Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

a Szovjetunió Legfelső Bíróságának tárgyalásáról Moszkva (TASzílz). December 2-1-én a moszkvai lapokban közle­mény jelent meg arról,' hogy a Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa zárt tárgyaláson megtárgyalta L. Berija, V. Mer- kulcv és társaik bűnügyét. A közlemény teljes szövege a következő: A Szovjetunió Legfelső Birósá­gának külön tanácsa 1953 decem­ber 18-ától december 23-ig zárt tárgyaláson az 1934 december 1-i törvényben megállapított eljárás szerint megtárgyalta az L. P. Be­rija és társai ellen emelt vád alap­ján indult bűnügyet. A külön tanács elnöke I. Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja volt, tagjai pedig a következők voltak: N. M. Svérnyik, a Szov­jetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke, J. L.. Zejgyin. a Szovjetunió Legfelső Bírósága elnökének első helyettese, K. Sz. Moszkalenko hadseregtábornok. N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai te­rületi bizottságának titkára, M. L Kucsava, Grúzia Szakszerveze­tei Tanácsának elnöke, L. A. Gro- nov, a moszkvai városi bíróság elnöke, K. F. Lunyev, a Szovjet­unió belügyminiszterének első helyettese. A vádirat értelmében átadták a bíróságnak az OSzSzSzK büntető­törvénykönyvének 58—1 „b‘‘ 58—8, 58—13, 53—11 szakaszaiban megha­tározott bűntettekkel vádolt L. P. Boriját, valamint az OSzSzSzK büntetőtörvénykönyvének 58—1 „b‘4, 58—8, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűntettekkel vá­dolt V. N. Merkulovot, V. G. De- kanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglidzet, P. J. Mesiket, L. J. Vlcdzimirszkijt. A bizonyítási eljárás teljes mértékben alátámasztotta az elő­zetes vizsgálat anyagát és az Ösz- szes vádlottak ellen emelt, a vád­iratban foglalt vádakat. A biróság megállapította, hogy a vádlott Berija — hazáját el­árulva és külföldi tőke érdeké­ben cselekedve ~ a szovjet állam­mal szemben ellenséges össz’ees* !>övőc.-;c portot tervezett. Ennek tagjai voltak a közös bűnös tevé­kenységben hosszú évek során-Bo­rijával kapcsolatban állott' V. N. MerkuloV, V. G. Dekanozov, B Z. Kobulov, Sz. A Goglidze, P. J. Mesik, L. J. Vlozimirszkij vád­lottak. Az összeesküvők azt a bűnös célt tűzték maguk elé, hogy a belügyminisztérium szerveit fel­használják a kommunista párt és ■a Szovjetunió' kormánya ellen, hogy a belügyminisztériumot' a hatalom megkáparintása. a szovjet munkás-parasztíendszer -felszámo­lása, a kapitalizmus visszaállítása ns a burzsoázia uralmának helyre­üli tása érdekében a párt és a sármány fölé helyezzék. A biróság megállapította, hogy . P. Ben-a bijnös, árum tevé- : i\ r égénék kiszaete és a külföl­di hírszerző szolgálatokhoz fü- ■ kos kapcsolatainak meg- !'- ,e még a poigárháooru nyúlik vissza, amikur a i. taríózkcdó L. P. Berija árulást követett el, tit- ugv óki megbízást vállalva az f í ..-aplzsáni ellenforradalmi ússz; itista kormány hírszerző rágnia iában, amely angol hir- >r:úi szervek ellenőrzése alatt ozotl-an a Grúziában tartózko- p. Berija újból árulást kö­ri . titkos kapcsolatot te- a grúziah rhensevik kor­mány titkosszolgálatával, amely szintén az angol hírszerző szolgá­lat fiókintézménye volt. 1 L. P. Berija a későbbi évek so­rán egészen letartóztatásáig fenn­tartotta és kibővítette a külföldi hírszerző szolgálatokkal kiépített titkos kapcsolatait. L. P. Berija és bűntársai hosz- szu éveken át gondosan titkolták és álcázták ellenséges tevékenysé­güket. J. V. Sztálin elhunyta után L. P. Berija, a reakciós imperialista erőknek a szovjet állam elleni általános aktivizálódására számit-, va, erőltetett ütemü cselekmé­nyekre tért át szovjetéi lenes, áruló terveinek valóráváltása ér­dekében. Ez lehetővé tette L. P. Berijának és bűntársainak rövid időn belü: való leleplezését és bűnös tevékenységük megszünte­tését. Az 1953 márciusában L. P. Be­rija vádlott, mint a Szovjetunió, belügyminisztere, a hatalom meg- kaparintását előkészítve, foko­zottan kezdte mind a bel­ügyminisztérium központi ap­parátusában, mind a belügymi­nisztérium helyi szerveiben vezető állásokba helyezni az összeeskü­vő csoport résztvevőit. L. P. Be- nja és cinkostársai leszámoltak a belügyminisztérium becsületes dolgozóival, akik megtagadták az összeesküvők bűnös rendelkezései­nek végrehajtását. L. P. Berija és bűntársai szov­jetéi lenes áruló céljaiktól vezettet­ve a bűnös intézkedések egész sorát tették annak érdekében, hogy a szövetségi köztársaságok­ban felelevenítsék a burzsoánacio- nali-sta elemek maradványait, el­lenségeskedést és viszályt szítsa­nak a Szovjetunió népei között és hogy elsősorban aláássák a Szov­jetunió népeinek a nagy orosz néphez fűződő barátságát. L. P. Berija vádlott, mint a szovjet nép gonosz ellensége, sza­botálta, akadályozta a párt és a kormány részéről a kolhozok és szovhozok gazdaságának fellendí­tése, valamint a szoyjet nép Jólé- 1 ének töretlen, etnelésc érdekében foganatosított legfontosabb intéz­kedések megvalósitását, hogy igy élelmezési nehézségeket .teremt­sen országunkban. Megállapítást nyert; hogy L. P. Berija vádlott és bűntársai, bű­nös tevékenységüket leplezve és álcázva, terrorista módon leszá­molták azokkal, akiknek-részéről leleplezéstől tartottak. ■ Az összeesküvők bűnös tevé­kenységük egyik'alapvető mód­szereként a rágalmazást, az ár­mánykodást, a különféle provoká­ciókat választották - a. becsületes pártmunkások és szovjet funkcio­náriusok ellen, akik L. P. Berijá­nak és bűntársainak a szovjet ál­lammal szemben ellenséges, áruló terveik megvalósításában útjában álltak és akadályozták őket a ha­talom (megszerzésében. A biróság megállapította, hogy L. P. Berija, V.N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz, A. Goglidze, P. J. Mesik. L. J. Vlodzimirszkij vádlottak, vissza­élve a belügyi népbiztosság, a i állambiztonsági minisztérium, a belügyminisztérium szerveiben be­töltött hivatali állásukkal, a súlyos bűncselekmények egész sorát kö­vették el a kommunista, párt. és a szovjet hatalom ügye iránt oda­adó, becsületes káderek kiirtása céljából. A biróság megállapította L. P. Berija olyan bűncselekményeit is, amelyek mély erkölcsi züllöttségét tanúsítják, ezenkívül olyan té­nyekre is fényt derített, hogy Be­rija nyereségvágyból is követett el bűncselekményeket és visszaélt hivatalos hatalmával. A biróság elé tárt eredeti ok­mányok, tárgyi bizonyítékok, a vádlottak sajátkezű feljegyzései, számos tanú vallomása teljes mértékben bebizonyította az ösz- szes vádlottak bűnösségét az elle­nük emelt vádakban. A bizonyítékokkal leleplezett L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A Goglidze, P. J. Mesik és - L. J. Vlodzimirszkij vádlottak a bizo­nyítási eljárás során a bíróság előtt megerősítették az előzetes vizsgálat alkalmával tett vallomá­saikat és elismerték bűnösségü­ket a legsúlyosabb államellenes bűncselekmények egész sorának elkövetésében. A Szovjetunió Legfelső Birósá­gának külön tanácsa L. P. Berija vádlottat bűnösnek mondotta ki hazaárulásban, szovjetellenes ösz- szeesküvő csoport szervezésében a hatalom megszerzése és a burzsoá­zia ^ uralmának visszaállítása céljából, s kommunista párt és a Szovjetunió népei iránt odaadó politikusok elleni terrorcselekmé­nyek elkövetésében, Bakuban 1919-ben a forradalmi munkás­mozgalom ellen kifejtett aktív- harc folytatásában, amikor is Be­rija titkos ügynökként megbízott­ja volt az azerbajd?. sárii ellenfor­radalmi musszavatista kormány hírszerző szolgálatának, ott kap­csolatokat teremtett a külföldi hírszerző szolgálattal, a továbbiak­ban pedig fenntartotta és kibőví­tette titkos, bűnös kapcsolatait a külföldi hírszerző szolgálatokkal, egészen leleplezésének és letartóz­tatásának pillanatáig — vagyis bűnösnek mondotta ki az OSzSzSzK büntetőtörvénykönyve 58—1 ,,b“ 58—8. 58~13,58—11 szaka­szaiban meghatározott büntettek elkövetésében. A biróság megállapította V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, . B Z. Kobulov Sz. A. Goglidze. P. J. Mesik é'-f L. J. Vlodzimirszkij vádlottak bűnösségét hazaárulás­ban. terrorcselekmények elköve­tésében, szovjetellenes Áruló cso­portban való részvételükben.' va­gyis az OSzSzSzK büntetőtörvény- könyve 58—1 „b-‘ 58—8, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűn- cselekmények elkövetésében. A Szovjetunió Legfelső Birósá­gának külön tanácsa L.: P. Bon­ját, V. N. Merkulovot V G. De- kanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglidzet, P. J. Mesiket. L. J. Vlodz'mirszkijt a legsúlyosabb büntetésre: golyóúltaíi halálra Ítélte, egyben elrendelte vagyo­nuk elkobzását, megfosztotta őket katonai rendfokozatuktól és ki­tüntetéseiktől. Az ítélet jogerős és perorvoslat­tal meg nem támadható. Véfíre'iiaiWták az L P. Berip és bűntársa’ elten hozo t ítéletet Moszkva (TASzSz). A december 24-i lapok közlik a következő­ket: A legsúlyosabb büntetésre: go­lyóáltali halálra Ítélt L. P. Berija. V. N. Merkulov, V. G. Dekano- zov, B. Z. Kobulov, Sz. A Goglid­ze, P. J. Mesik és L. J. Vlodzi­mirszkij vádlottakon december 23-án végrehajtották a Szovjet­unió Legfelső Biróságfenak kü­lön tanácsa által hozott ítéletet. Harry Polliit Kalkuttában (MTI). ' A „Daily Wor- ;• i Uj-Deljjjböb ../ázezer főnyi lelkes tömeg Tarry PdVüL-ot, Nagybri .omniums-» Pártjának fótit, ■dkuttába érkezésekor, béke és a civilizáció meg- legjobb fegyvere az egység- ág India, Kina, a Szovjet- \ng1ia népei közöt-t- — ni on li't. A. nemzetközi hely. . v.rib vonása a hatalmas aha hágmozgalom. Pollit: ‘a népét, alakiterm egyet, szakszervezet i mozgat inat a mos'ani -í helyett. Beszéde vé. gén felszólította hallgatóságát, hogy háromszoros él jennel tegyen hitet a világbéke mellett. A válasz a 200 ezer főnyi tömeg egeiverö éljen­zése volt. — LETARTÓZTATTÁK a lisz- szaboni repülőtéren Mária La­mas írónőt, a Béke-Világtanács tagját, aki a Béke-Világtanács legutóbbi ülésszakáról, Bécsbcl tért haza. 1DÖJ ÁRAS JELENTÉS Várható időjárás: Változó felhő­zet, helyenként párásság vagy köd. Néhány helyen havazás. Mérsékelt szél. Az. éjszakai fagyok fokozódnak, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az or. szag terülc'ére: péntek reggel északon és keleten mínusz 7—mínusz 10, másutt mínusz 3—mínusz 6, délben nyugaton mínusz 2—plusz 1, másui mínusz 1—mínusz 4 fok között. Á fűtés alapjául szolgáló várha'ó lcözéphőmérséklet pénteken mínusz 1 —4 fok között lesz rópai hadsereg" oly hírhedt hive, mint Bidault külügyminiszter, né­hány forduló után vereséget szenve­dett, amint cl kellett hagynia a dics­telen küzdőtere' a jelenlegi francia miniszterelnöknek, Lanielnek is. Ha az elnökválasztás 13- fordulóján vé- gülis Laniel barátja és hive szerezte meg az elnöki tisztséget, az elsősor­ban azoknak a jobboldali képviselők­nek a magatartásán múlott, akik el­lenzik ugyan az „európai hadsereg" gondolatát, de osztályérdekeik miatt nem voltak hajlandók egy „mérsé­kelt" baloldali jelölt támogatására és ezzel a kommunistákkal való egy­séges állásfoglalásra Változott tor­mák közt. de nagyjából hasonló sze­repet játszottak a jobboldali szocia­lista vezetők, akik csak immcl-ám- mal támogatták saját jelöltjüket, az • ,,európai hadsereg' ellen állástfog- laló Naegelent. Vagyis a ÍJ íordu-- lós francia elnökválasztás az egész francia nép előtt ismét bizonyította, hogy ha valaki igazán küzdeni akar az „európai hadsereg" ellen, ha va­laki igazán a francia nemzet érde­keit akarja szolgáim akkor szükség­szerűen össze kell fognia a kommu­nistákkal „Az angol és amerikai politika irányítóinak — ismeri be az elnökvá­lasztás külpolitikai vonatkozásait vizsgálva az angol konzervatív „Sun. dav Times" — most már Játniok kell, hogy Franciaországban nem le­het keresztülerőszakolni a védelmi közösség tervét" A „Sunday limes" ezt a megállapítást még a 13. for­duló előtt tette. Azok a mélységes ellentétek azonban, amelyeket ez. a választás a francia burzsoázia ural­kodó csoportjain belül felszínre ho­zott, joggal engednek arra következ­tetni, hogy a „Sunday Times" idé­zett megállapítása a 13. forduló után is változatlanul érvényes. A tárgyalásokon keresztül vezet az ut­az enyhüléshez " A -z- Eisenhower amerikai elnök „atomellenőízési" tervire adott szovjet kormánynyilatkozat elég közismert ahhoz, hogy’ azzal most itt külön ng foglalkozzunk. Foglalkoz­nunk kell azonban azzal a visszhang­gal. amelyet a Szovjetunió válasza a nemzetközi közvéleményben kivál­tott. Ez a nyilatkozat, mely újból kifejezte a Szovjetunió tárgyalási készségét, a nyugati közvélemény szé­les köreiben is nagyfokú megelége­dettséget örömet és bizakodást kel­tet. Ugyanakkor — és ezt tuizas nél­kül állíthatjuk — ez a nyilatkozat véglegesen megsemmisítette, alapjai­ban hatástalanná tette a hideghábo­rús jKilitikusok oly nagy fáradsággal kidolgozott legutóbbi taktikáját: ,,A tárgyalni nem akaró Szovjetunió'1 propagandáját. Ez a taktikai vonal a négyhatalmi külügyntiniszten ta­lálkozó összehívásával kapcsolatos legutóbbi szovjet jegyzékkel mar ha­lálos sebet kapott, a kegyelemdöfést nedig ez a nyilatkozat adta meg ne­ki. A szpvjet nyilatkozat ugyanis, amikor gondos és világos elemzéssel rámutat az Eisenhower-terv alapvető hiányosságára, vagyis arra, hogy em­lítést sem tesz az atqrn, hidrogén- cs más tömegpusztító fegyverek eltiltá­sáról, egyben ország-világ előtt újból tanujelét adja annak, hogy a Szovjet­unió kész tárgyalásokat folytatni min­den olyan esetben, amikor barminő reménye is van a kérdések békés megoldásának és a nemzetközi fe­szültség enyhítésének. Bármilyen fenntartásokat is fűzze­nek a nyugati burzsoá lapok a szov­jet kormány nyilatkozatához, mind­egyikben közös az esemény óriási Je­lentőségének elismerése, azok a la­Hg Sí Minit elnök üzenete a vietnami népftaífcerettfíez Peking (Uj Kinn). Ho Sí Minli, a Vietnami Demokratikus Köz Társaság- elnöke — mint a „Vietnami Tájé kozta'tó Iroda“ jelenti,— december 22o, a vietnami néphadsereg meg- a lakul fisának 9. évfordulója alkalmá­ból üzenetet intézett a vietnami néph a cl sereghez: Ebből az alkalomból „Az elszánt- harc. biztos győzelmet eredményez“ Mir.-Tu zászlót alapitok — hangzik az üzenetben —. Néphadseregünk va. lamennyi alakulata, előre e külonö# meg'iszteltelés: jelentő zászló elnye­réséért ! pok pedig, amelyek szovjet- és-kom- t munistaellencsségük ellenére sem fel­tétlen hívei a hidegháború minden­áron való továbbfolytatásának, lep­lezetlen örömmel üdvözlik a legújabb szovjet lépést. „Karácsony nemnek első napján reménysugár villant vé­gig a földkerekségen — -írja a lon­doni konzervatív ..Daily Express"'. — ... A Szovjetunió azt felelte Ei- senhoioer beszédére, hogy hajlandó bizalmas ntommegbeszélésen részt- venni. . , világos, hogy Malsrrkov miniszterelnököt nem elégíti ki Ei- senhow-er javaslatának komolysága és üressége. Ezért megismétli az atom­fegyver eltiltásának szükségességét... Módot kell találni, hogy- az emberi­séget megszabadítsák ettől az irtó­zatos fenyegetéstől". Bármilyen szándékkal is tette Eisenhower december 8-i javaslatát, egy bizonyos: a nemzetközi közvéle­mény döntő többségének szándéka egészen egyöntetű és világos. Ez a közvélemény, ha létrejönnek a tár­gyalások. az atomháború Iidércétől való megszabadítását várja a. tár­gyaló felektől És ebben a. várako­zásban a Szovjetunió az a fél, ame- . lyikre biztosan számíthat. Az ameri­kai kormánynak, ha valóban sor ke­rül a tárgyalásokra nehéz lesz fi­gyelmen kívül hagynia ezt a tényt és ennek hangulati politikai értékét. A tárgyalások természetesen' tn£g nem jelentenek megegyezést. De a megegyezéshez, a feszültség csökken­téséhez csakis a tárgyaláson keresz­tül vezet az ut. Biztató, hogy' az em­beriség egy négyes külügyminiszteri konferencia és egy esetleges kétha- talmi megbeszélés reményében lépi át az ujesztendő küszöbét. , üÉimmTMi ÉL 1 * NEMZETKÖZI SZEMLE * rJ'> izenhárom forduló kellett ah­hoz hogy a francia nemzet­gyűlés és a köztársasági tanács együt­tes ülése megválassza az uj r.öztár- sasági elnököt. Mit mutat ez a sza- vázásról-szavazásra bukdácsolás.'' Mu­tatja a francia burzsoázia megosztott­ságát, e burzsoázia cgyrészének tel­jes hazafiatlanságát, egy továboí cso­port ide-oda hullámzását a nemzeti érdek ér, osztályérdek között és két­ségtelenül mutatja azt is, hogy van­nak rétegek ebben az osztályban, amelyek a német militarizmus fenye­getésének hatása alatt ma mar ké­szek hallgatni a nemzeti független­ség parancsszavára Túl mindezen, ez a hosszúlejáratú elnökválasztás ki- magyarázhatatlan bizonyítéka annak, hogy az „európai hadsereg" ameri­kai-nyugatnémet elképzelése a ieg- csufosabb válságba jutott. Egy pillanatig sem volt titok sen­ki előtt, hogy a francia elnökválasz­tás az „európai hadsereg" árnyéká­ban zajlott fc. A kérdés kimondot­tan, vagy nem kimondottan a körül forgott, hogy olyan politikus kerül-e az elnöki székbe, aki kész keresztül­hajszolni az „európai hadsereg" ra­tifikálását, vagyis kész a- francia nem­zeti érdekeket feláldozni az ameri­kai imperializmus oltárán, vagy olyan elnököt választanak, aki ilyen vagy olyan formában, de ellenzi a náci- bőrbe bujtatott „európai hadsereg" farkasát. A, legutóbbi hónapok eseményei arról tanúskodtak, hogy a francia nép túlnyomó többsége ennek a ha­lálos fenyegetésü tervezetnek az el­vetését követeli. A francia nemzet­gyűlésben lefolyt legutóbbi viták fel­színre hozták, hogy ez az általános nemzeti ellenállás a parlament jobb­oldali tagjainak egyrészét is magá­val sodorta. Ennek a nemzeti ellenál­lásnak az eredménye, hogy az „eu­Az európai hadsereg válsága A mögöttünk lévő két hét olyan , Politikai eseményeket hozott, ame- yck a jelenlegi nemzetközi helyzet : eglényr-csebb problémáit érintik. A 1 rancia elnökválasztás megszämsäiha- ! tatlan. fordulójára cs az Eisenhower amerikai elnök december 8-án mon­dott beszédével foglalkozó szovjet kormánynyilatkozatra gondolunk.

Next

/
Thumbnails
Contents