Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-04 / 3. szám

zalai közlöny

Í925. január 4,

A pécsi színház deficitje. A

pécsi színház októberi és novemberi deficitje 272 millió 229 ezer korona. A színigazgató kérte a várostól ennek teljes mértékben való fedezését. A pénzügyi bizottság hármas bizottságot küldött ki a szanálás módozatainak megállapítása céljából.

Az állatorvosi főiskola nyári féléve. A m. kir. állatorvosi főiskolánál a nyári félévre január 10—17-ig lesznek a szabályszerű beiratások. Az előadások pedig az ezután következő héten kezdődnek.

Szerdára halasztották a forgalmi adóankétot. A forgalmiadó reformjának ügyében, mint ismeretes, a pénzügyminiszter ankétre hivta össze az érdekeltségeket. Az anké- tot eredeti terv szerint tegnap délelőtt tartották volna meg a pénzügyminisztériumban, közbejött akadályok miatt azonban e hónap 7-ére, szerdán délután 5 órára halasztották.

Glattfelder püspök átvette csonka egyházmegyéjének kormányzását. Dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök ezidei I. számú körlevelében bejelenti, hogy ideiglenes székhelye Szegeden elkészült és újév napjától kezdődőleg minden hivatalos irat ide küldendő.

A forgalmiadó-ellenőrök fizetésrendezést kérnek. A fővárosi forgalmiadó-eilenőrök többoldalas memorandumot juttattak el Búd pénzügyminiszterhez, feltárva jelenlegi súlyos helyzetüket. Az adóellenőrök elkeseredését az okozza, hogy javadalmazásuk nem történik ama pénzügy- miniszteri rendelet előirása szerint, amely 1924 tavaszán egyenesen fizetésrendezésük ügyében intézkedett. Az adótisztek kérését nagyon megnehezíti az, hogy általában a közönség hangulata ellenük van, mivel hivatásuk a felek ellenszenvét hívja ki. Pedig az ellenőrzés ellátása hallatlan fizikai megterheltetést jelent. Az adóellenőrök esőben, fagyban járják az utcákat, pincehelyiségekből ötödik emeleti lakásokba és ezért formálisan „éhbér“ a jutalmuk. Mindazonáltal remélik, hogy a pénzügy- miniszterhez beadott memorandumuknak hatása lesz és fizetésüket január 15-ig méltányosan rendezni fogják.

J1

_________ ,, ,,

Az assisii öregasszony

Irta: Baróti Rya (3)

Egy gyönyörű terembe tértünk be; a barát előre, én meg utána.

Egy karosszékből egy papfor- máju nagy ur szólt hozzám.

— Isten hozta, jó magyar asszony! mondja jóságos hangon.

Magyar szó! Először ezekben a végnélküli honvágytól sanyargatott napokban! itt az idegenben.

Hozzárohantam, letérdeltem eléje s habfehér kezére borulva sírtam és zokogtam.

Nem hagyott el a jó Isten — mondogattam.

— Mikor megcsendesedtem, elkezdett hozzám beszélni a püspök ur.

(Egy magyar származású püspök él Assisiben s valamiképen tudomására jutván a kolostorban sir- dogáló magyar asszony, rögtön intézkedett, hogy vezessék hozzá.)

— Megsimogatott — meséli — hogy ne sírjak. Most már majd ő lesz mellettem mindenben. A férjedet is még ma értesítem — mondotta — hogy ne aggódjék miattad; jó helyen vagy. Az exhumáló bizottság majd csak napok múlva ér ide, addig türelemmel kell lenned; itt maradsz addig nálam, elbeszélgetünk magyarul,

Az erdélyi szabad királyi városok visszakapták autonómiájukat. Bukarestből jelentik: A kormány rendeletet adott ki, amely szerint az erdélyi szabad királyi városok immár közvetlenül a belügyminisztérium alá tartoznak mindennemű ügyeikben. A vármegyei prefektura ezentúl már nem működhetik mint közvetítő szerv a városok vezetősége és a minisztérium között. A belügyminiszter ily irányú rendelkezése hét erdélyi városra vonatkozik: Arad, Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó és Nagyszeben.

Petőfi és Jókai ünnepségek olasz födön. Rómából jelentik: Székely Gyula, a Giornale d’Italia magyarországi tudósítója a kultuszminisztérium és a Petőfi-társaság megbízásából nagysikerű Petőfi-ün- nepségeket rendezett Olaszország legnagyobb városaiban. Sok helyről most meghívást kapott, hogy ezeket az ünnepségeket ismételje meg. Székely Gyula ez alkalommal Petőfi mellett Jókai Mórt is be fogja mutatni az olasz közönségnek. Első ilyen irányú estélyét Rómában fogja megtartani.

Óriási viharok Angliában és Franciaországban. Egész Nagy- británia és a La Manche csatorna felett újból heves vihar dühöng. A Londonból induló légi forgalom ismét szünetel. A Ttiemse kilépett medréből. Néhány helyiség el van rekesztve a külvilágtól.

Páris területén tegnap heves orkán dühöngött, mely elerte óránként 100 km. sebességet. A francia tengerpartok, a La-Manch csatorna és az Atlanti Óceán mentéről jelentik, hogy a tengeren heves viharok dúlnak, melyek lehetetlenné teszik a hajózást.

Mexikói jelentések szerint a Pa- menlipas gőzös 220 utassal, valamint 5kisebb hajó, melyek december 23-án hagyták el Veracruse kikötőt, eltűntek. Attól tartanak, hogy a hajók a legutóbbi napok heves viharaiban elsülyedtek.

Egy szerkesztőséget feldúltak a fascisták. Pisában a fascisták

betörtek a Messagero Toscano szerkesztőségébe, a popolári párt lapjának szerkesztőségét feldúlták és a gépházat szétrombolták.

Megdrágult az utazás Ausztriában. Január elsejétől kezdve az osztrák vasutakon mintegy 30—50 százalékos személydijszabás-emelés történt. így a közönség utazása minden viszonylatban átlag 40 százalékkal drágult meg. Ezzel szemben az uj díjszabásnak megfelelően olcsóbbodás fog beállani az államosított osztrák délivasut vonalain.

A tavalyi Nóbel-békedijat nem adják ki. Párisból jelentik: A Nobel- dij bizottság elhatározta, hogy az 1924. évi békedijat nem adják ki, hanem a jövő évi díjhoz csatolják.

Az osztrákok 51 milliárdot fizettek rá egy év alatt Nyugat-Ma- gyarorszagra. Az elszakított nyugati csonka megyékben nem terem annyi élelmiszer, amennyi az ottani lakosság élelmezésére elegendő volna és igy az osztrák államnak eddig sok pénzébe került az uj tartomány. Mint most a kiadott statisztikai adatokból kiderül, Ausztria az 1923-as költség- vetési évben ötvenegy milliárdot fizetett rá Nyugat-Magyarországra.

Marx kancellár újabb megbízatása. A német birodalom miniszterei tanácskozásra ültek össze, mely tanácskozás eredményéről a birodalmi elnöknek jelemes tétetett. Erre Ebert elnök megbízta Marx birodalmi kancellárt, lépjen újra összeköttetésbe a birodalmi gyűlési pártok vezetőivel, utaljon előttük a politikai helyzet komolyságára való tekintettel annak sürgős szükségességére, hogy munkaképes parlamenti többségen alapuló birodalmi kormányt kell azonnal alakítani és ajánlja nekik, hogy haladéktalanul vegyek revízió ala pártjaiknak a kormanyalakitásra vonatkozó eddigi határozatát. Marx kancellár tehát megbízást kapott ismét egy pártok fölötti kormány alakításra.

Francia jelentés német fegyverkezésről. A Berliner Zeitung am Mittag jelentése szerint Royer francia tábornok, a Németországban működő katonai ellenőrző bizottság tagja újabb jelentést küld arról, hogy a ReichsI — Óh, nem volt nálam boldogabb | teremtés ebben a pillanatban az egész talián városban.

— Amikor aztán már jobban mertem a püspök úrral beszélni, megkérdeztem, hogy ha az én Pistámat fölveszik, megnézhetem-e? és esetleg szebb, díszesebb koporsóba szeretném tenni.

— Hoztam én, kérem, költséget mindenre — mondtam, mert hogy csudálkozva nézett rám.

— Azt nem lehet, nem engedik meg — felelt kétkedőén a püspök.

— Pedig kérem szépen, hiszen én azért tettem meg ezt a nagy utat! Nékem látni muszáj a fiamat. Nem bírnék különben megnyugodni. Az uram meg én hat év hosszú téli álmatlan éjszakáin mindig csak erről dödörögtünk. Hat évig én csak erről gondolkoztam, ezt tervezgettem, nem lehet az másként; meg aztán a Pistám még halála előtt pár nappal is azt irta a kórházból, hogy kedves édes anyám, vitessen el haza, ne hagyjon itt. Sok volt akkor kérem a halott, aztán meg egy közlegény ... a szürke mundérban egyik olyan mint a másik, a sirásó is kicserélheti; magyar magyar ... jaj nem lehet az, tessék kieszközölni, hogy a gyermekemet

! láthassam ... rá ismerek én, tudom j én miről . ..

Itt is célt ért a makacs akaraterejével.

Mikor a bizottság megérkezett, megengedték neki, hogy az exhumálásnál jelen lehessen, miután a püspök megigértette vele, hogy erős lesz.

Mikor fölemelték a koporsó födelét ... itt az emlékek borzalmától megállt egy pillanatra — bizony nem olyannak gondoltam én itthon ... folytatta remegő hangon. De azért rá ismertem. Megismertem az apró egér fogairól, aztán meg a testén még épen maradt a katonaruhája. Belenyúltam a zsebébe s csak néztek a katonák... hát csakugyan benne volt az imádságos könyve.

— Haza is hoztam, meg a sapkarózsáját is a sapkájáról — emlékbe.

— Szép koporsóba tetettem a régivel együtt — hála Istennek — teszi hozzá az egyszerű emberek megnyugvásának kifejezésével.

— A kegyes jó magyar püspök beszentelte Pistámat s másnap a koporsóval s kisérő katonákkal útnak indultunk.

— Úgy az éjféli órákban értünk egy városba. Láttam, amint a fiam koporsóját emelik le és valami nagy

wehr titkos toborzóirodákat tartott fenn és egy titkos reguláris csapatról szóló listája volt és hogy minden három hónapban húszezer önkéntest képezett ki.

Felülvizsgálják a bécsi császári javak elkobzását. A bécsi keresztényszocialisták elhatározták, hogy bizottságot alakítanak, amely a császári háznak 1919 április 3-án és október 30-án hozott törvények alapján lefoglalt javait meg fogja vizsgálni. A bizottság legközelebb megkezdi tevékenységét.

A szövetséges pénzügyminiszterek párisi értekezletére korlátolt hatáskörrel történt meghívás miatt tárgyalások indultak meg Bukarest, Belgrád és Lisszabon között, hogy az ügyben közösen tiltakozzanak. Ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, hanem az egyes államok külön-külön jegyzékben tiltakoztak. Megállapodás jött azonban létre, hogy a tiltakozást a három állam egyidő- ben nyújtja be. A román kormány jegyzékében tiltakozik az ellen a rendszer ellen, hogy a kishatalmakat mellőzik azokon a konferenciákon, amelyeken ezek vitális érdekei kerülnek szóba.

Románia megtiltotta a búza kivitelét. A bukaresti minisztertanács a búzát elsőrangú élelmicikknek jelentette ki és elhatározta, hogy a búza, valamint mindenféle buzater- mék kivitelét eltiltja. A belső fogyasztásban a búza maximális árát vago- nonkint 90.000 leiben állapították meg.

Bécsben csökkent a munka- nélküli ek száma. Bécsi jelentés szerint az egyes munkaközvetítő heHILD JÓZSEF

épületfa-, deszka-, mész-, cement- és termény-kereskedése

Nagykanizsa, Király-u. 4.

Telefon 120. szám

1 házba vitték be. Teremtő Isten, mit akarhatnak? csak nem gondoltak mást és eltemetik itt?

— Kinos kétségek emésztettek, beszélni nem tudtam, csak szorosan a fiam koporsója mellé álltam.

— Hiába küldtek el, nem mozdultam mellőle el.

Egy terembe vitték, ahol már 6 koporsó volt és tele voltak virággal.

— Ott töltöttem az éjszakát a koporsók között a Pistám mellett; gubbaszkodtam, őriztem . . .

— Másnap sok nép jött és mind virágot hozott. Néztek engem, szóltak is hozzám, barátságos, finom népek, meg kell nekik hagyni.

Itt töltöttem két napot és két éjszakát a koporsók között, mivel a fiam koporsóját nem mertem otthagyni egy pillanatra sem.

— Az utolsó napokban mindig sírtam, nem tudva, hogy mire várunk, miért nem megyünk, hátha nem is engedik . .. Csak sírtam, sírtam, ezzel legjobban meg tudtam értetni magam, mert láttam, hogy a katonák is élénken beszélnek rólam valamit.

— Egyszer, amint sirdogálok, egy kövér ur rám nézett és valamit olaszul kérdezett a katonáktól. Azok élénken hadonászva magyaráztak rólam, mire a kövér ur elsietett,