Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-02-05 / 28. szám
64. évfolyam, 28. szám Nagykanizsa, 1925 február 5, csütörtök Ára 1800 korona Sztrkesstőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Tekfon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ....................... 90.000 koron* A búzatermelés nemzetközi fontossága Irta: Bernét Istvján a Magyar Gazdaszövetség elnöke, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Az emberiség legfontosabb ■ailiurnövénye a búza, mely évezredek történetében rendkívül :ontos szerepet játszik a nemreteknek életében, A régi Hellas aámult kultúrája a mai Déi- aroszországnak búzája nélkül ehetetlen lett volna, mert a görögök csak ezen az utón udták magukat kellően élel- nezni. Róma, főleg amióta sikerült világuralmát megalapítania, i külföld olcsó búzája nélkül aem tudta volna hódításait /égrehajtani, mert hiszen nem :udta volna élelmezni a világ ninden táján hadakozó légióit. De később ez segítette elő a lágy birodalom bukását is, nert belföldi termelése tönkre- nent, proletár népessége felszaporodott, ami a folytonos aelső lázongásokat idézte fel. \ későbbi századokban főleg i „Hanza“, a német kereskedő /árosok szövetségének szerepe lágyon érdekes, mert ez a szövetség hatalmát és nagy poli- ikai befolyását annak köszönetté, hogy az európai északi államok búzaszükségletét ő látta ú s ennek ^ folytán ő tartotta mezében az Északi és Keleti tender egész kereskedelmét. Hol- andia letűnt nagysága, fénye világtörténél mi jelentősége jzintén a gabonakereskedelmen llapult. A hanyatlás akkor kezdődött, amikor ennek szálait nások ragadták ki kezéből. A búza jelenlegi kellemetlen meglepő áremelkedésének :>ka a múlt évi rossz termés Mellett a jövő termést illető 'ossz kilátások. Remélni lehet izonban, hogy aratásig ezek a diétások mégis csak meg foglak javulni és akkor bizonyos írcsökkenésre számíthatunk. Az i kérdés, vájjon ez az árcsökkenés nagymérvű és állandó esz-e? Ebben a tekintetben halnom kell arra, hogy a mos- j ani helyzet sok mulasztásnak ! ■s elhibázott rendszabálynak j eredménye. Azt lehet mondani | s ebben a tekintetben jófor- j nán az egész világ bűnös, j logy sehol sem volt megfelelő gabonapolitika. Nálunk különösen nem fordítottak kellő figyelmet a termelés emelésére, úgy, hogy migaz iparcikkeknél 1840- től 1895-ig a termelés emelkedése körülbelül 3007o, a búzánál mindössze 140, a húsnál pedig csak 600. A helyzet ma az, hogy Oroszország, mely 1909-ben több mint 7 millió tonnát exportált, a legutóbbi hivatalos becslés szerint közel 300.000 tonna vetőmagot kénytelen importálni. Románia mint exportáló állam, nem jöhet figyelembe. Argentínának termése az idén rosszabb volt mint tavaly. Anglia belső termelése a szükségletnek. alig egy ötödét fedezi. Franciaország még mindig igen tetemes bevitelre szorul. Az egyetlen tartomány, melynek fejlődése e tekintetben, bámulatos Kanada, ahol ílÉÍO-ban 2 és fél millió acre. volt búzával bevetve, míg 1921-ben 22.2 millió acre, vagyis a húsz év előttinek majdnem tízszerese. Hogy ennek a fejlődésnek igazi amerikai mértékéről fogalmunk legyen, meg kell állapítanunk, hogy a 22,2 millió acre 15 5 millió kát. holdnak felel meg, vagyis körülbelül egész Csonka- magyarország területének. Kanada búzatermelésének fokozása, szemben a többi búzatermelő államok e tekintetben! visszamaradásának, nem képes a világ búzaszükségletéi fedezni s ilyen körülmények között a búzapiacoknak bővebb ellátása egyelőre alaposan nem igen remélhető. A gazdák nemcsak nálunk, de világszerte panaszkodnak, hogy rájuk nézve a hitelkérdés kielégítően megoldva nincs. Sok helyen súlyosak az adók és a nagy birtokok, amelyeken a felesleges búzát termelték, megszűnnek, Ahhoz, hogy a gazda olcsón termelhessen, olcsó iparcikkekre, gépekre és műtrágyára, van szükségé, ezek pedig nem állnak rendelkezésre. Nálunk, amint Smith a Népszövetség mezőgazdaságunknak azokat a feltételeket, amelyektől a termelés fokozása függ, lehetetlen, hogy élelmezés tekintetében a mainál sokkal jobb viszonyokba kerüljünk, inkább ellenkező lehetőség fenyeget. Befeje lék a kiSitséfjwetés élialási@s vitáját A ssasiálás kedwe^iSeM foSyik — Bzad Járass pésisíSgy- b©sséde — Bizottsági Illések Budapest, február 4 A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a költségvetés vitáját. Az első szónok Maillott Nándor báró: Beszéde elején rámutat arra, hogy a nagy felfordulások után Bethlen István teremtette meg nálunk a konszolidációt, de ennek érdekében mindenkinek .nagy áldozatot kell hoznia. A szőlészet mai állapota katasztrófáíis. Elvesztettük külföldi piacunkat s magas borárainkkal amúgy sem tudunk versenyképesek lenni. Szükséges, hogy a mezőgazdasági hitel- kérdés keretében biztosítsanak a szőlőtulajdonosok részére is hitelt. Kéri a pénzügyminisztert, hogy az elődje által biztosított kölcsönök ügyét ő is vegye pártfogásába. Felhívja a Nemzeti Bank vezetőségét, hogy a szőlőtulajdonosoknak hathónapi váltóhitelt nyújtson. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a bor luxus- adóját szállítsa le. A Hegyalja elveszítette piacait és Lengyelországba a kereskedelmi szerződések hiánya folytán nem exportálhatunk. Mert Tokaj-Hegyalján most olcsóbbak a borok, mint bármely más borvidéken. Sok ezer munkás marad kenyér nélkül, ha a bortermelők hitelkérdését kapcsolatosan a mezőgazdasági hitelkérdéssel nem oldják meg sürgősen. Oly elismeréssel, megértéssel beszéltek a külföldiek a miniszterelnökről, hogy büszkének vallja magát a Bethien-párthoz tartozónak. A költségvetést elfogadja. Farkas Tibor az állami adminisztrációt bírálja. A legfontosabb tárcának a földművelésügyit tartja és annak kőlíségveíésst részletesen tárgyalja. A 80.395 hóid erdőből sok az állami erdő, ezek pedig egyáltalán nem rentábilisak. A földművelésügyi tárca 3 milliót irányoz elő a magyar lótenyésztésre. Mezőgazda- sági szakoktatásunk hibás, mert itt is túlteng a főiskolás típus, amely pedig csak szellemi proletárokat képesít, de gyakorlati gazdákat nem nevel. Az államvasutak kérdése annyira bonyolult, hogy azzal egyetlen felszólalással végezni nem is lehet. Szeretné, ha az államvasutakat is egy szakbizottság ellenőrizné, mint ahogy azt az összes állami üzemeknél el kellene rendelni. A személyi kiadások teszik elviselhetetlenné a közoktatásügyi tárca költségeit is, elsősorban az egyetemek tételeinél. Magyarországon ma egy mérsékelt, de határozott konzervatív irány uralkodik. Az ő véleménye szerint a konzervatizmus a józan mérsékelt fejlődést jelenti és nem zárja ki a liberális gondolatot sem. Amikor törvényhozásilag állapítják meg a közfunkcionáriusok számát, arra is ügyelni kell, hogy a jövő országgyűlés tagjainak számát is redukálják, mert ebben is nagy luzust űzünk. Mándy Samu elsősorban az állami birtokok gazdálkodásáról szól. Gödöllőről nem szólhatok — mondja — hiszen ott rossz a föld és más a gazdálkodás. A főiskolákról szól. Megállapítja, hogy a főiskolákban íultengés van nálunk. Nem az egyetemek beszüntetését javasolja, hanem helyesnek tartaná, ha a működési kört egy-egy fakultással leszállítanák. Sajnálja, hogy a községi adókivetési bizottságok működését megszüntették, mert a vidéken ettől a pillanattól ingott meg az adómorál. Kéri a kormányt, hogy ebből a szempontból állítsa vissza ezeket a bizottságokat, mert nem talál elfogadható okot azok megszüntetésére. A hitelkérdés némi pesszimizmusra ad okot a mezőgazdasági élet jövőjét illetően. Magyarországon a mezőgazdasági hite! kérdése már ötven év óta aktuális. Már negyven évvel ! ezelőtt is ez volt egyik legfőbb gon- I dunk és ma a gazdasági egyetemen I is egyik legintenzívebben tárgyalt kérdésahitel elmélete s 1919 benabe- kebelezeít hitel 1814 millióra rúgott. Csonka-Magyarországon hiányzik ebből 900 millió aranykorona. Magyarországon régente is a főváros és a városok vették leginkább igénybe a hiteit. A Nemzeti Bank a régi tekintélyes hitellel szemben csupán 1400 aranykoronát nyújt. Egyik legnagyobb bajunk az, hogy a külföldi hitel elé számos akadály tornyosul. Ma is olyan rendkívüli helyzet előtt állunk, amikor az államnak a magángazdaság éleiébe bele kell nyúlnia. Á földbirtok!eformmal kapcsolatos főmegbizottja rámutatott, az iparcikkek elég megokolatlanul drágábbak, mint Nyugaton. A nagybirtok nemcsak többet, de jobban is termel. Most ebben a tekintetben is hanyatlás állott be. Ha nem tudjuk megadni |
