Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
(Folytatá3 a 4. oldaliról) lyen mértékben az egy munkaegységre eső termelőszövetkezeti jövedelem meghaladja a biztosított bért. A műszaknormáért járó munkaegység változatlan marad. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kom- bájnvezeíő, a munkagépkezelő és a segédkombájnvezető a gépállomástól pénzbeni és természetbeni teljesítménybért kap. A munkagépkezelő és a segédkombájnvezető 70 százalékát kapja a traktor- és kombájnvezető készpénzben és természetben megállapított bérének. A készpénzbért közvetlenül, a természetbeni bért az állami terménybegyüjtő utján fizeti a gépállomás. Az évi terményjárandóságot két részletben, minden év julius 31-ig és november 30-ig | kell kiadni. b) A gépjavításban részvevő traktorvezetők és egyéb dolgozók bérét a javítások idején, a Ynü- íielymunkások bérét egész évben az ipari I. a. szárnu karbantartó tarifával kell fiszámolni. c) A dolgozók érdekeltségének fokozása céljából uj prémium- rendszert kell kidolgozni, figyelemmel a termelőszövetkezetben elért eredményekre. d) A gépállomások állandó dolgozóit társadalombiztosításban és családipótlékban kell részesíteni. e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehozásához szükséges ösz- szeget kell a költségvetés keretében előirányozni. Az állandó szálláshellyel nem rendelkező brigádok részére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954 —-1956-ban 1000, egyenként legalább 8 személyes lakókocsi legyártásáról. C A traktorosok képzettségé*-'* nek megjavítására az ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerre kell áttérni. A traktorgépészképzést, az ipari tanulóképzés mintájára, 18 hónapos 'időtartammal kell megszervezni. 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő 17—19 éves tanuló képzését kell megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a gépállomásokon legalább három évig kell szakmájukban dolgozniok. A földművelésügyi miniszter 1954-től kezdődően szervezzen hathónapos traktorosgépészképző tanfolyamokat 22—26 éves dolgozók számára, akik katonai szolgálatukat teljesítették és a trak- > torvezetésben vagy szerelői munkában legalább egyéves tapasztalattal rendelkeznek. Ezen a tanfolyamon évente 4000—4000 traktorvezetőt kell kiképezni. A kombájnvezetőket és egyéb speciális gépkezelőket hasonló elvek szerint kell átképezni. A műhelymunkások és a megyei gépjavító vállalatok szakmunkásainak utánpótlására az IVITH irányítása alá tartozó tanulóképzés keretében traktormotorszerelő, esztergályos és kovácshegesztő szakmunkásokat kell kiképezni. A traktoros» és szakmunkástanulók kiképzésük ideje alatt az ipari tanulókhoz hasonlóan ingyenes egyenruha- és munkaruhajuttatásban és ellátásban részesülnek. A gépállomások dolgozói részéi« naponta az eddig megállapított hozzájárulással háromszori étkezést, ebből egyszer meleg étellel való ellátást kell biztosítani. Ha a szántóföldeken dolgozó traktorosbrigádok részére a gépállomás az étkeztetést nem tudja biztosítani, a napi étkezési hozzájárulást 4 forintra kell felemelni. A traktorvezetők részére önköltségi áron egyenruhát kell biztosítani. A gépállomás minden családfenntartó dolgozója részére háztáji földet kell adni. A gépállomások dolgozói lakás- viszonyainak megjavítására a< egyéni lakásépítkezés széleskörű fejlesztését kell lehetővé tenni. 1954-ben a gépállomások telephelyeinek közelében 5ÜÜ szolgálati lakást kell építeni. A. vezetés színvonalának emelése érdekében: a) 1956-tól gépállomás igazgatójává, főmérnökévé, főagronómusává- gépészmérnökök,, illetőleg felsőfokú képzettséggel rendelkező agronómusok nevezhetők ki. A gépjavító vállalatoknál főmérnökké csak egyetemi végzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező mérnököt lehet kinevezni b) Azoknak a gépállomást igazgatóknak, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek, de kellő hozzáértéssel vezetik a gépállomást, kell. segítséget kell nyújtani szakképzettségük fokozására. c) 1954-ben az Agrártudományi Egyetem képesítési karán végzettek közül 50, a Műszaki Egyetem gépészmérnöki és gépgyártómérnöki karán végzettek közül 25— 25 mérnököt, az ipar és a népgazdaság egyéb ágaiból 1954-ben további 50 mérnököt kell a mezőgazdaságba átirányítani. d) A gépállomások vezető dolgozóinak (igazgató, főmérnök, fő- agronómus, vezető könyvelő, vezető mechanikus, körzeti mechanikus, munkairányító) fizetését az iskolai végzettségtói, az eltöltött szolgálati évektől és a tervfeladat nagyságától függően kell megállapítani. e) A gépállomás irányitó műn-1 kakörben működő vezető dolgozóit a gépállomási tervek túlteljesítése, a magasabb termésátlagok elérése alapján premizálni kell. n 1954—55-ben önkéntes je* • lentkezés alapján az iparból a gépállomásokra és állami gazdaságokba át kell irányítani mintegy 5000 tapasztalt, képzett szakmunkást részben a javítóüzemekbe, részben pedig traktorosgépésznek és kombájnvezetőnek. A földművelésügyi minisztérium gondoskodjék ezeknek az ipari munkásoknak átképzéséről, illetve továbbképzéséről és elhelyezéséről. X. A mezőgazdasági szervek irányításúnak megjavitásáról; a mezőgazdasági szakemberek bevonásáról a termelés közvetlen irányításába ; a szakoktatás és a tudományos munka megjavitásáról A mezőgazdasági termelés állami irányítása és annak szervezete nem felel meg a követelményeknek. A legfőbb hiba az, hogy a mezőgazdasági szakemberek irodákban ülnek, adminisztrációval vannak lekötve és nem szervezik a termelést. A szakemberképzés színvonala és szűk specializálása s^m felel meg a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatoknak. A mezőgazdaság állami irányításában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácsok hatáskörét az utasítások továbbítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben guzsba- kötötte a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások kezdeményezését is. A központosítás tulhajtása következtében a megyei, járási és a községi tanácsok a mezőgazdaság helyi problémáit képtelenek helyesen megoldani és a dolgozók tömegeit bevonni a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzett munkába. Mindez a mezőgazdasági szervek — a földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak — mértéktelen felduzzasztására és az operatív vezetés helyett bürokratikus utasítások tömkelegére vezetett. Emiatt a földművelésügyi minisztériumban háttérbe szorult a mezőgazdaság állami irányításának egyik legfontosabb része: a szakmai propagandamunka. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok iegjobo eredményeit a propaganda nem népszerűsíti, nem ismerteti azokat a módszereket, amelyek segítségével az eredményeket elérték. Mindezeknek a hibáknak a gyökere elsősorban magában a földművelésügyi minisztériumban van, másodsorban a megyei és a járási mezőgazdasági szerveknél. A mezőgazdasági tudományos munka is elmarad még a gyakorlat követelményeitől és elért eredményei sem terjedtek el a gyakorlatban. 1 A mezőgazdasági termelést J * irányító szervezetnek megjavítása érdekében az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) A mezőgazdaság állami irányításában a túlzott központosítást meg kell szüntetni. A földművelésügyi miniszter a terme lés közvetlen irányításával kap csolatos feladatok zömét adja á a helyi tanácsi és mezőgazdaság szerveknek, ugyanakkor forditsor nagyobb gondot ezek munkájá nak megjavítására. A mezőgaz dasági termelés fejlesztésére irá nyúló feladatok végrehajtását : helyi viszonyok figyelembevételé vei a megyei, a járási és ; községi tanácsok szervezzék meg elsősorban a mezőgazdaság dolgo zói körében végzett felvilágosító mozgósító tevékenységük gyöke T’íXj Kinőni 0171 f cótml rs é- o intézményei adjanak messzemenő segítséget. b) A gépállomások körzeti ag- ror.ómusi rendszerét meg kell szüntetni, helyette létre kell hozni a termelőszövetkezetekbe, illetve a községekbe kihelyezett ag- ronómusi hálózatot úgy, hogy egy agronómusra általában 2500—3000 kát. hold szántóterület jusson. Az agronómusnak, aki továbbra is a gépállomás állományában marad —- elsősorban a termelőszövetkezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkor minden segítséget meg kell adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára is. Lehetőleg a 600—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezetbe külön agronómust kell helyezni. Az ország főbb zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkálatok elvégzésére és ezekre a gépállomásokra kertész és szőlész szakembereket kell beosztani. c) Minden járásban létre kell hozni egy állattenyésztőállomást, amelynek fő feladata a törzskönyvezés és az apaállatgazdálkodás. Az országos növényvédelmi szolgálatot decentralizálni kell és létre kell hozni 17 növényvédőállomást, amelyek ellátják az állami feladatot képező védekezést (burgonyabogár, amerikai fehér szövőlepke stb.) és segítséget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők elleni védekezésben. Megyénként öntözési és talaj- javitási állomásoka,t kell létesíteni és feladatukká kell tenni a belső öntözőtelepek megépítését, a talajjavitás elvégzését. d) A földművelésügyi minisztérium az eddiginél nagyobb gondot fordítson a szakmai propagandára. Meg kell javítani az írásos propaganda szakmai színvonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készítése soián figyelembe kell venni az egyes tájak adottságait. A népművelési miniszter a földművelésügyi miniszterrel együtt növelje a mezőgazdasági oktató- és dokumentumfilmek, filmhiradóbe- tétek és hangfelvételek számát. A hároméves téli mezőgazdasági tanfolyamokat be kell illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe és a tanfolyamot végzettek kapják meg az »Arany-, illetve Ezüstkalászos földmüves“-jelvényt. A mezőgazdasági szakkörök segítségével tömegméretűvé kell tenni a mezőgazdasági kísérletezést és a korszerű termelési eljárások alkalmazását. A szakkörök működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosítani. A Micsurin Agrártudományi Egyesület tevékenységét ki kell terjeszteni és feladat ává kell tenni a mezőgazda- sági ismeretek társadalmi utón való elterjesztését. A földművelésügyi miniszter az 1954. évtől kezdve évente szervezze meg a hagyományos országos mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt Budapesten, s emellett az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján évente rendezzen megyénként is vásárral egybekötött mezőgazdasági kiállításokat. Rá kell térni ana a rendszerre, hogy a kiállításokon azok a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gaz- dá kodó dolgozó parasztok vehessenek részt, akik az előző gazdasági évben jó termelési ered ményt értek el. e) A dolgozó parasztok körében népszerű »Szabad Föld* nyújtson még több szakmai segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. O Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésére az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) 1954 őszén újból meg kell nyitni — az 1953. év őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasagi Akadémiához hasonló szervezettel — a Keszthelyi és a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát. b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükséglet biztosítására és a tanítási színvonal emelése érdekében az Agráregyetem gépesitési karát önálló Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolává kell szervezni. D A mezőgazdasági és műsza- ki szakembereket nagy számban kell a mezőgazdaság közvetlen szervezésére és vezetésére küldeni. Számukra fokozott megbecsülést, szociális és anyagi helyzetük megjavítását kell biztosítani. a) A földművelésügyi minisztérium irányitó apparátusából és vállalataiból — az egyetemről most kikerülő fiatal szakemberekkel együtt — 2000, a népgaz daság egyéb ágazataiból, elsősorban a begyűjtési és a kereskedelmi vállalatoktól 1000 mezőgazda' sági szakembert kell 1954 első feliében a termelést közvetlen irányitó munkahelyekre: a helyi tanácsokhoz, a gépállomásokra, valamint állattenyésztési és talajja vitási állomásokra irányítani. b) A szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alap ján kell megszervezni. A földművelésügyi miniszter írjon ki pá lyázatot mindazokra az állásokra, amelyek az átcsoportosítás során betöltésre kerülnek. A városokból falura kiköltöző szakemberek számára háromhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósita ni és átköltözési költségeiket meg kell téríteni. A földművelésügyi miniszter biztosítson a kiköltözött szakemberek részére megfelelő lakásokat, lakások vásárlása, helyreállítása és építése utján. A háromhavi fizetésnek megfelelő ősz- szeg fedezésére mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedig az 1954. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell a földművelésügyi miniszter rendelkezésért bocsátani. c) A mezőgazdasági szakeu'berek rendkívül káros munkahely- változtatásának megsz-üriíetése végett azt a célt kell kitűzni, hogy a mezőgazdasági szakemberek hosszú éveken keresztül végezzék ugyanabban a gazdaságban vagy községben munkájukat, mert ez az előfeltétele annak, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a legmagasabb termést érjék el. A hosszú ideig egy helyen dolgozó, jó eredményeket elért mezőgazda- sági szakemberek fizetését — a szolgálati idő figyelembevételével — az átlagnál magasabbra kell emelni és az elért jó eredmények alapján prémiumban kell részesíteni. d) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbképzésben részesüljenek. A Gödöllői Agráregyetem mellett a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére külön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2— 6 hónapig tartó továbbképző tanfolyamok szervezését. A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egy évre gyakornoknak kell beosztani a gépállomások, állami gazdaságok, áll tenyésztő állomások agronón sai, illetve állattenyésztői me 1954 március l-ig 15Ü0 gyáS nokot kell beáililám, emellett kell mondani, hogy a főisko illetve technikumot végzett me gazdasági szakemberek az iskoia elvégzése után legalább 3 évig termelőmunkában kötelesek dolgozni. 4. A mezőgazdasági tudományos kutatómunka továbbfejlesztése érdekében a Tudományos Akadémia, a földművelésügyi minisztérium és a tudományos intézmények a következő elveket kövessék: a) A mezőgazdasági termelés színvonala gyorsütemü emelése érdekében az alábbi feladatok megoldását kell a tudományos kutató intézmények feladatává tenni: Talajaink termékenységének gyorsütemü helyreállítása érdekében ki kel) dolgozni a legfontosabb termelési tájak vetésforgó, trágyázási és talaj művelési vend- szerét, amely a száraz években is biztosit állandó és bő termést. A legfontosabb gabonave emelési tájakon való termelés v az eddigieknél lényegesen termőképen sebb, biztosabban termő, kiváló minőségű uj gabonafajtákat, el-< sősorban buzafajtákut kell előállítani és ki kell dolgozni ezek nagy termést biztosító termelési eljárását. Állítsanak elő továbbá rövidebb tenyészidejű, bőven tér-* mő k ‘koricafajrakat, hogy ezáltal kukorica után is korábban lehessen vetni az őszibuzát. Az állattenyésztés takarmány-: alapjának megteremtése érdekében a jellegzetes tájakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok figyelembevételével ki l-ell dolgozni a folyamatos takarmányellátás rendszerét és a taiiar- mánynövények termelési eljárását. Az állattenyésztési kutatás első feladatává kell tenni a takarmányozási módszerek fejlesztését, a hozamok növelését, a meglévő állatfajták tökéletesítését, valamint a törzstenyészetek szükséges mértékű továbbfejlesztését. Burgonyatermelésünk színvonalának jelentős megjavítása ércükében ki kell dolgozni terme;-s komplex termelési eljárását é egyes burgonyatermelő tájak vetőgumó termelési módszerét, fo- vábbá a nagyüzemü öntözéses zöldségtermelés és ve imagterme- lés termelési eljárását. A legfontosabb termelési tájakra ki kell dolgozni a szőlő- és gyümölcstermelés komplex termelési eljárását. b) A termelési feladatok eredményes teljesítése érdekében a mezőgazdasági tudományos kutatás és agropropaganda hálózatai: tovább kell fejleszteni, különös tekintettel a táj termelés jellegzetes követelményeire. A nagyobb tér-: melési tájak kutatási intézményeit fokozatosan komplex tájintéz etekké kel1 kiépíteni. Feladatukká kell teR1}'. a ^áj legfon-, tosabb termeli8' kérdéseinek megoldását. EmeÜ*2^ a mezőgazdaság előtt álló közP00;^ fej;ad8-~ tok megoldása megk°ve.^e.^ a2 országos termelésszervezósi, üzente szervezési, munkatudom^nP pi0^ blémák vizsgálatára Mt'z°g;. 1B.~. sági Szervezési Intéze? lé'/8siíffe* és a meglévő Mezőgazdaság 5*/ 7 kísérleti Intézet Mezőgazc. Gépesitési Intézetté fejleszt., A földművelésügyi mir rium, a megyei és a járási csők a jövőben a mezőgazdaság irányításába fokozott mértékben vonják be — tanácsadói mim ségben — a mezőgazdaság !ejy-- válóbb szakértőit és kutatóit. ' XI A falusi pártpolitikai munka feladatairól A mezőgazdasági term ^-r, lesztése érdekében dönfl tőségü, hogy a falusi pd zetek a falusi lake - céltudatos szervez felvilágosító műnk, .. , - . A falusi pártsze \ \ a 4(Folytotás a 0. ot ’-flow.; ~ — — ~ 1953 dec.
