Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-06 / 53. szám
64. évfolyam, 53. szám Nagykanizsa, 1925 március 6, péntek Ára mSCi karon* J'i’v HBMBBBanaHBfimBannaRBBBBsaasmBBeeBBHBMB Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Teleíon 73, nyomda 117. szám POLITIKfiJ Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra,.. ... ........ 90.000 korona a békében Nagymagyarországon. A segítés módja pedig az, hogy az egyes bankok nyújtsanak az eddiginél nagyobb hitelt a bajba jutott kereskedőknek. Fontos továbbá, hogy a magyar mezőgazdaság hitelhez jusson, amennyiben ebben az esetben a faktor jelentkezik s a kereskedelem nehéz helyzetén segít, esetleg még a hitelt is feleslegessé teszi. A hitelen kivül a segítségnek másik módja az, ha a kis cégek fuzionálnak. Az utóbbi időkben egyes kereskedelmi szakmákban abnormis túltermelés volt. A kisebb cégeknek le kell mondaniok önállóságukról s a szakma más cégeivel kell egyesülniök. Ugyanezt tették a bankok is. A válság egyébként remélhe; ' - ' o o O . az ausztriai krízisnél lényegesebben enyhébb lefolyású lesz. Sok függ az idei terméstől. Ha jó termésünk lesz, akkor Isten segedelmével kijutunk ebből a bajból is! ^ülpoSifikai kérdések a ü©msi'Stgi;fiiiés@K Ä felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalása Hiányzik a diplomáciai tevékenység A magyar kereskedelem válsága eddig nem jutott nyugvópontra. A csődök és kényszeregyezségek száma nemcsak hogy nem csökken, hanem mindinkább szaporodik. A hivatalos statisztika szerint január 1-től február 15-ig 186 kényszeregyezség volt. Ezzel szemben tavaly az egész év folyamán összesen csak Í98 kényszeregyezség jelentetett be, amelyből 65 végződött csőddel. Ez ügyben Búd János pénzügy- miniszter március 7-re ankétet is hivott egybe, hogy a tenni valókat az érdekképviseletekkel megbeszélje. A jelenlegi csődök és kény szeregyezségeknél két, egymástól erősí'-^hí't^ruonoUÁi cTváíssz- tott kategóriát kell megkülönböztetnünk. Az egyikbe tártoz- nak azok, melyeknél kétségtelenek bizonyos erőszakos momentumok s ezeknél a jóhiszeműség is kétséges. A másik kategóriába tartoznak azok a fizetésképtelenségek, ahol minden kétségen felül áll a cégtulajdonosok abszolút jóhiszeműsége s az, hogy tőle független körülmények sőt nagyon sok esetben kereskedői korrektségük okozták átmeneti anyagi zavaraikat. Hogy többet ne említsünk, vannak olyan cégek; amelyek a szabályokhoz szigorúan ragaszkodva nem vettek a zugforgalomban devizát s ez a korrektségük okozta nehéz helyzetüket. Ezeknek a régi jól fundált cégeknek a válsága a legsúlyosabb jelensége a mai krízisnek, ezekre nem vonatkoz- hatik a ,;hulljon a férgese“ jelszó, ezeket okvetlenül meg kell menteni az anyagi pusztulástól és talpra kell állítani. Azoknál a konjunkturális vállalatoknál pedig, amelyet mint első kategóriát említettük, arra kell törekednünk, hogy a kiegyezési kvóta minél magasabban állapíttassák meg. A váiság oka különben elég tisztán áll előttünk. A korona stabilizációja következtében bizonyos statusok nyilvánvalóvá váltak s igy napfényre kerültek egyes vállalatok teljesen passziv volta. A válságot csak fokozza Budapest, március 5 Huszár Károly alelnök a nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg. Mózer Ernő a véderő-bizottság jelentéséi nyújtotta be a katonai igazságszolgáltatás kiegészítéséről szóló javaslatról. A Ház ezután a harmadszori olvasásban elfogadja a tegnap je tárgyalt egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Tamássy József előadó a kereskedelmi miniszternek hat kisebb javaslatát ismerteti, közöttük a nők és gyermekek éjjeli munkáltatásáról es a munkanélküliségről szóló egyezményeket Az előadó tiltakozik a szocialisták ama beállítása ellen, hogy a kormány csak a kirakatba vaió egyezményeket tárgyalja. A Ház hozzászólás nélkül fogad el több nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot. Petrovácz Gyula előadó ismerteti a bizottság jelentését a testnevelési törvényjavaslatról. A testnevelés kérdése elsősorban anyagi kérdés s úgy az általános testneveléshez, mint egy magyar stadion építéséhez pénz kell, amihez nem elég biztos alap a társadalmi adakozás. Helyesli a javaslat első pontját, amely a mérkőzések bevételeinek el- í számolásáról és megadóztatásáról | szól. Mindössze 8 százaléktól 20 százalékig menő adóról van szó. Klebeisberg Kunó gróf kultuszminiszter: Azt kéri, hogy a pártszempontok nem befolyásolják a testnevelés kérdését. A testnevelési alap nem elegendő a kívánalmak teljesítéséhez. Három feladatot keli szem előtt tartani. A magyar stadion létesítéséi, az olim- piász kérdését és egy testnevelési főiskola kérdését. Elő kell készülni az olimpiászra, hogy ne legyen ismét olyan kapkodás, mint nemrégen volt a párisi oiimpiász alkalmával. Bejelenti, hogy a testnevelési főiskolát meg fogja valósítani. Gschwindt Ernő : sportszempont- j bői kritizálja a javaslatot s kifogá- j solja, hogy a tömegsportot rendkívül ; nagy adóval sújtják és a törvény- j tervezet elkészítése előtt nem hal!- j gatták meg az érdekelteket. A Nemzeti Stadion felépítése igen hangzatos, de időszerűtlen kifogás. Budapesten csak 1937-ben lesz oiimpiász, tehát ma még nagyon korai erre ■ gondolni. Ma különben is fontosabb célokra kell gyűjtenünk. Az olimpiai kiküldetésekre sem kell már ma* elvonni az államnak tetemes összegeket a sportjövedelmekből. A Test- nevelési Főiskoláért ő is kész áldozatokat hozni, csak nem olyan nagy mértékben. Buday Dezső: A kis egyesületek boldogulása érdekében azt szeretné, ha csak az ezer aranykoronán felüli jövedelmeket adóztatnák meg. Elnök a vita lezárása után Petrovácz Gyula előadónak adja meg a szólás jogát. Petrovácz Gyula előadó: Gschwindt Ernő felszólalására válaszol. A javaslatot általánosságban elfogadták. Az 1. szakasznál Petrovácz Gyula előadó módosító indítványt nyújt be. Gschwindt Ernő javaslatot terjeszt be, hogy az adózási minimumot 500 arany korona helyett ezer arany koronában állapítsák meg. Ez a kis egyesületek védelmét jelentené. Az ezer koronánál naevobh _p7 adá.. mek megadóztatására a következő kulcsot javasolja: 3%-ot fizetnek 2000 koronától 3000 koronáig terjedő jövedelem után 4000 koronától 5000-ig 5%, 5000 koronától 7000 koronáig 6%, 7000 koronától 10 ezer koronáig 8o/o, 10.000 koronán felüli bevétel 12-%-ot adózna. Buday Dezső hasonló értelemben tesz javaslatot. A Ház a módosításokat elvetve, az eredeti javaslatot részleteiben is elfogadta. Szabóky Jenő a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társaság vízmüveinek kiépítéséről szóló javaslatot ismerteti, mely lehetővé teszi, hogy több mint 150 kilométernyi területen a belvizeket levezessék. Erre a célra 5 éven át éven- I ként 1 millió 140 ezer koronát fo- ! lyósit a kormány, amelyet kamattal ! együtt fizet vissza a társaság, j F. Szabó Géza : Örömmel üdvözli I a javaslatot, mert százhatvannyolc- | ezer katasztrális hold területet adnak vissza rendeltetésének. A Ház a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Az appropriációs törvényjavaslat tárgyalása Temesváry Imre ismertette a javaslatot. A javaslathoz elsőnek Ernszt Sándor szólt. — Az appropriációs törvényjavaslat tisztán bizalmi kérdés. A külföldön nem is úgy kezelik, mint nálunk — mondja. A külföldön a költségvetést megszavazzák, minhogy a költségvetés a nemzet részéi e készül, de a kormány részére esetleg nem adják meg a felhatalmazást, mert nem bíznak benne. Ő elfogadja a törvényjavaslatot, mert bizalommal viseltetik a kormánnyal szemben. Az inflációs korszakról beszél. Az infláció korszaka szoros összefügés a baji még jobban el mérgesíti az a ,,pánik“-nak nevezhető jelenség, hogy az emberek most már mindenütt veszedelmet látnak s olyan cégekről is fizetésképtelenségi híreket terjesztenek, amelyeknek helyzete abszolút szilárd. Ezek az alapnélküli gazdasági rémhírek sokkal súlyosabbak, mint a hasonló politikai hirek, mert mindennél nagyobb karokat okoznak. Ezekkel a vész- hirterjeszíőkkel szemben a legerélyesebben kell eljárni. Hiszen a legjobb és legrégibb cégeket is meg lehet rendíteni azzal, ha a hitelezők egyszerre megrohanják. Mindentől eltekintve azonban, kéjséníel^n Mana-v a jelentem ■ m.agykr Kcieskeueren^^ nyos tisztulási folyamatnak A kellett már jönnie, mert egyes kereskedelmi ágak már túl voltak terhelve. Voltak olyan szakmák, amelyből háromszor annyi cég ífí-iH C'cAnL'omQíTfirarnrC7árrAri mint A MAGYAR KERESKEDELEM TISZTULÁSI FOLYAMATA
