Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-02-25 / 45. szám
64, évfolyam, 45. szám Nagykanizsa, 1925 február 25, szerda Á?*© 1800 k© f*99f» ^^a-iaA^rt*aicffliüQm£äffiaa6«g5SBagaBiaaMBaBM>äaaeHiBBaBaMBtafrBM»«3Miaw(SMWBMpnta»B»'. POLITIKAI MAPI LAP Szerkesztőség és kiidóhlveial Fő-ui 5 Ínterurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla KÉT TÖRVÉNYJAVASLAT A magyar alkotmány szempontjából és a magyar jövőre nézve alapvető két törvényjavaslattal készült el a Beihlen-kor- mány. Az egyik javaslat a választói jogról, a másik a magyar főrendiházról szól. Nagyon jól tudjuk, hogy ma rendeletén alapuló, tehát nem országgyűlési, hanem nemzetgyűlési választói jog az élő jog és mert nemzetgyűlésünk van, a főrendiház, vagy az úgynevezett második kamara: szünetel. A két elkészült törvényjavaslat arra hivatott, hogy kivezesse végre ezt a szegény országot az ideiglenes állapotból és a nagy világégés után az ősi magyar alkotmány követelményeinek megfelelővé tegye a törvény- hozást. Nem ismerjük ugyan még a két uj törvényjavaslatot, azért érdemileg nem is szólhatunk még hozzá. De erre lesz még módunk és alkalmunk is kitérni. Ma csupán általánosságban akarunk a két korszakalkotónak nevezhető törvényjavaslatra észrevételeinket illetve megjegyzéseket tenni. Törhetetlen és nem változó hűséggel azokhoz az eszmékhez, amelyeknek jegyében zászlónkat mindenkor lobogtatjuk — a nemzet széles rétegeire kiterjesztett olyan választói jognak vagyunk a hívei, amely helyt ad az ősi magyar alkotmány sáncain belül mindenkinek, aki polgári jogok gyakorlására megérett és arra méltó. Ha valaki, úgy mi ismerjük a magyar nép értékes elemeit, azokat is, akik a múltban már jogokkal rendelkeztek, azokat is, akiknek a sáncokon belül még helyük nem volt. Tudjuk és meggyőződéssel valljuk azonban, hogy az a jog, amelyet választói jognak neveznek, önmagában nem cél és nem is eszköze az egyén boldogulásának. Szeretnők, ha ezen gondolatunkat a meggyőzés fényével úgy világítanék meg, hogy mindenki szabad szemmel félreismerhetetlenül lássa. Mi a választói joggal nem ajándékot, jutalmat akarunk osztogatni, hanem komoly és súlyos kötelességeket a magyar nemzet teherbíró elemeire ráruházni. Azért nem az egyéni érdemek, hanem az egyén teherbiróképes- sége az, amit mi mindenekfelett és elsősorban megvizsgálnánk. Ami jelszavunk tehát az: legyen választói joga pártkülönbség nélkül mindenkinek, aki tudatában van annak, hogy nem jogot gyakorol, hanem nemzetével szemben kötelességet teliesit. Es ez az eszme, ez a gondolat kell, hogy vezérelje a magyar törvényhozást akkor, mikor a második kamaráról, a magyar főrendiházról szóló törvényt megalkotja. Szinvak az, aki azt meri állítani, hogy a világ nem változott körülöttünk és hogy nem kell tekintetbe venni ezt a változott helyzetet a második kamara megalkotásánál is. Minél inkább terjesztjük a választói jogot, annál fontosabb szerepe lesz a második kamarának, vagyis a magyar főrendiháznak. Nem maradhat élettelen, nehézkesen mozgó testület, a melybe bejutni egyedül a születés jogán lehetséges. A múltban sem volt ez így. De végre egyszer csak ki keli mondanunk nekünk is a szót, mert annál inkább nem lehet így a jövőben. Egészséges ország nem állhat lenn történelmi alapok nélkül. Ezekre az alapokra kell tehát felépítenünk a törvényhozás második kamaráját: a magyar főrendiházat és pediglen úgy, hogy senki jogsérelmet ne szenvedjen, de főleg ne szenvedjen a nemzet, amelynek életbevágóan fontos, hogy ebben a főrendiházban egy besűrítve legyen mindaz az erkölcsi és szellemi érték, amely z országgyűlésen helyet nem foglal. így képzeljük és igy kívánjuk mi a magyar választói, jog és főrendiház kérdésének a magyar nemzet szempontjából való megoldását. Mert csak a magyar nemzet és csak. az ország érdeke lehet az, amely ennél a két eminenter fontos kérdésnél az irányadó lehet. JÄ héten végétéi* a ktiltség- vetés részletes vitája Hat hónapos SasSereireitás — A takarékossági — Bizalmas mÍRSszter*i értekezletek as arasijrmérieg és a rokkant törvéeiyjavfBsBat Budapest, február 24 A nemzetgyűlés holnapi ülésen még a kultusztárcát tárgyalják, azután kerül sor a honvédelmi és végül a pénzügyi tárcára. A pénzügyi tárcánál számos felszólalás várható és igy a költségvetés részletes vitája legjobb esetben e hét végén érhet véget. A most tárgyalt 1924—25 költség- vetési esztendő junius 30-án ér veget. Már csak négy hónap lévén hátra, időszerű a jövő évi költségvetés elkészítése. Ehhez azonban még hozzá sem foghatnak, mert Smith népszövetségi főbiztos hazatérése előtt a költségvetés-tervezetet érdemlegesen nem tárgyalhatják. Tekintettel arra, hogy a költségvetés elkészítése három-négy hónapig eltarthat, a kormány az uj költségvetést a nyári szünet megkezdése előtt éppen csak beterjesztheti, de annak tárgyalására már aligha lesz idő, mert még a megszigorított házszabályok értelmében is negyvenkét ülésnapot vehet igénybe a tárgyalás. Ebben az esetben a kormány hat hónapra szóló indemnitást kér, amelybe bele fog esni a háromhőnapos nyári szünet. Ezt az indemnitást az uj házszabályok értelmében a költségvetés beterjesztése után, négy nap alatt kell letárgyalni. A takarékossági bizottság ülése A takarékossági bizottság ma délelőtt a parlament épületében ülést tartott, amelyen a bizottság tagjai mind részt vettek. Vértessy Sándor államtitkár a bizottság elnöke vezette a tanácskozást és felkérte az egyes minisztériumokba kiküldött vizsgálóbiztosokat, informálják a bizottságot milyen irányban óhajtják végezni az ellenőrzési munkálatokat, hogy az adminisztráció szűkítésével megtakarításokat érjenek el. AiZ egyes minisztériumokba kiküldött biztosok ezután informálták a bizottság tagjait az eddig végzett munkájukról. Különböző előterjesztéseket tettek, hogy a kiküldött biztosok minden minisztériumban egyElŐtíscíésl ára: Egy hóra 30.000 korona bárom hóra... ................. 90.000 korona sé ges irányelvek alapján járjanak el. A bizottság hetenként tartandó ülésében fognak ezután beszámolni az egyes biztosok a minisztériumban végzett munkájukról. Az aranymérleg rendelet tervezete A pénzügyminisztériumban ma délben bizalmas értekezlet volt, a melyen résztvettek Walko Lajos kereskedelmi miniszter, Szabóky Alajos és Vargha Imre államtitkárok a Kereskedelmi Bank, a Pénzintézeti Központ és még több bank igazgatói és képviselői. Az értekezleten Búd János pénzügy- miniszter bemutatta az aranymárleg készítéséről szóló rendelettervezetét, amelynek megvalósítására az apró- priációs javaslat hatalmazza majd fel a kormányt. A konferencia lefolyásáról, minthogy azt szigorúan bizalmasnak nyilvánították, nem közöltek semmit. A rokkant törvény-javaslat Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki kissé gyöngélkedik, ma délelőtt a miniszterelnökségen felkereste Kuss József népjóléti és Bad János pénzügy- miniszter, akikkel másfélóra hosszat tanácskozott. Információnk szerint ■állítólag a rokkant-törvényjavaslatot vitatták.meg. Közlést a tanácskozásról nem adtak ki, azt szigorúan bizalmasnak jelezték. Egységespárti értekezlet A Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt folyó hó 26-án, csütörtökön este 7 órakor pártértekezletet tart. Utána este 9 órakor pártvacsora lesz. Az értekezleten a szőlővidéki kerületi érdekeltségek tárgyában felszólal Mayloth Nándor báró, Dréhr Imre és Perlaki György. belfílbi hírek Uj nyom a Leirer-gyilkosság ügyében. Tegnap délután a főkapitányságon jelentkezett egy hordár, aki Vogi rendőrkapitány előtt elmondotta, hogy a Leirer-gyilkosság valószínű időpontjában, azaz december 20—25-ike között valamelyik napon a Teréz-körút 6. szám előtt megszólította őt egy elegánsan öltözött, magas, bundás fiatalember, aki két barna bőröndöt bízott rá azzal az utasítással, hogy vigye azokat a Keleti pályaudvarra és ott várjon rá. A hordár — mint vallomásában elmondotta — el is vitte a bőröndöket a pályaudvarra, ahol pár perc múlva megjelent a várócsarnokban az ismeretien úriember is és azt az utasítást adta neki, hogy egyelőre helyezze el a bőröndöket a ruhatárban. Mikor ez megtörtént, gazdag borravalóval jutalmazta a hordár fáradozását és elbocsátotta. A hordár vallomását a főkapitányságon rendkívül fontosrak
