Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-14 / 60. szám
64. évfolyam, 60. szám Nagykanizsa, 1925 március 14, szombat fÜ3^S k&FdSUÜ------HT-frii'-lT Hill T. P. POLITIKA! NAPILAP ■KanNnaMzaiMRKäBB» agg Sacrkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomd« 117. szém Felelős szerkesztő: Kempelen Bála A SZIRÉNEK ÉNEKE Mind több és több jel mutatja, hogy Magyarország sorsa a trianoni szerződés aláírásával nincs elintézve. Természetesen, nekünk magyaroknak már eleve íz volt az álláspontunk, de a győzők is kezdik már belátni, aogy az a helyzet, melyet a aékeszerződésben lefektettek, lemcsak ránk nézve siralmas, le bizonyos mértékben rájuk lézve is az. A kisantant államai cözül eddig Csehország tudta i legjobban színlelni azt, hogy Magyarország mai helyzetét haj- andó objektiven szemlélni s a :zinlelésnek ezen az utján egy ovábbi lépést jelent az a két lyilatkozat, melyek a Neue Freie >ressehasábjain jutottak az euró- »ai közvélemény elé. Az egyik nyilatkozat a cseh- zlovák köztársaság elnökétől, áassaryktól származik. Oly óva- os, amilyen csak lehet. Lehe- őleg a legnagyobb általánossá- okban mozog, mikor a Duna- onföderáció kérdését érinti, de linden óvatossága mellett is van enne egy elszólás, amelyre fel ell hívnunk a figyelmet. Mikor ú mondja, hogy a szóbanforgő ilamok mindegyikének megvan- ak a maga rettentő problémái mikor kijelenti, hogy a rendezetlen viszonyokkal küzdő lamok egész szövetsége sem ihetne rendbe hamarabb, mint alön-külön, elismeri azt a tételt, nit a bevezetésünkben hangoznunk, hogy tudniillik a győzők a legsúlyosabb problémákkal askodnak. De minket az elnök nyilat- izatának nem épen ez a része nem is a többiek érdekelnek, inem az a kommentár, amelyet interjuoló újságíró, mint betömést szűrt le a Massarykkal ló beszélgetésből. Ebben tu- donképen az elnök világnéze- t szögezi le, amely pacifistának Dndható s a leszerelés, a de- Dkrácia, a parlamentáris élet nyvonalában halad. Érdekesében azonban mindezt felül- jlja az elnök azon sejthető ?ggyőződése, hogy a trianoni st.-germaini békeszerződések- n lefektetett területi határozA pénzügyminiszter fe@ssétle a felhatalmazási wifáhen Huszár Károly a király kérdésről — A nemzetgyűlés ülése — A válsssztéjogi hi^©ttság alakúié ülése — Az érdemleges tárgyalást elhalasztották gyönyöröket Ígérve a naiv hajósnak, ismeretlen veszedelmek és örvények közé csalják őt, hogy azután könyörtelenül elpusztítsák. Magyarország szándékai békések s törhetetlen az a meggyőződése, hogy a régi határokat egyedül az igazság győzhetetlen ereje fogja visszaállítani. Bármely szomszédunkkal szívesen tárgyalunk és szívesen járulunk hozzá, hogy a velük összekötő viszony jobbá, bensőbbé legyen. Mi nem kezdeményezhetünk, mert mi vagyunk a vesztesek s ha valakivel igazságtalanságokat kell feledtetni, akkor az mi vagyunk. Sajnos, azonban mindezideig a kisantant államai részéről soha semmiféle olyan megnyilatkozás nem hangzott el, amely a legcsekélyebb támpontot nyújtaná függőben levő keserűségek enyhítésére, vagy a szükséges gazdasági közeledés lehetőségére. Amit eddig hallottunk, bizonytalanul szétfolyó szavak konglomerátuma volt, amelyek mindig hagytak lehetőséget arra, hogy később másként lehessen őket magyarázni, mint azt mi eleinte véltük. Budapest, március 13 A nemzetgyűlés mai ülését 3/Ul órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Az appropriációs törvényjavaslat tárgyalását folyiatják. Elsőnek Huszár Károly szólal fel. Miután mint a Ház alelnöke, csak a választójogi vita végén szólalhatna fel, most akarja kifejteni ebben a kérdésben álláspontját. Szomorúan állapítja meg, hogy sokszor több törvényjavaslatot fogadnak el felszólalás nélkül, mint a hány képviselő a Házban van. A törvényhozó testületnek ez a példaadása a nemzet erkölcsi leromlását fogja maga után vonni. Szót emel az ellen, hogy a királyi család élő tagjairól nem szabad beszélni, de a holt királyra szabad minden mondani. A magyar nemzetnek kötelessége, hogy holt királyával szemben is megfelelő tisztelettel viseltessen. Úgy érzi, hogy a magyarság nagy erkölcsi válságban van. Ezt bizonyítják az újabban sűrűén megismétlődő bűncselekmények. A mi itt folyik az nem a keresztény kultúra csődje, hanem annak hiánya és a modern pogányságnak a veszélye. Kijelenti, hogy nekünk első kötelességünk, hogy Magyarország helyzetéről tájékoztassuk a külföldet. A kisebbségi kérdést fel kell vetni a Népszövetség előtt. Gazdasági kérdésekkel foglalkozik ezután. Arra kéri a pénzügyminisztert, hogy változtassa meg a szorzószámot és enyhítse a forgalmiadét. -Majd a munkáskérdéssel foglalkozik. Beszéde után szünetet rendel el az elnök. Szünet után Kiss Menyhért szólal fel. Hosszasan foglalkozik Huszár Károly beszédjével. Csatlakozik Huszár Károlynak a munkáskérdésről és a választójogról való felfogásához, majd a földreform és annak végrehajtásával foglalkozik. Sürgeti ElőíLittéai ára; Egy hóra 30.00C korons Három hóra ................ ... 90.000 korona a biztositási dijak valorizálását. Majd a királykérdésről szólva kijelenti, hogy csak úgy tudja a királyságot elképzelni, ha nem kell egyetlen magyar katonának sem vérét áldoznia az osztrák császárság helyreállításáért. Ezután Búd János pénzügy- miniszter szólal fel. Búd János pénzügyminiszter beszéde elején Nagy Emil felszólalására reflektálva kijelenti, hogy többeknek közjogi aggodalmaik merültek föl az appropriációs javaslattal szemben. Sokan kifogásolják, hogy a javaslatban oly intézkedések is vannak, melyek nem valók oda. Ez igaz, de különleges helyzetben vagyunk. Az illetékek leszállításának, a mérlegek valódiságának és a tőzsde reformjának kérdését sürgősen kell rendezni. Kijelenti, hogy minden erejével azon lesz, hogy a legközelebbi költségvetési javaslat csak a költség- vetést tartalmazza. Strausz István felszólalására reflektálva kijelenti, hogy a számvevőségek működési körét megóvták. A takarékosságot az állami élet egész vonalán meg kell valósítani, az adminisztrációt pedig egyszerűsíteni. A vámbevételek addig lesznek ily magasak, míg a kereskedelmi szerződést meg nem kötik. A forgalmiadó a mai keretek között fenn nem tartható. A magángazdaság válsága átmeneti jellegű. Majd a hitelkérdéssel foglalkozva kijelenti, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, mintha hitelmegvonások volnának. A gazdasági és termelő erők összefogása a legcélravezetőbb. A kényszerkölcsönről szólva kijelenti, hogy a kötvények rövidesen lombardirozhatók lesznek. A gazdasági élet céljait nem segíthetik elő a különböző szorzószámok. A korona stabilizációjával nincs értelme, hogy külön szorzószámot használjunk. A jövő évi költségvetést már papír koronákban szándékozik összeállítani. Az aranymérleg ügyében is elkészült a tervezet. Kéri az appropriációs javaslat elfogadását. A Ház ilyen értelemben határozott. Ezután Mokcsay József a kivándorlásügyi bizottság jelentéséi terjesztette be. Elnök n pirendi javaslatára a Ház kimondja, hogy a legközelebbi ülés kedden délelőtt lesz a mai napirenddel. Az ülés délután 3 órakor ért véget. Káüay a képviselőválasztási javaslat bizottságának elnöke A nemzetgyűlésnek az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottsága ma délelőtt 11 órakor alakuló ülést tartott a képviselőház I. számú bizottsági termében. A bizottság Kállay Tibort választotta meg elnökévé. Előadóul Puky Endrét, helyettes előadóul Rubinek Istvánt választották meg. A bizottság elhatározta, hogy üléséin gyorsirót fog alkalmazni, majd megkezdte ^ a javaslat tárgyalását. A bizottság tárrnányok nem mondták ki az utolsó szót ebben a kérdésben. A másik nyilatkozó Cseh- Szlovákia külügyminisztere, Benes, aki nem csekély diplomáciai ügyességgel védi a különböző konferenciákon országa érdekeit. Most ugyancsak egy ügyes, szerényhangu nyilatkozatot tesz, amelyben tiltakozik azon vád ellen, mintha a kis- antant elsősorban Magyarország érdekei ellen irányuló szövetkezés lenne. A magyar legitimizmusra vonatkozólag félreérthetetlenül leszögezi álláspontját, amely határozott szembefordulás a Habsburgok esetleges restaurációja ellen. A Duna-konföde- rációt mint vámuniót visszautasítja, ’de mint kereskedelmi szerződést nem tartja kizártnak. Ez a két nyilatkozat csatlakozik mindazon homályos és-sem- mi konkrétumot nem tartalmazó nyilatkozatokhoz, amelyeket úgy Benes, mint Massaryk részéről már többször hallottunk. Valóban a szirének hangjai szállnak felénk, akik bűvös szavakkal,
