Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-05 / 285. szám

PÁR 'I ÉLEI* Propagandistáinkhoz I marxista-leninisia nevelés ered­ményeinek fokozásában, ideológiai munkánk fogyat ékosság a imák felszá­molásában a legtöbb tennivalójuk a propagandistáknak van. Elmé­leti és módszertani felkészültségük­től függ a. politikai foglalkozások sikere, a hallgatók politikai fejlő­dése. Sok propagcvndisla azonban még nem őrzi felelősségének súlyát, meg­bízatásának fontosságát. Egy-egy rosszul sikerült foglalkozás után rendszerint nem magukban, hamcm a hallgatókban, a pártbizottságokban, pártszervezetekben keresik a hibát. Kétségtelen, hogy ilyen hiba is jócs­kán akad. Nézzük meg azonban az érem má­sik oldalát is, A legutóbbi megyei propagandista konferencián Tóth János elvtárs, a zalaegerszegi járási pártbizottság propagandistája elmondotta, hogy a pártbizottság semmi file segítséget nem nyújt a propagandistáknak az oktatás megjavításában. Arról azonban nem beszéli, hogy propagan­dista konferencián csupán most vett részt első esetben. Távolmaradá­sát azzal indokolta, hogy a pártbi­zottság az utolsó nap értesítette s igy nem tudott készülni. Azt is tud­nia kellene azonban Tóth elvtársnak, hogy nem az utolsó napokra kell hagyni a tanulást, mert akkor már késő, bár kétségtelen, hogy a zala­egerszegi járási pártbizottság is fe­lelős ezért. Tapp István elvtárs a járási pártbizottság tagja. Vájjon milyen jogon figyelmezteti a propa­gandistákat a konferenciákra való megjelenésre, ha maga sem megy el a foglalkozásokra. A pártfeladatok iránti közömbössé­get fejezi ki az, amikor egyes pro­pagandista szemináriumvezetők nem készülnek munkájuk jó végzésére s nem vesznek részt. az előkészítő fog­lalkozásokon. Ez a magatartás felü­letességből és tégyUfí hozzá, a hall gaiók lebecsüléséből adódik. Ennek nem lehet más az eredménye, mint a foglalkozások alacsony színvonala, a tanfolyamok fegyelmének lazulása A felületes felkészülés mögött ké­nyelmesség húzódik meg. Az elvtár­sak egyrésze egyik napról a 'másikra tologatja a tananyag feldolgozását s az utolsó pillanatban, amilcor már nem tvAnak felkészülni, a tanulás helyett kifogásokon törik a fejüket, amivel „megindokolják‘ ‘ a távolma­radásukat. A pártoktatás eszmei és tartalmi színvonalának növelése érdekében a propagandisták egy részének javi- temia kell hiányosságain és ebben a pártbizottságok és pártszervezetek segítsék őket DEÁK SANDOK megyei prop. Jconferenciavezelő TÖMEGSZERVEZETI ÉLET Köldölfváiaszló gyűlés faesnépen A NEMESNÉPI MNDSz-asszo- nyok csütörtökön este gyűltek össze, hogy küldöttet válasszanak a dolgozó nők országos konferen­ciájára. Az ünnepélyesen feldíszített is­kola tantermében sz úttörők da­la fogadta a gyülekezőket. Mint­egy százan foglaltak helyet a küldöttválasztógyülés kezdetén a tanteremben. Gálos Jenőné elv­társnő, az MNDSz megyei titkár­ság oktatási felelőse mondott be­szédet, melyet a jelenlévők nagy figyelemmel hallgattak. Különö­sen nagy volt az érdeklődés az MNDSz uj szervezeti formája iránt. A beszámoló után javaslat hangzott el: a nemesnépi MNDSz szervezet Matus Gizellát javasolja küldöttnek az országos konferen­ciára. Matus Gizella tsz-tag. Ki­váló munkát végez. Ez évben 200 munkaegységet szerzett — ismer­tette a javaslat tevékenységét. A HOZZÁSZÓLÓK elfogadták Matus Gizellát küldöttnek. Vala­mennyien hangsúlyozták: öröm­mel jelölik küldöttnek s bíznak benne, hogy ezután még nagyobb segítségére lesz a szervezetnek. Több hozzászóló beszélt az MNDSz-asszonyok problémáiról, így szó esett Fiiszár Aladárné tsz-tag, 7 gyermekes anya ügyé­ről is. Fliszárnét felterjesztették anyasági jutalomra s kitüntetés­re, de hosszú hónapok óta nem történt még intézkedés. Ugyan­csak késik 400 forint szülési se­gélyének kiutalása is. Azt azon­ban egyöntetűen állapították meg az MNDSz-asszonyok, hogy az előbbi eseten kívül nincsen hi­ba a tsz-ben a nők megbecsülé­sével. Egyenrangúak a férfiakkal — ezt mutatják ez évben szerzett munkaegységeik is. MATUS GIZELLA örömmel fo­gadta a szervezet megtisztelő megbízatását. ígéretet tett, hogy az uj gazdasági évben fokozott példamutatásra mozgósítják az MNDSz-asszonyokat. PÁRTHÍR EK A nagykanizsai járási pártbi­zottság a következő pártnapokra küld előadókat: DECEMBER 6-ÁN: Sormás: Lőrincz Kálmán, Esz- teregnye: Csatár János, Rigyácz: Dés Ferenc, Szepetnek: Kelenc János, Gyótapuszta: Tóth István, Bajcsa: Farkas Ferenc, Fityehá- za: Hertelendi Marianna, M.ke- resztur: Szőke István, Jankapusz- ta: Szilaj Lidia, Surd: Kun Fe­renc, Belezna: Szlávecz György, Pátrő: Nagy Mária, Liszó: Szmo- dics József, Miklósía: Dómján István, Bagola: Végh Vendel. DECEMBER 7-ÉN: Nagyfakos: Dominkó István, Sand: Kovács Ferenc, Miháld: Diics Lajos, Pat: Dobos József, Zalajakab: Gelencsér Józsefné, Töllös fűrészüzem: Fábián József, Nagyrécse: D. Tóth Lajos, Kis- récse: Ferk Mihály, Nagybakó­nak: Kerkai László, Csapi: Hor­váth Lajos, Zalaujlak: Jakabíi Rudolf, Galambok: Farkas Jó­zsef, Komárváros: Kiss Varga Imre, Ormándpuszta: Farkas Je­nő, Kiskomárom: Akkermann László, B.magyaród: Csavricsán Ferenc, DECEMBER 8-ÁN: Zalakaros: Horváth József, Ga- rabonc: Nagy Lajos, Zalamere- nye: Lőrincz József, Nagyrada: Kovács Gyula, Zalaszabar: Susz­ter Ferenc, Orosztony: Ferencsics János, Kerecseny: Erdődi Fe­renc, Palin: Kovács István, Ho- mokkomárom: Dénes István, Hosszuvölgy: Cserhalmi István, Füzvölgy: Bedő Károly. DECEMBER 9-ÉN: Magyarszentmiklós: Hohl Já­nos, Magyarszerdahely: Dávid János, Bocska: Pintér Péter, Bör­zémre: Id. Kosa Kálmán, Zala- szentbalazs: Udvardi Jenő, Uj- nép-puszta: Müller István, Ka­corlak: Dominkó Péterné, Pötré- te: Katona Mihály. DECEMBER 10-ÉN: Hahót: Petőfalvi János, Pölös- keíő: Jáger István, Feisőrajk: Bállái Sándor, Alsórajk: Varga Sándor, Kilimán: Szabó István, Gelse: Vasvári Ferenc, Gelseszi- get: Sarlós Dezső, Újudvar: Pesti György, Ujudvarmacola: Horváth "György, Nagykanizsa erdőgazda­ság: Buti János, járási tanács: Marton Sándor, fl Ruhagyár dolgozói harcban a IV. negyedéves terv teljesítéséért A Ruhagyár dolgozói harcba indultak a IV. negyedéves ter­vük teljesítéséért. Első és legfon­tosabb feladatukká tűzték a mi­nőség állandó javítását. Vállal­ták, hogy a IV. negyedév végé­re a minőséget 99.4 százalékra emelik, tervüket pedig 101 szá­zalékra teljesitik. Az elmúlt negyedév során a gyár minőségi termelése hullám­zó volt. Sokszor bizony elég mély­re zuhant. Augusztusban csak 94 százalékos minőséget tudtak el­érni. A társadalmi ellenőrzés hiá­nya hatalmasan megnövelte a szalagok belső visszavetését. A gondatlanságból eredő hibák miatt sokszor a szalagokról leke­rült munkadarabok 25—30 száza­lékát is vissza kellett adni javí­tásra. Hiba volt, hogy sem a párt- szervezet, sem a műszaki veze­tőség nem találta fel magát. Csak amikor már a gépteremben halomszámra álltak a javításra váró munkadarabok, akkor esz­méltek rá a hiányosságokra. A minőség közvetlen a kor»iány- programm elhangzása után még nem javult. Egyes szalagoknál a belső visszavetés még maga­sabb fokra emelkedett. A dolgo­zók nem értették meg eléggé a kormányprogrammban kitűzött feladatokat. A PÁRT SEGÍTSÉGÜKRE SIETETT. A népnevelők vállalták, hogy állandóan patronálják a szalago­kat. Segítettek a társadalmi el­lenőrzés megszervezésében. A pártszervezet példamutatásra szó­lította fel a szalagok kommunis­ta dolgozóit, és segítséget nyúj­tott a műszaki vezetőknek is. Gerencsér István és Hencz Benő főművezetők kezdeményezésére olyan munkaszervezést hajtottak végre, mely lehetővé tette, hogy hibás munkadarab nem kerül le a szalagról. A megszervezett tár­sadalmi ellenőrzés mellett a mi­nőségi levizsgálókat is a szalag­ba állították be, igy a szalagon végigfutott munkadarab, ha hibás, azonnal visszakerül javításra. A kezdeményezéshez a többi szalag is csatlakozott. A minőség javulását segíti a 21—22—23 és 24-es szalagok dolgozóinak ál­landó példamutató munkája is. Ezekről a szalagokról nem kerül le hibás munkadarab. Tervüket állandóan túlteljesítik. Minőségi termelésük is eléri a 99.9 száza­lékot. A jó eredményt a kollektí­va összetartásának és a jól szer­vezett társadalmi ellenőrzésnek köszönhetik. De nem igy van ez a 14-es és 16-os szalagnál, ahol a munkafegyelem lazasága miatt m*gas a szalag belső visszavetése. Ezáltal a minőség is rosszabb, mint a többi szalagnál. A sza­lag dolgozói fegyelmezetlenek, rossz a kollektíva. Ritka jelen­ség a gyárban az igazolatlan ké­sés, de ebben a két szalagban ez is többször előfordul. A sza­lag egyik rendbontója Nádasdi­né, aki egyébként nenfr rossz munkaerő, gyors és jól is tudna dolgozni, de a munkaidőt nem használja ki eléggé. Sokszor munkaidőben 10 perceket és ne­gyedórákat tölt eigarettázással. Ezzel a magatartásával rontja munkatársai fegyelmét is. A kormányprogramra keretén 'elül több és JOBB RUHÁT KELL ADNI A DOLGOZÓKNAK Ennek a feladatnak a megvaló­sításából ki kell venniök részü­ket a zalaegerszegi Ruhagyár dolgozóinak is. Megtisztelő fel­adat. Ennek azonban csak úgy tudnak igazán megfelelni, ha a szalag minden dolgozója oda­adással és szívvel dolgozik. A pártszervezet többet foglalkoz­zon az elmaradó szalagok mun­kájával. A népnevelők továbbra is adják meg a segítséget a sza­lagoknak. A Ruhagyár dolgozói október havi tervüket 102.1 százalékra tel­jesítették. A minőségi százalékuk is közel 99 százalékra emelkedett. November első két dekádtervét is túlteljesítéssel zárták. A minő­ség ma már a jól szervezett mun­ka nyomán n&pról-napra javul. Ez azt mutatja, hogy a gyár dol­gozói igyekeznek eleget tenni a kormányprogrammbél rájuk há­ruló feladatoknak. POSTÁSOK Gyakran voltam szemtanúja, amikor a posta kézbesítői oldalukon a nagy, tömött bőrtáskával el­indultak a postáról, s a szélrózsa minden irányában nyakukba vették a várost. Az egyik reggel — még nem volt egészen 7 óra — a zalaegerszegi posta felé siettem, hogy bedob­jak egy levelet a levélszekrénybe. Találkoztam a postásokkal, de most nem kifelé jöttek, hanem nagy igyekezettel siettek befelé. Oldalukon nem fityegett a nagy táska. Ekkor határoztam el, hogy figyelemmel kísérem egy kézbesítő egynapi 'munkáját. Amikor én is bejuthattam a postára, egy olyan ponton helyezked­tem el, ahonnan jól láthattam minderet. Főleg a le­vélhordók érdekeltek. Egy helyiségben sok'zsákot láttam és ez a renge­teg zsák tömve volt különböző helyről érkezett leve­lekkel. Megkezdődő^ a szétosztás. Hamarosan mind­egyik postás előtt három rakás emelkedett kisebb- nagyobb méretű levelekből. Egy mellettem elhaladó postai dolgozótól megkérdeztem, miért három részre szortírozzák a leveleket. Választ azonban nem kap­tam. Vgylátszik a postások nem adhatnak ilyen irá­nyú felvilágosítást. A dolog tehát annál jobban kez­dett, érdekelni, minél jobban titkolóztak. Minden ideg­szálamat megfeszítve figyeltem s igy felvilágosítás nélkül is megtudtam, hogy miért osztják három rész­re a leveleket. Az egyik rész a postafiókba kerül, a másik részt, a legközelebbi vonattal továbbítawiok kell, a harmadik részi pedig helyben fogják kézbe­síteni. A széloszlásnál lázas munka folyt. Sietniük kel­lett, hogy a leveleket a legközelebbi vonattal továb­bíthassák. A fiókos leveleket berakták a posttafiókba, a többit pedig ellátták keletbélyegzővel, postásnyel­ven szólva „érkeztették11. A bélyegző révén állapíthatja meg a címzett, hogy nem késett-e a levél. Az egyik postás olyan gyorsam bélyegzett, hogy ez a munka a,kőm zsonglőr-mutatványnak is beillett volna,. Sikerült a nevét is megtudnom, ennek a gyors- bélyegzös postásnak. Bekő Gyulának hívják s már 25 év óta dolgozik a postánál. Elhatároztam, ez lesz az az ember, odaírnék nyomábaszegődöm s megfigyelem egynapi munkáját. Azt a levélhalmazt, amely a helyi levelekből állt, ismét felosztották. Most már kerületek szerint. Akadt egy-egy levél, amelyiken sem utca, sem házszám nem volt. Az egyUc kézbesítő megkérdezte: — Ki ismeri Víncze Lenkéi? — Csupán a név van feltüntetve? — kérdezte a másik, — Az is rajta van, hogy Zala­egerszeg s még az, hogy „Te“. — Az hozzám tarto­zik— kiáltotta Bekő Gyula. A Vörös Hadsereg ideá­ban lakik — s mindjárt megmondta a házszámo-t is. Ha senki sem ismeri a címzettet, a rendőrséghez fordulnak s a rendőrségi bejelentés revén állapítják megt hová kézbesítsék a levelet. Amikor az ideák szerinti szortírozás megtörtént, a háeszámok, emeletek, sál ajtók szerinti beosztás kö­vetkezett. Amikor a könyves küldeményeket is átvet­ték s a főpénztárnál felvették az ellátmányösszeget, 9 óra körül nyakukban)ették a várost, táskájukban rengeteg levéllel, újsággal és egyéb küldeménnyel. Bekő Gyula nem sokat időzött egy. egy háznál, de aztán a Kálcóczi-nt elején nagyon megvárakozta­tott. Nem kérdeztem meg tőle, miárt késett. Úgy sem mondta volna meg, de amikor távozott, bementem a házba s érdeklődtem, miért időzött oly sokáig a kézbesítő? Kiderült, hogy a rádió elő fizetési díjra kellett várakoznia. Ez az eset több helyen is előfor­dult, sót egyes helyekre nem is vitt levelet, de már a harmadik, negyedik napja rendszeresen belátogat, merthogy nem rendeztek még mindig a rádióelőfize­tést, Hasonló a helyzet az újságoknál is. Az egyik helyen, ahol vezetékes rádió van, s 6 forintot kellett volna fizetni, fültanuja voltam az alábbiaknak: — Jöjjön majd holnap. Azért a 6 fo-riufért nem. akarok váltani. ■— limlékezzen csak vissza — szólt a postás — tegnap is azt mondta, hogy holnap jöjjek, — Igen, igen azt mondtam s mégsem holnap jött, hanem ma. Tehát igy húzzák egyes helyeken a kézbesítők idejét, igy nehezítik meg a munkájukat. 11 óra tájbora Bekő Gyula befejezte délelőtti munkáját. Éppen egy órával előbb végzett volna, ha a rádió- és újság előfizetők gondolnának arra, hogy a kézbesítőknél is csak; 24, órából áll egy nap, ha gon­dolnának arra, hogy egy-egy napon rengeteg levelet és újságot, pénzt és egyéb küldeményt kell eljuttatni a címzettekhez. A munka ezzel azonban még korántsem ért vé­get. A kézbesítők csak a reggel érkezett leveleket és a Zalát hordták Ili. Most minden kezdődött elölről. Ismét hatalmas zsákok érkeztek tele levéllel s meg­érkezett a Szabad Nép is. Pontosan 12 órakor ismét 'elindulhatnak, de csak azért, mert nem késett a vonal s időben megérkezett a posta. Második útjáról csak 6 óra tájban tért, vissza Bekő Gyula kézbesítő. Fáradt volt, de mégis olyan könnyedén sietett, a posta felé, mintha nem is egy hosz- szu nap fárasztó munkáját hagyná maga mögött, hanem valami vidám kirándulásról jönne, 25 év óta ezt a munkát végzi. Mindig jól dolgozati de a mos­tani munkája több a jó munlAnál, mert a lelkesedés fűti át. Felettesei elismerik munkáját s őt magát megbecsülik. Bekő Gyula tudja, hogy a; posta, is szer­ves része annak a nagyszerű építésnek, amelyből a boldog jövő sarjad. Ezért aztán nem is nagyon zú­golódik, ha egy-egy helyre többször is kell mennie feleslegeseit. Persze, jobban szerelné s a többi kézbe­sítő is jobban szeretné, ha a „címzettek“ is be­látnák, hogy sok munkájuk van a kézbesítőknek s ezt nem lennék még nehezebbé a sok huzavonával. —1 AZ EMBERI jogok ligájá­nak francia tagozata felhívást bo­csátott ki a bonni és párizsi há­borús szerződések ratifikálása el­len. — MAGYAR-jugoszIáv tárgya­lások kezdődtek Suboticán a meg­semmisült vagy megrongálódott határjelek helyreállításának kér­déséről. — HATMILLIÓ olasz ipari mun­kás készül 24 órás általános sztrájkra. A CGIL és a CISL dön tött a sztrájk megtartásáról. A sztrájkban a közszolgáltatási dol­gozók is résztvesznek s a vasuta 11—1 A KOREAI-kinai küldöttség képviselője a fegyverszüneti bi­zottságban, felhívta a semleges hazatelepitési bizottságot, hogy a tongjangni hadifogolytáborban gondoskodjék a felvilágosító te­vékenység megkezdése előfeltéte­lnek biztosításáról. 30k tervezett 24 órás országos sztrájkját is ekkor rendezik meg. 1953 dec, 5. Szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents