Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-03-07 / 54. szám

1925 március 7. ZALAI KÖZLÖNY 3 Az osztrák sil ing bankjegyek kibocsátása. A Neues Wiener Tag­blatt jelenti: A legközelebb forga­lomba hozandó 5, 10, 20 és 100 sillinges bankjegyeket 1925 junius előtt nem bocsátják ki, ezeknek a bankjegyeknek a kibocsátása előre­láthatóan össze fog esni a fél és 1 sillinges uj ezüstérmek forgaiomba- hozatalával. Addig az időpontig a mostani 10.000 koronás bankjegye­ket „silling“ felülbélyegzéssel látják el és az igy felülbélyegzett bankje­gyek április havában kerülnek for­galomba. A temesvári Arany János tár­saság uj elnöke. Temesvárról Írják : A Délvidéknek már a béke idején nagy kulturmunkát végző egyesülete, az Arany János Társaság mostaná­ban tartotta meg évi közgyűléséi Szabolcsba Mihály diszelnök elnök­lésével, akinek javaslatára a társaság dr. Szentkláray Jenő nagyprépost személyében még egy diszelnököt választott s az ekként megüresedett elnöki tisztet Jdrosy Dezsővel, a jól ismert zeneesztétikussal, Zeneművé­szeti Főiskolánk volt professzorával töltötte be, aki nemcsak irodalmi munkásságával, hanem a társaság érdekében kifejtett eredményes mű­ködésével is rászolgált erre a kitün­tetésre. Az evangélikus pap tragé­diája. Különös dráma színhelye volt Leicestershire grófság Hungar- ton nevű faluja. A vasárnapi isten- tisztelet után a falu papja, William Bettison bezárkózott dolgozó szobá­jába, ahonnan nemsokára a nővére és gazdasszonya revolverdörrenést hallottak. — Berohantak a szobába és a papot vértócsa közepén, író­asztalára borulva találták. — A pap nővére kétségbeesetten sza­ladt a postahivatatba, hogy telefo­náljon az orvosnak, aki Hungarton- tól néhány* kilométernyire lakik. Amikor visszatért a presbitériumba, bátyja szobájába zárkózott, ahonnan néhány perc múlva újabb revolver­lövés hallattszott. A pap nővére né­hány perc múlva kijött a szobából és kijelentette, hogy megölte bátyját, mert „a sebe halálos volt és rette­netesen szenvedett“. Chamberlain Párisban. Cham­berlain ma délben Párisba érkezett. szállt el a lelkemből az a kevéske bizalom is, amit iránta éreztem. Otromba, foghijjas épület volt biz ez a nyomorult karaván-szeráj. A falairól, amennyiben vályogból, /agy vertföldből valók voltak, már réges-régen letöredezett a hámló vakolat, ahol azonban deszkából /olt ez a fal, ott még az eredeti neszelésnek sem volt hire-hamva. \ deszka-részek gyanúsan emlé- reztettek holmi ásványvizes ládák iarabjaira, amit nem volt nehéz meg- íllapitani, mert egyik-másik deszka­szálon még ott diszlett a fekete názolmány: egy iromba üveg-jel és nellette a még durvább felírás: ,Vorsicht! Glas!“ A ház mellett hosszú, esetlen aálma kapaszkodott a magasba. Megviselt és mellbeteg volt ez a aálma és olyan benyomást tett reám, mintha valami aránytalanul hosszú, :élregörbülő szőlőkarót látnék, amely- lek felső végére kopott és bomlás­iak indult seprüt kötöttek volna . . . A szegény pálma tövében öreg és életunt kaktusz lapult meg porosán §s szőrösen. Széles, tenyérhez ha­sonló leveleit sűrűén nőtték be a hatalmas tüskék, mint valami szín­padi buzogányt a tűszerű vastüskék. (Folyt, köv.) 1 Vilma holland királynő koszo­rúja. Ma már hivatalosan is meg­cáfolják azt a Iliit, hogy Vilmos csá­szár. és a trónörökös is koszorút küldött volna Ebert elnök koporsó­jára. A híresztelés onnan származott, hogy Vilma holland királyné koszo­rút küldött, amelynek szalagján egy W betű volt. Ezt a koszorút nézték Vilmos császár koszorújának. Wolff ezredest katonai fegyel­mi bíróság elé állítják. Becsből jelentik: Az osztrák hadügyminisz­tériumban holnap délelőtt összeül egy törzstiszti bíróság, hogy ítélkez­zék Wolff ezredes, az osztrák mon- archisták vezére és a császárhü Sía- atsvvehr kiadója felett. Az a vád az ezredes ellen, hogy mint laptulajdo­nos, a cikkek egész sorozatában vétett az osztrák köztársaság fenn­állása ellen. A francia miniszterelnök fele- kezeíközi iskola alapítására adott engedélyt. Párisból jelentik : Herriot miniszterelnök a strassburgi és kol- mari városi képviselőtestületek óhaj­tásának megfelelően megengedte, hogy felekezetközi iskolákat alapítsanak. A to áj m\MiÉmaié a kerett oii isis Budapest, március 6 A magyar kereskedelem súlyos válsága, amely óráról-órára nemhogy csökkenne, de mind nehezebbé és nehezebbé válik, végre megmozgatta a legilletékesebb tényezőket is. Wcüko Lajos kereskedelmi miniszter tegnap ! magához kérette a Hitelezői Véd- | egylet igazgatóját, Drucker Jenőt, a Tudakozó Egylet elnökeit Tschőgel I Henriket és Kaszab Aladárt, úgyszin­tén az egylet vezérigazgatóját: Hajdú Miklós dr.-t és a kereskedelmi ér­dekképviseletek kiküldötteit. Az urak a miniszter előtt feltárták a mai hitelkrizisnek és súlyos vál­ságnak tulajdonképeni okait és rá­mutattak a helyzet megoldásának egyedüli módjaira. A képviselők konkrét indítványo­kat terjesztettek a miniszter elé: 1) a kényszeregyezségek dolgában, 2) az immobil, de aktiv cégeknek hitel­lel való megsegítése ügyében, 3) a kényszerkölcsön lomoardirozása és 4) a hitelrontás elleni akció tár­gyában. Walko miniszter a felszólalásokat és előterjesztéseket a legnagyobb fi­gyelemmel kisérte és hallgatta meg és teljes egészükben a bizottsági tárgyalás alapjául elfogadta. Walko miniszter az érdekképvise­letek felvilágosítása után annyira szükségesnek tartotta a magyar kor­mány segítő közbelépését — főleg azokban a dolgokban, amelyek a hiíelkrizis leküzdésével kapcsolato­sak, hogy a tárgyalások alatt nyom­ban telefonon érintkezésbe lépett Búd János pénzügyminiszterrel, akivel a szükséges tárgyalásokat le fogja folytatni. Walko Lajos kereskedelmi minisz­ter ezután megígérte, hogy nemcsak a hiíelkrizis dolgában, hanem a ke­reskedelem többi előterjesztett kíván­ságai ügyében is a legrövidebb időn belül a leggyorsabban fog intézkedni, mert maga is elérkezettnek látja az időt arra, hogy a kormány végre ezekben a kérdésekben erélyesen és a leggyorsabban foglaljon állást és segítő kézzel avatkozzék be az egész vonalon. A nehéz válságba jutott magyar kereskedelem ezekután bizalommal tekint a magyar kormány beavatko­zása elé. A felsőházról szóló uj törvényjavaslat Budapest, március 7 A nemzetgyűlés elé ma benyújtott felsőházi javaslat 45 szakaszból áll. Bethlen miniszterelnök ma az egy­ségespárti bizottságban elfogadott módosított szöveget terjesztette elő. Az egységespárt módosításai közül legfontosabb a 6. szakasznak a kö­vetkező szövegezése: A felsőházi tagok választása 10 évre szól, amelyet a választást kö­vető naptári év első napjától kell számítani. Azokat, akiknek tagsági joga megszűnt, újra meg lehet vá­lasztani. Az első évben összeülő felső­ház választott tagjai működésüket a felsőház megalakulásával kezdik meg, felerészük azonban a választást kö­vető naptári év első napjától számí­tott ötödik év folyamán kisorsolás alapján újból választás alá esik. A törvényhatóságok által a felső­házba kiküldendő tagok választásáról a javaslat akként intézkedik, hogy a törvényhatóságok a felsőházba egy tagot választanak, ha a törvényható­ság 1 .kossága az országgyűlés másik házában négynél nem több képvise­lőt választ. Ha a törvényhatóság la­kossága által az országgyűlés másik házába választott képviselők száma négynek többszöröse, a törvényható­ság a elsőházba minden négy kép­viselő íután egy tagot választ. Ha pedig az országgyűlés másik házába választott képviselők száma négynél több, de négynek nem többszöröse, a törvényhatóság a felsőházba min­den négy képviselő után egy tagot és azonkívül még egy tagot választ. Budapest székesfőváros, amely 25 képviselőt küld a képviselőházba, a főrendiházba hét tagot fog küldeni. Pest-Pilis-Soit-Kiskunvármegye pedig 32 képviselő után nyolc tagot. Ismeretes, hogy a felsőházi javas­lat bizottsági tárgyalása során a zsi­dók képviselete tárgyában memoran­dumot intéztek az igazságügyi bizott­sághoz. A memorandum kérését nem teljesítette a bizottság és a vallás­felekezetek képviseletében nem biz­tosította a zsidóság részére a felső­házi tagságot, ellenben a zsidók kép­viselői kinevezés címén fognak helyet foglalni a felsőházban. Eszerint; Kinevezés alapján tagjai a felső­háznak azok, akiket az államfő ki­váló érdemes állampolgárok közül a kormány előterjesztésére élethosszig­lan, vagy pedig a hiányzó tagok pótlása végett a 11. szakaszban meg­határozott időre felsőházi tagokul kinevez. Az életfogytiglan kinevezett felsőházi tagok száma a negyvenet meg nem haladhatja. Akinevezések­nél figyelemmel kell lenni, hogy a felsőházban törvényen alapuló orszá­gos szervezet hiányában, vagy egyéb okból egyelőre nem képviselt fon­tosabb élethivatások és vallásfeleke­zetek a lehetőség szerint legalább egy-egy taggal képviselve legyenek. Igen fontos intézkedést tartalmaz a javaslat 29. szakasza, amely ki­mondja, hogy a felsőház jogköre ugyanaz, ami a főrendiházé volt. A törvénykezdeményezés joga a felsőházat is megilleti. A 37. §. kimondja, hogy a felső­házi tagok összeférhetetlenségét külön törvény szabályozza. A javaslat eredeti tervezetéből az egységespárti bizottság mellőzte az összeférhetetlenségre vonatkozó részt. A javaslatot Bethlen István gróf miniszterelnök és Pesthy Pál igaz- ságügyminiszter írták alá. Poíieí párisi Maim leguiabb Műi Nagykanizsán A Sajtó-Estély szenzációs divat- revuje — Az élőkép technikai csodái A wZalai Közlöny“ tegnapi számában már megemlékeztünk arról a divatrevüről, mely a március 14-iki Sajtó-Estélyen kerül bemutatásra. Azóta újabb részletek közöl­hetők erről a szenzációs ese­ményről. A nők előtt jól ismert Paul Poiret-nek a neve. Általánosan „párisi divatcsászár“-nak neve­zik s az ő agyában megszületett tervek szerint öltözködik az egész müveit világ. Az ő aka­rata uralja a divat birodalmát. Paul Poiret „császárinak legújabb divatkreációi egy hét múlva elérkeznek Párisból Nagy­kanizsára is s talán már útnak is indították műtermeiből. Mert egészen bizonyos, hogy má­hoz egy hétre, március 14-én nagykanizsai fiatal leányok fog­nak feszengeni bennök és fogják érthető izgalomba hozni a Sajtó- Estély közönségét. Mert ezeket az eredeti párisi modelleket látni, lehelletszerü omladékonyságukban szemtől- szemben élő nő-alakon gyönyör­ködni bennök — igazán nem mindennap kínálkozó ritka al­kalom. Az est műsorából az élőkép is csodás meglepetést fog okozni. Az apotheozis első képe derengő hajnalfénynél indul meg s kö­zepe felé teljes napfény fog szétáradni a szinen. Akik a ter­mészetben még nem láttak nap­felkeltét, azok megláthatják ezt a gyönyörű látványt a Sajtó- Estélyen. A rendezőség a technikának minden furfangját szolgálatába állítja, hogy felejthetetlen lát­ványt nyújtson a közönségnek. A színjátéknak minden mozza­nata csavarra jár s a kulisszák mögött az elektrotechnikai fel­szereléseknek egész labirintusa nyer majd elhelyezést. A háttér­ben élő fák természetes leve­lein fognak megtörni a napnak a sugarai s a reflektor számára külön gépház épül, melyben ördöngős berendezés nem színes üvegeken át fogja szórni fényét a szinpadra, hanem az átmenet fokozatosságát egészen más esz­közök fogják megvalósítani. A közönségnek tehát lesi miben gyönyörködnie a március 14-iki Sajtó-Estélyen. A nemzeti kisebbségek „jogai.“ Anghelescu oláh közoktatásügyi mi­niszter tegnap az egyházi tanfeíügye- lőségekhez és hatóságokhoz körleve­let intézett, hogy az összes nem oláh nyelvű kérvények és beadványok ezentúl válasz nélkül hagyatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents