Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-02-12 / 34. szám
64. évfolyam, 34. szám ■ i TT»ni-n--TTr imnriMiMiiii nm 11 um ■um Nagykanizsa, 1925 február 12, csütörtök n—nr " ~ 'i—— ------Tníiirnnimmi] niiiinr i Ár a Í8S10 korona POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempeíen Béla Előfizetési ára; Egy hóra 30.000 korona Három hóra...................... 90.000 korona A törvényhozó tekintélytisztelete Magyar ember mindenkor törvénytisztelő. Meghajol a törvény tekintélye előtt. Tiszteli a fel- sőbbséget, az auktoritást. A magyar ember törvénytiszteletében gyökerezik a falusi polgárnak az a még ma is divó szokása, hogy kalapot emel a falujában járó nadrágos ember előtt, akiben az ő egyszerű gondolkodásával nem a városi urat, de a városban székelő törvény emberét, vagy más hivatalos funkcionáriust lát ■ és azért megsü- vegeli. ' Különösen szent és sértetlen fogalom a magyar ember előtt i magyar bíróság. Tekintély, ímely előtt némán meghajol még egszilajabb indulatosságában is. .Törvény“ — mondja, mikor /alami megdönthetetlent, meg- násithatatlant, megfelebbezhetet- ent akar kifejezésre juttatni, ezzel s azt akarván mondani, hogy ;zent, mint a jogerős törvény, ímely ellen nincsen apellátum. A magyar ember egyik leg- őbb jellemvonása — mélységes örvénytisztelete. És ahogyan nég a legjobb viszonyok között evő magyar — természeténél ogva — irtózik az adófizetéstől is nehezen szívleli a kisüst zöld- íajtókás ellenőrzőit, olyan szent isztelettel tekint a magyar bíróság felé. És Így van ez rendjén. Az tllami épület fundamentumának igyik legszilárdabb alapköve a üggetlen magyar bíróság, amely zinte a vallásosságig határoló zent és sértheteilen fogalom ;ell hogy legyen — minden magyar' ember előtt; Mennyivel inkább kellene izonban a tekintély és törvény- iszteletből jó példát statuálni a nagyar törvényhozói testület agjának. Elől kellene neki járni bban, hogy még azoknál is, kiknél a tekintély és törvény- isztelet meglazult, ahol a nyu- ;atos szellem megbomlasztoíta z erkölcsöket és lepattantotta a :ulturzománcot — az auktoritás Dgalma a maga teljes épségélen és tisztaságában‘'helyreállit- assék. Arra kellene törekednie, logy ez a tisztelet mélyittessék, íregbittessék, megerősittessék. Ezzel szemben mi történt? Az, hogy a magyar törvényhozói testületnek egyik tagja, egy törvényszéki büntetőtárgyaláson a főtárgyalási elnökre — félhangos, de céltudatos, a szomszédhoz pro forma intézett, de a bíróság elnökéhez adresszált megjegyzést tett, amely nemcsak a főtárgyalás vezetőjét sértette, de zavarta a tárgyalás menetét, veszélyeztette komoly tónusát, arculcsapta a bírói tekintélyt és alkalmas volt arra, hogy az igazságügy terméből az indulatok izzó kohója, egy börze-vita színhely, egy komolytalan ülésterem váljék, amelyben amúgy budapesti módra, szellemi narancshéjakkal dobálózni lehet. Amikor pedig a bíróság elnöke a törvényszék tekintélyét megóvandó, tiltakozott az eddig itt teljesen szokatlan, ellenzéki blokk jogrendellenes hangkitörés ellen, meri itt ezek a magas feszültségű vulkanikus ellenzéki erők kerestek maguknak utat és érvényesülést, az utca közönségének megszekszervezett tapsaira szomjazva, a magyar törvényhozó, aki mint csendes szemlélő vett részt az ő számára teljesen érdektelen tárgyaláson, szembe szállt a tanács elnökével és olyan szenvedelmes kritikát gyakorolt a biróság ténykedése fölött, amilyenre eddig még példa nem volt a magyar biróság joggyakorlatában. Amit egyetlen védőügyvéd sem engedett volna meg magának; amilyen hangot még a proletárok ,,törvényszéke“ sem tűrt volna meg maga előtt, meri egyenesen megleckéztetése volt ez a magyar bíróságnak egy oly egyén részéről, akinek semmi köze sem volt az egész tárgyaláshoz, de azonnal törvényhozói voltát emlegette, amikor a fő- tárgyalási elnök a perrendtartási szabályok adta jogával élve: a terézvárosi hang emberét meg- rendszabályozta. A való igazság tehát az, hogy egy magyar törvényhozó provokálta° a magyar bíróságot hivatásának gyakorlása közben. Ezt a tényt semmiféle jogrendes rabuliszíikával, ellenzékiblokkos I sajtógimnasztikával, avagy terézvárosi nyelvöltögetéssel elferdíteni, kiforgatni, átalakítani, meg- gyurni, vagy pláne tulkiabálni — nem lehet. •Schadl Ernő dr. törvényszéki tanácselnök úgy járt el, ahogy korrekt tárgyalásvezető csak eljárhatott. Súlyos mulasztást követett volna el, ha nem cselekedett volna úgy, ahogyan cselekedett. Schadi tanácselnök büntető intézkedései a renitens elemekkel szemben szolgáljon egyBudapest, február 11 A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a költségvetés tárgyalását, melynek során a kereskedelmi tárca költségvetésének folytatólagos vitájához Beck Lajos voit az első felszólaló. Helyes kereskedelmi szerződések megkötését, vámtarifa-szerződések létesítését kívánja a serdülő magyar ipar fellendítésére. A dunai konföderáció és az orosz-magyar szerződéssel foglalkozva kijelenti, hogy az orosz forgalom lebonyolításával foglalkozó két osztrák eég eddig HA millió dollárt vitt be Oroszországba és 750.000 dollár értékű nyersanyagot hozott ki. Oroszország vásárlóképessége annyira leromlott, hogy a világpiacok nagy kínálatára nem tud elég erősen reagálni. Petrovácz Gyula az iparoktatásról, az épitő-ipar mai helyzetéről és a rádió-kérdés rendezetlenségéről beszél. Nemcsak a rádiót, hanem az alkatrész-készítést is monopolizálnia kell az államnak. Szabó József munkakamara felállítását sürgeti. Sok magyar gyárban idegen, cseh, lengyel munkásokat, tisztviselőket alkalmaznak, mig más országokban magyar munkást nem engednek elhelyezkedni. A tavasz közeledtével még fokozódik a munka- nélküliség, 14V2 millió folyik be kincstári nyereségadóból, aminek kifejezett rendeltetése a lakásínség enyhítése ; mégis csak 2Va milliót irányoztak elő építkezésekre. Nem a spekuláció, hanem a kisipar részére kell hosszúlejáratú hitelt biztosítani. A költségvetést nem fogadja el. Forgács Miklós a kisbirtokosok panaszait sorolja fel. Farkas Tibor a mezőgazdasági érdekek védelmét sürgeti a minisztériumtól. Perlaky György a kisipar védelmében szólal fel. Amig a magyar ipar magasabb kamatlábbal kényteben precedensül a vidéki bíróságok tárgyalási elnökeinek is, hogy a magyar igazságügy és törvény termében még a törvényhozó sem követhet el meg- torlatlanul tiszteletlenséget és sértést a bírósággal szemben. Mert ott állunk már, hogy a nemzeti sajtónak kell megvédenie a magyar bíróságot bizonyos turbulens elemek rupertinenciá- jával szemben. len dolgozni és kalkulálni, mint a külföldi ipar, addig nem lehet versenyképes. A magyar ipar verseny- képességének fokozására mindent el kell követni. A versenyképesség legnagyobb akadálya a forgalmiadórendszerben van. Eliíél minden olyan politikai törekvést is, amely diszkre- ditálni igyekszik a magyar politikai élet konszolidációját. Épen ezért csodálkozik, hogy a munkásság képviselői külföldre mennek bizonyos ügyeket megtárgyalni, mert ez a körülmény is hozzájárul, hogy a külföldi tőke idegenkedik az országban való elhelyezkedéstől. A javaslatot elfogadja. Kühne Lajos részletesen foglalkozik a gazdasági válság okaival, leginkább a behozatali tilalmak felfüggesztésével. Hedri Lőrinc sajnálattal látja, hogy a kereskedelmi tárca bevételeiből a közutak fejlesztésére és karbantartására csekély összeget biztosit. Foglalkozik a közmunka kérdésével. A költségvetést elfogadja. Szuhányi Ferenc az utak kérdésével foglalkozik. A költségvetést elfogadja. Urbanics Kálmán felszólalásában kijelenti, hogy a többtermelést semmi sem szolgálja jobban, mint a jó közlekedés, e célból minél nagyobb számban kell építeni mező- gazdasági keskeny vágánya vasutakat. A kormány iráni bizalommal van, a költségvetést elfogadja. Bar la Szabó József kijelenti, hogy a mai közgazdasági válságot valahogy meg kell oldani. Majd áttér a kisipari hitel kérdésére. A költségvetést elfogadja. Ezután sokorópátkai Szabó István szólal Töl, ki a költségvetést elfogadja. Csizmadia András kifogásolja a magas vizitársuiati adót. Sürgeti a kisipari hitel problémájának mielőbbi megoldását. A költségvetést elfogadja. Benedek Rezső M kereskedelmi tárca költségwetéséneis vitája H memzefgjyéiiés bizottságának ülései — & miniszter» ein.Hk Qesifhol vssüé visszaérkezése — M passziv ellenzéki képviselők személyes igazolása
