Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-03-01 / 49. szám

64. évfolyam, 49. szám HKSGHHMHIMMtgeiasaaKMaaEMnHHMSBi Nagykanizsa, 1925 március 1, vasárnap ára 2080 ko§*©&& gg^agHBmTOgsamrawíMimMíi’i^^ Ssírkmtéség is kiadóhivatal Pő-ut 5 Ísterurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Stempelet! Béla ' Eléítaetési éra: Egy hóra 80.0)0 korona Három hóra.. ................... 90.000 korona LE ÉPÍTENI... Irta: Kelemen Ferenc A magyar gazdasági élet ko­moly időket él. Hónapok óta súlyos válságban van a keres­kedelem, nehéz gondokkal küz- ködik az ipar s napról-napra fokozódnak a mezőgazdaság bajai. Az egész ország tele van panasszal s mindenfelé egy még sötétebb jövő rémképe kisért. A lelkeket megszállta a bizony­talanság nyomasztó érzése s ez a depresszió ólomsuilyal nehe­zedik ma már minden társadalmi rétegre. Az ember a tömeghan­gulatok akaratnélküli eszköze, rabja. Ma tömeghangulat: a gaz­dasági pesszimizmus s ez alól alig tudják magukat kivonni még a legjobban megalapozott vállalatok is. Mindenki a maga keservesen megteremtett egzisz­tenciáját a bukástól félti. Az emberekből mintha kiveszett volna az önbizalom, pedig ko­moly időket végzetes összeom­lások nélkül végigróni csak ön­bizalommal lehet. Dőreség volna e nehéz napokban hamis próféta gyanánt a megijedt emberiség­nek optimizmust hirdetni, de parancsoló kötelessége minden­kinek, akit a gazdasági kétségbe­esés tömeghangulata meg nem fertőzött, hogy útját állja a lel­kek további elkedvetlenedésé- nek, a gyilkos pesszimizmusnak. A magyar gazdasági élet vál­ságban van. Ez a súlyos válság azonban nem váratlanul jött. Sőt talán egy kissé elkésve is érkezett. Amikor azon az emlé­kezetes szomorú napon Trianon történelmi falai között széídara- bolták ezt az ezeréves gazdasági egységet, a magyar gazdasági élet sorsa megpecsételtetek A gazdasági válság ettől a végze­tes órától kezdve mindig ese­dékes volt. De jött a gazdasági összeomlás előhirnöke gyanánt a korona zürichi kálváriája. Jót tek a fiktiv értékemelkedések, eljött az átértékelés mániája, ezzel kapcsolatban a tőzsdei kon­junktúra fellángolása, a könnyű meggazdagodások őrülete, a könnyelmű költekezések, a fo­gyasztóképesség hihetetlen meg­növekedése, mulatság, jólét s mindaz a mámor, mely a vesztét érző országot magával ragadta, Akik azt hitték, hogy Trianon után az ország azonnal elpusztul, rnár-már csalódtak, a következ­mények ép az ellenkezőjét látták bizonyítani. Mindenki jól élt, csak az ország gerince, a fix- fizetésesek légiói, a magyar kö­zéposztály roskadozott a romló korona nyomán egyre csökkenő jövedelmei mellett. De aztán eljött a nagy kijó­zanodás ! A mámor színes órái után a szürke felébredés. A korona- romlás megállt. Megalakult a Magyar Nemzeti Bank. Meg­érkezett a külföldi kölcsön s megkezdődött a nagy mű, me­lyet egy divatba jött kifejezéssel ,,szanálásának ismer a világ. A csillogó szemekről lehull a fátyol s előttünk feküdt a meg­csonkult ország a maga szomorú elszegényedésében, tehetetlensé­gében, életképtelenségében. A ,,nagy“ papirvagyonok percek alatt elégtek s ami még meg­maradt, aranyra átszámítva csak koldusszegénységet jelentett. A küszöbön állő aranymérleg-ren­delet csak még jobban leleplezi majd nyomorúságunkat, pusztu­lásunkat. A sötét kép egyszerre öntudatra ébresztett bennünket. Megismertük..a saját végtelen szegénységünket s miután a koronaromlás gazdag konjunk­túrái további lehetőségeket már nem nyújtottak, egy csapásra megszűntünk fogyasztók lenni, nem consumáliunk, mert nem volt miből. Beállt a válságok válsága: a fogyasztóképesség válsága. Olt pedig, ahol a fo­gyasztóképesség megszűnik, — megáll a gazdasági élet, mert ez csak a fogyasztásból táplál­kozik. Az üzletek üresek, a pul­tok mellett csend. A műhelyek­ben szünetel a munka s a ter- ! melés lázas lüktetését a várako- ! zás csendes tespedése váltotta í fel. A nagy kijózanodás meg- | történt. "Csonkamagyarország ] szegénységének öntudatára éb- I redt. Éz a válság elkerülhetetlen I volt, ennek most már okvetlenül I be kellett következnie. I I De vájjon ez a kijózanodás, tényleges helyzetünk megisme­rése, uj gazdasági feladataink objektiv megítélése ok-e a két­ségbeesésre ? Nem! Ennek a nemzetnek, mely ezeréve itt él a Kárpátok gazdag medencéjében, melyet tatár-török osztrák viharok és évezredes véres harcok nein tudtak elsö­pörni a honi rögről, — nem szabad kétségbeesnie. A mi tör­ténelmi tradícióink, őseinkről szent hagyományként ránkma­radt hazaszeretetünk mást paran­csolnak nekünk. Ezt a földet, ezt az otthont szeretnünk kell. S ez a szeretet kötelességünkké teszi, hogy a szebb jövő érde­kében a súlyos jelen gondjaival emelt fővel, öntudatos büszke lélekkel megküzdjünk. Ma az országot elsősorban azzai szol­gáljuk, ha nehéz gazdasági éle­tünket a teljes pusztulástól meg­mentjük. De ezt csak pesszi­mizmustól meg nem fertőzött tiszta, de önérzetes, mindenre elszánt lélekkel tehetjük. Nem kell megijednünk a nehézségek­től ! Válság van! Súlyos gazda­sági válság! Tulajdonképen csak általános leszegényedés, melyet Trianon végzete szabadított ránk. Alkalmazkodjunk ehhez a sze­génységhez. Építsük le a kon­junktúra mézesheteiből megma­radt cifra kereteket s rendezked­jünk egy uj komoly életre, mely a mi mostani szomorú gazda­sági helyzetünkhöz méltó. Tanul­junk a matyóktól, akik a napok­ban máglyákon égették el a „ragyogóst.“ Leépíteni! Ez legyen a jel­szónk ! Leépíteni mindent, ami a lezajlott mámoros korszak bű­nös napjaira emlékeztet. Leépí­teni . . . s aztán a teljesen leépí­tett szerény keretek között kezd­jük el újból felépíteni lassú, ne­héz munkával mindaz, amit egy szerencsétlenül végződött világháború elrabolt tőlünk, de reméljük, — nem örökre! . . . Étert birodalmi elnSk halála A volt lsaj©r trónörököst Jslölik utódjául — Belpolitikai hareok előtt áll Németország — A német birodalmi feloszlatják Berlin, február 28 ,,A birodalmi elnök délelőtt 10 óra 15 perckor csendesen elszenderiilt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. A haldokló ágyánál ott volt felesége, gyermekei és veje, Jenitzke dr., továbbá Meissner dr. államtitkárt Ezt a jelentést adta ki szombaton délelőtt a Wolff-iroda. Ebert birodalmi elnök halála nem érte ugyan teljesen előkészületlenül az ország és Európa népét, mert í hiszen a legutóbb rajta végrehajtott j súlyos természetű vakbéloperáció az ; 54 éves férfin testi épségét teljesen megrendítette. Ebert elnök halála óriási izgalmat keltett főleg politikai körökben. A jobboldali pártok elhatározták, hogy teljes erővel fölveszik a választási küzdelmet olyan jelölt érdekében, aki mögött az egész birodalom jobb­oldali pártáilásu szavazóit egyesíteni I tudják. Ecélból máris érintkezést ke­restek Bajorország és Württemberg vezető politikai köreivel is. A halálhírt tudatták a Doornban élő II. Vilmos excsászárral is. München, február 28. A monar- chista vezetők a parlament néhány vezető politikusával együtt ma dél­előtt konferenciát tartottak, amelyen az elnökválasztásról tanácskoztak. A bajor jobboldal országos propagan­dát indít Rupprecht volt bajor trón­örökös jelöltsége érdekében. Berlin, február 28. Ebert halála alighanem újból éles belpolitikai har­cokat fog fölidézni a birodalomban. A jobboldali pártok, amelyek a leg­utóbbi parlamenti választásokból úgyis megerősödve kerültek ki, min­dent el fognak követni, hogy a biro­dalmi elnökséget elragadják a szo­cialistáktól. A birodalmi kormány kr promisszumos kísérleteket tesz ugyan, de ezeknek úgyszólván semmi kilátásuk sincs a sikerre. Az agitáció máris megindult, kétségtelen, hogy a temetés után teljes hevességgel fog kitörni. Valószínű, hogy a választásnál csak két jelölt, egy jobboldali és egy szociáldemokrata fog egymással szembenállóni. Az uj elnök megválasztásáig a birodalom ügyeit Luther dr. kancel­lár vezeti. A birodalmi gyűlési a legközelebbi napokban feloszlatják és uj válasz­tásokat Írnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents