Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-21 / 42. szám

4 ZALAI KÖZLÖNY 1925 február 21. kocsirakományt tett ki. Ez a meny- nyiség az 1923. év azonos idő­szakával szemben 2.84% emelkedést mutat. A szállított árukból 4631 kocsi gabona, 1385 kocsi liszt, 13.345 kocsi cukorrépa, 11.397 kocsi szén, 12 450 kocsi fanemüek, 2573 kocsi darabáru, 9711 kocsirakomány építő­anyagok, inig a többi mennyiség egyéb különféle árukra esik. A Délivasuttársaság összes gyors- és teheráru forgalma ugyancsak ezen időszak alatt 965.174 tonnát tett ki, ami az előző év azonos időszakával szemben 1.79% emelkedést mutat. Ezen tonnamennyiségből 842.910 tonna esett fizető árukra, inig a fenn­maradó többlet az önkezelési áru- szállitmányokra esett. A fizető áruk­nál az előző évvel való összehason­lítás 2.84 Vo emelkedést mutat. Tonnakilométerekben kifejezve a forgalom 67.613.286 tonnakilométert tett ki, ami az előző év azonos idő­szakával szemben 0.42 7o emelke­dést jelent. A Délivasuttársaság vonalain az 1924. év második felében 2.157.777 utast szállított el. Ez az előző év azonos időszakával szemben 7.13''o csökkenést mutat. Az utaskilométerek összege 56.299.313 utaskilométer s az az eredmény az előző év máso­dik feléhez viszonyítva 5.21 % csök­kenést mutat. A magyar nemzet történeti hivatása Tartalmi kivonat Surányi Gyula tanárnak folyó 19 én tartott szabad előadásából I. A történelem tanúsága szerint az egyes nemzetek azon tulajdonságok mellett, mint a földrajzi és égalji viszonyok, a munkafeltételek és kul- turfokozatok eredménye, még ezektől független természetes adományokkal, külön képességgel, külön történeti hivatással is bírnak. Ezek az úgy­nevezett faji vagy nemzeti tulajdon­ságok. Ezek a belső tulajdonságok azután keresik a megfelelő külső kereteket, hol egész erejükkel fejt­hetik ki hatásukat. Innen magyaráz­hatók az apróbb népvánd mlások. A népvándorlás véget ér, ha a nemzet elérkezik az áhított Kánaánba, hol belső és külső tulajdonság egybe­olvad. Belső tulajdonságának min­den bélyegét rányomja a földre, mely viszont minden eszközt megad a külön népességek és külön adomá­nyok kifejtésére. Ilyen helyen áll elő a minden mástól különböző nemzet, igy keletkezik a minden mástól különböző ország. Innen nincs többé kivándorlás, e helyen csak meghalni lehet. Az ilyen nem­zetek és országok azután éles vona­lakkal vannak elválasztva a többitől s a nemzet e keretet át nem lépi, mert jól tudja, hogy minden nemzet annyit vészit tartalomban, mennyire szétfolyik a térben; másokkal is elismerteti e kereteket s miközben ezért küzd teljesiti nemzeti hivatását. Ilyen gondolatok foglalkoztatják lelkemet, midőn e helyre lépve fej­tegetem a kérdést: vájjon a magyar nemzet eljutott-e már az ő külön képességének megfelelő Kánaánban, s ha igen teljesitette-e az ő törté­neti hivatását ? A dicső múltból a sivár jelenbe vetett pillantása, még az a kérdés is felötlik, vájjon a ma­gyar nemzet nem fejezte-e már be az ő történeti hivatását? Nem jutott-e oda, hová Hellas dicső népe, mely a kultúra megteremtése után letűnt a történelem színpadáról, vagy mint a római nép, mely miután jogren­det, humánus gondolatokat, törvény­tiszteletet teremtett, elenyészett, avagy a zsidó nemzet, mely miután ledön­tötte a pogány bálványokat és lé­lekben emelt oltárt az egy igaz Isten tiszteletére, befejezte történeti hiva­tását? Lelkem megnyugszik a gon­dolatban, hogy a magyar nemzet felett még nem szállott el Romulusz vésztjelentő 12 sasrnadara, hanem inkább az a másik jóslat igaz, hogy lesz még egyszer ünnep a világon, amikor majd jönni fog egy jobb kor, mely után ma még csak imádság epedez százezrek ajakán. A magyar nemzet őshazája a tu­ráni sikság, ez a semmiféle geográ­fiái típusba nem osztható földdarab az ő tipikus oazis-kulturájával és nomád pásztorkodásával. Azok közé a mesterségesen öntözött oázis te­rületek közé tartozik, melyeken ki­zárólag fejlődtek ki a művelődési gócpontok. Azok közé a területek közé tartozik, melyek munkára szo­rítják a népet s mig rendre, fegye­lemre tanítanak, lerakják az alapokat a művelődésre. Egyesitik az erőket és előkészítik a lelkeket a vérszer­ződésre, államok alapítására. Az innen kiszakadt magyar is hozta magával a rendet, a fegyelmet, hozta rovásos írását, Hadúrban való hitét és államalapításra való készségét. Hozta pedig olyan időben, mikor Európában minden rend és fegyelem felborult, mikor visszatértek a nép- vándorlás iszonyai, mikor vér és tűz jelezte a hadak útját. Uj vihar­ként csapott le a Kárpátok belső lejtőire, hogy elűzze a régi vihart s megkezdje itt a Gondviseléstől kijelölt történeti hivatását. A kopenhágai cserkészolimpiász filmen A cserkészolimpiászt indián néven „Jamboree“-nak hívják, amely olyan összejövetelt jelent, ahol mindenki jelen van. A cserkész-dzsembori tehát tulajdonképpen cserkészössze­jövetel, melyen a világ majdnem valamennyi cserkészszövetsége kép­viselteti magát. Célja, hogy külön­böző országok cserkészei egymást megismerjék, egymástól tanuljanak. Még mindenkinek élénk emlékeze­tében él, hogy múlt év augusztusá­ban zajlott le Dániában, Kopenhága mellett a második cserkész-dzsembori, ahova a világ minden részéből mintegy 33 nemzet ifjúságának szine- java sereglett össze, hogy nemes versenyre kelve, bemutassa a világ­nak a cserkészet nemzetnevelő és léleknemesitő nagy értékét s egyben irányt mutasson, hogy az emberiség boldogulása testvéries egyetértésben miként vihető előbbre. Ezen a dzsemborin a Magyar Cserkészszö­vetség egy verseny és egy kisérőcsa- pattal, összesen 126 fővel jelent meg. verseny a „világ legjobb cserké­szei“ címért folyt. A magyar ver­senycsapatnak óriási nehézségekkel kellett megküzdenie, hogy kimehes­sen Dániába, de érdemes volt ki­mennie: A magyar cserkészek győz­tek s a nemzeti színeink büszkén lobogtak sok más nemzet lobogója felett. A magyar cserkészek, akikről a külföld eddig nagyon keveset hal­lott, egyszerre ismeretessé lettek, mert a világversenyben 33 nemzet között Amerika és Anglia után a harmadik helyet, a kontinensen pe­dig az első helyet vívták ki maguk­nak. Ezt a fényes győzelmet örökíti meg a film és diapositiv soro­zat, melyet a harmadik cserkészke­rület 23-án hétfőn és 24-én kedden mutat be az ifjúságnak és a nagy- közönségnek Műsor: 1. Cserkész olimpiász, vetített képek kíséretében, felolvasással. 2. Monológ. 3. Jambo­ree, a cserkészolimpiász 3 felvonás­ban. 4. Regnum viziiinnepélye 1 fel­vonásban. 5. Cserkészidill 1 felvo­násban. Ismerve a nagykanizsai közönség­nek a cserkészettel szemben tanú­sított nagy rokonszenvét, hisszük, hogy minden előadás telt ház mel­lett fog lezajlani. A katonatemető rendezése Ké\ sor sirt exhumálni keil Sirkő-adottiányok nyugtázása Nagykanizsa, február 20 A Zalai Közlöny szerkesztősége, mielőtt az általa megindított és ve­zetett akció eredményeképen a ,katona- temető sírköveinek felállítására ke­rülne a sor, kérvényt adott be a városi tanácshoz, melyben kéri, hogy a város a kápolna mögött elterülő hősi temetőben, a temetőt a kaputól kezdve átszelő ut balfelén lévő két sor katonasirt a sírkövek leállítása előtt helyeztesse át. A városnak ugyanis már régi terve, hogy a parcellákhoz szabály­talanul csatlakozó két sorban pihenő hősi halottak maradványait exhumál- tatja s gondoskodik azoknak a ka­tonatemető területében olyan elhe­lyezéséről, hogy azzal a temető képe egységes, zavartalan legyen s a parcellák beosztásában megnyil­vánuló szabályosságot ne bántsa az útra kiugró két hosszú sor katonasir. Ennek az exhumálásnak előbb- utóbb úgyis meg kellett volna tör­ténnie s igy legcélszerűbbnek látszik a rendezésnek a sirkő-akciöval együtt való megejtése. Ezzel nemcsak a kétszeres és nehezebb munkát lehet megtakarítani, hanem egyúttal egy­ségesebb lesz az egész temető képe s a középen maradó széles ut és térség lehetővé teszi ünnepélyes alkalmakkor a közönség ott való gyülekezését. Ezeken kívül az az előny is szár­mazik a sirok végleges elhelyezésé­ből, hogy akkor aztán gondolhat a város és társadalom arra is, hogy a sírkövek felállittatván, megfeleljen a miniszteri rendeletben előirt másik követelménynek: a katonatemető el­különítésének, elkerítésének is. El­kerítés alatt természetesen nem kő­falakat és áthatolhatatlan élősövénye­ket értünk, hanem a katonatemető parcelláinak alacsony örökzölddel, esetleg a legkönnyebben gondozható, nyírható s emellett elég olcsó és tartós, úgynevezett buxussal siiiiin való körülültetését. A városi tanácsban meg is van a hajlandóság, hogy szerkesztőségünk kérelmének megfelelőleg intézze el a katonatemető rendezésének ügyét, hiszen épen a városnak ilyen szán­dékai adták az impulzust a kérvény megírására, úgy, hogy ezzel nem is uj dolgot kérünk, csak egy meglévő terv megvalósítását siettetjük. * A katonasirok akcióra érkezett újabb adományok: bogáti Hajdú Gyula dr. vm. tb. ügyész 5, Mazol Lulu a Keresztény Tisztviselőnők teaestélyén cigányasszony-jelmezben jóslással gyűjtött 3, Kovács-Sebes- tyén Miklós (Becsehely) 3, a 77-es Szent László cserkészcsapat 1 sírkő költségeit fizették meg szerkesztősé­günkben. Az értékcikkek árusításának uj rendje Budapest, február 20 A pénzügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg a pénzügyi bélyegek és űrlapok árusításával vidéken március elsejétől kezdödő- leg a m. kir. postát bizta meg. Március elsejétől kezdve okmány és forgalmiadó bélyegeket, továbbá váltóürlapokat minden vidéki posta- hivatalnál lehet kapni. Törvénykezési bélyegeket ellenben csak bíróságok, értékpapír forgalmi­bélyegeket pedig csak adóhivatali székhellyel biró postahivatalok fog­nak készletben tartani. Marhalevél, útlevél, vadászjegy- űrlapok az azokat kiállító hatóságok: székhelyén levő (ha több van min­dig az 1. számú) postahivataltól’ szerezhetnek be. A hivatalos használatra szolgálói bélyegtelen vasúti fuvarlevél űrlapo­kat a pénzügyigazgatóságok a szék­helyükön levő postahivataltól fogjáki vásárolni. A pénzügyi hatóságok által vidéki bélyegárusok részére kiadott árusí­tási engedélyek 1925. évi március else­jétől kezdődőleg hatályukat vesztik. A bélyeganyag vidéki árusításának) ismertetett módon való szabályozása- egyrészt a kincstár, másrészt a nagy- közönség érdekében történik. Az adóhivatalnak az anyagi ellá­tásból való kikapcsolása az anyag- szállítással járó költségek megszün­tetése olyan kiadások alól mentesitik a kincstárt, amely kiadásokra a sza­nálási költségvetés keretein belül eddig is csak nehezen lehetett fe­dezetet találni. | Kedden és szerdán 5, 7 és 9 órakor Rex Ingram rendezése.. Főszerepben Alice Terry,, Ramon Novara

Next

/
Thumbnails
Contents