Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-02-07 / 30. szám
64. évfolyam, 30. szám Nagykanizsa, 1925 február 7, szombat Ára ÍSÖÖ korona POLITBKftl ®ÄPI5.fi:P Szerkesztőség é* kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempeíen Béla ::?jS5H^SES3BS^S8£EJSSi^^^Tilö>SSP9sSSa«g?S2a8$í55a^!S$SKgaESE«8BIB!eseHH Előllzetésl óra: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ...................... 90.000 korona A VÁLÁS Már a régi Magyarország parlamenti harcainak is. egyik ütközési pontja volt az általános, egyenlő és titkos választói jog, napjainkban pedig újra fellángolnak a választói jognak ilyetén módon való törvénybe iktatásának óhajai. Akik azonban egyre sürgetőbben követelik a választói jognak általánosságát és titkosságát, elfelejtik a közelmúlt végzetszerü eseményeit s a nemzeti gondolat ellen intéznek támadást propaganda tevékenységükkel. Nem lehet minden embert egyforma jogokkal felruházni, mert a szabadsággal élni is kell tudni. Hazánkban a nemzeti öntudat még nem vette be magát any- nyira a lelkekbe, bogy a nemzeti gondolat kockáztatása nélkül nyugodt lelkiismerettel tud- nók a választói jogot az ország minden polgárára egyformán kiterjeszteni. Az általános, egyenlő és titkos választói jog törvénybe iktatása súlyos veszedelmeket rejtene méhében, mert általa megint sikamlós lejtőre kerülne az ország, mely egyszer már lecsúszott rajta a mélybe. Minden erőnket össze kel! fognunk, hogy a konszolidáció úriján eljussunk gazdasági és társadalmi állapotainknak nyugvópontjára. Mi tehát az általános, egyenlő és titkos választói jogra ma még nem látjuk elérkezettnek az időt. Ellenben követeljük a választás tisztaságát s a választás feletti bíráskodásnak minden politikai elfogultságtól mentes bíróságra való átruházását. A választói jogosultság lelki- ismeretes megállapítása, az ajánlási iv pontos alakszerűsége, a választási eljárásnak objektiv tárgyilagossága s végül a választás feletti bíráskodásnak a független bíróságra való átruházása, — ezek azok a követelményeink, melyeket a választói jognak gyakorlati érvényesülésében és eredményében megkívánunk. Követeljük, hogy akinek törvény szerint választói jogosultsága van, az minden befolyás és kényszer nélkül lelkiismerete j szerint gyakorolhassa is ebbeli ZTÓJOG jogát s hogy a választásnál minden terror és mindenféle visszaélés lehetősége végképen kikü- szöböltessék. A választói jognak szélesebb alapokra való fektetése anrmk a jövőnek képezi majd feladatát, melyben az állam minden tagját a nemzeti gondolat magasztos és egyedül boldogító eszméje fogja betölteni s a lelkiismeret Budapest, február 6 A nemzetgyűlés mai üiésén a költségvetés részletes vitája során a külügyi tárca költségvetését tárgyalták. Hoyos Miksa gróf előadó ismerteti a külügyminisztérium történetét, szervezetét, külképviseleteit. Jelenleg 18 követségünk, 14 konzulátusunk és 37 tiszteletbeli konzulátusunk van. Ismerteti a költségvetés tételeit s kéri elfogadását. Utána Szcitovszky Tibor külügyminiszter emelkedett szólásra. A háború tanulságait — mondotta — javunkra fordítottuk. Régebben Bécs csinálta a magyar külpolitikát, a magyarság érzékét is elvesztette külpolitikai kérdései iránt. Ezért volt hiába Tisza István tiltakozása a miniszterelnöki székből a háború ellen. Nem voltak magyar diplomaták ^ s Magyarország eltűnt Ausztria cégére alatt. Ma ez a helyzet az örvendetes javulás képét mutatja. A magyar ifjúság legkiválóbbjait válassza a diplomáciai pályákra. Diplomatáink fizetése külföldi és magyar pénz viszonylatában nem hogy nagy lenne, hanem alacsony. A nemzet összes erőit a külpolitika szolgálatába kell állítani és helyreállítani, amit a múltban elrontottunk és elmulasztottunk. A nemzetközi életben még mindig az az állapot áll fönn, hogy ugyanazok a nemzetek állnak egymással szemben, mint a háború előtt. Az Egyesült Államok magatartása ma is döntő sulival nehezedik a .nemzetközi élet * kialakulására. Általános tendencia, hogy az uj hatalmi helyzeteket állandósítsák, csak nagyon csekély mértékben, gazdasági téren tapasztalható némi mérséklés. Egész Európát véd- és dac-szövetségekkel hálózzák be a győztes államok. Mind megemlékeznek a trianoni j Magyarországról, mely nem tehet i mást, mint hogy állandóan és fakó- ; szavát s a hazafias érzést nem fogják elfojtani theoretikus doktrínáknak megtévesztő következményei. Az idő tehát még nem érkezett el a választói jognak sem általános kiterjesztésére, sem pedig a titkosságnak minden helyen való megvalósítására. Ellenben a rendszer javításra s a választói jogosultság szabadabb, függetlenebb érvényesülésre szorítkozik. zott erővel békés szándékait nyilvánítja. A Népszövetség felügyeleti működése a kisebbségi kérdésben Magyarországon nagy csalódást és kiábrándulást okozott. A magyar kormány tudja e tekintetben kötelességét s elszakított testvéreinkért meghoz minden tőle telhető áldozatot. A Népszövetség munkájáról szólva kifejti a külügyminiszter, hogy annak keretén belül mindenki számára egyforma jogokat és kötelességeket követelünk. Az utódállamok közül Ausztriával 10, Csehszlovákiával 18, Romániával 15, Jugoszláviával 4 egyezményt kötöttünk s a jóvátételi kérdéssel kapcsolatban 9 egyezmény van folyamatban Az ezekkel való érintkezés megkönnyítése szükségessé teszi az utlevélkérdés revízióját. Külön emlékezik meg arról a jó viszonyról, melyben a Szentszékkel vagyunk s melyet a Szentatya itteni képviselője utján karitativ téren tanúsít irántunk. A külügyminiszter expozéja után Beck Lajos szólal fel. Nem lehet — mondotta — hibáztatni a kormányt a határozott orientáció hiányáért, hisz a nagy államok sem tudják, merre orientálódjanak. Majd ismerteti az általános külpolitikai helyzetet. A mi jelentőségünk abban áll, hogy az északi és délszlávok közé ékelve megakadályozzuk a francia—szláv gondolat megvalósítását. Ezt ki kell használnunk, meg kell erősödnünk gazdaságilag. Határozott kijelentést kér a szovjet-szerződés elejtésére vonatkozólag. A költségvetést nem fogadja el. Bogya János az olasz orientációt sürgeti. Farkas Tibor után Huszár Károly szólal föl. Bizalommal van a külügyminiszter személye iránt. Helyes lenne, ha a kormány a fontos külpolitikai kérdésekről tájékoztatná a közvéleményt. A dunai konföderáció kérdése megérdemelné, hogy foglalkozzunk vele. A szovjet- szerződéssel szemben a legsúlyosabb aggodalmai vannak. Nem tud hozzájárulni ahhoz, hogy az orosz szovjetnek valamely követsége jöjjön Budapestre. Ez erkölcsileg teljesen lehetetlen. A költségvetést elfogadja. Pintér László csatlakozik Huszár fejtegetéseihez, bár nem látja oly sötétnek a belpolitikai helyzetet. Á békeszerződés revíziójának figyelemmel tartását sürgeti. Majd a határforgalom körüli anomáliákat teszi szóvá. A költségvetést elfogadja. Zsitvay Tjbor alelnök ezután a vitát bezárja és szavazásra teszi fel a kérdést. Petrovácz Gyula a határozatképesség megállapítását kéri. Elnök megállapítja, hogy a Ház határozatképtelen és ezért az ülést 10 percre felfüggeszti. Szünet után Petrovácz Gyula újból kéri a határozatképesség megállapítását, mivel mindössze 22 képviselő van jelen. Elnök elrendeli a névsor olvasást. (Helyeslés.) A névsorolvasás után elnök arra való tekintettel, hogy a Ház még mindig nem határozatképes, az ülést újból felfüggeszti. Szünet után elnök a külügyi tárca költségvetésének vitáját bezárja, mely után a nemzetgyűlés a külügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután áttértek a belügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Neubauer Ferenc előadó kijelenti, hogy a belügyi tárcánál teljes mértékben érvényesült a takarékosság, különösen most, a jelenlegi belügyminiszter alatt a legerélyesebben folyik a létszámcsökkentés. Neubauer Ferenc ismerteti a belügyi tárca költségvetését. Zsitvay Tibor elnök jelenti, hogy a névsorolvasásnál távol volt képviselők neveit legközelebb fel fogja a Ház előtt olvasni. Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel azután. A rendőrséggel foglalkozik. A költségvetésben felvett kiadások hatalmas tételei rendészeti természetűek. Mig 1920- ban 16.124 főből állott a rendőrség személyzete segédszemélyzettel, jelenleg 11.000-re apasztották. Ez magában véve bizonyítja a csökkentési tendenciát. Vannak feladatok, melyeket régente más szervek végeztek s melyeket mo t a redukált létszám mellett is a rendőrségnek kell végeznie. k hadsereg létszámának csökkentése folytán más intézményeket kellett felállítani, ilyen p. o. a folyammér- nökség. Majd bőséges statisztikai adatokkal dokumentálja az állam- rendőrség nagy munkáját. A magyar rendőrség igen fontos munkát végez az állam életében. Evekig tartó munkát ad az állampolgárság ügye. Nemkülönben nagy feladatot ró a kivándorló i probléma. Majd a kiskorúak vagyonának védelméről és valorizáElfogadták részleteiben Is ® külügyi táros költségvetését A külügyminiszter1 expozéja — Megkezdték a belügyi tárca tárgyalását — A takarékossági bizottság ülése A parSarrseetis bizottságok ülései — Betbleas Estwára gráf rcimiszierelnök a geaífi ülésest!
