Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-03-03 / 50. szám

64. évfolyam, 50, szám Nagykanizsa, 1925 március 3, kedd ksroiii T. P. iíSSíWsm&fSS!S^m^iawKí!^£cagmsB3a^rr^ Szsrk«s2tőaég és kiadóhivatal Pő-ut 5 lator urban-Tekíon 78, nyomda 117. szám POLSTBKAg NAPILAP Felelős szerkesztő; Kempelen Béla Előfizetési ára; Három hóra... . Egy .VÄ S ! I 2 0 LO CS! cn hór* 30.000 korona .. ... 90.000 korona M fizelésSképi©!©üség|@ls és ©südliSs megakadály©zása A hét végén taHják meg a pénzügyminisztériumban ® ke^esisedeSem váSság^ áig^éisesi összehívott anhátot Ebijén asz évben közel háromszáz ©söslön kivlali kény» sse^eg^ességet jeSeBitettek be — S©k a hamis hia* Budapest, március 2 A csődönkivüli kényszeregyezségek és csődök elszaporodása még ma is változatlanul tart. Napról-napra nö­vekednek a kényszeregyezségek. A törvényszéken, ahol az eljárásokban intézkednek, alig győzik a sok mun­kát : van olyan nap, amelyen tiz kényszeregyezséget is bejelentenek és öt-hat egyezség ügyében-tartanak tárgyalást. A kényszeregyezségekkel együtt szaporodnak a csődök is, amelyek legnagyobbrészt sikertelen kényszer­egyezségekből keletkeznek. Ebben az évben január és február hónapban közel háromszáz csődönkivüli kény­szeregyezséget jelentettek be a tör­vényszéken. Ebből körülbelül száz egyezség január hónapjára esik, kö­zel kétszáz pedig februárra. Érdekes, hogy a kényszeregyezségek jórésze a vidékre esik, több mint száz kény­szeregyezséget bonyolítottak le ugyan­is vidéken. A kényszeregyezségek növekedé­sével nemcsak a visszaélések növek­szenek a kényszeregyezségi eljárások körül, hanem a legkülönbözőbb és legfantasztikusabb hamis hírek kerül­nek forgalomba nap-nap után a kény­szeregyezségi eljárásokról. Legelőke­lőbb és legrégibb cégekről terjeszte­nek olyan híreket, amelyek terjesztik az insolvencia hírét, hatalmas gyár- vállalatok fizetésképtelenségéről sut­tognak. Mindezekből a hírekből ter­mészetesen semmi sem- igaz. A csődeljárások is egyre nagyobb méretű szaporodást mutatnak, noha jóval kevesebb csődöt jelentettek be ebben az évben, mint amennyi fize­tésképtelenség volt. Összesen 22 csőd volt januárban és februárban és ebből a 22 csődeljárásból 16 a február hó­napra esik. Az érdekképviseletek álláspontját már a múlt héten kifejtették a keres­kedelmi minisztériumban összehívott ankéten, mára pedig Búd János dr. pénzügyminiszter hivott egybe anké- tot. Mint illetékes helyről értesülünk, a kora délutáni órákban úgy hatá­roztak, hogy a mai ankét elmarad és azt csak e hét végén fogják meg­tartani. Információnk szerint rövidesen olyan intézkedések fognak napvilágot látni, amelyek hivatva lesznek gátat vetni az egyre szaporodó kényszer­egyezségeknek és csődöknek, hivatva lesznek megakadályozni az egyre szaporodó visszaéléseket is. Ami a kereskedelmi érdekképvise­letek álláspontját illeti, az érdekkép­viseletek azt hangsúlyozzák, hogy legelsőkben a hitelkeretek kibővíté­sére, a súlyos közterhek mérséklésé­vel kell segíteni az ipar és kereske­delem válságos helyzetén, a hitele­zők érdekében pedig meg kell való­sítani azokat az intézkedéseket, ame­lyekről a legutóbbi ankéteken szó volt, így legelsőbben a minimális kvóta meghatározását kívánják az érdekképviseletek. A Kereskedelmi és Iparkamarát a kereskedelem körében tapasztalt tö­meges bukások elhárításának meg­vitatásán Szegő Ernő dr. és Kemény Dezső dr. titkárok fogják képviselni az értekezleten. Az értekezleten a kamara képviselői kifogják fejteni, hogy a kereskedelem válságát első­sorban a fogyasztóképességííck rend­kívül nagy mértékben bekövetkezett csökkenése idézte elő. Súlyosan sújtják a kereskedelmet a közter­hek is és egyik legelső teendő a forgaimiadó reformjának mielőbbi tető alá hozatala volna. Szükséges­nek tartjuk továbbá a kereskedelmi hitelek jelenlegi kereteinek kibővíté­sét, hogy a kereskedők ne legyenek kénytelenek uzsorakamat mellett hite­leket igénybevenni. Szükséges, hogy kereskedőink bél­és külföldi relációkban szabadon dolgozhassanak. Erre vonatkozóan sürgősen meg kell oldani a kereske­delmi szerződések problémáját és ezzel biztosítani a külfölddel, külö­nösen az utódállomokkal szemben szabad mozgásukat. Ezzel függ össze a forgalmiadó reformja, amely meg­védeni iparunknak a külfölddel való versenyképességét, mert ezt ma hát­rányosan befolyásolja a külföldi for­galmiadénak csekélyebb százaléka. A külfölddel való élénkebb érintke­zés magától értetődően maga után vonja uj munkaalkalmak megterem­tését. Itt jutottunk el a gazdasági válság megszüntetésének második posztu- látumához, a munkanélküliek nagy számának csökkenéséhez. Ennek elé­réséhez nemcsak az építőipar, hanem számos más iparág fellendítése is szükséges. Az egész gazdasági élet íalpraállásának alapfeltétele a teljes konszolidáció, a tőkének és a mun­kának teljes biztonsága. Magyaror­szág mindig tőkeszegény volt és ezért idegen tőkéket kellett behozni. A külföldi tőke versenye azután ma­gával hozza az alacsonyabb kamat­lábat. A külföldi tőkének nálunk j való elhelyezkedése elsősorban a ! bizalom kérdése. Ha a külföld azt | latja, hogy teljes igyekezettel bele- 1 kapcsolódunk a nemzetközi forga­lomba, akkori'nemcsak nagyobb tő- | kévéi, hanem olcsóbb kamattal is áll ; az ország közgazdaságának rendel- I kezésére. I A magyar közgazdaságnak nem | pénz kell, amit a Magyar Nemzeti Bank esetleg infláció utján is adhatna, hanem tőkére van szüksége és ezt csak a külföldtől várhatjuk. A legsürgősebb teendő egész adó­rendszerünk átdolgozása is, amint azt a Kereskedelmi és Iparkamara ( már több ízben kifejtette, mert ha a j mostani súlyos adóterhekkel kény- ! télén a külfölddel felvenni a versenyt, I akkor már eleve elvesztette azt. Szellemi tájékoztató hivatal. A magyar külügyi társasága báró Ber- zeviczy Albert elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésén foglalkozott a nem­zetközi szellemi együttműködés ma­gyar bizottságának átiratával, amely­ben a társaságot kéri az állandó szellemi tájékoztató hivatalnak saját körében való megalakítására. Az igazgatóság a gondolatot egyhangú­lag rokonszenvvel fogadta, a szerve­zéssel és vezetéssel megbízta dr. Horváth Jenő egyetemi tanárt, a társaság igazgatóját. Különös fon­tossággal bír ennek az intézmény­nek megalakulása Magyarországra nézve, melynek tudományos élete a békekötés következtében súlyos hely­zetbe került és nem nélkülözheti a külföldi szakkörök támogatását. A Keresztényszocialista Szö­vetség gyűjtési engedélye. A be­lügyminiszter megengedte, hogy a Keresztényszocia Szövetség Országos Egyesülete (Budapest, IV. Kossuth Lajos-utca 1.) az általa létésitendő Országos Otthon építéséhez szük­séges anyagi eszközök megszerzése céljából március 1-től számított egy évi időtartamon át gyüjtőivekkel az egész ország területén kizárólag a szövetséget alkotó egyesületek és szervezetek pás tolói körében pénz­adományokat gyüjthessen. Kaposváriak sérelme egy újság közleményben. Tallián Andor so- mogymegyei alispán, a kaposvári Katholikus Kör elnöke, a következő sorok közlését kéri: Az Az Újság című lap egyik száma bőségesen foglalkozott a kaposvári viszonyok­kal. A riport kritikát gyakorolt elő­kelő társadalmi állású személyek fö­lött, még pedig olyan tendenciózus beállításban, amely a valóságnak nem felel meg. A város lakossága megütközései vette ezeket tudomásul. Különösen fájt a város katholikussá- gának az a kritika, amelyet dr. Moss József apátplébánosról irt Az Újság. A katholikus hívek nem hagyhatták ezt a kritikát válasz nélkül és a Katholikus Kör rendkívüli választ­mányi ülésén foglalkozván az esettel, egyhangúlag visszautasította és el­itélte a lap eljárását s egyben elha­tározta, hogy egyházi elnökét kül­döttség utján fogja szeretőiéről és tiszteletéről biztosítani. Megvizsgálják Léderemé elme­állapotát. A vizsgálóbíró befejezte Lédererné kihallgatását. Ezen és a jövő héten tanukat hallgat ki, köz­ben elrendeli Lédererné elmeállapotá­nak megvizsgálását is. Ügyvédek forgalmiadója. A budapesti ügyvédi kamara elnöksége tegnap tárgyalásokat folytatott Vargha Imre dr. pénzügyi államtitkárral, aki hozzájárult a jövedelmi és vagyon­adó bevallás határidejének meghosz- szabbitásához. Kérték, hogy mint vidéken ugyanazon rendszer szerint fizethessék a forgalmiadó-átalányt. Az államtitkár ehhez is hozzájárult. BELFÖLDI MISEK —— A Leirer-gyilkosság eredmény­telen nyomozása, Leirer Amália' meggyilkolásának szenzációs bűn­ügye, amely már két hónap óta lá­zas izgalomban tartja az egész or­szágot, egyelőre még mindig kide­rítetlen. Ehelyett csak egy másik eredménye van eddig a bűnügynek: a sikertelen rendőri nyomozást a fő­kapitányságon az ügyben érdekelt egyes rendőrtisztviselők áthelyezése követte. Értesülésünk szerint az ed­digi eredménytelen rendőri eljárás folyamányaként még több személyi változás is várható a rendőrségen. A kihallgatásokat szakadatlanul foly­tatják; az ügyben nyomozó 150 de­tektív éjjel-nappal talpon van. A rendőrség még mindig folytai bizo­nyos irányokban nyomozást, de a jelek szerint kevés szerencsével és jelenleg alig van kilátás arra, hogy a Teréz-köruti gyilkost egyhamar kézre tudják keríteni. A kormányzó részvét-távirata a német kormányhoz. Ebert biro­dalmi elnök halála alkalmából a kormányzó még szombaton részvét- távirafot intézett a birodalmi elnöki teendőket ellátó kancellárhoz és ugyancsak szombaton délután szárny­segédje utján tolmácsoltaíta részvé­tét az itteni német követségen. Tanácskozás a gazda-hitel i ügyében. A miniszterelnökségen ] tegnap délelőtt fontos értekezlet volt j a mezőgazdasági hitel végleges ren- . dezéséről, melybe bevonták a pénz­ügyminisztert is. Mivel a hitelkérdés a földreform ügyével is összefügg, a miniszterelnök tegnap délelőtt az OFB. elnökségével is tanácskozott. Kiss Ferenc nyomorban élt. Megírtuk, hogy Kiss Ferenc, az er­zsébetvárosi merénylet bünpörének koronatanúja, búcsúlevele szerint a „várbiróság“ akarata folytán (mely már öí fiatalembert küldött hasonló I módon a másvilágra ebből az ügy- ; bői kifolyólag) meííbelőtte magát, j Kiss Ferencet, mint értesülünk az öt ! ért fenyegetéseken kívül a nyomor j is hajszolta az öngyilkosság felé. j ! Kiss Ferenc még nem halt meg, de j ■ állapota válságos.

Next

/
Thumbnails
Contents