Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
ÍX. évfolyam 305. szám. Ára 50 fillér 1953 dec. 30. Szerda. Termelj többet — jobban élsz! Hegedűs András elvtárs beszéde a Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének ülésén Tisz'ell Központi Vezetőség! A Központi Vezetőség október öl i ülésének határozata leszögez.c, hogy Magyarországon a szocializmus •további építésének kulcskérdése és egész fejlődésünk dön-ö láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Ezen fontos mcgá!iapMs alapján dolgoz a ki a Politikai Bízott'ság a mezőgazdaság fejlesztésének pro- grammját, amelyet* ma, mint határo. za i javaslatot a Központi Vezetőség elé terjeszt. A mezőgazdaság általános fejlesztésére irányuló nagy célki üzéseket — amelyeket a tervezet ■fari ®1 máz — csak akkor lehet- végrehajtani, ha egész párunk és egész népünk megérti hogy a mezőgazdasági termelés kérdésének felvetése egyenesen következik népi demokráciáink egész eddigi gazdasági és poli'ikai fejlődéséből. E terv végrehajtása ezért nem is szűkén vett parasztkérdés — mint ahogyan sokan még ma is g-ondo-lják — hanem egész,- népünk ügye. A mezőgazdasági termelés gyors fejlesz-ésé- nagyón mélyreható gazdasági okok :• ék szükségessé. Kép- gazdaságunkban jelenleg nagy aránytalanság van az ipar és a mezőgazdaság közöd, ami az iparban is és a mezőgazdaságban is komoly zavarokat okoz. Közi&mev-, hogy a.z ipari termelés a, felszabadulás előtti, lmz képest több. mint háromszorosára- ’no’-, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egyhelyben topog Elsősorban ez az aránytalanság okoz'a azt, hogy a mezőgazdasági termelés nem tud-a megfelelően ki elégi leni n lakosság' élelmiszerekben mutatkozó szükségletei-, amelyek az iróbbi évek folyamán gyorsan nőttek, mert sokszázezerrel emelkedett a bérből és fizetésből “élők száma és mert városban és falun egyaránt nőt: a dolgozók jogos igénye több ós jobb élelmiszer iránt, A Központi Vezetőség júniusi határozata és a kormányprogramm — amely uj szakaszt, nyitott népi demokráciánk történetében — gazdaságpolitikánk alapvető feladataként a dolgozók, elsősorban az ipari munkások . életkörülményeinek állandó javi ását jelölte meg. Az e célkitűzés elérése érdekében eddig végrehajtott- intézkedések osztatlan örömet okoztak a dolgozók minden rétegében, de még csak kezdeti lépésnek tekinthetik. Ahhoz, hogy tovább tudjunk menni, mindenekelőtt, meg kell teremteni az életSÜinvonal emelésének anyagi feltételeit elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztése u'ján, és biztosítani kell a lakosság bőséges ellátását kenyérrel, hússal, zsírral, tejjel, gyümölcs, csel és borral, valamint más élelmiszerrel, továbbá nagyobb mennyiségű nyersanyagot kell biztosítani könnyű- és élelmiszeriparunk számára is, hogy a lakosságot jobban el Áldjuk látni olyan fon-os közszükségleti cikkekkel, mint a cukor a textiláru, a, cipő stb. A mezőgazdaságnak az ipari termeléssel szemben való elmaradottságának felszámolása azonban nem- oak gazdasági okokból, hanem a munkás-paraszt szövetség mngerő- silése szempontjából is szükséges. A mezőgazdasági termelés, fejlesz fésűnek napirendfcKizcse és az a segi ság, amelyet az ipari munkásság. fejlett szocialista iparunk ad a falunak, kedvezően fogja érez. te-'ni hatását, mer- megteremd a la kosság i'uetkörühnényei állandó ;ia vi ásának legfontosabb clőfel'ételét, az élelmiszerek bőségét; ugyanakkor a mezőgazdasági termelés felemelése, a virágzó mezőgazdaság egyben jó módú megelégedett dolgozó paraszt• -•«got is jelent, hfínöez megerősíti a munkásosztály 'és- a dolgozó parasztság elszakitha'atlan' szövetségét, népi demokráciánk alapját. Ezek azok a gazdasági és politikai okok, amelyek miá't egész népi demokráciánk továbbfejlődésének alapve' ö kérdésévé vált a mezőgazdaságú termelés növelése- Félreértések elkerülése véget: azt is meg kell mondani, hogy a mezőgazdasági 'érmelés fejlesz-ése és* továbbscgr'ése, az ipar ós a mezőgazdaság közöt1'i rendkívüli aránytalanság felszámoló, sa után is, a szocializmus építésének fontos részét- fogja kepeznj: továbbra is párnáik politikájának elő"erében fog állni annak alapját fogja képezni, mert ez az egye'len járható útja annals, hogy megvalósítsuk gazdaságpoli-ikánk alapvétő célkitűzéséi-', a dolgozók életszínvonalának állandó emelését. E kérdés na. pirendre-üzése tehát megfelel egész népünk, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk ós értelmiségünk érdekének, azért túlzás nélkül mond- ha-juk, hogy országos ügy ez, melynek megoldására mozgósítani / kell pártunk minden érdjét, egész/; dolgozó népünket, s népgazdaságunk minden erőforrását. A mezőgazdasági termelés általa, nos fellendíté&óben támasékodhunk kell országunk vezető erejére: ipari munkásságunkra és fejlett szociális, ta nagyiparunkra. Ipari munkásaink, fejlé-1 szocialista nagyiparunk segítségével a mezőgazrlaság'of' gyorsan el tudjuk látni gépekkel, a termelés fejlesztéséhez szükséges különféle ipari termékeikkel, os" emellett; ipari munkásaink nélkülözhetetlen s-egitsú gé“ tudnak acini a mezőgazdasági ;vk a fcjle'-1: technika alkalmazásában is. ■ . A mezőgazdaságú, termelés felemé, lésében nagy segítséget kell hogy adjon értelmiségünk: a mezőgazdává, gi szakemberek, . mérnökök, tanárok és tanítók szaktudása, tapasz-a: la.ta is feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a földművelés kulturáltsága rövid idő alatt nagy léptekkel haladjon előre. A mezőgazdasági termelés ál alános felleű'di'ősében, a földművelés és áliafeein észtés kultúrájának emelésében bátran támaszkodhatünk egész dolgozó parasztságunkra, annak szór. gaJinára ós szakértelmére, népi demokráciánk, pártunk és kormányunk iránti hűségére, hazafias érzésére. Mi jellemzi jelenleg mezőgazda- sági -termelésünké! ? Dolgozó par asz-Ságunk a felszabadulás után nagy erőfeszítéssel és hősies munkával gyorsan helyrehozta a háboruokozía károkat Termésátlagaink és állatállományunk nemcsak elérték, hanem egyik-másik területen meg is haladják a felsza badulás előttit. Sok uj módszer ho- 110.?0<?0- me&': a felszabadulás előttihez képest többszörösére nőtt a tarlóhántás, az őszi mélyszántás. Az elmúlt években elterjedt a siló- zas, uj kul urak honosod-ak meg (pl. a rizs), s az őn'özöí't* terület sokszo rosára növekedettA mezőgazdasági termelés egyes területein megmutatkozó fejlődés- ellenére is a -ermésálagok és az álla tenyésztés hozamai — különösen a szükségletek növekedéséhez képes' nem emelkednek kielégítően elsősorban^ azért, mert H mezőgazdasági termelés alapvető kérdéseinek megoldásában csak kevéssel jutót- unk előle., Mindenekelö-t' kevés gondot foiűi 0'tunk a tala.j termékenységének fokozására. Az elmúlt években a fagositások mia't és a tevmelőszö- retkeze ek -ulzotf ü’emü fejlesztése kii\e kéziében, a falun termelési bi ■enytr.lanság lépe't fel, amely odave- zere t. hogy sok dolgozó paraszt nemcsak földjeit nem javította, hanem még a szükséges trágyázást sem végez'e cl. Az alapvető, agroech- uikai munkálatokban is — bár a felszabadulás előtti helyzethez képest előrehaladtunk — nagy még a késedelem. Ez vonatkozik nemcsak a arlóhánt'ásra, és az őszi mélyszán fásra, hanem a vetésre, a növény- ápolási és be'akaritási .munkákra is. Kém sikerül' megteremteni az állat, tenyésztés hozama állandó növekedő, sénck legfontosabb előfeltételé-,, a szilárd takarmányalapot. „sőt szálas- ' akarmányaink vetés1 -erülete kent. A kukorica vet-ésterüle-e nőt. ugyan, de termésátlaga nem , múlja főiül lényegesen a felszabadulás előttit. rétjeink és legelőink pedig továbbra is rendkívül elhanyagol'ak. Mindezek miatt meg kell állapi a nunk, hogy mezőgazdasági termelésünk,’ beleértve a növény érmeiért és az állattenyésztést is, alacsony színvonalon áll, a jelenlegi hclyzetéloen nem képes megfelelően kielégíteni népünk egyre növekvő szükségle'ei'-. A mezőgazdasági termelés elmaradottságának egyik legfőbb oka, hogy a mezőgazdaság szocialista á" szervezésére irányuló politikában, különösen a középparaszt-kérdésben, hi. bákat követtünk el. Elhanyagoltuk az egyénileg gazdálkodó dolgozó* parasztok -ánoga- • ásói, akiknek kezében van jelenleg is a szántóterülc- több mint (50 százaléka. Ahelyett, hogy növeltük vol na az egyénileg' gazdálkodó dolgozó parasztokkal a tefoel-csi kapcsolatokat, leszűkít ettük vakut, a gxpúil'o. másokon egész ez pv júniusáig olyan díjrendszer volt éiyényben, amelyik szinte lehete-icnné jtette, hogy a gép. állomások egyénileg gazdálkodóknak dolgozzanak- 1952-ben a gépá-llcmiá sok mindössze 47 ezer nonnálhold- nak megfelelő, a kedvezőbb folté'c- lek' prelleít ez óv őszén már 300 ezer normállloldnak megfelelő talaj- munkát végezlek az egyénileg gazdálkodóknak. Ez azonban a szükség hoz képest még' mindig nagyon kevés. Műtrágyát az egyénileg gazdálkodók csak a szerződéses termelés kere-ében kaptak. Az elmúlt évek nagy eredménye, hogy a dolgozó parasz'ság százezrei megindultak a szövetkezés utján és ennek folytán jelenleg 4677 szövetkezetünk van, 263.700 taggal; kezükben van az ország szántóterületének mintegy 20 százaléka. A -er- melőszövetkeze'eken kívül mintegy 500 állami gazdaság alakult, amelyekhez az ország szántó*erületének 13 százaléka tartozik. Ezen fejlődés nek a mezőgazdaság egész jövője és a szocializmus építése szempontjából nagy jelen-ősege van. Bár a- kisüzemi gazdálkodás lehetőségei mező gazdaságunkban még koránt sincsenek teljesen kimeri! ve: a nagyüzemi gazdálkodás — mégpedig a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás — a fő útja annak, hogy *eljcsen felszámoljuk mezőgazdaságunknak az iparrél való elmaradását, s megteremtsük a kizsákmányolástól men es jómódú falusi életet. Sok termelőszövetkezet és állami gazdaság már eddig is kimagasló eredményt ért el. Ugyanakkor nagy részük még nem "példamutató nagyüzemi gazdaság; termésátlagaik, különösen a kapásoknál, alacsonyak és nem kielégítő az állattenyésztés hozama sem. A termelőszövetkezetek a földművelésügyi minisztérium, az állami gazdaságok elsősorban a volt áilami gazdaságok és erdők minisztériuma hibájából, különösen azok bürokratikus vezetési módszere miatt, nem tudták megfelelően hasznosítani a nagyüzemben rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázására azt a segítséget, amit az állam már eddig nyújtott részükre. Közrejátszott ebben még az is, hogy sok termelőszövetkezetben és állami gazdaságban tűrhetetlen a munka fegyelem. nagy a hanyagság és nem becsülik meg — sőt elherdálják —• a társadalmi tulajdont. Emiatt termelőszövetkezeteink jelentékeny része .jelenleg még nem eléggé vonzó és még mindig elég olyan állami gazdaság van, amelyik nem mintaképé, hanem szégyene a szocialista nagy- üzemü termelésnek. A kulákgazdaságek területe az elmúlt evekben erősen lecsökkent. Mig 1949-ben a szántóterület 17 százaléka tartozott kulákgazaasá- gokhoz, jelenleg 4.7 százaléka. Ez a csökkenés egyben azt is mutatja, hogy a kulákkizsákmányolás korlátozásának politikája átcsúszott a kulákgazdaságpk likvidálásába. Ez is csökken tétté a mezőgazdasági termelés /színvonalát, mert a kulákok által /az államnak átadott földek jelentős részét, mint tartalékterületet, nem művelték meg kellőképpen. A mezőgazdasági, termelés felemelésének előfeltétele, hogy pártunk parasztpolitikájában az elmúlt években elkövetett hibákat kijavítsuk. A mezőgazdasági te-melés színvonalának emelése érdekében mindenekelőtt széleskörű termelési és áruforgalmi kapcsolatokat kell. kiépíteni,a. város cs a falu, az ipar és p, mezőgazdaság között. Ilyen kapcsolatok kiépítése gazdaságpolitikánk legfontosabb feladata . A. termelőszövetkezeteket cs az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a népi demokratikus államnak közvetlenül termelési tevékenységükben kell segíteni, hogy többet és olcsóbban tudjanak termelni, hogy jövedelmező gazdálkodási ágakat fejlesszenek ki és hogv ezen az utón jómódú élet teremtődjék a faluban. Ezek nek a termelési kapcsolatoknak ki kell terjedni a növénytermelésben a munkák elvégzését elősegítő gépi munkára; a dolgozó parasztságnak és a termelőszövetkeze leknek minőségi vetőmaggal való ellátására, ióminőségü apaállatokkal való gondoskodásra: a műtrágyagyártás fokozására és kielégítő mennyiségben történő szabadfor- galc-mbahc zására; a dolgozó parasztságnak gyümölcsfacsemetével, szőlőoltvánnyal való ellátására. ■ A termelőszövetkezetekkel és a dolgozó parasztsággal való termelési kapcsolatok ki szélesítésében, a mezőgazdasági programm végrehajtásában fontos szelepe van az állami gazdaságoknak és gépállomásoknak. Az állami gazdaságok feladata, hegy árutermelésük fokozása, az önköltség csökkentése mellett minőségi vetőmaggal, tenyészállattal. a tudomány módszereinek gyakorlatban való meghonosításával az egész mező- gazdasági termelés motorjává váljanak. A gépállomások pedig terjesszék ki tevékenységűket mind a termelőszövetkezetek mind az egyénileg gazdálkodó parasztok földjeire és ezzel adjanak lehetőséget arra, hogy a földművelés egész mezőgazdaságunkban magasabb színvonalra emelkedjék. Ahhoz, hogy az állam a dolgozó parasztoknak és termelőszövetkezeteknek termelési színvonaluk, növeléséhez nagyobb segítséget tudjon adni, át kell csoportosítani beruházásainkat. Az elmúlt három évben a mezőgazdaságba — beleértve ez évet is — 5 milliár dot ruháztunk be. Ezt az elkövetkezendő három évben'2 és félszeresére kell emelni, és a mezőgaz dasági termelés fejlesztésére csak állami eszközökből mmre--1-- ■ " milliárd forintot kell fordítani. A mezőgazdasági beruházások növelésével, a beruházások átcsoportosításával elsősorban is meg kell gyorsítani a mezőgazdaság gépesítését, mert a földművelés színvonalának emelése enélk-ül lehetetlen. A mezőgazdaság számára 18 ezer uj traktort kell sd- ni és ezze' a mezőgazdaság trak- torparkját mintegy 30 ezerre azaz a jelenleginek több mint kétszeresére kell emelni. Az iparon belül a -beruházások átcsoportosításával műtrágyagyártásunkat úgy kell fejleszteni, hogy a mezőgazdaság az 1956. évben.600 ezer tonna műtrágyát használhasson fel, ami háromkzorannyit jelent, mint .amennyit) az 1953. évben és nyolcszo ran nyit. mint amennyit a nagybirtokos Magva'" országon 1939-ben fclbasv -üHf.k. A következő háro.z? év alatt s mezőgazdasági Beruházások növelésével az öntözött, területeket újabb 160 ezer kát. holddal kell növelni, ami kereken tízszerese annak, amennyit 1934-ben a nagy- birtokos Magyarországon összesen öntöztek. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeteknek nagyarányú támogatást kell adni ahhoz, hogy gyengeminőségü földjeikét megjavítsák, továbbá segíteni kell gyümölcsösök és szőlők telepítését: erre a célra az elkövetkező három évben csak állami eszközökből 372 millió forintot kell fordítani. Nagy összegeket kell fordítani rétek és legelők megjavításán beleértve nemcsak azokat a rét két és legelőket, amelyek a [< melőszövetkezetek kezében nak, hanem a községi legelőkr Segíteni kell a termelőszövéc zeteket istállók és silók épíjs ben. az állattenyésztéssel kap latos munkák gépesítésében. - silók építésére az elkövetkező rom év alatt állami eszközök 306 millió forintot keli fordít- Az egyénileg gazdálkodó dóig parasztokat is segíteni ke-l: abb. hogy silót tudjanak, építeni. 1* a célra hitelt kell biztosítani mukra. Jelentős állami támogatást 1 nyújtani mindazoknak az in kedéseknek a végrehajtást amelyek a mezőgazdasági tei lés általános színvonalának e lését szolgálják. így állami ta gatássai kell végrehajtani a m ségi vetőmagvak cseréjének terjesztését, a heterozis kuk elterjesztését, a dolgozó par tok és a termelőszövetkezete- minőségű apaállatokkal való- látását. A mezőgazdasági termelés 1osz.tés.éhez adott termelési ség mellett nagyon nagy je sége van a város és a falu (Folytatás a 2, oldalv,
