Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
(Folytatás a 3. tüdőiről) r A szőlő- és a gyümölcstermelés eredményei azonban országosan nem bielógitöek. A gyümölcsfaállo- mány termőképességét veszélyezteti u. nagyarányú pajz®*-etüfertöz<ís, a l'ézg'álicellá'ás hiányosságai miatt pedig' csökkent a szőlöhozam A borászat hiányos felszerelése s a hely leien feldolgozás folytán a lakosság kevés, nagy részben gyenge minő ségii borhoz jut. A túlméretezett állami kereskedelem szervezetlensége miatt a meg termelt- áiwyürmVcs minősége tovább romlott, s a helytelen ár intéz kedések, valamint a szőlő, és gyü- Tiiöles'erületek felszorzása a termelő, szövetkezeteket é.s egyéni termelőke' elkedvetlenítették a termeléstől. A szőlő, és a gyümölcstermelés fejlesztése és a hozamok. gyors eme lése érdekében a következő intézkedéseket kell. tenni: "1 A gyümölcsfaállományt 1950. " * ig —- a rendszeres u'ánpótlás mellett — mintegy 15 millió darab bal. a vegyes gyümölcsök termelését' mintegy 10.000 kát. holddal kell növelni. Ennek megfelelően a, ter- mcl őszévé* kezelek és az állami gazdaságok üzemi gyümölcsöseinek te rül-e'-éfc hat év alatt mintegy 100.01 ‘0 kát. holddalA telepítéseket részben a már történélbvi leg kialakult termelési tájakon kell elhelyezni. részben pedig uj termelési tájakat kell kialakítani ott, ahol a ta-láj- és éghajlati viszonyok gy ü mölcátemielésre kiválóan alkalmasak. A Duna Tisza közén a kajszibarack, cseresznye, meggy és szilva; a 'Nyírségben a téli alma, szilva' és dió; a Cserhát, Mátra, Bükk vidékén a cseresznye, meggy, őszibarack és mandula; Budapest környékén az őszibarack, cseresznye, mandula és bogyós gyümöiestiek; Zala, Somogy és Vas megyékben teli alma. körte, szilva, dió és gesztenye; Felso-Dunánf ulon a körte, téli alma., kajszibarack és bogyós gyümölcsnek; Hunánttilon az őszibarack, mandula. meggy és dió; a balatoni domb vidéken az őszibarack és mandula termelését- kell nagy mértékben fejleszteni. Minden községi és városi tanács dolgozzon ki hároméves gyümölcs fásítási tervet az utcák, utak terek, parkok és egyéb közterüle ek dió, cseresznye- éa eperfával való beülte lésére. f) A telepítések ég pótlások elö- feltételeinek megteremtése ér. dekébcTi a gyümölcsfaiskolai anyag termelését jelentősen fokozni kell olymódon, hogy a- termelés évi meny. nyisége 1958-ra már évi négy-millió darabra emelkedjék. Az állami gazdaságok a faiskolák területét 1956 ig évenként 400 kát, holddal növeljék. Ezenkívül engedélyt kell adni minden jelentkező termelőszövetkezetnek. városi és községi tanácsnak és egyénileg- gazdálkodó kertésznek — állami nővén,yogészségiigyi ellenőrzés melleit — faiskola létesítésére és a csemeték forgalombaliozására. Q A gyümölcs)? érméié?! fejlesz- ! tése érdekében a termelöszö vetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok javítsák meg el. sosorhan a' növényvédelmi munkái, a gyümölcsfák egyedi kezelését, ápolá. sát, , Elegendő számú mészkénléfőzö üs. tö: keil biztosítani ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők védekezni tudjanak a pajzs- te‘-ü ellen. Az olajos ]>ermeíezést háromévenként legfeljebb egyszer szabad alkalmazni. \ nyári permetezésekhez gondoskodni kell elegendő mennyiségűi f élko il óid k én kész ümé. rí .vekről. A Nagy gondot kell fordítani "** szőlőterületeink gyorsabb ü-te- mü, fokozatos felújítására és 1956-ig- a. meglévő szőlőterületeken a hiányt pótolni kell. emellett meg kell kezdeni újabb szőlők 'telepítését-. 1959-ig 70-000—"75.000 ka-, hold szőlőt keli telepíteni. A tenue.löszö- vekezeíek számára ingyenes szaporítóanyag biztosításával kell lehetővé enni. hogy 1959-ig 20.000—24.000 lat. hold telepítést végezzenek. Az Miami gazdaságok ebben az időszak, ran 9000 'kát. hold -szőlőt, telepítse lek. Elő kell segíteni, hogy az elő- rányzott telepítések zömé', mintegy 10.000—42.000 ka*, hold telepítését íz egyéni termelők, illetve a termelőszövetkezeti 'tagok háztáji gazdaságukban végezzék el. Külön gondot kell fordítaná íf történelmi borvidékek. elsősorban a Tokaj Hegyül ja szol öleim élésének és borgazda- ■•ágáaak fejleaz'eséie. Pest, Bács- PTigkun és Csöng rád megyékben a mennyiségi bortermelő fajták, a toka j • hegyaljai, bad ácson y _ b a 1 a t on füredi és somlói borvidékeken a minőségi fehér-borfajták, Villány, Szek- azárd, Eger és Sopron vidékén a minőségi vörösborfajták telepítését kell nagy mértékben fokozni. A cse megeszölö telepítésé: országszerte növelni kell, de különösen Pesit, Búcs-Kiskun óa Heves megyékben- A telepítések érdekében 1957-ig az állami gazdaságok szőlő vessző- anyatelepeinek területét 1500 kát. hóidra kell kiegészíteni. Ingyenes szaporiióanyag juttatásával, beruházási támogatással, a terület, beadási kötelezettség alóli mentesítésével elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek mintegy 500 kát. hold n.yatelepet létesítsenek, A szőlőol-t. vány termelést 1954-től 1959-ig az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben fokozatosan évi 14 millió darabra, a gyökeres európai szőlövcssző termelését pedig 25 millió darabra kell emelni. Teljesen szabaddá kell tenni a szaporítóanyag előállítását és eladását. A felújítás Ó3 pótlás, valamint • a szőlők jobb megművelése révén a terméshozamot, 1959-ig mint egy 32 százalékkal kell emelni. A termőképességet bujtassál, szál vessző zéssel s'-b. kell fokozni, a tőko erőállapota szerint. A kiöregedett szőlők kivágását és teljes újratelepíté- sét engedélyezni kell. A növényvédelem elősegítésére növelni kell a rézből készült háti és a modoros permetezőgépek gyártását és a szükséges mennyiségű rézgálieot szabadforgalomba kell hozni. 1959-ig oltványszőlőinknek legalább fele, homoki szőlőinknek egy- harmada megfelelő támaszrendszer rel legyen ellátva. A borok minőségének megjavítása érdekében a borok kezelésére és érlelésére szolgáló tárolóteret hat év alatt folyamatosan egymillió hektoliterrel kell növelni. Vili. Az állattenyésztés fejlesztéséről, a lakosság jobb hus= és zsirellátásáról A háborús puszii-ások nyomán mintegy felére csökkent áJlatállomá. ujTLTtk az egymást követő száraz esz. tendők ellenére nomcsak helyreállt, hanem lényegesen a, háború előtti színvonal fölé emelkedett. A kapitalista idők termelésére jellemző alacsony hozamokat azonban eddig még nem sikeTÜK felszámolni és emiatt állattenyésztésünk nem tudja kellően kielégíteni állati eredetű élelmiszerekkel' a lakosság növekvő szükségletéi. Különösen kedvezőtlen a szaivas- marhatenyésztés helyzete. A szarvas- marhaállományon belül a tehenek alacsony száma is akadályozza a tej össztermelésének megfelelő nö. vekedését, s az állatállomány kielégítő szaporodását. Országosan évről-évre nagy veszte, ságat jelent az elhullások magas száma, elsősorban a rossz takarmányozás, a felnevelési és tartási hibák, valamint az állategészségügy elmara. dötitsága miatt. A kedvezőtlen eredmények mellett egyes állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek kiváló eredményt értek el még az elmúlt év rendkívül kedvezőtlen takarmány termése mellett is. így Lukács Imre, a makói Táncsics termelőszövetkezet sertésgondozója 20 fehérliussertés kocától 3 év ala‘-'t. 1020 malacot nevelt fel. — Különösen jó eredmények születtek a juhászaiban: Két tér György, a. turkevei Táncsics termelőszövetkezet juhásza 182 darab fésűs merinó anyánál 6.46 kg nyirósulyt és 140 százalékos bárányszaporulatot ért el; Sziies Sándor, a mezőhegyes! .törzs, állattenyésztő állami gazdaság juhásza 155 anyánál 8.36 kg nyirósulyt. ért cl. Legjobb tógazdaságainkban elérték a 6—S mázsa holdankénti halliozamot. Az állattenyésztés alacsony hoza mának legfőbb oka az, hogy nincs biztosítva a folyamatos takarmány- ellátás- A kedvezőtlen időjárású években az állatállomány leromlik, termelékenysége visszaesik. Ezenkívül az építkezés sem követi az állatte- nyésztes fejlődését. A termelőszövet, kezetekben és állami gazdaságokban nincs biztosítva az állatok jó elhelyezése, a takarmányok helyes tárolása. Igen alacsony a. tenyésztői munka színvonala, rosszul, tartják az apaállatokat és elhanyagolt a törzskönyvezés munkája. Az elkövetkező 2—3 évben az állattenyésztésben az alapvető feladat a. hozamok növelése: a. vágási sulyok, az egy tehénre eső tejhozam, az egy juhra eső gyapjuhozam, az egy tojótyúkra esöjojáshozam emelése. Az állatállomány számszerű nö. velésér elsősorban a telién- és juhállománynál. továbbá- a baromfiállománynál kell célul kitűzni, A nagyobb szaporaság elérése céljából a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelő, szövetkezetek és az egyéni áll attar- tek anyaállat állományának ingyenes fedeztetésére mindenütt elegendő számú, a meglévő állomány . minőségének javítására alkalmas apaállat: bika, mén, kos, kan álljon rendelkezésre. A. termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az álla*ok gondozását lel kiismeretes, hozzáértő dolgozókra bízzák és gondoskodjanak az állatok jó elhelyezéséről,' helyes takarnia. n;y ozásár ól, valamint rendszeres ápolásukról. Az ország egész állatállománya tenyészete ékének növelése érdekében az állami gazdaságokban, valamint a fejlett állattenyésztéssel rendelkező termelőszövetkezetekben növelni kell a törzstenyószetek szárnál, 1 SZARVASMARHaTENYéSZ*• TÉS. a) A szarvasmarhatenyésztés gyors mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében 1956. év végéig a szarvasmarhaállományt legalább 2.2 millió darabra, ezen belül a tehénállományt 1.1 millió darabra kell növelni. Elsősorban a termelőszövet, kezeti tagok háztáji és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban kell az állományt növelni. b) Elsősorban az ország állományának zömét alkchó magyart arka- fajta ten vészit ősének és takarmányozásának megjavításával a tejeié, kenységet, a tej zsirszázalókát, a betegségekkel szemben való ellenálló- képességet és a hústermelést kell növelni. e) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy az 1956. év végére országosan legalább 100.000 darab tehenet tartsanak törzskönyvi ellenőrzés alatt. Segíteni kell tenyésztési munkájukban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, velük tenyésztési szerződéseket, kell kötni. 1 1956. év végéig az egyénileg gazdái kodó dolgozó parasztok tulajdonában lévő legértékesebb teheneket törzskönyvezni kell. d) Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az apaál 1 atel 1 átásra és az apaállatok minőségének megjavítására. Annyi apaállatról kell gondoskodni, hogy utépároztatás is mindenütt végrehajtható legyen. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők tehén, és üszőállományát két eredménytelen pároztatás után az állatorvos köteles állategészségügyi kezelés alá venni. A 'kiváló apaállatok tenyészel’*ékének fokozottabb kihasználása érdekében széles körhon el kell terjeszteni a mestersége® termékenyítést, 1954-ben legalább 50.000, 1955-ben 80.000. 1956-ban legalább 100-000 tehenet kell mesterségesen t érmék enyit en i. e) A teheneket tejhozamuknak megfelelően — egyedileg — kell ta_ karmányozni. a zöld futószalag bevezetésével bora tavaszitól késő őszig gondoskodni kell a. tehenek zöldtakarmánnyal való ellátásáról. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban mindenütt át kell térni a naponta háromszori fejesre. Ahol az előfeltételek megvannak, a borjú neveié® maradi szoptatásos módszerét a gazdaságosabb itatásos módszerrel kell felváltani. A fejők munkájának megkönnyítő, se érdekében az 1956. év végéig legalább 500 termelöszövc;keze'ben és állami gazdaságban kell bevezetni a gépi fejásit é3 legalább 500 tehénis- fállót kell felszerelni szelepes önitató berendezéssel. f). Feladatul kell kitűzni, hogy az 1956. év végére minden termelőszö- ve*keze'mek legyen közös szarvasmar. hatenyésztése és mindén családos lermelőszövétkezeti tagnak legyen háztáji tehene. A termelőszövetkezetek részére elsősorban vemhes üszők vásárlására az állatek értékének 50 százalékáig terjedhető hosszúlejáratú hitelt kell biztosi tani. g) A termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztság számára árkedvezméay- biztosító üszöakciőkat kell szervezni. h) Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló téliének után — tejhozanmk arán jóiban — a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hatósági áron abrak takarmányt, kell juttatni, ha a 'érméit tejnek legalább 60 százalékát átadják a begyüjtőszervnek. Az abrak juttatás mértéke a következő le gyón: legalább 6000 kg igazolt évi tejtermelés esetén 15 mázsa, 5000 kg után 11 mázsa, 4000 kg után S mázsa és 3000 kg után 5 mázsa. i) Fokozni kell a meddőség, a brn. cellózis és a gümőkór elleni küzdelmet- Meg kell javítani a brucellózis elleni vakcina minőségét. 2. lótenyésztés. Meg kell szünteni azt a helytelen szemléletet, mely a lótenyésztés jelentőségét a gépe art és fejlődése miatt lebecsüli, a továbbiakban elsősorban a, lóállomány minőségé', kell javítani Ez most lótenyésztésünk legfőbb feladnia. a) A tennclöszövo'kezetefcnok álla. mi támogatást kell nyújtani törzs- kancák vásárlására éa csikótelepek létesítésére. b) Az egyénileg gazdálkodó parasztok lótenyésztésének fejlesztése érdekében a köztenyésztést elit- és törzsterayészet ékből származó jómi- nőségü ménekkel kell megerősíteni. c) Az egyénileg gazdálkodó dől gozó parasztok tenyésztési kedvének elősegítésére a, törzskönyvezett, kan. cák teljes lőadóját, ha legalább kétévenként egy csikót ellettek, egyéb kancák lóadőját pedig arra az évre. amelyben ellettek, el kell engedni. 3. SERTÉSTENYÉSZTÉS. a) 1956. évig el kell érni, hogy országos átlagban egy koca után évente legalább 7.6 sertést neveljenek fel, s a hizlalásnál a t aharmányértékesi- tés országos átlaga 20 százalék fölé emelkedjék. A lakosság hu®, és zsír- ellátásának biztosítása érdekében or szagosán legalább 5.5 millió sertést, ezen belül 610 000 kocát koll tartani. Hussertésállományunkat a fehérjealap növekedésével arányosan az 1953. évi 26 százalékról 1956-ig 38 százalékra kell növelni. A termelőszövetkezetek 1954. év végére érjék el, hogy közös kocaállományuk sza. porulata biztosítsa hízott sertés beadási kötelezettségük teljesítését, b) Az ország minden területén bármely sertésfaj'-a tenyésztését meg kell engedni és elő kell segíteni. A ‘enyész*ésnél szem előtt kell tartani, hogy a hússertés, fajták közül elsősorban a fehérhussertés fajtái kell tenyészteni, éspedig — az éghajlati adottságok figyelembevételével — főként a Dunántúlon, továbbá a nagy tejgyüjtő központok és húsfeldolgozó telepek közelében. Az ország többi részén a jelenlegi sertésállomány 70 százalékát kitevő mangalicának és első keresztezéséből származó ivadékainak tenyésztését, kell elősegíteni. Berksir sertést Bács-Kis- kun megye déli részén és az ezzel határos területekén, különösen a haszonállat, előállító keresztezéshez szükséges kan-ellátás céljára kell tenyészteni. \ száraz, meleg éghajlattal szemben kevésbbé érzékeny kornvall sertés ten vesztésének el terjedését a Duna—Tiszáik ö-zóu kell elősegíteni. A mangalica fajta sza.. poraságának továbbfejlesztését és feji ödőbépességén ek m égj&vi: á.sá • kell célul kitűzni. c) Kedvezőbb szaporulati erednie nyék elérése és a választás utáni elhullás csökkentése érdekében a sertésállomány egészség1©®, természetszerű tartására az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A sertéstenyésztő farmokat a. gazdaságosság céljából más állatién vész. tépi üzemágakkal (tehenészet, hizlalda) kell összekapcsolni. d) A. süldőkocák kivételével törekedni kell az évenként kétszeri ma lacoztatás áltelános elterjesztésére- A szoptatás ideje alatt nagy gondot kel! fordítani a kocák tenyész,kondi dójának fenntartására. Különös gondot- kell fordítani a szopósmalacok korai és fehérjedus takarmányozására. A begyűjtési miniszter és az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a malacnevelés céljára 1954-től évente legalább 100.000 mázsa hántolt, zsirdus olaj. pogácsát állítsanak elő. e) A malacok takarmáiivénékesi- ■ésénelc, el 1 e n á 1 ] ók é o esség ének, növekedési erélyének fokozása, valamint a vágott' áru kedvezőbb husarányá- nak biztosítása érdekében — a- te nyészgazdaságokat kivéve — széles korben alkalmazni kell a ham a. előállító keresztezést. Ezekl'*eD a g-* dóságokban a zsirjellegii k-oeaá m.áaiy szapora ságán ak fokozásé a/, első keTesz'-ezésböl származó cákat kell (enyósz'ésbe ál Irtani. f) A termelőszövetkezetek és er; Jíileg gazdálkodó dolgozó paras?.‘.->i sertésál 1 omán yánnk ja vitás, a cél ja. ból az állami gazdaságok bői éven .'10.000 darab kocasüldőt kel! részük1.- kedvező fel'.ételek meíletj' ju'tátni. Ugyanakkor a tcrmclőszftvet&cziV •.1 és egyénileg gazdálkodó dolg-ozó p-t rasztok törzskönyvezett állományán. . . támoga'ása céljából a, termelőszövo- kezetek és az egyénileg gazdálkrw- dolgózó parasz-ok törzskönyvezeríkiváló kocáinak szaporulatából nyé&zállat-áron évente mintegy SO.OíiO darab tenyészsüldöt kell felvásárol! Ezeket kedvező feltételek mellett • országos állomány jávi'ásóra, " termelőszövetkezetek és egyén gazdálkodó dolgozó parasztok r n delkezésére kell bocsátani. g) A földművelésügyi mini#' riumnak 1956. év végéig .• legalább 50.000 koca törzskönyveaósérőÉ kell gondoákodniah) Meg keli javban? p üertéw* tis. sertésorbánc, brucellózis s r - ■ kell kezdeni a hólyagférgosség t ni védekezést. Tovább kell' javi' az olf óanyagok minőségó\ ^ .juhtenyésztés. ’ a) A gazdaságos: jelit áriáé ml r den lehetőségének maradóké alán i. használása érdekében jiihá.11 or nyunkát 1956. év végéig 1 3 xuilli darabonkénti gvapjuhoza.aát -pe",r átlagosan 3.S kg-ra kell emelni. b) Elsősorban a magas gyapji zamu, emellett, fejésre is alkali fésüsgyapjut termelő meiihő , fajtát kell tenyészteni, a eigája lenlegi áHományszámámak fena tása mellett. c) A földművelésügyi minis biztosítsa, hogy 1956. év végéig g. alább 80.000 anyajuhot tartsa . 1 törzskönyvi ellenőrzés alatt. A ■ állomány minőségének javítása jából a földművelésügyi minis er Ó3 a könnyűipari miniszter az oiszág kosállományáJt évenkénit tiasgáítas- sa felül. A tenyésztésre alkah.s. kasokat íenyészigaz Dívánnyal keU ellátni, a meg nem felelő késő kát pedig ki kel1 selejtezni A teimelőszövetkezetek ■ és az cg nileg- gazdálkodó dolgozó paras: v. juhtenyésztésének javítása. eSjá.vd az állami gazdaságok juMseatapbri évenie 2000 tenyészkost kell a tér melöszövotkeze'-eknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztdal;’ átadni. A juhállomány minőségéi'...: gyorsabb .javítása érdekében mesterséges termékenyítést' kiVáte tenyészértékü kosok felhasználásával alkalmazni kell miner, olyan juhászaiban,- ahol legaláv. 400 anya van. d) A zsíros gyapjú kg-onké. : termelői beváltási alapárát a í’ lenlegi 15 forintról ' forinir: kel] emelni A könnyűipari miniszter a foná cserakciót i?.54-től kezdve az . szá g egész területére lerjessze A termelőszövetkezetek közös jut. állományuk után az államnak É adott zsíros gyap/oeiennyiság, 10 százaléka értékének megtelő. '■ fonalat igényel hétnek : agyaik . te szére. A termelőszövetkezetek juhászai az egy tagra e. ő forte mennyiség háromszorosát kapj e) A helyi tanács -i a i-jháli mány számára bizto.. Ét <iri k' íl ^ legelőkből arányos na gyságu g területet, .továbbá szó r 2zzék : a tarlók, utak, árokp.rtok lege: lését. A terme!őszöve tkezetek állami gazdaságok le** juhlegelőket. m kenek W f) Az 1956. év végei S el kell ni, hogy le. őteg h idén álte gazdaságnak és' rni.,en 200 h-, dón felüli fötdto *5k tte] rendé kező térmeíőszö:'; : ezeknek 'le gyen juhlényészcte ' " *k érdek-' ben folytatni ké'.I zerződésc báványnevelési és ü . ...artási a'i ciót. g) Fe! keli1 számot ) ivühu ságet. A föl dm öv c*-vt minis tér és a könnyű r in tsz t szervezzen mozgó iyi-rv*’ rüh ellen tűrő: rí ;áclo'k amelyek a hc-lysz-h égezzék (Foh: cir- o 1953 dec. 24. €süí
