Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-05 / 285. szám

tniAc proleíArjai egyesüljetek I *A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam285. szám. Ára 50 fillér 1953 dec- 5- Szombat DISz-vezetőségválasztás az alapszervezetekben Az ifjúság is, együtt az egész néppel, nagy lelkesedéssel harcol azért, hogy a párt Központi Ve­zetőségének határozatát, a kor­mány programmját, mint a béke és jólét programmját megvaló­sítsa. E harc során a DISz tag­sága, de a szervezeten kívüliek is nagyobb igényekkel lépnek fel az ifjúsági szövetség munkája iránt, hogy az több gyakor lati se­gítséget adjon a termelőmunka, a tanulás, a szórakozás, sport- és kulturmunka megszervezésében. Szervezeteink egy része azon­ban nem foglalkozik az ifjúság igényeinek kielégítésével. Nem taitja feladatának anyagi és kul­turális helyzetük javítását, nem támogatja a helyes kezdeménye­zéseket. Ennek egyik oka, hogy a szervezetek egy részének élén nem a tagság által demokratiku­san megválasztott vezetőség áll, vagy ha igen, hiányos, nem mű­ködik rendesen. A párt Központi Vezetőségé­nek határozata nyomán a DISz X. teljes ülése is rámutatott a kollektiv vezetés hiányára. Nem ritka, hogy a tagság és a veze­tők kollektiv munkáját az egyé­ni vezetés, a parancsolgatás vál­totta fel. Mindez a szövetségünk és az ifjúság tömegei közötti kap­csolat lazulásához, a DISz nép­szerűségének, tekintélyének csök­kenéséhez vezetett. Hogy ifjúsági szövetségünk be­töltse feladatát, szorosabbra kell fűznie kapcsolatát az ifjúság tö­megeivel és fejlesztenie kell az : ifjúság öntevékenységét. Kell, hogy alapszervezeteink falun, vá­rosban megszilárduljanak és na­gyobb feladatok megvalósítására legyenek alkalmasak. Ezért:-A DISz Központi Vezetőség jUgy határozott, hogy az üzemi. •falusi és hivatali DlSz-alapszerve- ;zetek vezetőségei számoljanak be ;végzett munkájukról az alapszer- | vezetek nyilvános taggyűlései ielőtt és a taggyűlések válasszák lujra az alapszervezetek vezetősé- jgét*. Alapszervezeteink tagsága e határozat végrehajtása során él­ni fog a szervezeti szabályzat ál­ltai biztosított jogaival. A szerve­zeti szabályzat biztosítja, hogy a vezetők beszámoljanak a tagság előtt munkájukról. Azt a vezetőt, laki rosszul dolgozott, leváltják, de aki jól végezte a munkáját, aki a fiatalok érdekeit védte és igyekezett azok igényeit kielégí­teni, azt ismét megbízzák, hogy vezetőjük legyen. Ifjúsági szövetségünkben is egyik legfontosabb kérdés, hogy megfelelő vezetők irányítsanak. Nemcsak a DISz-tagságot, de az egész ifjúságot érinti ez. Azért mondja ki a Központi Vezetőség határozata:-A DISz-tagság olyan vezető­ket válasszon a szervezet élére, akik felé bizalommal fordulnak a fiatalok, akiknek vezetésével a DISz-szervezetek segítik az ifjú­ság munkáját, tanulását, szakmai fej iődését, jólétének emelését". Nem kis mértékben függ majd a most megválasztott vezetőktől az, hogyan hajtjuk végre a DISz Központi Vezetőség X. plénumá­nak határozatát, ami kimondja, 'hogy sokoldalú, színes, az ifjú­ságot érdeklő életet kell teremte­ni a mi szervezeteinkben. Azt a feladatot tűzte ki, hogy a DISz- szervezet életét érdekesebbé, vi­dámabbá kelt formálni, hogy így a szervezet valóban második ott­hona lehessen az ifjúságnak. Megyénkben már most is sok szervezet van, amelyik megfogad­va a párt Központi Vezetőségének és a DISz Központi Vezetőségé­nek útmutatását, javított munká­ján. Rádón a fiatalok politikai oktatása mellett nem feledkeznek meg a kulturális igények kielé­gítéséről sem. Ez a szervezet rendszeresen foglalkozik népitán- cok, színdarabok tanulásával és beneveztek a járási kulturver- senvbe is. Hasonlóan javítottak munkájukon a bagodvitenyédi és ságodi DíSz-tagok is. Most az a feladat, hogy a ve­zetőség beszámoltatásával és a vezetőség választásával elősegít­sük, hogy minden szervezetünk­ben ehhez hasonlóan megjavul­jon a munka. Ezért: "A tagság olyan vezetőket válasszon, aki- ket saját tapasztalataiból ismer, akik az ifjúság érdekeit jól kép- viselik, akik nem parancsolgatás- saJl, hanem személyes példamu- tással és türelmes nevelőmunká- val vezetik az ifjúságot, s akiket a fiatalok ezért szeretnek és szí­vesen követnek* — mondja ki a DISz Központi Vezetőség hatá­rozata. Minden szervezetben meg lehet találni az ilyen fiatalokat és a választásnál biztosítani kell, hogy ők legyenek a vezetők. Azokat a példamutató fiatalo­kat, akik jó munkájukkal kiér­demelték, hogy párttagok legye­nek, válasszuk meg vezetőinknek. Az elmúlt hetekben sokezer fiatal szerelt le, aki. a néphad­seregben teljesített szolgálatot és aktivan kapcsolódnak be a DISz munkájába. Az arra alkalmaso­kat — ha a tagság úgy gondolja — válasszák a vezetőségbe. De ugyancsak helyet kell bizto­sítani . a falusi szervezeteknél az egyénileg dolgozó parasztfiata­loknak, a tanítóknak, az agronó- musoknak. Az a szervezet, amely figyelembe veszi ezeket a taná­csokat, biztosan olyan vezetőséget választ, amely egyik feltétele lesz annak, hogy megjavuljon mun­kája. A vezetőség választásánál fo­kozottabb éberségre van szük­ség. Ügyelni kell, nehogy az el­lenség kísérletei — ami arra irá­nyul, hogy nem megfelelő, nem egyszer ellenséges elemeket küld­jön a vezetőségbe — érvényesül­jenek. Le kell leplezni az ilyen kí­sérleteket és ki kell zárni a ku- lák-, csendőr-, földbirtokos ivadé­kokat. Ez záloga annak, hogy erős, párthű szervezeteink legye­nek. Legyenek a vezetőségbeszámo­ló és újraválasztó taggyűlések ünnepélyesek. Hívjuk meg a párttitkár elvtársakat, más fel­nőtt dolgozókat. Hívjuk meg a szervezeten kívüli fiatalokat is, hogy ezzel is elősegítsük a szer­vezetbe való belépésüket. Szolgál­ják ezek a taggyűlések a szerve­zet erősödését úgy is, hogy a fia­talok százait veszik fel soraikba. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy igazán ünnepélyessé úgy tesszük, ha ezzel is segítjük a pártot a negyedik negyedéves terv teljesítésében, falun a ta­vaszi munkák elvégzésére való felkészülésben, a mezőgazdasági gépek, szerszámok megjavításá­ban. Novak György, a Zala megyei DISz-bizottság titkára. ß lenti fűrészüzem dolgozói a IV. negyedéves terv sikeréért A Dunáíuli Fűrészek lenti üze­mének dolgozói eddigi felajánlá­saikat teljesítve a IV. negyedév- sikeres teljesítése érdekében újabb felajánlásokat tettek. Töb­bek között Fehér Jenő kerelfü- részes brigádja vállalta, hogy napi terveiken felül fél-fél köbméter­rel többet termelnek, a minőséget tovább fokozzák s a termelőgép kezelésére nagyobb gondot for­dítanak. Ugyanezt a felajánlást tette Bakon Pál és Vatali Sándor keretfürészes brigádja is. Németh István hulladékfeldol­gozó brigádja vállalta, hogy 106 százalékos teljesítményét 107 szá­zalékra emeli s ugyanekkor, hogy munkájukat még lendületesebbé tegyék, a brigád tagjai párosver­senyre hívták Kuprivecz Mihály brigádját. A felsoroltakon kivül értékes felajánlásokat tettek a vagonkirakó, vagonberakó, kész- anyagkihordó, anyagosztályozó, üzemfenntartó, szélező, daraboló, rönkbehordó és a dongagyártó- biigádok is. Dologra fel! Egyre-másra érkeznek a győzelmi jelentések a megyei tanács begyűjtési osztályára, Kustány 112 százalékot ért el a tojásbegyiij- tésben, a szentpéteruriak ugy igyekeztek, hogy december 1-re befe­jezték a baromfibegyüjtést. Zalacsány a vágómarhabegyüjtés sike­reivel büszkélkedhet: 108 százaléknál tartanak, Zalaapátit már csak 4 százalék választja el a to jásbegyiijtési terv teljesítésétől, és igy tovább lehetne felsorolni még jónéhány községet. Dolgozó parasztságunknak a begyűjtésben való helytállása azt eredményezi, hogy egyre inkább javul a városi dolgozók, a falusi ellátatlanok életszínvonala. A boltokban mind ritkábban hallani azt, hogy nincs, s az élelmiszer b oltok kirakatai egyre jobban meg­telnek áruval. De a falusi boltokban is mind ritkább a panasz. A rossz áruel­osztás, egyes földművesszövetkezeti boltkezelők hanyagsága miatt még előfordul ugyan, hogy hiány zik egy-egy iparcikk, de ezek meg­szűnőben vannak. Munkásosztályunk méltóképpen válaszol dolgozó parasztságunknak a begyűjtésben való helytállására. Mind több és jobb minőségű iparcikket ad a falunak. A jó begyűjtés tehát nem­csak gazdasági, hanem legalább ugyanakkora politikai jelentőség­gel is bir. Erősiti a munkás-paraszt szövetséget, népi demokráci­ánk hatalmának alapját. Ezért kell tanácsainknak, ál! andóbizottságainknak, népnevelő­inknek minden járásban, minden községben továbbra is azért har- colniok, hogy január elsejére ne legyen egyetlen elmaradott község, egyetlen hátralékos gazda sem. Az egyre-másra érkező győzelmi jelentések nem homályosit- hatják el előttünk a hibákat. Eg ész sor olyan község van minden járásunkban, ahol megfeledkeztek a begyűjtés jelentőségéről, ahol nem látják még a vezetők sem, hogy a begyűjtési tervek teljesítése szoros kapcsolatban van ötéves tervünk, kormányprogrammunk gyors, mielőbbi megvalósításával. Mig Kustányban 112 százalék a tojásbegyűjtés eredménye, Gyülevészen szégyenszemre mégcsak 66 százaléknál tartanak. A szentpéteruriak 132 százalékos tejbegyüj- tési eredménye mellett Zalakopp ány ennek még a felét sem, mindössze 61 százalékot tud felmu­telni. ^ Az év utolsó napjaiban járunk és az idő könyörtelenül rohan előre. Aki még most is tétlenkedik, az megyénk jó hírnevét, előkelő helyezését veszélyezteti. Dologra fel, hogy a jólvégzett munka boldog tudatával, a mi­nisztertanács vándorzászlajának birtokában köszönthessük az uj sikereket hozó uj esztendőt! Miért nem szerelik be a vezetékes rádiót Tótszer dahelyen ? Községünk, Tótszerdahely alig néhányszáz méterre van a jugo­szláv határtól. Dolgozóink egyre jobb munkával, szebb eredmé­nyekkel állnak helyt itt a határ­szélen. Munkánk azonban még eredményesebb lenne, ha beszerel­ték volna azt a sok vezetékes rá­diót, amely már öt hónapja meg­érkezett községünkbe, de még mindig a postán porosodik. Mi, délszláv dolgozók a Horthy- fasizmus éveiben a legteljesebb el­nyomásban éltünk. Még azt sem engedték meg, hogy szabadon gyakorolhattuk volna anyanyel­vűnket. A felszabadulás után megszűnt ez az elnyomás. Egyen­rangú polgárai lettünk a szabad magyar hazának. Nagyon sok mindent kapott községünk, ami­vel szebb lett az életünk. Szabá­lyozták községünkben az árkokat, ami megszüntette az árvízveszélyt. A múltban bizony gyakran elő­fordult, hogy az ár elmosta veté­seinket, megrongálta házainkat. Bevezették községünkbe a vil­lanyt, amiről a felszabadulás előtt nem is álmodhattunk. Kaptunk kulturházat, ahol szabadon fej­leszthetjük tovább népi kultúrán­kat. Sorolhatnánk tovább is mind­azt, amivel a felszabadulás óta gazdagodtunk. Mi, délszláv dolgo­zók mindebből azt látjuk, hogy pártunk és kormányunk törődik velünk, s minden lehetőséget meg­kapunk ahhoz, hogy szebben, boldogabban éljünk. Éppen ezért csodálkozunk azon, hogy miért hagyják hónapokig porosodni a postán a vezetékes rádiókat. Pedig, ha hallgathat­nánk a budapesti adók műsorát abból is igen sokat tanulhatnánk és mindez komolyan hozzájárul­na további fejlődésünkhöz. Ezért kérjük a Zalán keresztül az illetékes szerveket, nézzenek utána, mi az oka annak, hogy egyesek nem tartják fontosnak községünkben a vezetékes rádió beszerelését. Egyben kérjük az il­letékes szervek intézkedését is. Kovács József Tótszerdahely A Fémáfugyáí műsoros estiéiül Szombaton este a nagykanizsai Fcmárugyár dolgozói műsoros es­tet rendeztek. Minden okuk meg­volt egy vidám est rendezésére, hisz éves tervüket már november 3-án teljesítették. A dolgozók itt bebizonyították, hogy nemcsak a fúrók gyártásá­nál állják meg jól a helyüket, hanem a kultúra deszkáin is ott­honosan érzik magukat. A műsor­számok összeválogatása is igen jól sikerült. A szavalatok, jelene­tek nevelő hatásuknál s mulatsá­gos, szórakoztató tartalmuknál fogva sokáig megmaradnak a né­zők emlékezetében. Az egyik jelenetben kitünően szerepelt Török Katalin. Nagy­szerűen alakította a nagyanyát, ugyanakkor Márton Rozália jól beleélte magát az unoka szerepé­be. Danes Pál kiváló traktoros volt, aki ügyes fogással még a nagyanyát is «meg tudta nevelni“: miért fontos a tojásbeadás. Di­cséret illeti Bogdán Gyula éi Varga Lászlóné játékát is. Igen nagy sikere volt a magyar da­loknak, amelyeket ugyancsak Var­ga Lászlóné adott elő kellemes, meleg hangon, igazi átérzéssel. A vállalat egyik idős dolgozó­ja, Aszlejov András, korát meg­hazudtoló mozgékonysággal mu­tatott be egy orosn népi táncot. Jó munka volt • • • Egy szép őszi reggelen kosa- ■akkal, zsákokkal és a kedvenc ds mérleggel kivonultunk a köze­li erdőbe -bogyót“ szedni. Nálunk a gubacsot igy hivják. Szétszé­ledtünk az erdőn és mint a kis hangyák gyűjteni kezdtünk. Egy­szer csak Kovács Karcsi roska­dozva közeleg a nagy teher alatt. Nem is csoda, hisz 54 kilót sze­dett. 20 kilónál senki sem sze­dett kevesebbet. Két alkalommal annyi gubacsot gyűjtöttünk, hogy 2350 forintot kaptunk a leszállított mennyisé­gért. Ezt a pénzt mindjárt fel is használtuk — 10 pár tornacipőt, 14 darab mezt, 22 pár sportszárat és sportzászlót vettünk. Pén­zünk még mindig maradt. Ebből őrsi zászlókat és gombfestékkész- leteket vásárolunk. A jó munkát végzettek nevét beírtuk a -kivá­ló munkák“ könyvébe, Varga Attila, VIII. o. rajtanácselnök. T*r (Hat ez valóban jó munka volt pajtások — de azért ne feledjé­tek,^ hogy a legfontosabb tenni­valótok mégis csak a tanulás. Szerk.) MAI SZAMUNKBÓL: A *6101611, határvidéki és köztársa- ■ kilátásairól és a négyhatalmi tanács. sági lapok szerkesztőinek értekezlete kozások lehetőségéről (2. old.) _ a S zovjet-unióban (2. old.) — Eisen A Ruhagyár dolgozói harcban a IV. howcr sajtóénekezleto (2. old.) — negyedéves terv teljesítéséér: (3. Sajtóhangok a bermudai értekezlet old.) — Pofások (3. old.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents