug a helyeslés és cseng a pohár. Az uj pár felhasználva az elfogódottság zsibbadt pillanatát, diszkréten kiosont, hogy készülődéshez lásson az 5 órakor induló vonatjukhoz. Nászúira indultak. Pirikét, a kis koszorúslányt is untatja már az egymást követő tósz- tok végnélküli érzelgőssége. Úgy gondolkodott, hogy az ebédalatu ujpárt s az örömszülőket felköszöntő tósztokat elég illendőséggel hallgatta végig. Végre is a vőfélye mellett nem ülhet igy . .. szótlanul a baráti ömlengések miatt. Mikor olyan kellemes ember az a Zoltán. Hogy ijesztették pedig, hogy mennyire csendes, szófukar... Hát, igaz, hogy nem beszél sokat, de nincs is egyetlen fölösleges szava sem. Minden kérdése figyelmes és udvarias, bár röviden, de olyan szépen, lelkesen beszél mindenről, amihez hozzászól s minden szava csupa áhitatos tisztelet. — Egészen más, mint a többi — állapítja meg Piriké. És minő különös. Az első perctől kezdve úgy néz reá, mint valami szentképre s olyan elfogódotínak és különösnek látszik ez a Zoltán. A város bevételei és az útburkolási szabályrendelet A 2J/4 milliárd közmunkaváltság kovaforditása Nagykanizsa, március 14 A „Zalai Közlöny“ március hó 12 én megjelent számában kivonatosan közölte a Nagykanizsa város tanácsa által elkészített közterületek, utak, terek, járdák burkolására vonatkozó szabályrendelet tervezetét. Örömmel üdvözöljük, hogy a város vezetősége végre komoly formában gondol Nagykanizsa lehetetlen útburkolási viszonyainak javítására s belátta, hogy ennek a régóta rendezetlen ügynek megoldását beláthatatlan időkig halasztani nem lehet. A szabályrendelet tervezete tehát elkészült. A város vezetősége által kontemplált megoldás nem lepett meg senkit, aki az utóbbi években némi figyelemmel kisérte, hogyan gondoskodik a város lakóinak jólétéről és boldogulásáról. Az azonban már a város sok polgárát ejtette gondolkodóba, hogy ez a tervezet elnyerte a jogügyi bizottság véleményezését. A tervezet szerinti megoldás ugyanis az úttest burkolási költségeinek felét az utca mellett lévő telektulajdonosokra, a járda építési és fenntartási költségeit egészben a ház- és telek- tulajdonosokra hárítja, kik viszont a burkolási és járda járulékokat telkeik és házaik lakóitól, bérlőitől, haszonélvezőitől hajthatják be. A város ezáltal nem csekély újabb terheket ró a város adófizető pol- gárságára% Kérdés már most, vájjon nem lehetett vdna-e a város lakos ságára nézve kedvezőbb módon megoldani az úttestek burkolásának kérdését. Sorok írójának nézete szerint lehetett volna kielégítőbb megoldást találni. Ugyanis a községi utak és utcák kiépítésére és, fenntartására az 18U0. évi I. törvénycikk a községi közmunkát bocsátotta rendelkezésre. A várA vőfély mintha csak megérezte j volna, hogy koszorús lánya szöszke j fejében valami kavarog. Pirikéhez j egészen közel hajolva meg is kérdezte: — Ugy-e Piriké, unalmas vőfély vagyok? Lássa én ám tudom ezt. Sokszor irigylem barátaimat, kik annyi minden szóvirágot össze tudnak halmozni. Kik el tudnak mulattatni egy olyan kedves kis lányt, minő Maga is. Lássa, ehhez én nem értek. Ma meg különösen el- fogódott vagyok itt a közelében. Igazán nem tudom magyarázatát adni hallgatásomnak. — Talán éppen én vagyok unalmas. — Mondja Piriké és jácintos iragy kék szemeivel gyermekdeden kerdőleg nézett belé a fiú szemeibe. — Dehogy, Piriké, — mondja zavartan Zoltán. — Maga egy nagyon aranyos kis lány. Olyan ebben a rózsaszínű ruhában, mint egy csokor barackvirág ... Mint egy tavaszi álom ... — Jaj, miket mond! — ugrott fel zavartan Piriké. — Zoltán én most kimegyek, itt hagyom Magát s ha megígéri, hogy ilyeneket többet nem mond, visszajövök majd — szólt és magára hagyta az utána tekintő vőfélyét. A kis menyasszony ezalatt a toilet- tíikör elölt ült. S bár egész lényén boldogság sugárzott, mégis valami megye alispátijánakrendelkezése alapján a közmunka legmagasabb egységeit vették igénybe. Ezt a közmunkát a város teljes egészében megváltotta, úgy, hogy a vármegye közgyűlése által megállapított váltságárt figyelembe véve, minden egyes fogat után 8, minden kettesfogat után 16, minden vályogból épült ház után 6, minden földszintes kő vagy tégla épület után 9, minden emelet után további 3—3 . aranykoronát kell fizetni. Idegen házban lakó férfi, valamint 18 éven felüli férfi családtag után akár önjogu akár nem 11 * aranykoronát kell fizetni. Közmunkaváltság címén a város 1924-ben 465 millió koronát vetett ki. Ez a közmunkaváltság 1920 óta (mert ha akkor kisebb összegek szerepeltek is, vásárlóképességük megfelelt az 1924-ben kivetett összeg vásárlóképességének) 2280 millió koronát tesz ki. Ha ma végignézünk a város közterein és utcáin, ezen a 2 milliárc és 280 millió korona nyomait nerr, igen látjuk. Tény, hogy itt-ott javítgattak az utcákon. Például a József főherceg utcába is hordatott ajváros kongótörmeléket, ott hever ma is halmok ban az utón. A Szemere-utca fels«1 részét is meghengerelték, mielőtt < kormányzó meglátogatta Kanizsát A Kisfaludy és Zrínyi Miklós utca nak a Csengery-ut és Batthyány utca közé eső része is kapott egy két köbméter kavicsot, de nyom? már annak sem találni. Mintegy 20 métert a Csengery-ut végén is kikö veztek, az uj postapalota melleit i 30—40 métert. Ezeken kiviil ki n emlékeznék vissza azokra a gyér mekekből és öregekből álló csapa tokra, melyek - hol itt, hol ott a úttesten ülve, a szépidőt élvezve é az utca forgalmának képeiben gyt j bucsuzkodó rezignációval nézte rm | gát menyasszonyi, díszében, t — Anyuskám, nem segítesz? - szólt hátra, hol a mama sürgölődő! Még egyszer szemlét tartott az nj bőröndök fölött, hogy minden renc ben van-e? A mama a tükör felé pillantó- melyből a miríuszkoszorus kis men asszony lánya mosolyog felé. Er megint sürgős dolga akadt a b( röndben. Gyanúsan lehajol fölé, e’ a kis menyasszony felszökken < átöleli. — Édes anyuskám, sírsz ? Ne . ne lássalak sírni.. . akkor eiszom; rodom én is ... Lásd anyuskárf hiszen nem visz el Laci örökre.| Pár hét csak és visszajövünk . Ugy-e, hogy szeretett Istenke, ho| asszonynak itt lehetek melletted e| városban veled. Meglásd, anyui minden délután betoppan menyecs lányod s együtt leszünk, mig uracskám értem nem jön a hivat: ból. Minő boldog és szép is le igy ... Miért sírsz tehát, mikor olyan boldog vagyok ? ! Piriké ebben a pillanatban dui be az ajtón szöszke kis fejét. Ahc j unokanővérét és mamáját átöle látta, kerekre nyíló szemekkel lasí közeledett hozzájok. — Jó hogy jössz, Pirikéin, mondja könyben úszó szemmel mama. — Szedd le, angyalkái Bözsi ke fejéről a fátyolt és a H j
