Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-02-05 / 28. szám
1925. Február 5. ZALAI KÖZLÖNY 3 BELFÖLDI HÍREK ICÖLFÍLÖI HÍREK Magyar—cseh tárgyalások. A magyar—cseli delegáció tegnap délben kezdte meg tanácskozásait, amelynek főcélja a kereskedelmi szerződés létrehozása Magyarország és a Cseh-köztársaság között. A tanácskozás előtt előzetes konferencia volt, amelyen Walkó Lajos kereskedelmi miniszter és Szcitovszky Tibor külügyminiszter is részt vett. Ezen az előzetes konferencián a magyar delegáció tagjai megállapodtak a tárgyalások során követendő irányelvek dolgában. A magyar delegációban részt vesznek az összes szakminisztérium képviselői. A tárgyalásokra vonatkozólag Wodidner Rudolf báró rendkívüli követ kijelentette, hogy a tegnapi tárgyaláson albizottságot alakítottak, amely az anyagot elsősorban tárgyalja. Egyelőre ez az albizottság fog tárgyalni. A tárgyalást holnap folytatják az albizottságban. Tizenkét óra a Fertő-tó jegén. Kismartonban a polgári iskola végzetes kirándulást rendezett a minap. A Fertő-tó jegén keresztül akartak átmenni a szomszédos Okka és Ne- zsider községbe. A nezsideriek meg is érkeztek, azonban az Okkára igyekvők, mintegy nyolcán, fiú és leány, két tanítónő vezetésével ott ragadtak a tó közepén. — Hirtelen olyan siirü köd ereszkedett le a tóra, hogy nem tudtak tájékozódni. Délután 4-től reggel 4-ig tartott a rettenetes helyzet, amikor a katonaság és tűzoltóság kimentették az összes gyermekeket. Szerencsére halálos beteg nincs köztük, de sok gyermek komolyan betegedett meg. A vizsgálat megindult annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség ezért a kirándulásért. Hébelt botránya a soproni határon. Hébelt Ede nemzetgyűlési képviselő több izbén hozott be magával bécsi utazásaiból több kitiltott sajtópéldányt és kormányhatóságilag eltiltott egyes nyomtatványokat, könyveket. A határszéli kirendeltségek mindég különös előzékenységgel kezelték Hébelt Edét és egyszerű figyelmeztetések után nála hagyták a kitiltott sajtóterméket. Folyó hó 2-án este történt, hogy Hébelt Ede Bécs- ből Sopronba utaztában ismét magával hozott több eltiltóit sajtóterméket. — A határszéli rendőrség illő hangon történt felszólítására Hebelt nem volt hajlandó a kitiltott sajtóterméket átadni, hanem kijelentette, hogy csak az erőszaknak enged. A rendőrség erre kénytelen volt a tiltott sajtóterméket két detektív által tőle elvétetni, mire Hébelt Ede — a magyar parlament tagja — kvalifikálhatatlan szavakkal szidta a kormányt, kardot és revolvert követelt, hogy ezután azzal szegülhessen ellen a kormány „gazságainak“ és „erőszakosságainak“. Az erdélyi magyarság gyásza. A megszállott Erdélynek nagy gyásza van. Hegedűs Sándor, Szilágysomlyó nyugalmazott főjegyzője, előzőleg Marosvásárhely rendőrkapitánya — 64 éves korában Szilágysomlyón elhunyt. Hegedűs Sándor markáns alakja volt az erdélyi magyarságnak, az ottani köz- és irodalmi életnek, akinek szava döntő súllyal esett latba évtizedeken keresztül. Halála nagy veszteséget jelent az oláh uralom alatt nyögő erdélyi magyarságnak. A szerb királyi pár londoni útja. Belgrádi jelentés szerint a szerb királyi pár a nyár folyamán hivatalos látogatást fog tenni Londonban. Dunai konföderáció ? Külföldi jelentések hirt adnak arról, hogy az antant uj formában visszaakarja állítani a Monarchiát és hogy Ausztria válsága az utódállamok gazdasági egységbe való kapcsolását vonhatja maga után. Erre vonatkozólag gróf Adrássy Gyula tegnap nyilatkozott a Ház folyosóján, ahol kijelentette, hogy ez a terv semmi más, mint európai szükségből eredő próbálgatás, amely abból áll, hogy itt nagyobb egységes vámterület legyen a Duna mentén, továbbá hogy egyrészt a Balkán, másrészt Németország között rendezett állapotok uralkodjanak és erősebb hatalmi tényező keletkezzék. Más kérdés, hogy azaz ut, amelyet választani akarnak — jó-e? Maga a gondolat európai szükségből ered és valamilyen alakban meg is fog valósulni. A magyarok feladata ezt úgy megvalósítani, hogy ne legyünk utolsó rabszolgák, hanem tartsuk meg azt az irányitó befolyást, amelyet természetes és általános tényezők indokolnak. Vezérkari tanfolyam az oláh hadseregben. Bukarestből jelentik: A „Románia“ beszámol arról, hogy az oláh hadügyminisztérium vezérkari tanfolyam felállítását rendelte el. Vezérkari tiszt ezentúl csak az lehet, aki ezt a tanfolyamot sikeresen végighallgatta. Magyar—román egyezmény. A m. kir. kormány az 1924. évi dec. hó 2-án tartóit ülésén a trianoni békeszerződés alapján megállapított, határ által megosztott vármegyék, városok és községek vagyonának felosztása tárgyában kötött magyar— román egyezmény végrehajtásával kapcsolatosan tennivalókra, valamint az egyezményfajíák átmenetileg a belügyminisztérium rendelkezésére bocsátott vagyontömegek kezelésénél és elosztására vonatkozó előterjesztések megtételére Csatdry Béla dr. belügyminisztériumi miniszteri tanácsost kormánybiztosi, Ernyei István dr. belügyminisztériumi miniszteri titkárt pedig helyettes kormánybiztosi minőségben megbizta. Botrányos ülés az osztrák Nemzeti Tanácsban. A Nemzeti Tanács tegnapi ülésén botrányos jelenetek játszódtak ie. A vita csendesen indult az állami ellátási törvényjavaslat fölött, amikor Rauscher szociáldemokrata képviselőnő szólalt fel és panaszolta, hogy a grünbachi letartóztatott bányamunkásokkal kegyetlenül bánnak a bécsújhelyi törvényszéki fogházban. Az elfogott bányászok bérkövetelések miatt szembe kerültek Ott bányaigazgatóval és jogos felháborodásukban tetilc-g bántalmazták, most pedig úgy bánnak velük, mint közönséges gyilkosokkal. A keresztényszocialisták pártján ekkor valamit közbekiáltottak a szociáldemokraták felé, mire ezek óriási zajban törtek ki és megfenyegették a keresztényszocialistákat. Többen nekimentek Angerer ke- resztényszociálistának, azonban akkor odaugrott a rendkívüli erejű és hatalmas testalkatú Meinl keresztény- szociálista és a maga testével védte meg testvéreit. A botrányba fulladt ülésen a vihar ezután még sokáig tartott. Vecsera Mária bárónő halála. A Bécs melletti Badenben Vecsera Mária bárónő 78 éves korában meghalt. A bárónő anyja volt annak a Vecsera bárónőnek, aki Rudolf trónörökössel együtt a meyerlingi tragédia áldozata lett. , A balatoni kérdés Irta: Dr. Neumann Henrik A Zalai Közlöny azon törekvésével, hogy a balatoni kérdést állandóan szőnyegen tartja, fontos hivatást teljesít. A január 31-én e lapban megjelent hozzászólás is igen értékes eszmékkel járult a balatoni probléma megoldásához. Azon körülményből, hogy nem igen volt eddig foganatja a „Zalai Közlöny“ azon felhívásának, melyben a szerkesztőség a közönség hozzászólását kérte, még nem következik a közérdeklődés hiánya. A legjobb próbaköve lenne az érdeklődés felkeltésének egy mennél szélesebb körű értekezlet összehívása, melynek hivatását képezné olyan gyakorlati akciók megindítása, mely oda irányulna, hogy a balatoni fürdők jótéteményeiben Nagykanizsa város közönségének minél szélesebb rétegét részesítse. Csendes megnyugvással viselte eddig a város közönsége azt a tudatot, hogy a Balaton nem az övé, kivéve a pénzben és időben bővel- kedőknek azon kisded csapatát, melynek volt érzéke előnybe helyezni a „magyar tengert“ az Adria-, vagy az Északi tenger partjaival szemben, illetve akiket nem űzött külföldre a balatoni fürdők közismert sajátos helyzete és bizony — sajnos, valljuk be — nem épen mindenütt mintaszerű kényelmi és közlekedésügyi helyzete, utoljára hagyva drága voltukat. Nevezzük a megindítandó balatoni mozgalmat „nyáraltatásnak“ vagy „kirándulások megszervezésének“ — az elnevezés a dolog lényegén nem változtat, a fődolog érdeklődni, lelkesedni az ügyért, hogy ne mondjam szenvedélyesen felkarolni a balatoni ügyet! Alert a Balatont szenvedélyesen szeretni kell, hogy kegyeibe befogadjon, hogy hullámai hozzánk simuljanak, körülöleljenek. A balatoni kérdés igen sokoldalú és annak csak egyik oldalát tárgyalta a január 31-iki, különben igen értékes cikk: „A kirándulásokat a Balatonhoz“ s ennek kapcsán a menedékház stb. létesítését. Én azonban addig is, amíg az ehhez a célhoz szükséges pénz összegyűlik, helyesnek tartanám a már meglevő lehetőségeket kiaknázni. Tehát az olcsó menetjegyeket, a legközelebbi balatoni fürdőkhöz a jó vasúti összeköttetést a nyári idény alatt már 1925. nyarára is kívánatosnak tartom. Egyáltalában a részletkérdések akkor lennének jobban kifejthetők, ha maga a balatoni mozgalom minél szélesebb körben, mennél különbözőbb lehetőségek és érdekek szem előtt tartásával nyélbeüthető volna. Mert hisz a különböző érdekek és célok összekapcsolásával egyik a másikat mozdíthatná elő, támogathatná. Ezért nem akarok én most részletkérdésekkel behatóbban foglalkozni és előre terveket kovácsolni. Elég, ha egyelőre nagy vonásokban előttünk van a cél: A Balaton meghódítása Nagykanizsa részére. Minek csináljunk ehhez már most haditerveket, ha még nincs meg az a hadsereg, — a Balaton iránti érdeklő- lődők lelkes serege — mellyel a hóditást eszközölni lehet. Tehát teremtsük meg előbb ezt a feltételt; biztosítsuk a Balatonban fürdeni akarók^. tömeges részvételét és érdeklődését, mert a legszebb tervek is hajótörést szenvednek, a legjobb eszmék is hiábavalók, ha nincs, aki azokat végrehajtsa. Postások a katonatemetőért Nagykanizsa, február i A régebben történt, be nem fizetett előjegyzéseket kérjük a lehetőség szerint mielőbb befizetni szerkesztőségünkbe, hogy azt kamatoztatás végett a katona- sirok-akció takarékbetétjének eddig 37 milliós összegéhez csatolhassuk. * A nagykanizsai I. sz. postahivatal már régebben összegyűjtött egymillió koronát, mellyel hozzájárult szerkesztőségünknek a katonasirok sírkövekkel való ellátása érdekében indított akciójához. A nemrégen lezajlott postásbál jövedelméből ismét 2,100.000 koronát juttattak el hozzánk városunk postásai, mely összeget felerészben a II. sz. postahivatal és mozgópostafőnökség, felerészben a postások ének- és kulturegye- sülete adományaképen nyugtázunk. — Postásaink ezekkel az adományaikkal a vasutasok után első helyen állnak gyűjtésűnk elkönyvelt eredményei között. A hivatalos város 100 s a vasutasok összesen mintegy 80 sirköve után a postások hozzájárulása következik 45 darab sírkővel. Az ezután következő legnagyobb hozzájárulás már csak 15 sirkő. így gyűlnek napról-napra a sírkövek s míg közönségünknek támogatása ilyen példákat állit, míg minden egyes ember megértése mellénk áll és áldozatra nyitogatja a sziveket, addig örömmel, semmi fáradságot nem kímélve haladunk a kitűzött cél felé. Amíg ilyen lelkes támogatói akadnak az ügynek, addig bizton hisszük, hogy a hátralévő sírkövek is mihamar összegyűlnek s az 1300 katonasir nem fogja csupaszon, korhadt, kidőlt fakeresztekkel, jeltelenül megérni a következő halottaknapi ünnepet. Nagyon sokan vannak, akiknél süket fülekre talál kérő szavunk. Nagyon sokan vannak, kik csak puszta nemtörődömségből maradnak távol akciónktól. — Mintha Nagykanizsán közel 32.000 ember között nem lenne olyan 1300, aki nélkülözni tud különös megerőltetés nélkül 70.000 koronát. Van — sokkal több van ilyen. Csak szív van kevés. Mégsem csüggedünk. Eddigi eredményeink biztosítják a sikert s ma már nem kétséges, hogy — bár nehezen, sok könyörgéssel — együtt lesz lassanként az ösz- szeg s nem lesz többé egyetlen jeltelen sir sem a nagykanizsai katonatemetőben. * A II. számú postahivatal és mozgóposta főnökség 15, postások ének-és kulturegyesülete 15, dr. L-né 1, Tri- pammer Jenőné sz. Szentkirályi Rózsi 1, Fatér Zsuzsika 1, Boncz Edith 1 sirkő felállításának egyenként 70.000 koronás költségeit vállalták és fizették be szerkesztőségünkben. = Mindenkinek fontos, hogy minél olcsóbban szerezze be szükségleteit. Filipp kötöttárugyárában Szombathelyen a saját gyártmányú elsőrendű angol-flórzoknik 35.000, női harisnyák D. M. C. anyagból 85.000, kötött kebátok és szvetterek 290.000, kötött mellények 195.000 koronába kerülnek,
