Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-22 / 43. szám

i&25 február 2Í

ZALAI KÖZLÖNY

5

— Farsangi mulatság Kiska- nizsán. Ma, vasárnap este 8 órakor tartja a Kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egyesület a Templom-téri uj iskola összes termeiben farsangi mulatságát reggelig tartó tánccal. A szórakozást három rövid színmű előzi meg: „A hamis asszony“, „A házasságlevél“ és „Az Őfensége szobája.“ Aki sokat akar nevetni és jól akar mulatni, el ne mulassza megnézni a kiskanizsai ifjúság vigalmát. Kitűnő borról, hideg és meleg ételekről gondoskodva van. A mulatság iránt már is nagy az érdeklődés nemcsak Kis- kanizsán, hanem Nagykanizsán is.

— Megmérgezte magát. Németh Anna, a Kiskorona csaposának fiatal 18 éves leánya 'afeletti szégyenében, hogy atyja 14 millióval nem tudott elszámolni főnökének, megmérgezte magát. A mentők beszállították a kórházba, ahol gyomormosást kapott. Állapota súlyos, de nem életveszélyes.

= Dr. Knausz László ügyvédi irodáját Fő-ut 21. szám alá (a Rózsa vendéglő felett az emeletre) helyezte át.

— Pályázat. A Zalavármegyei Hivatalos Lap közli, hogy a letenyei járás Tótszerdahely községében adóügyi jegyzői állásra március 8 határidővel pályázatot írtak ki.

— A piaci árak az elmúlt hét két hetivásárján alig észrevehető kis hullámzásokon kívül jelentős változást nem szenvedtek. Csak a tegnapi napi piacon okozott meglepetést a tej ára, amely talán a rossz időjárás következtében 6000 koronáig ugrott, sőt azon felül is próbálkozott, de nem sok eredménnyel. A hús és zsir piac lanyhasága s az itt tapasztalt áresések a baromfipiacot is csekély mértékben befolyásolták. A marhahúst már 16.000 koronáért is mérik kilogrammját. Sokan, kiknek érdekében áll, igyekeznek ugyanazt a hirt terjeszteni, hogy az elhullott, betegen leölt állatok húsa, de ettől a híreszteléstől vajmi kevesen ijednek meg, még akkor sem, ha összehasonlítják a drága és az olcsó marhahúst. A piaci huscsarnok fülkéi előtt mindig nagy a tolongás s még senki sem átallotta másodszor is 16.000 koronás húst tenni a tűzhelyére, aki egyszer megkóstolta azt.

— Félmillió korona gyorshajtásért. A rendőrkapitányság kihágási osztályának vezetője Zoltán József nagyrécsei földművest ittas állapotban való gyorshajtásért s az őt leállító rendőrőrszemnek az igazolás megtagadásáért 500.000 korona pénz- büntetésre ítélte.

— Vadászati jog bérbeadása.

Nemesbükk község március 8-án, Döbrőce és Kisrada községek március 1-én vadászati jogukat bérbeadják.

harisnyák

elszakithatatlanok

Mindenütt kapható.

485

— Cigánybál csonka-csütörtökön. A Nagykanizsán működő cigányzenészek csonka-csütörtökön csak éjjel 1 óráig fognak muzsikálni a kávéházakban és vendéglőkben, mert ezen az éjszakán éjfélután 1 órai kezdettel tartják báljukat a Ritscher- vendéglőben, ahol az egyes „bandák“ felváltva fogják huzni a talpalávalót a többieknek.

— A községi határjelek rendbehozatala. Azalispánnaktegnap Nagykanizsára érkezett rendelete értelmében április 15 és május 1 közt az összes községi határjelzőköveket meg kell vizsgálni, összeírni, intézkedni azok kijavításáról és pótlásáról. Az alispán nyomatékosan felhívja a város vezetőségét ezen jogbiztonság szempontjából rendkívül fontos rendelkezésének betartására s annak a községek határában leendő ellenőrzésével a főszolgabirákat bízza meg.

— Baleset. Csabrendek községben Illés Lajos bodorfái lakos kocsijával elgázolta Horváth János 77 éves csabrendeki gazdát. Az öreg Horváth súlyos sérüléseket szenvedett.

— Járási erdőőrök fizetésrendezése. A vármegye a közigazgatási bizottság illetékes albizottságának javaslata alapján a járási erdőőrök 1925. évi fizetését a következőkben rendezte: a négy főerdőőr évi 13 millió 200 ezer, a négy 1. osztályú erdőőr 11,880.000, a négy II. oszt. erdőőr 10,560.000, az egy Ili. oszt. erdőőr 9,240.000, a két erdőszolga

8,250.000 korona fizetést kap, melyhez 4—600.000 korona lakbér járul. Az erdőőrzési járulékokat holdanként 4600 koronáról ugyanekkor 6000 koronára emelték.

Ragadós állatbetegségek Zalában. Zalavármegyei állategészségügyi felügyelősége által tegnapelőtt kiadott kimutatása szerint Zalavármegyében a következő helyeken uralkodnak ragadós állatbetegségek: Lépfene: Cserszegtomaj, Sármellék, Nemes- rádó, Dabronc és Nyirád községekben. Veszettség: Lendvajakabfa és Murarátka községekben. Ragadós száj és körömfájás: Balatonudvari- Tagyon, Zalavár, Kerkaszentkirály, Mihályfa, Qyulakeszi, Begyesd, Monostorapáti, Sáska és Zalahaláp községekben. Sertésvész : Keszthely, Zalavár, Szentgyörgyvár, Vállus, Borsfa, Kistolmács, Szécsisziget, Galambok, Komárváros, Esztergályos, Hahót, Zalaszabar, Bodorfa, Nemeshany, Zalahaláp, Aübánfa, Ságod, Zaia- szentiván községekben és végül Zalaegerszeg városban.

= Egyrészt a vasúti tarifa folyton növekvő drágasága, másrészt az igás fuvarozás költséges volta következtében mindinkább tért foglal nálunk a teherautó-fuvarozás, mely ma már külföldön, a nyugati államokban olyannyira elterjedt, hogy úgyszólván az egész fuvarozás teher-autókra van alapítva. Ez érthető is, mert a teherautó csak akkor fogyaszt anyagot, hogyha hasznos munkát végez és ezenkiviil elkerülhető a sokszor fel- és kirakás költsége, mert hiszen amig egy cikk vasúton rendeltetési helyére érkezik, fel kell rakni közúti fuvarra, átrakni vasúti vagonba, onnét megint kirakni vasúti fuvarra stb., ami rendkívül drágító. — Hazánkban teherautó gyártás terén a Magyar Vagon- és Gépgyár r. t. Győr, legelső helyen áll és az ott gyártott „RÁBA“ teherautók a legrosszabb útviszonyok között is kitünően megállják helyüket és áraik nemcsak a külföldi kocsi mai árához, hanem a békeparitáshoz képest is jóval olcsóobak.

= Ródlik, torna és sportfelszerelések Thermos, öngyújtók olcsón kaphatók vadászfegyverek, töltények nagy raktára Szabó Antal fegyverkereskedésében.

= Felhívás részvényjegyzésre.

Városunkba a múltak hibájából, egyetlen helyiérdekű vasút sem fut be. Főként ez az oka, hogy valamikor Dunántúl első kereskedő városa nem tudott lépést tartani a szomszédos, geografiailag kedvezőtlenebb fekvésű, de különben protezsált városokkal. A múltak hibáit egyszerre jóvátenni nem lehet. Vasutakat a mai viszonyok mellett nem építhetünk. A semmittevés azonban visszafejlődés. A nagykanizsai járással közvetlen szomszédos letenyei járásban semmiféle vasút nincsen. Gazdaságilag, kereskedelmileg ide gravitál és ide- vonzza a mellette levő Kerkavidéket. Letenye székhelylyel alakulóban van a „Muravölgyi szállítási és iparüzemi szövetkezet“. Célja, rendszeres autójáratok tartása Letenye— Nagykanizsa között, személy, de különösen teherforgalom lebonyolítására. Ezzel kapcsolatban saját gép- javitóműhely létesítése. — Felhívjuk Nagykanizsa vros és vidékének közönségét, hogy ezen vállalat létesítésénél bennünket részvényjegyzéssel támzgatni szíveskedjék. Az alaptőke 500 millió koronába terveztetik, 2500 drb. 200.000 K névértékű üzletrész kibocsátásával, mely összegből az alapítók már 200 millió K-t lejegyeztek. A jegyzések egyidejűleg a jegyzett összeg 10°/o-a fizetendő, mig 30% március 15-ig, 30 o április 15-ig, a hátralék augusztus 15-ig fizetendő. A vállalat még folyó év tavaszán megindul. Az alakuló közgyűlésről e hírlap tájékoztat. Részvények jegyezhetők: Nagykanizsán Pauk Vilmos irodájában (Kazinczy- utca 59. Tel. 164.) Letenyén a Letenye és Vidéke Hitelszövetkezetnél, vagy dr. Lakó Imre ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő irodájában. Az alapítók: Letenye és Vidéke Hitel- szövetkezet. Dr. Lakó Imre ügyvéd, nemzetgy. képv. Pauk Vilmos oki. mérnök. Dr. Pozsegár Rezső, ügyvéd-. Szekeres István.

= Oer-cie die Duns© ma délután 5 órai kezdettel tartja szokásos táncteáját.

= A „Kiskanizsai Polgári Olvasókör“ ma este 7 órai kezdettel saját helyiségében táncmulatságot rendez, melyre a tagokat és azok vendégeit tisztelettel meghívja. — jó bor, hideg és meleg ételek, elsőrendű kiszolgálás biztosítva.

= Mindenkinek fontos, hogy minél olcsóbban szerezze be szükségleteit. Filipp kötöttárugyárában Szombathelyen a saját gyártmányú elsőrendű angol-flórzoknik 35.000, női harisnyák D. M. C. anyagból

85.000, kötött kebátok és szvetterek

290.000, kötött mellények 195.000 koronába kerülnek,

= Felfedeztem Párisban egy magyar találmányt. Párisban vagyok, a szemem elkáprázik a sok szebbnél-szebb kirakaton. Ruhák és selymek ezer színben tündökölnek, púderek, parfümök százfélék illatosán, színesen pompáznak az erős lámpafénynél. A Rue de Boulogne egyik pompátóan kivilágított drogériája előtt és bámulom a sok-sok színes dolgot. Egyszerre csak melegség fut át a ssivemen, hát hiába vagy Párisba olyan büszke, mégis rászorultál a magyar tudományra és boldogan nézem a sok cifra üveg között a már külföldön ts híressé vált „Sálán“ fertőtlenitőszert. Hiszen ez magyar találmány 1 Látjátok akármilyen nagyok vagytok, akármilyen

csillogó is „a francia caprit“ még sem tudjátok nélkülözni annak a kicsiny, megnyirbált Magyarország fiainak találmányait. Asszonyok, ti akik akik a francia toilette-szereket tartjátok a legkiválóbbnak, csak látnátok, hogy a francia asszony milyen örömmel veszi „Sálán“ toilettet. — Neki mindegy, milyen gyártmány, csak a fontos, hogy jó legyen. A Salan-Toilette gusztusos, átlátszó, tiszta és kellemes illattal biró, nagy fertőtlenítő és szagtalanító hatású szer és még egy más hatása becses különösen a francia nők előtt, ami a Salan-nak ugyan jó reklám, de sajnos sok asszony visszaél vele, hódolva az „egykének“ vagy pláne a most divatos meddőségnek. Pestre érkezés után első utam a Sálán Müvekhez vitt, a gyár városi irodájába, mondván: „az igazgató úrral szeretnék beszélni“, ez ugyan nem ment olyan simán, mert várnom kellett. Szóba elegyedtem az egyik kisasszonynyal, aki mellesleg megjegyezve nagyon csinos volt (persze, hisz ő biztos „Sálán“ gyógyszappant használt, hogy egy kis előtanulmányt végezzek a Salan-ról, no meg hogy gyorsabban menjen az idő. Pár perc múlva végre bejutottam a belső szobákba és a következőket jegyezte meg: „A Salan-vegytilet egy fiatal magyar vegyész találmánya, mely egészen uj lehetőséget nyitott meg úgy az emberi, mint az állati gyógyászatban. Körülbelül két évvel ezelőtt felhívtuk már a hazai szakkörök figyelmét a Salan-ra, de eredménytelenül, mig rövid idővel ezelőtt, miután már külföldön mindenütt ismerik és becsülik és nagy hangon vitatják az elsőbbséget, magyar tőkével megalakult a Salan- gyár. Most már rövid idő alatt megkedvelték úgy az orvosok, mint a nagyközönség. Az állami uradalmakban, nagy gazdaságokban,tehenészetekben és használják és milyen mértékben felismerik kiváló előnyeit a többi hasonló szer felett, olyan mértékben terjed a használata a kisebb gazdaságokban is. Nagy előnye, „olcsó volta“. Eddig a felvilágosítás. Ja, senki sem lehet hazájában próféta. Dr. W.... Y.

CSERKÉSZ HÍREK

A cserkész adóssága. Sopronból írják: Egy egyszerű iparostanon- cot, az ottani cserkészcsapat tagját, megkért egy család, hogy javitsa meg a villanyvezetéket. Á tanonc megcsinálta a vezetéket, összeszedte a szerszámait és el akart távozni.

— Várjon fiam! Nem is kérdi, mit fizetek ? Mivel tartozom ? — kérdezte a házigazda, egy ezredes.

— Semmivel se, — felelte szerényen a fiú.

— Semmivel? Hát a gazdájának fizetek ?

— Nem! Ez munkaidőn kívül van. Ezért nem jár semmi!

— Nem jár semmi?—álmélkodott a házigazda. Esztendők óta nem hallotta, hogy valaki valamit szívességből csinált volna

— Maga esti félhéttől kilencig dolgozott és nem kér bért ? — kérdezte a háziasszony.

— Nem, nagyságos asszonyom, ma még egy cserkészjótettel adós vagyok, tessék elfogadni ezt a kis munkát annak a fejében.

Az ezredest nagyon meghatották a

I SALVATOR SÖR I

I s: A KORONÁBAN h •

Értesítem a mélyen tisztelt közönséget, hogy a világhírű SALVATOR sört ismét beszereztem s állandóan csapolva tartom. :: Szives pártfogást kérve

. - - ■ ■ ■ ■ - KISS EfsÍMŐ Korona vendéglős