Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-04 / 3. szám

64. évfolyam, 3. szám Nagykanizsa, 1925 január 4, vasárnap Ära 1800 korona P I f |f T. P. Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg POLITIKIi HIPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ...................... 90.000 korona A k ölni zóna problémája most az a kérdés, amely Franciaországot mindenek- felett izgatja és minden politiku­sát foglalkoztatja. Csak Francia- országot, mert szövetségeseinek semmi érdeke sem fűződik a kölni zóna kérdéséhez és nekik igazán mindegy, vájjon a meg szállott német területet kiüritik-e a frantia gloíre fényében sütké­rező katonák vagy tovább sa­nyargatják a német lakosságot, megakasztván a német gazdasági kibontakozást, ipari fejlődését. A győzelmi mámorban tobzódó franciák szövetségesei nagyon jól tudják, hogy az, amit Fran­ciaország a kölni zóna megszál­lásának meghosszabbításával cse­lekedett, nem más, mint egy újabb jogtalanság, az igazság­nak egy újabb arculcsapása, de a szövetségi viszony szolidari­tásra és egyetértésre készteti őket. Az igazságtalanságnak szen­tesítésére. Hozzá vannak ők szokva a győző jogán való igaz­ságtalansághoz, noha a nemzetek areopágjának tolták fel magukat. Egy jogtalansággal több, igazán nem számit náluk. Elkönyvelik a többiek mellé. Ami Franciaországot a szer­ződésszegésre birta, nem csupán a győző diadalittassága, a lábai­nál tehetetlenül vergődő és a szövetségesek szuronyerdeje mel­lett neki kiszolgáltatott, lefegy­verezett Németországgal szem­ben, amely behemóti gyűlölettel vájkál Germania beleiben és élő húsát marcangolja, de az az érzete is, amit az orgazda érez a jogtalanul birtokába került idegen jószág miatt, mikor az igazságszolgáltatás sújtó keze feléje közeledik. A leszámolástól való félelem érzete. Az, hogy Németország hatalmas élniaka- rása végre is utat tör minden torlaszon, akadályon és lekötött­ségen és a leigázott nép minden visszafojtott’ elkeseredésével ki­szabadítja kezét a vasbéklyóból. Az a mérhetetlen megalázta­tás, az a tengernyi szenvedés, melyet a boszulól lihegő francia nemzet a germán óriásnak oko­zott, csak még keményebbre acélosilja a germán önérzetet. Jaj, ha a germán óriás egy­szer visszaüt. Ez az idő pedig előbb következik be, mintsem gondolnák. A kölni zóna katonai kiürítésének elhalasztása csak sietteti ezt az időt. b. R. BELPOLITIKA ■ -muM wmrrr^, h .... — Fe Sfeo^iSIlc az ellssisék egysége — Aa?. egységespárft érdekes!etet tapft — A bizottság /tárgyalásai Budapest, január 3 A passzivitás ügyében újabb, ér­dekes fordulat történt. Szcitovszky Béla házelnök tervezett pártközi ér­tekezletének még elmaradása esetén is, csupán mint tervnek, olyan ha­tása volt az ellenzékre, hogy poli­tikai körökben komolyan számítanak az amúgy is ingatag ellenzéki egy­ség felbomlására. A házelnök akciója tudvalévőén azért nem jutott el a konferencia összehívásáig, mert az ellenzék hi­vatalosan a legcsekélyebb közeledést sem mutatta, egyáltalán nem adta jelét annak, hogy ő is törekednék a parlamenti helyzet konszolidálására. A házelnök erre kijelentette, hogy egyelőre nem hívja össze az érte­kezletet, hanem újra megfontolja az egész tervet. A demokratikus ellenzéki szövet­ségben az értekezlet tervének elej­tése izgalmat keltett. Az ellenzék mérsékeltebb szárnya ugyanis szíve­sen ragadta volna meg a házelnök­nek, mint pártok felett álló fórum­nak a kezdeményezését arra, hogy a meddő és nagyon népszerűtlen pasz- szivitásból valahogyan kilábaljon. Mi­kor az ellenzéki szövetségnek ilyen felfogású tagjai látták, hogy — túl­nyomóan szociáldemokrata befolyásra — ez az akció is zátonyra jutott és tovább kell vergődniük a tétlenség­ben, továbbra sem juthatnak szóhoz, egy csoportba álltak össze és magá­ban a demokratikus ellenzéki szövet­ségben nyíltan mozgalmat indítottak a passzivitás feladására. A pártközi értekezletről egyébként az egységes pártban az a felfogás alakul ki, hogy a párt az eszme pár­tolásával kívánta honorálni Apponyi Albert grófnak azt a kívánságát, hogy a többségnek kell a békülést kezdeményeznie. Ennek meghiúsultával a felelősség teljésen az ellenzékre hárul. * A Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt folyó évi január hó 12-én pártértekezletet tart. Tárgyso­rozat : Elnök részvétnyilatkozatokat olvas fel, melyek nagyatádi Szabó István elhunyta alkalmából érkeztek. Elnök ezptán felolvassa Hódmező­vásárhely pártvezetőségének üdvözlő táviratát az újév alkalmából az egy­ségespárthoz. A tárgysorozat utolsó pontjaként a költségvetés tárgyalása szerepel, melynek előadói előrelát­hatólag a következők lesznek: mi­niszterelnökségi és igazságügyi tárca Örfy Imre, pénzügyminiszteri tárca Temesvári Imre, kereskedelemügyi tárca Hermann Miksa, földmivelésügy Erdélyi Aladár, külügy Alózer Ernő. * A részletes, tárcánkénti költség- vetési füzetek kézbesítését tegnap kezdte meg a pénzügyminisztérium. A füzeteket elsősorban a pénzügyi bizottság tagjai kapják meg. Ha a pénzügyi bizottság január 7-iki ülésén megkezdik a költség- vetés tárgyalását, akkor minimálisan egy hétre van szükség a bizottsági tárgyalás befejezéséhez. Január 13, 14-re a költségvetést általánosság­ban és • tárcánként is' letárgyalják. A bizottsági jelentés benyújtása után kérni fogják a sürgősséget és azon­nal megkezdik a plénumban való tárgyalást. A január 12-iki formális megnyitó ülés után hosszabb szünet céltalan lenne. Mindössze 13-án nem lesz ülés, 14-én pedig csak néhány kisebb javaslatot fognak letárgyalni. A pénzügyminiszter kívánságára a bizottság délelőtt és délután is ülé­sezik, hogy mielőbb átmenjen az anyagon. A plenáris tárgyalást az uj házszabályok értelmében 8 órás üléseken folytatják. KM*»»» Ki ca BELFÖLDI Hiheti Az országos munkapiac állása. A m. kir. állami Munkaközvetítő Hivatal jelentése szerint az elmúlt héten a budapesti és 7 vidéki ható­sági munkaközvetítő férfi és nőmun­kások részére 455 munkahelyet és 3860 munkakeresőt tartott nyilván. 100 munkahelyre tehát 848 munka- kereső jutott. Az intézetek tanoncok részére 425 munkahelyet, ezzel szemben 70 munkakereső tanoncot tartottak nyilván, 100 munkahelyre tehát 16 munkakereső jutott. A munkapiac állása tehát, bár az előző héttel szemben javulást mutat, mégis igen kedvezőtlen. Intézetek szerint mindenütt, de különösen Debrecen, Miskolc és Budapest kör­zetében igen kedvezőtlen. Rádióklub Pécsett. A rádió iránt Pécsett is megnyilatkozó érdeklő­désre való tekinteltel valószínűleg még e hónapban rádió-klub alakul, sőt mozgalom indult meg, hogy Pécsett mielőbb rádió leadóállomás is létesüljön. A rádió használatáért fizetendő dij havi egy aranykorona lesz. — Beiratkozások a közgazda- sági egyetemen. Az 1924/25. tanév II. félévre a beiratkozások 1925. január 12-étől január 24-ig bezáró­lag tartanak. A tandíjmentesség iránti kérvények január 12—18-ig, uj hallgatók részéről 21-ig bezárólag nyújtandók be. Akik az I. évfolya­mon esetleg megüresedő helyekre magukat felvétetni óhajtják, születési érettségi, erkölcsi, továbbá közható­sági bizonyítvánnyal felszerelt kér­vényüket nyújtsák be a dékáni hi­vatalnál (IV., Szerb-utca 23.) A kor­látolt létszám miatt a kérelmek ide­jében való benyújtása ajánlatos. Telkes vitézek gazdasági vizs­gája. A napokban tartották a somogy- szentimrei m. kir. földmivesiskolánál a telkes vitézek részére rendezett gazdasági tanfolyam vizsgáját. A vizs­gán résztvett Gállos Aladár kir. or­szágos tanfelügyelő, Markóczy Antal tábornok, Hegyessy-Igmándy Géza testőralezredes, Horváth Jenő, az al- sódunántuli mezőgazdasági kamara igazgatója, Preusberger Károly gaz­dasági egyesületi titkár, a környék gazdái, gazdaköri kiküldöttei. A vizsga Fodor Jenő igazgató beszámolójával vette kezdetét. A telkes vitézeket a mezőgazdaság és kertgazdaság min­den ágából kikérdezték és várako­záson felüli feleleteket adtak, meg­mutatták a vizsgabizottságnak, hogy valóban érdemesek a vitézi ado­mányra. Akció Jugoszláviában lévő mű­emlékeink áthozatalára. Mint ér­tesülünk, a bajai törvényhatósági bi­zottság egy indítványra feliratot intéz a magyar kormányhoz, amelyben fel­kéri, hogy lépjen érintkezésbe diplo­máciai utón a jugoszláv kormánnyal azon műemlékek megszerzése érde­kében, melyek a megszállott Bács­kában a szerb államnak szemet szúr­tak. A zombori Schweidl és a Rá­kóczi szobrot Baján kérik felállítani, ha a magyar kormány diplomáciai összeköttetése sikerrel jár. Berzeviczy Albert a Károlyi rezsim ellen. A székesfővárosi Tisza István társaskör diszgyülésén Berzeviczy Albert beszédében többek között azt mondotta: hogy Tisza István híveinek is könyü volna meg­változtatni az engesztelő hangot és a nemzetet arra figyelmeztetni, hogy az 1918-iki október 31-ének alkonyi óráiban itt Budapesten elkövetett gyalázatos merényletnek, amely a líazát legjobb fiától fosztotta meg, felelősséget nemcsak az abban részes és sajnos mindezideig büntetlenül, sőt elitéletleniil maradt cinkosok viselik, de viselik bizonyos tekin­tetben azok is, akik akkor a hatal­mat kezükben tartva, azt a könnyen előrelátható merényletet meg nem akadályozták, elkövetőinek üldözését elmulasztották s szervezett terrorral soká megakadályozták azt, hogy a nemzet közvéleménye a tett 'fölötti felháborodását nyilváníthassa s anuak megtorlását erélyesen követelhesse.

Next

/
Thumbnails
Contents