Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-05 / 28. szám

64. évfolyam, 28. szám Nagykanizsa, 1925 február 5, csütörtök Ára 1800 korona Sztrkesstőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Tekfon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ....................... 90.000 koron* A búzatermelés nemzetközi fontossága Irta: Bernét Istvján a Magyar Gazdaszövetség elnöke, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Az emberiség legfontosabb ■ailiurnövénye a búza, mely év­ezredek történetében rendkívül :ontos szerepet játszik a nem­reteknek életében, A régi Hellas aámult kultúrája a mai Déi- aroszországnak búzája nélkül ehetetlen lett volna, mert a görögök csak ezen az utón udták magukat kellően élel- nezni. Róma, főleg amióta sike­rült világuralmát megalapítania, i külföld olcsó búzája nélkül aem tudta volna hódításait /égrehajtani, mert hiszen nem :udta volna élelmezni a világ ninden táján hadakozó légióit. De később ez segítette elő a lágy birodalom bukását is, nert belföldi termelése tönkre- nent, proletár népessége fel­szaporodott, ami a folytonos aelső lázongásokat idézte fel. \ későbbi századokban főleg i „Hanza“, a német kereskedő /árosok szövetségének szerepe lágyon érdekes, mert ez a szövetség hatalmát és nagy poli- ikai befolyását annak köszön­etté, hogy az európai északi államok búzaszükségletét ő látta ú s ennek ^ folytán ő tartotta mezében az Északi és Keleti ten­der egész kereskedelmét. Hol- andia letűnt nagysága, fénye világtörténél mi jelentősége jzintén a gabonakereskedelmen llapult. A hanyatlás akkor kez­dődött, amikor ennek szálait nások ragadták ki kezéből. A búza jelenlegi kellemetlen meglepő áremelkedésének :>ka a múlt évi rossz termés Mellett a jövő termést illető 'ossz kilátások. Remélni lehet izonban, hogy aratásig ezek a diétások mégis csak meg fog­lak javulni és akkor bizonyos írcsökkenésre számíthatunk. Az i kérdés, vájjon ez az árcsök­kenés nagymérvű és állandó esz-e? Ebben a tekintetben halnom kell arra, hogy a mos- j ani helyzet sok mulasztásnak ! ■s elhibázott rendszabálynak j eredménye. Azt lehet mondani | s ebben a tekintetben jófor- j nán az egész világ bűnös, j logy sehol sem volt megfelelő gabonapolitika. Nálunk különö­sen nem fordítottak kellő figyel­met a termelés emelésére, úgy, hogy migaz iparcikkeknél 1840- től 1895-ig a termelés emelke­dése körülbelül 3007o, a búzá­nál mindössze 140, a húsnál pedig csak 600. A helyzet ma az, hogy Orosz­ország, mely 1909-ben több mint 7 millió tonnát exportált, a legutóbbi hivatalos becslés szerint közel 300.000 tonna vetőmagot kénytelen impor­tálni. Románia mint exportáló állam, nem jöhet figyelembe. Argentínának termése az idén rosszabb volt mint tavaly. Ang­lia belső termelése a szükség­letnek. alig egy ötödét fedezi. Franciaország még mindig igen tetemes bevitelre szorul. Az egyetlen tartomány, melynek fejlődése e tekintetben, bámula­tos Kanada, ahol ílÉÍO-ban 2 és fél millió acre. volt búzával bevetve, míg 1921-ben 22.2 millió acre, vagyis a húsz év előttinek majdnem tízszerese. Hogy ennek a fejlődésnek igazi amerikai mértékéről fogalmunk legyen, meg kell állapítanunk, hogy a 22,2 millió acre 15 5 millió kát. holdnak felel meg, vagyis körülbelül egész Csonka- magyarország területének. Kanada búzatermelésének fo­kozása, szemben a többi búza­termelő államok e tekintetben! visszamaradásának, nem képes a világ búzaszükségletéi fedezni s ilyen körülmények között a búzapiacoknak bővebb ellátása egyelőre alaposan nem igen remélhető. A gazdák nemcsak nálunk, de világszerte panaszkodnak, hogy rájuk nézve a hitelkérdés kielégítően megoldva nincs. Sok helyen súlyosak az adók és a nagy birtokok, amelyeken a fe­lesleges búzát termelték, meg­szűnnek, Ahhoz, hogy a gazda olcsón termelhessen, olcsó ipar­cikkekre, gépekre és műtrágyára, van szükségé, ezek pedig nem állnak rendelkezésre. Nálunk, amint Smith a Népszövetség mezőgazdaságunknak azokat a feltételeket, amelyektől a terme­lés fokozása függ, lehetetlen, hogy élelmezés tekintetében a mainál sokkal jobb viszonyokba kerüljünk, inkább ellenkező le­hetőség fenyeget. Befeje lék a kiSitséfjwetés élialási@s vitáját A ssasiálás kedwe^iSeM foSyik — Bzad Járass pésisíSgy- b©sséde — Bizottsági Illések Budapest, február 4 A nemzetgyűlés mai ülésén foly­tatták a költségvetés vitáját. Az első szónok Maillott Nándor báró: Beszéde elején rámutat arra, hogy a nagy felfordulások után Bethlen István teremtette meg nálunk a konszoli­dációt, de ennek érdekében minden­kinek .nagy áldozatot kell hoznia. A szőlészet mai állapota katasztrófáíis. Elvesztettük külföldi piacunkat s magas borárainkkal amúgy sem tu­dunk versenyképesek lenni. Szüksé­ges, hogy a mezőgazdasági hitel- kérdés keretében biztosítsanak a szőlőtulajdonosok részére is hi­telt. Kéri a pénzügyminisztert, hogy az elődje által biztosított kölcsönök ügyét ő is vegye pártfogásába. Fel­hívja a Nemzeti Bank vezetőségét, hogy a szőlőtulajdonosoknak hat­hónapi váltóhitelt nyújtson. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a bor luxus- adóját szállítsa le. A Hegyalja elve­szítette piacait és Lengyelországba a kereskedelmi szerződések hiánya folytán nem exportálhatunk. Mert Tokaj-Hegyalján most olcsóbbak a borok, mint bármely más borvidé­ken. Sok ezer munkás marad ke­nyér nélkül, ha a bortermelők hitel­kérdését kapcsolatosan a mezőgaz­dasági hitelkérdéssel nem oldják meg sürgősen. Oly elismeréssel, megér­téssel beszéltek a külföldiek a mi­niszterelnökről, hogy büszkének vallja magát a Bethien-párthoz tartozónak. A költségvetést elfogadja. Farkas Tibor az állami adminisz­trációt bírálja. A legfontosabb tár­cának a földművelésügyit tartja és annak kőlíségveíésst részletesen tár­gyalja. A 80.395 hóid erdőből sok az állami erdő, ezek pedig egyálta­lán nem rentábilisak. A földművelés­ügyi tárca 3 milliót irányoz elő a magyar lótenyésztésre. Mezőgazda- sági szakoktatásunk hibás, mert itt is túlteng a főiskolás típus, amely pedig csak szellemi proletárokat ké­pesít, de gyakorlati gazdákat nem nevel. Az államvasutak kérdése annyira bonyolult, hogy azzal egyetlen fel­szólalással végezni nem is lehet. Szeretné, ha az államvasutakat is egy szakbizottság ellenőrizné, mint ahogy azt az összes állami üzemek­nél el kellene rendelni. A személyi kiadások teszik elviselhetetlenné a közoktatásügyi tárca költségeit is, elsősorban az egyetemek tételeinél. Magyarországon ma egy mérsékelt, de határozott konzervatív irány ural­kodik. Az ő véleménye szerint a konzervatizmus a józan mérsékelt fejlődést jelenti és nem zárja ki a liberális gondolatot sem. Amikor törvényhozásilag állapítják meg a közfunkcionáriusok számát, arra is ügyelni kell, hogy a jövő országgyűlés tagjainak számát is redukálják, mert ebben is nagy luzust űzünk. Mándy Samu elsősorban az állami birtokok gazdálkodásáról szól. Gö­döllőről nem szólhatok — mondja — hiszen ott rossz a föld és más a gazdálkodás. A főiskolákról szól. Megállapítja, hogy a főiskolákban íultengés van nálunk. Nem az egye­temek beszüntetését javasolja, hanem helyesnek tartaná, ha a működési kört egy-egy fakultással leszállítanák. Sajnálja, hogy a községi adókive­tési bizottságok működését megszün­tették, mert a vidéken ettől a pilla­nattól ingott meg az adómorál. Kéri a kormányt, hogy ebből a szem­pontból állítsa vissza ezeket a bi­zottságokat, mert nem talál elfogad­ható okot azok megszüntetésére. A hitelkérdés némi pesszimizmusra ad okot a mezőgazdasági élet jövő­jét illetően. Magyarországon a me­zőgazdasági hite! kérdése már ötven év óta aktuális. Már negyven évvel ! ezelőtt is ez volt egyik legfőbb gon- I dunk és ma a gazdasági egyetemen I is egyik legintenzívebben tárgyalt kérdésahitel elmélete s 1919 benabe- kebelezeít hitel 1814 millióra rúgott. Csonka-Magyarországon hiányzik ebből 900 millió aranykorona. Ma­gyarországon régente is a főváros és a városok vették leginkább igénybe a hiteit. A Nemzeti Bank a régi tekintélyes hitellel szemben csupán 1400 aranykoronát nyújt. Egyik leg­nagyobb bajunk az, hogy a külföldi hitel elé számos akadály tornyosul. Ma is olyan rendkívüli helyzet előtt állunk, amikor az államnak a ma­gángazdaság éleiébe bele kell nyúlnia. Á földbirtok!eformmal kapcsolatos főmegbizottja rámutatott, az ipar­cikkek elég megokolatlanul drá­gábbak, mint Nyugaton. A nagybirtok nemcsak többet, de jobban is termel. Most ebben a tekintetben is hanyatlás állott be. Ha nem tudjuk megadni |

Next

/
Thumbnails
Contents